Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
AZ EU FELÉ HALADVA
A növényvédelem és környezetvédelmi vonatkozásai az EU-csatlakozás küszöbén
(Dr. Eke István)
A 2003. szeptember 10. és 13. között megrendezett Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok első napján Biztonságos kemikália-használat a mezőgazdaságban címmel országos szakmai tanácskozást tartottak, amelynek bevezető előadását tartalmazza e közlemény. Az előadó, a minisztérium növény- és talajvédelmi főosztályának vezetője emlékeztetett a két évvel korábban ugyanitt tartott, hasonló szakmai tanácskozáson elhangzottakra, s hogy az akkor felvetett problémák egy része, sajnos, ma is aktuális. A csatlakozásig hátralévő 7-8 hónapban alapvetően fontos feladat az EU agrár-bürokráciájának átvétele és intézményrendszerének kiépítése. Nemcsak a különböző támogatási formák, ellenőrzési rendszerek EU által megkövetelt színvonalú működtetése, hanem a termelői oldal eredményes felkészítése érdekében is. EU-csatlakozásunkkal összefüggésben nincs más alternatívája a mezőgazdaságnak, mint a fenntartható fejlődés alapelveinek megfelelő gazdálkodás. Az egyes problémaköröket tárgyalva részletesen szólt a növényvédő szer engedélyezésben és a növényvédő szer használatban várható új szabályozásról, a légi növényvédelem lehetőségéről és környezetvédelmi korlátairól. Fokozatosan bevezetésre kerül a növényvédelmi gépek időszakos szórástechnikai felülvizsgálata. Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági stratégiájának lényege, hogy a termőföldtől a fogyasztó asztaláig tartó folyamat a fogyasztó biztonságát szavatoló, ellenőrzött, zárt rendszerben történjen.
A vetőmagágazat kilátásai a minősítő szemével
(Ertseyné Dr. Peregi Katalin)
A kilencvenes évek végére a vetőmagtermesztés a korábbiakat megközelítő nagyságrendben stabilizálódott és a hazai növénytermesztés igényeinek kiszolgálása mellett exportorientáltságát is megőrizte. Az elmúlt öt évben a minősítésben részesített vetőmag-előállító terület 160-180 ezer ha között, a fémzárolt vetőmag mennyisége 310-370 ezer tonna között váltakozott, évente. Ebben az időszakban kezdődtek meg a tényleges tárgyalások az EU-val, és került sor az egyes csatlakozási fejezetek – ezen belül a fajta és vetőmag kérdéskör – tárgyalására is. Felsorolja ennek legfontosabb állomásait. Ismerteti a vetőmagtermesztés és minősítés jelenlegi helyzetét és vázolja a további teendőket. A csatlakozást követően rövid távon alapvető célunk kell legyen a jelenlegi szaporító területek és szaporítási igények megtartása és folyamatos bővítése. A középtávú tervekhez azonban már arra is gondolnunk kell, mi lehet magyar érték az Európai Közösség számára.
Vetőgumó ellátási rendszerünk az EU-csatlakozás előtt
(Dr. Tas Levente)
Hazánkban a burgonyatermesztés színvonala, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban elmarad az EU átlagától, de elmarad a saját lehetőségeinktől is. Az okok felsorolásakor rendszerint első helyre kerül a minősített vetőgumó hiánya és annak gyenge minősége. A fajtatulajdonos, vagy képviselője által szervezett burgonya-vetőgumó szaporítási és forgalmazási rendszer már évek óta megszűnt vagy csak korlátozott mértékben működik. Mivel a vetőgumó szaporító területünket 90-95 %-át külföldi fajták foglalják el, az importőr szervezetek nem érdekeltek a jól működő hazai vetőgumó szaporító terület működtetésében. Az EU-ban jelentkező kihívásokra természetesen folytatni kell a felkészülést minden tekintetben. A szerző legfontosabbnak a gondolkodásmódban történő változásokat tartja. A mennyiségi szemléletről mindenképpen át kell térni a minőségi szemléletre. Ennek a folyamatos technológiai fejlesztés is feltétele. Részletesen tárgyalja a szaporítóanyag-, így a vetőgumó-előállításra is vonatkozó jogszabályi hátteret, amely ma már az EU előírásainak is megfelel.
Növényvédő gépek típusvizsgálata és a permetezőgépek időszakos felülvizsgálata
(Dr. Dimitrievits György)
A növényvédelemről szóló hatályos jogszabályok előírják, hogy az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt növényvédő gépek 2004. január 1-től kezdődően csak típusengedéllyel hozhatók forgalomba. A vizsgálatokat a FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet végzi. A rendeletek a típusminősítés mellett 2005. január 1-jétől előírják a szolgáltatás céljára használt 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetező- és porlasztógépek 2 évente kötelező felülvizsgálatát is. Az intézkedések célja az, hogy a jövőben csak a növény- és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő gépek kerülhessenek alkalmazásra. A cikk szövegesen és három táblázatban részletesen ismerteti a permetezőgépek típusvizsgálatának, valamint a gépek időszakos felülvizsgálatának részletes műszaki követelményeit, a vizsgálatok menetét.
„A szántóföldtől az asztalig” elv a malomiparban
(Pongráczné Barancsi Ágnes)
Az EU piacán az élelmiszerek szabad áramlásának alapvető feltétele a biztonság garantálása, mely megköveteli a veszélyek kiküszöbölésére irányuló élelmiszerbiztonsági rendszer működését. A fejlett piacgazdaságban erre leginkább a HACCP (Veszélyelemezés a Kritikus Szabályozási Pontokon) rendszer kidolgozását választják. Az unióba irányuló gabona- és malomipari termékeket exportáló magyar vállalatoknál ma már alapvető követelményként lép elő a rendszer bevezetése. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a termelők nem tudnak lépést tartani az elvárásokkal, aminek fő okai a szaktudás és a tőke hiánya. Pedig a malomipar a szigorúbb előírások, követelmények miatt a jövőben csak olyan beszállítótól fog vásárolni, aki hosszútávon, ellenőrzött, standard minőséget képes produkálni. Ehhez pedig valamilyen minőségirányítási rendszer bevezetése szükséges.
KALÁSZOSOK TERMESZTÉSE
Új talajfertőtlenítési technológia a gabonafélék termesztésében
(Schweighardt László, Csonka Zoltán, Kleineizel Szilvia, Dr. Herczig Béla)
Az őszi gabonafélék termesztési helyzete ma számtalan problémával jellemezhető. A gondok szerteágazóak, egy részük gazdaságossági-jövedelmezőségi, más részük szakmai jellegű. Pl. a gabonafélék termesztésében takarékossági okokból évek óta elhagyják a vetés előtt végzendő talajfertőtlenítést. A cikk a kocsi Aranykocsi Rt.-ben kifejlesztett gépkombinációt mutatja be, amellyel – a műveletszám csökkentése révén – kedvező költségszinten és megfelelő biológiai hatékonysággal végzik el a talajfertőtlenítést az őszi kalászosok alá. A mondanivalót színes képekkel illusztrálják.
A búza növényvédelme Mezőhegyesen
(Dr. Szabó Zoltán)
A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. Mintegy 2500 ha területen termeszt őszi búzát. A betakarított termés 40-45 %-a fémzárolt vetőmagként kerül forgalomba, 55-60 %-a pedig étkezési búza. A piac a jó minőséget fizeti meg, ezért a termesztés minden mozzanatában (agrotechnika, tápanyagellátás, növényvédelem) azt tartják szem előtt, hogy nagy fehérjetartalmú, magas és minőségi sikértartalmú búzát termeljenek. A minőségi követelményeknek csak úgy tudunk megfelelni, ha a búza növényvédelmét is szakszerűen, modern szemlélettel hajtják végre. Hogy hogyan? – ezt írja le a szerző, a gazdaság növényvédelmi szakirányítója.
Őszi búza fajta-összehasonlító kísérletek eredményei Bólyban
(Turi János)
E közlemény hozzászólás a lap előző számában megjelent egyik cikkhez, amely az OMMI által végzett búza fajtakísérletek eredményeit mutatta be, s amely eredmények az egyes kísérleti állomásokon nagy szóródást mutattak. Különösen kiemelkedtek a Bólyban elért terméshozamok. A hozzászólás szerzője, több évtizedes tapasztalattal rendelkező gyakorlati szakember visszatekint e gazdaságban hosszú évek óta követett vízmegőrző talajművelési gyakorlatra és a vetésváltásra, amelyek – más kedvező adottságok mellett – megalapozták az itt elért terméseredményeket. A 2002., rendkívül száraz és meleg évben ezen kívül meghatározó volt a termesztéstechnológiában az optimális vetésidő és a vetésmélység.
A nagylóki titok. Riport
(Klopp Béla)
Simon László gazdálkodó Fejér megye délkeleti részén, a Mezőföldön folytat növénytermesztési tevékenységet. Fő kultúrájának az őszi búzát tekinti. Az ideihez hasonló aszályos évjáratokra egy sajátos agrotechnikát dolgozott ki. A riport azt mutatja be, hogy hogyan alkalmazkodik az agrotechnika minden elemével (elővetemény megválasztása, tarlóápolás, talaj-előkészítés, vetés, tápanyag-ellátás, fajtaválasztás stb.) a talaj nedvességtartalmának megőrzéséhez, a növényállomány optimális fejlődésének elősegítéséhez.
Az idei vetést már az EU-ban takarítjuk be (x)
(Dr. Czinege Erik)
Az írás a KEMIRA GROWHOW rendszer tápanyag-ellátási javaslatait mutatja be búzatermesztőknek, a feldolgozóipar igényéhez igazodó, megfelelő minőségű termék előállítása céljából.
Az őszi növényvédelmi eljárások mint az intenzív búzatermesztés eszközei (x)
(Tamás István)
A Magyar Kwizda termékeinek bemutatása és ajánlása búzatermesztőknek.
Államilag elismert őszi árpa fajták kísérleteinek tapasztalatai 2003-ban
(Dr. Matók György)
Az elmúlt télen tapasztalt súlyos fagykárok ráirányították a figyelmet a kalászosok – elsősorban az őszi árpa – télállóságára. Elöljáróban tárgyalja a téli kipusztulást mint jelenséget (kifagyás, kipállás, felfagyás). Visszatekint a kilenc éven át folytatott fitotronos fagyasztási tesztek tapasztalataira, s megállapítja, hogy a fitotronban mért kipusztulás nem ad megfelelő alapot a szántóföldön mutatott télállóképesség becslésére. Végül részletes táblázatokkal is kiegészítve bemutatja az államilag elismert őszi árpa fajták télállóképességének ez évi kísérleti eredményeit.
Szántás nélküli termesztés: több betegség, kevesebb termés? Fordítás
(Balikó Eszter)
Míg a kelet- és nyugat-németországi nagyüzemekben egyre inkább terjed a szántás nélküli termesztés, addig a középüzemekben még nem kedvelt ez a módszer. A szántás nélküli művelés témakörében számos kérdés foglalkoztatja a gyakorlatot, amelyekre a kieli főiskola növénytermesztési csoportja által végzett többéves kísérlet eredményei adnak választ. Az érintett fő témakörök: hogyan alakultak a termésmennyiségek? Fokozódik-e a szeptóriás és drechslerás betegség mértéke szántás nélküli művelésnél? Mi a helyzet a szártőbetegséggel? A kalászfuzáriózis fellépése.
Visszatekintés az őszi búza 2003. évi növénykórtani helyzetére
(Dr. Békési Pál)
2003-ban az őszi búza országos átlagtermése a 2,7 t/ha-t sem érte el. Ez alapvetően a rendkívüli aszálynak a következménye, ami azt is jelenti, hogy nemcsak a búzának, hanem a kórokozóknak sem kedvezett az időjárás. A cikk röviden visszatekint az időjárás alakulására, majd a főbb betegségek: lisztharmat, vörösrozsda, kalászfuzáriózis és a levélfoltosságok ez évi előfordulására, fertőzésük mértékére.
EGYÉB KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME
Veszélyes kártevők (I/5.) Tripszek (Thysanoptera)
(Dr. Czencz Kornélia, Dr. Jenser Gábor, Dr. Budai Csaba)
A cikksorozat ötödik tagja a szántóföldi és kertészeti kultúrák egyik elterjedt és fontos kártevőcsoportját mutatja be. A szerzők részletesen leírják a tripszek jelentőségét és kártételét. Felsorolják a főbb növényeken hazánkban előforduló tripsz fajokat, leírják kártételi tüneteiket. A rendszertani besorolás és a morfológiai jellemzés után ismertetik biológiájukat. Részletesebben a dohánytripsz, a galdiólusztripsz és a borsótripsz életmódját tárgyalják. A védekezés kérdései között kitérnek az előrejelzés lehetőségeire és az ún. szignalizáció fontosságára. A védekezés sikerét segítik az agrotechnikai eljárások. A biológiai védekezés lehetőségeit (természetes ellenségek) a gyakorlat csak napjainkban kezdi megismerni és alkalmazni. A vegyszeres védekezés módjait és korlátait kultúránként említik. A választható szereket táblázatban foglalják össze. Az írást színes képek és a fontosabb magyar nyelvű forrásmunkák jegyzéke egészíti ki.
A repce télállóságának javítása (x)
(Nagy Lajos)
A tebukonazol hatóanyagú (és regulátor hatással is rendelkező) Folicur Solo gombaölő szer repcében való felhasználásának bemutatása és ajánlása.
Láttuk, hallottuk, olvastuk. Növényvédelmi szakmai tanácskozás az Arysta Agro Magyarország Kft.-nél a cukorrépa jegyében
(Dr. Demes György)
Tudósítás a cég által rendezett szakmai tanácskozásról, amely részletes előadás hangzott el az Európai Unió cukoripari rendtartásáról, illetve annak hazai vonatkozásairól, s amelyből többek között az is kiderült, mire számíthat a magyar cukortermelő az EU-ba való belépés után. A tanácskozás másik szakmai témája a fungicid-rezisztencia kérdésköre volt.
Láttuk, hallottuk, olvastuk. KWS-fórum Visegrádon
(Dr. Demes György)
A tudósításban felidézett szakmai fórumon nemcsak a rendező KWS cég tevékenységéről és fejlesztési céljairól (cukorrépa, kukorica, napraforgó, repce stb.) esett szó, hanem a magyar agrárgazdaság kilátásairól és lehetőségeiről is az Európai Unióba való belépés után.
Láttuk, hallottuk, olvastuk. Napraforgó fajtabemutató és szakmai nap Gyöngyösön
(Dr. Békési Pál)
A Szent István Egyetemi Napok – 2003 rendezvénysorozat keretében került sor a címben jelölt programra. A rendezvény előadói az alábbi, sokakat érdeklő és érintő témákról tartottak előadásokat: EU-s jogszabályok a vetőmagtörvényben – amiről a termelő is tudni szeretne; A napraforgó-nemesítés aktuális célkitűzései; A hazai napraforgómag-termesztés és a feldolgozóipar helyzete, az EU-csatlakozás várható hatásai.
GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS
Veszélyes 12 (IV/10.) A bürök (Conium maculatum)
(Dr. Béres Imre, Dr. Karamán József, Novák Róbert)
A bürök hazánkban általánosan elterjedt gyomnövény, ennek ellenére a szántóföldön, kukoricában és búzában nem tartozik a leggyakoribb gyomfajok közé. Jelentőségét növeli, hogy az egész növény mérgező. Versenyképességét fokozza, hogy allelopatikus anyagokat termel, amelyek más növények csírázását, növekedését gátolják. Nedvességkedvelő növény, de száraz körülmények között is megél. Részletesen ismertetik elterjedését, morfológiáját és biológiáját. Az ellene való védekezésben szántóföldi kultúrákban fontos szerepe van a rendszeres talajművelésnek. Nem művelt területeken az ismételt kaszálás vezet eredményre. A vegyszeres védekezés lehetőségeit ismertetve a szerzők saját kísérleteik eredményeit is bemutatják.
GÉPESÍTÉS, GÉPEK
Növényvédő gépek szerkezeti felépítése (4.)
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A sorozat most megjelent írása a szórófejeket hordozó keretszerkezetet, valamint a járószerkezetet ismerteti, szántóföldi permetező gépek esetén. A keret a permetezőgépek fontos szerkezeti része, hiszen döntő szerepe van abban, hogy a szórófejek által képzett permetcseppek a megkívánt módon jussanak a célfelületre. A szántóföldi permetezőgépeknél nagyobbrészt síkszóró kereteket használnak, ahol a szórófejek a kereten egy síkban helyezkednek el, a célfelülettől azonos magasságban. A síkszóró kereteknek függesztett, félig függesztett, vontatott és rászerelt változatai ismertek. Leggyakrabban a függesztett kereteket használják. A cikk tárgyalja vontatott permetezőgépek járószerkezetét és az önjáró permetezőgépeket is. A szöveges ismertetést számos színes kép egészíti ki.
Väderstad-klinika (x)
Az itt közölt reklámriport a cég által gyártott NZ kombinátorcsalád használatának előnyeiről szól.
Manitou olimpia – 2003 (x)
A tudósítás az AXIÁL Kft. által 2003 szeptemberében szervezett Manitou rakadógépek kezelői versenyéről szól.
Nagyító alatt… (24.) A JOHN DEERE 740A és JOHN DEERE 750A gabonavetőgépek
(Dr. Fűzy József, Komlódi István)
A németországi gyártású, vontatott JOHN DEERE 740A és 750A vetőgépek kalászos gabonafélék, borsó és aprómagvú növények sorbavetésére szolgálnak. A vetőgépek a hagyományos talajműveléssel és a csökkentett menetszámú műveléssel elmunkált talajokon egyaránt alkalmazhatók, a JOHN DEERE 750 gép ezen kívül a művelés nélküli technológiákban, direktvetésre is alkalmas. A gépek magadagoló és magtovábbító rendszere megegyező. A magadagolás mechanikai úton, míg a magtovábbítás pneumatikus módon történik. A gépek részletes műszaki jellemzése után ismerteti a vizsgálatok körülményeit és eredményeit. A vizsgálati eredményeket összevetve a JOHN DEERE 750A vetőgép mélységtartása a 740A típusú géphez viszonyítva kedvezőbb. A vizsgált sorbavető gépek a nagyteljesítményű gabonavető gépek kategóriájába sorolhatók. Előnyük, hogy a nagyméretű magvak (pl. borsó), valamint az aprómagvak (pl. lucerna, repce) vetésére is használhatók, így alkalmazási területük bővíthető.
EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK
Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.