KALÁSZOSOK TERMESZTÉSE

A szeptemberi lapszám első felét kitevő fejezet írásai a több oldalról is érintik a kalászos-termesztés témakörét.

A minőségi búzatermesztés alapozásának talajművelési feltételei
(Dr. Birkás Márta)
c. tanulmányban a szerző a 2003. évi gyenge búzatermések okainak elemzése során a káros klimatikus hatásokat felerősítő rossz talajállapotot is megjelöli. Bemutatja az őszi búza alá szokásosan alkalmazott művelési rendszerek kritikus pontjait, és kitér az ezekkel összefüggő hibák megelőzésére.  Kiemeli azokat a szempontokat, amelyeket az idei vetések előtt meg kell vizsgálni, így pl. a talaj lazultsága a gyökérzónában, a talaj vízbefogadó képessége (és milyen volt a megelőző 1-2 évben), a talaj nedvességvesztesége (az elővetemény betakarításától számítva), a talaj nedvességforgalma (és milyen volt a megelőző 2-4 évben), az elővetemény-hatás érvényesülése, a talajbolygatások növényvédelmi hatása. Összegzi a minőségi búzatermesztés talajállapot feltételeit, amelyek közül legfontosabb a talaj hordképességének és szerkezetének javítása, az okszerű nedvesség-gazdálkodás, az ésszerű szervesanyag- és tarlómaradvány gazdálkodás, a növényi sorrend biológiai hatásának megőrzése és a növényvédelem hatékonyságának javítása a művelésre háruló feladatok enyhítése érdekében.

A fejezet további cikkei a búza és árpa fajtákkal szerzett ez évi kísérleti és üzemi termesztési tapasztalatokat, a nemesítői munka céljait, szándékait, az agrotechnikai kísérletek eredményeit mutatják be. De olvashatunk búzatermesztésünk általános helyzetéről (riport) és a malmokban szükséges növényvédelmi munkákról is.

Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársai által írott két cikkből az idei hivatalos fajtakísérletek előzetes eredményeibe kaphatunk bepillantást.

Az Őszi búza fajtáink kísérleti eredményeiről
(Kovács Sándor)
c. cikkben a szerző így ír: „Már hagyomány, hogy elsőként az Agrofórum szeptemberi számában tesszük közzé az OMMI az évi őszi búza fajtakísérleteinek eredményeit. Az idei évben a megszokottól kissé eltérően teszünk eleget e hagyománynak: mivel az adatok feldolgozása lapzártakor még tart, ezért csak a termésadatokat tudjuk közölni, mégpedig kísérleti helyenként megadva. Ez annál is inkább tanulságos, mert az adatok alapján szinte megrajzolhatjuk a búza idei „aszály-térképét”. A minőségi és egyéb paraméterek alakulására egy későbbi számban tér majd vissza.

A másik írás szerzői Hertelendy Péter, Viola Jánosné) Államilag elismert őszi búzafajták rezisztencia-vizsgálatának 2003. évi eredményei
c. cikkükben a fajták lisztharmat (Erysiphe graminis), levélrozsda (v. vörösrozsda: Puccinia recondita) sárga levélfoltosság (Drechslera tritici-repentis) iránti fogékonyságáról számolnak be a kisparcellás kísérletek alapján.

A hazai búzanemesítő műhelyekben folyó munkáról három írás is tájékoztatja az olvasót.

A martonvásári kutatóintézet munkatársai, Dr. Láng László, Rakszegi Mariann, Szűcs Péter szerint (Sokoldalú biztonság a minőségstabilitásban) az elmúlt időszakban végbement pozitív változások közül elsősorban a búza minőségcentrikus termesztése emelhető ki, ami napjainkban döntően meghatározza a hazai gabonavertikum fejlődését. A minőség hagyományos értelmezése egyre inkább átalakul, szélesebb értelmű jelentést kap világszerte és különösen az európai kontinensen. A hagyományos minőségi jellemzők egyre inkább a fogyasztó által meghatározott minőségi követelményrendszerhez tartoznak, és ezek kiegészülnek az élelmiszerbiztonsági kritériumokkal. A búzafajtákkal szemben támasztott komplex minőségi követelmények szerves részévé válnak újabban a környezetbiztonsági minőségi elvárások is. Ez azt jelenti, hogy a búzafajta a termesztési régió agroökológiai feltételeihez a legjobban tudjon alkalmazkodni. Az idei év jól példázza, hogy elsősorban a kontinentális típusú, szárazságot jobban elviselő, tél- és fagyálló, stabil alkalmazkodóképességű búzafajta termeszthető hazánkban biztonságosan.

A Szegeden folyó búzanemesítés filozófiájáról és céljairól Dr. Matuz János, a GK Kht. főigazgatója nyilatkozott. A beszélgetésből olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint pl. milyen változást hozhat az EU-csatlakozás a magyar búza piaci pozíciójában; milyen minőségi paraméterek kerülhetnek előtérbe a következő esztendőkben; hogyan ítélhető meg a szegedi búzafajták versenyképessége a külföldi fajtákkal szemben „hazai pályán” és „idegenben”?

A szegedi kutatók egy másik közleménye, A tápanyagok és a vetésidő szerepe 2003. évi búza kísérletekben címmel (Dr. Petróczi István Mihály, Gyuris Kálmán) az agrotechnikai fejlesztésekbe enged bepillantást, különös tekintettel az idei szélsőséges időjárási körülményekre („hideg télből a forró nyárba”). Az elmúlt 30 év vetésidő kísérleteit értékelve megállapították, hogy a novemberi vetések átlagosan 15-20 %-kal teremtek kevesebbet, mint az októberiek. Az idei kísérletben – standard tápanyagszint mellett – vizsgált 12 fajta átlagában azonban a késői vetés hátránya 30 % (1,7 t/ha) nagyságrendet ért el. Másik fontos megállapításuk: közepes kötöttségű vagy kötöttebb, 2,5%-nál nagyobb humusztartalmú talajokon, az aszálykárok mérséklésének egyik nélkülözhetetlen eszköze az ősszel és a tél végén kiszórt N-trágya.

Biztonságban van-e az ország kenyere? – teszi fel a kérdést riportjában Nagy Zoltán, aki Fürst Jánossal, a nyugat-dunántúli Pannon-Gabona Rt. kereskedelmi üzletágvezetőjével beszélgetett a hazai búzatermesztés és búzapiac  helyzetéről, a felvásárlási árakról és az exportról. A riportból kiderül, hogy az idei aszály miatti keresleti piac átrendezte a felvásárlási viszonyokat, mert a térségben (Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye) megsokasodtak az alkalmi felvásárlók. Augusztus elején nagyon fontos és megnyugtató intézkedés lett volna, ha a szaktárca leállítja az exportot, s nem engednek ki búzát az országból, hanem a hazai malmokban megőrlik, és a későbbiekben liszt-exportot engedélyeznek. A magyar szabványnak megfelelő étkezési búza európai viszonylatban értékes minőséget képvisel, ezért a csatlakozás után a magyar termelők egyik lehetősége az lesz a boldogulás érdekében, hogy ezt a keresett, minőségi – gyakran javító minőségű – búzát termelik nagy hozzáértéssel. A Pannon-Gabona Rt. igyekszik a partnereivel minden tekintetben korrekt üzleti kapcsolatokat kialakítani, ennek érdekében pl. egyre bővülő termelői körben finanszírozza a termelést.

A hazai kalászos-termesztés második fontos növénye – a búza után – az árpa. Az elmúlt évek időjárása mintha sorozatban cáfolná, hogy az őszi árpát korán kell vetni. Az elmúlt három évben a kipállás, kifagyás és a vírusbetegségek okozta pusztulások elsősorban a korai és normál időben vetett állományokat sújtották, míg a megkésett vetéseket kevésbé károsították. Az őszi árpák télállósága és a vetésidejük közti kapcsolat címmel Dr. Tomcsányi András írt cikket a GK Kht. táplánszentkereszti kutatóállomásán, a GK fajtákkal folytatott kísérletek alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy az intézet fajtái az októberi vetést jobban kedvelik, mint a szeptemberit, továbbá, hogy vetésük október második dekádjában sem tűnik különösebben kockázatosnak. A novemberi vetés azonban már kerülendő. Az eredmények alátámasztják a szerzőnek az őszi árpák optimális vetésidejével kapcsolatban már több ízben hangoztatott véleményét, miszerint az nagyjából megegyezik az őszi búzáéval, és ezért vetésüket célszerű közvetlenül a búzavetések elé időzíteni.

A kalászosok üzemi termesztési gyakorlatáról két közleményben olvashatunk.

Az árpatermesztés (őszi és tavaszi) örömeiről és bánatairól
(Halász András)
szóló írás a Szerencsi Mg. Rt. termesztési problémáit és sikereit mutatja be. A 2002 őszén elvetett 275 ha őszi árpából a kemény téli fagyok miatt 200 ha kifagyott; a megmaradt területen 4,66 tonnás termésátlagot értek el. Tavaszi árpából 478 ha területről átlagosan 4,27 t termést takarítottak be.

Őszi búza fajták termesztési tapasztalatai (2001-2003)
(Miskucza Péter, Páll László)
c. cikk  a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2500 ha-on folyó búzatermesztéséről szól. A terméseredmények alakulását elemzik az elővetemény, a talajművelés módja, a vetési idő és a fajták szerint.

A marketing célú írások közül a VETŐMAG 95 Kft. az általa forgalmazott búza fajták termesztési előnyeit mutatja be (Nem félni, készülni kell a csatlakozásra! /x/), míg a Kemira cég Kemira GrowHow Farmer 1.1. (x) c. írásában tápanyag-utánpótlási szaktanácsadási programját ajánlja az olvasók figyelmébe.

A kalászosokról szóló fejezet végén a Mi alapján védekezzünk a malmokban a lisztmoly és az aszalványmoly ellen? c. írásában a szerző (Pongráczné Barancsi Ágnes) a szexferomon csapdák használatának szükségességét és előnyeit mutatja be a címben jelzett kártevők elleni védekezésben.

KERTÉSZETI KULTÚRÁK

Az állami támogatással megvalósuló szőlő- és gyümölcsültetvények szakmai követelményei
(Dr. Korbuly János)
A rendszerváltás után a földtulajdonviszonyok vontatott átrendeződése és az új kistulajdonosok tőkeszegénysége miatt az új ültetvények telepítése a kilencvenes évek elején minimális szintre csökkent. Az elmúlt években azonban a gazdasági stabilizációt követően a telepítés, valamint a szőlő- és gyümölcsültetvények létesítésének állami támogatása újra indult. Annak érdekében, hogy a rendkívül nagy összegű állami támogatás elérje célját, a beruházás megvalósítása során a különböző állami szervek több alkalommal pénzügyi és szakmai ellenőrzést végeznek. Az ültetvény-beruházások szakmai ellenőrzését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi. A cikk az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megvalósítás azon feladataira hívja fel a figyelmet, amelyek részben a jó ültetvény létrehozásához, részben az ellenőrzési követelmények teljesítéséhez szükségesek. Így szó esik az általános tudnivalókról (pályázatok elkészítése, szaktanácsadó igénybevétele stb.); a szőlő és gyümölcs szaporítóanyagok követelményeiről (különféle dugványok, oltványok és bogyós szaporítóanyagok); a beruházási támogatással létesített szőlő- és gyümölcsültetvények szakmai követelményeiről (terület-előkészítés és telepítés, ápolás); a szőlő- és gyümölcsültetvények szakmai ellenőrzéséről, az ellenőrzés kritériumairól. A szöveges ismertetést számos összefoglaló táblázat egészíti ki.

Növényvédelmi teendők a gyümölcsös telepítése előtt és után
(Dr. Véghelyi Klára)
A gyümölcsös telepítése több évtizedre szól, ezért a telepítési előkészületeket, így a növényvédelmi tennivalókat is idejében át kell gondolni, meg kell tervezni. A telepítés előtti teendőkhöz sorolja a talajuntság kérdését, a gyökérgombák fertőzési veszélyének felmérését. Leírja az ültetés során követendő eljárásokat, majd részletesen ismerteti az új telepítés védelmét szolgáló (rágcsálók és vad elleni) módszereket. A cikket színes felvételek egészítik ki.

Irányított erjesztés
(Dr. Pásti György)
Az erjesztés a borászati tevékenységnek kulcsfontosságú eleme, amit nem tekinthetünk egy egyszerű, önmagától, minden körülmények között optimálisan zajló, természetes folyamatnak. A szerző előbb áttekinti az erjedés általános jellemzőit, magát a kémiai folyamatot. Ismerteti a környezeti tényezők (elsősorban a hőmérséklet) spontán hatásait az erjedésre, majd az egyes technológiai műveletek hatását. Tárgyalja a must induló hőmérsékletének beállítását és a hőmérséklet szabályozását az erjedés alatt. A bortípusonként javasolt hőfokokat és időtartamot táblázatban foglalja össze.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Növényvédő gépek szerkezeti felépítése (3.)
(Dr. Csizmazia Zoltán)
Az előző számban közöltek folytatásaként ez a cikk a cseppképzéssel és a szórófejekkel foglalkozik. A cseppképzés, ezen belül a szórófejek feladata a permetlé apró cseppekre bontása, ezáltal egységnyi térfogatú folyadékkal minél nagyobb felület bevonása. Ismerteti a hidraulikus, a pneumatikus, a mechanikus és termikus cseppképzés elvét, a jellemző szórófej típusokat. Ez utóbbiak közül részletesen tárgyalja a cirkulációs és az ütközéses szórófejeket, de kitér a szórófejek anyagára és a szórófejeknek az áramlási rendszerrel való kapcsolatára. Az ismertetést gazdag képanyag és számos rajz teszi szemléletessé.

Väderstad-technológia, avagy megoldás a nehezen művelhető területekre (x)
Reklámriport Apáti Nagy Istvánnal, a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. műszaki vezérigazgató-helyettesével a gazdaságban működő Väderstad gépek kiváló munkájáról, használatuk előnyeiről.

Hat új Massey Ferguson traktor a 128-194 LE kategóriában (x)
A Massey Ferguson traktor új, Dynashift-Eco hajtóművel szerelt MF 6400-as sorozatának bemutatása.

Nagyító alatt… (23) SUPERFEX 1000T szervestrágya-szóró pótkocsi
(Kassai Zsolt)
A TEHNOSTROJ gyár által gyártott SUPERFEX 1000T pótkocsi egytengelyes, tandem futóművel ellátott, 7,1 t hasznos teherbírású, traktorvontatású szervestrágya-szóró pótkocsi, amelyet kaparóléces lehordószerkezettel láttak el, és amely különféle szerves tápanyagok kijuttatására készült. A pótkocsi két szóróegységgel, egy vízszintes bontóhengerekből álló, valamint egy függőleges bontóhengerekből álló szórószerkezettel rendelkezik, amelyek mindegyike a kocsiszekrény hátsó részére csatlakoztatható. A gép műszaki jellemzése után ismerteti a vizsgálatok körülményeit és eredményeit. A vizsgálatok részeredményeinek tárgyalása után összegezve: a SUPERFEX 1000T szervestrágya-szóró pótkocsi megfelelő szóróadapterrel szerelve alkalmas különféle konzisztenciájú szerves anyagok nagy munkaszélességgel és teljesítménnyel történő kijuttatására, kedvező energetikai felhasználás mellett. Végül ajánlásokat tesz a felhasználóknak a gép üzemeltetésével kapcsolatban.

A CLAAS ebben az évben Magyarországon mutatta be újdonságait
(Dr. Demes György)
A múlt év decemberében volt 50 éve annak, hogy a CLAAS gyár bemutatta HERCULES névre keresztelt, első önjáró arató-cséplő gépét, amely a méltán jó hírnek örvendő, kedvelt és megbecsült CLAAS gyártmányú kombájnok ősének tekinthető. A mai újdonságok: az új fejlesztésű gabonakombájnok és más gépek bemutatásának színhelyéül ezúttal Magyarországot választották. A nemzetközi sajtótájékoztatóra Európa csaknem minden országából és a vendéglátó Magyarországról összesen 76 agrár szakújságírót hívtak meg. Az újdonságok szóbeli és képi ismertetése után került sor Sopronhorpácson, GSD AGROPRUDUKT Kft. még betakarítatlan gabonatábláján a gépek üzem közbeni bemutatására, ahol lehetőség nyílt „testközelből” a gépek munkájának, a szerkezeti és konstrukciós változtatásoknak a megismerésére, tanulmányozására. A sajtótájékoztatón és a bemutatón lapunk is képviseltette magát, amelyről ez a beszámoló készült. A látottakból kiemelésre kívánkozik az új Lexion 500-as sorozatú kombájn; a hegyi kombájn: a Lexion Montana; az új Mega kombájn, a Quadrant 2100-as új szögletes bálázó. A cikk ismerteti a CLAAS és az AGROCOM közötti együttműködés eredményeként a CLAAS kombájnokon alkalmazható, az AGROCOM által forgalmazott új számítógépes berendezéseket és szolgáltatásokat. Ezek az AGRO-MAP

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Elkészült a veszprémi vadaspark természetvédelmi mentőközpontja és a bemutató tanösvény

Megemlékezés: Kalmár Károly (1964-2003)
Nekrológ a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat tragikus balesetben, fiatalon elhunyt munkatársáról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Pillanatfelvétel a dohánytermesztésről
(Dr. Princzinger Gábor, Bukai Andrej)
Beszámoló a dohányültetvények nyári növényvédelmi szemléjéről és az ULT Magyarország Rt. központjában, Nyíregyházán tartott szakmai tájékoztatóról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Sajtótájékoztató a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok ártalmatlanításáról
(Dr. Princzinger Gábor)
A Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer (CSEBER) Kht. 2003. augusztus 7-én sajtótájékoztatót tartott az év elején megalakított közhasznú társaság feladatairól, eddigi működéséről és a jövőbeni tevékenységéről. A kht. feladata, hogy koordinálja a gyártók által kibocsátott, növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok visszagyűjtését, ártalmatlanítását, újrahasznosítását. Tevékenységének alapját a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet előírásai határozzák meg. A cikk ismerteti a rendszer működését, a kiürült növényvédőszeres csomagoló-anyagok összegyűjtésének rendjét.

2003. évi megfigyeléseim a mocskospajor és kukoricabogár lárvák együttes előfordulásáról
(Halvaksz Béláné)
A szerző, aki a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. növényvédelmi vezetője, az idei évben mintegy százötven mintahelyet vizsgálta meg a kukoricabogár lárvák mennyiségi céljából. Ezen kívül több elsőéves kukoricatábla talajlakó kártevőit is felvételezte. Megfigyelte, hogy 2003 tavaszán a korábbi évekhez képest lényegesen több mocskospajor fordult elő a táblákon, aminek feltételezett okait is ismerteti. Felvételezései során azt tapasztalta, hogy ahol a mocskospajor előfordul, azoknál a növényeknél lényegesen kisebb volt a kukoricabogár lárva egyedszám. Feltételezi, hogy a mocskospajor, mint falánk kártevő, elfogyasztotta a kukoricabogár lárvákat. Ennek igazolása további vizsgálatokat igényel.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)