VISSZATEKINTÉS AZ IDEI ÉV NÖVÉNYVÉDELMÉRE

A búza állományvédelméről 2004-ben
(Follárdt János, Rátainé Vida Rozália)
A Hajdú-Bihar Megyei NTSZ szakembere az idei tapasztalatokat és tanulságokat összegezve, ismerteti azokat a tényezőket, amelyek fontos szerepet játszottak a búza ez évi terméseredményeiben. Bemutatja, hogyan alakult a növényvédelmi helyzet, mely károsítók okoztak nagyobb problémákat. Megismerhetik az olvasók azt is, hogy miben tér el a Hajdú-Biharban alkalmazható növényvédelmi technológia a más tájegységekétől. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei NTSZ szakemberének megfigyelései alapján elmondható, hogy a lisztharmatot kivéve egyik őszi búza betegség sem okozott az átlagosnál súlyosabb megbetegedést, a betegségek elleni védekezések pedig a biológiai hatékonyság szempontjából megfelelőek voltak.

A klórnikotinilek alkalmazhatósága a burgonyabogár ellen
(Víg Róbert)
A szerző a burgonyabogár elleni vegyszeres védekezésben a szerrotáció fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet, ugyanis a rezisztens egyedek felszaporodása alapvetően a szerhasználattól függ. Cikkében egy hatékonysági kísérletről számol be, amelyben négy klórnikotinil hatóanyagú készítmény burgonyabogár lárvák és imágók elleni hatását vizsgálta. A vizsgált inszekticidek kiváló hatékonyságot mutattak a lárvák és az imágók ellen is, de közülük a Calypso 480 SC volt a leghatékonyabb. Eredményei alapján a megfelelő szerrotációt lehet alkalmazni, hogy az ellenálló egyedek felszaporodását lassítsuk.

Tapasztalatok és tanulságok a szőlő védelmében 2004-ben
(Csörnyei Lászlóné, dr. Füzi István, Nemes Zoltán,  Makó Szabolcs, Mészárosné Pólya Diána, dr. Schweigert Andrásné, Vukovich László)
A cikk szerzői – összegezve az ez évi tapasztalatokat – beszámolnak arról, hogy a szőlőbetegségek közül Tolna, Baranya és Somogy megyében egyaránt a lisztharmat és peronoszpóra dominált. A lisztharmat főleg gócokban okozott nagy mennyiségi és minőségi termésveszteséget. A peronoszpóra szempontjából az idei az elmúlt évtized legjárványosabb éve volt. A betegségre hajlamosító tényezők összegződése esetén akár 100 %-os kár is keletkezett. A szürkerothadás esetében járvány a három megye egyikében sem alakult ki.

A károsítóhelyzet alakulása 2004-ben (1.) Szántóföldi növények
(Tóth Miklós, Kobza Sándor, Szalkai Gábor)
Az évet lezáró visszatekintő írásból a búza, az őszi árpa, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a napraforgó, a repce és a zöldborsó tenyészidőszakbeli növényvédelmi helyzetéről kapunk átfogó képet.

A NÖVÉNYTERMESZTÉS EGYÉB KÉRDÉSEI

Az „Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram” gyomszabályozással kapcsolatos összefüggései
(Dr. Reisinger Péter)
A szerző bevezetőjében azt az FVM rendeletet mutatja be, amely az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályait tartalmazza, valamint amelynek egyik csoportja a címben szereplő célprogram. Az írás kizárólag a szántóföldi kultúrnövényekre vonatkozó előírásokat részletezi. Az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramban búza, árpa, kukorica, napraforgó, burgonya, őszi káposztarepce, cukorrépa, lucerna és szója növények szerepelnek, így ezen kultúrák gyomirtásában engedélyezett hatóanyagokat ismerteti táblázatos formában.

Spanyolországi tapasztalatok a Bt-kukorica termesztéséről
(Dr. Princzinger Gábor)
Az ABE (Agricultural Biotechnology in Europe), Spanyolország vezető biotechnológiai társasága, az Antama alapítvány közreműködésével mezőgazdasági szaklapok újságíróinak „Genetikailag módosított növények termesztése a gyakorlatban” címmel szakmai látogatást szervezett Spanyolországba, a GM kukoricatermesztés közelebbi megismertetése céljából. Hazánkat – egyedüli meghívottként – lapunk képviselte ezen a nemzetközi összejövetelen. A szerző a látottak-hallottak, illetve a kiadott szakmai anyagok alapján számol be arról, hogyan valósul meg a gyakorlatban egymás mellett a GM és a hagyományos termesztés (koegzisztencia), hogyan érvényesülnek az EU-nak a GM termesztést szabályozó előírásai. A cikket olvasva hasznos ismeretekkel gazdagodhatunk a GM termesztést illetően, mivel Spanyolországban már 1998 óta termesztenek Bt-kukoricát. A termést korábban kizárólag takarmányozásra használták fel, jelenleg a humán célú felhasználás is engedélyezett. Napjainkban 350 hibrid szerepel a fajtalistájukon, amelyből 16 Bt-hibrid.

Új dimenziók a kukoricatermesztésben – új, izgalmas színfoltok a KWS palettáján (x)
Tatzl Johann, a Tyrol Kft. ügyvezetője személyes tapasztalatira támaszkodva mondja el, hogy miért érdemes a KWS termékpalettáját választani.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Vizsgázik az Unió intervencióból!
(Dr. Csíbor István)
A szerző gondolatébresztő írásában számos kérdést vet fel az intervenció „intézményével” kapcsolatban, melyekre érdemes lenne minden gazdálkodó számára hiteles választ találni.

Láttok, hallottuk, olvastuk. Ismét Agrofórum Klub!
(Kosztolányi Attila)
Rövid tudósítás a második alkalommal megtartott klubrendezvényünkről.

A növények festője
(Benécsné dr. Bárdi Gabriella)
A Gyakorlati Agrofórum, a „Veszélyes 48” gyomnövényekről szóló sorozatának újabb cikkeiben, a tudományos igényű növényrajzokat ma már egy tehetséges, fiatal művész, Abonyi Zsuzsanna készíti. Gödöllői kiállításának apropóján munkásságába nyerhetnek rövid bepillantást.

Jegyzet gazdálkodóknak. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről (1.)
(Kurucz Miklós)
A vidékfejlesztés pénzügyi megalapozására, az uniós támogatások elnyerésére – az előző Jegyzetekben ismertetett AVOP mellett – a Brüsszel által nemrég jóváhagyott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) célkitűzései alkalmasak. Ezen terv szerves folytatása a PHARE és a SAPARD programoknak. A jegyzet soron következő részéből megismerhetik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázati jogcímeit.

A mosonmagyaróvári agrárképzés múltja és jelene
(AF)
A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjét, a „Magyar-Óvári Gazdasági Magántanintézetet” Albert Kázmér szász-tescheni herceg 1818-ban alapította. A dicső elődök, a jelenlegi oktatói és kutatói gárda is nagy figyelmet fordít a színvonalas oktató és kutatómunkára, folyamatosan keresi az újat, nem elhanyagolva a múltban kialakított értékeket. Ezeket szem előtt tartva ismertetik az egyetem munkatársai írásukban, a kar életében 2005-től bekövetkező változásokat.

Búcsú dr. Herczeg Gyulától
(Ladányi Sándor)
Dr. Herczeg Gyulától, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara első elnökétől búcsúzunk, Ladányi Sándor írásából megismerve élethivatásszerű, termékeny szakmai pályafutását.

Agrármúltunkból. 100 éve született Dr. Rázsó Imre professzor
(Dr. Demes György)
A szerző írásában dr. Rázsó Imrére, a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának egykori professzorára emlékezik, bemutatva a mezőgépész szakma egyik legmarkánsabb egyéniségének gazdag életútját, felvillantva annak legfontosabb állomásait.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Élelmiszergazdasági kiállítás és vásár Mosonmagyaróváron
(Kettinger Gyula)
A szerző arról a Mosonmagyaróváron első alkalommal megrendezett négynapos EU regionális szakkiállításról és vásárról számol be, melynek a helyi egyetem adott otthont.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Fókuszban a gépesítési költségek. A mezőgazdasági gépesítés gazdasági hatásai (2.)
(Dr. Husti István)
Napjaink éleződő piaci versenyében azok a gazdálkodók vehetik fel eredményesen a harcot a versenytársaikkal, akik kellő hatékonysággal képesek a szellemi- és anyagi eszközeikben rejlő lehetőségeik átgondolt kiaknázására. Adott gazdaság kibocsátása, teljesítőképessége alapvetően függ annak kapacitásaitól. Ezért fontos, hogy a vállalkozásnál a termelési kapacitások jól meghatározott mértékben álljanak rendelkezésre, s a meglévő kapacitások minél jobban kerüljenek kihasználásra. Ennek megvalósítása érdekében a szerző részletesen ismerteti a gépkihasználás gazdasági összefüggéseit.

Egy ötéves kapcsolat eredményeiről… (x)
Az írásból a Bólyi Mezőgazdasági  Rt.-ben a Väderstad gépekkel több éve végzett munka tapasztalatait ismerhetik meg.

A műtrágyaszóró gépek fejlődéstörténete (1.)
(Dr. Csizmazia Zoltán)
Ma már a műtrágya jelentős részét röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel jutatják ki. Az utóbbi másfél évtizedben, hazánkban is jelentős változások következtek be a műtrágyaszóró gépek tekintetében. Korszerű, nagy munkaszélességű és pontosan szóró gépek kerültek be külföldről, és a hazai fejlesztések is jelentős eredményekkel jártak. A szerző írásában egészen a 19. század elejétől napjainkig kalauzolja el az olvasókat, hogy ábrákkal is segítve bemutassa a műtrágyaszóró gépek fejlődési irányát.

Melléklet

GÉNTECHNOLÓGIA ÉS TERMÉKBIZTONSÁG

A GM- (genetikailag módosított) növények biztonságos termesztése Magyarországon
(Dr. Bódis László)
Az utóbbi években jelentős mértékben terjedtek el a világon a GM-fajták. Így az EU-nak sem maradt más választása, minthogy teret engedjen a szabadföldi kísérletezésnek, majd a GM-növények engedélyezésének, ami kezdetben forgalmazásra, majd később a termesztésre is kiterjed. Ennek a folyamatnak a kezdeti lépéseként, 2004 őszén 17 takarmányhibridet és egy csemegekukoricát vettek fel az EU Közös Katalógusába, ami a GM-fajták esetében még nem jelent forgalmazási engedélyt is – írja bevezetőjében a szerző. Ezt követően az EU Bizottságának ajánlását mutatja be, amelyet az EU a bonyolult helyzet megoldására készített. A beszámoló további részében szerepet kapnak a GM növények termesztésbe vonásának problémái és vitatott távlatai, valamint rövid ismertetést olvashatunk az FVM által kiírt ­– a GM, a konvencionális és ökológiai gazdálkodásba vont növények koegzisztenciájáról szóló ­– pályázat keretében végzett felmérő kísérleti és elemző munka eredményéről, amely a „Géntechnológia és termékbiztonság” című konferencia-kiadványban részletesen kidolgozásra került.

A GM-növények termesztésének lehetőségei és az ökológiai gazdálkodás
(Dr. Balázs Ervin)
A szerző cikkében kronologikus sorrendben mutatja be, hogyan fejlődött a növények termesztésének technológiája, milyen indokok játszottak szerepet a GM-növények termesztésének kialakulásában. Arról is olvashatunk, hogy az alternatív gazdálkodási formák nem fogadják el a GM technológia előnyeit, pedig azok egyrészt jobb minőségű alapanyagokat (olaj, fehérje, stb.) termelő növényeket, másrészt, pedig különböző kórokozóknak és kártevőknek ellenálló növényeket.

Fenntartásaim a koegzisztencia hazai megvalósíthatóságával kapcsolatban
(Dr. Heszky László)
Abból a célból, hogy könnyebben megértsük a felvetett problémakört, a szerző néhány fogalmat magyaráz írása bevezetőjében. Ezt követően rövid áttekintést ad arról, miért is szükséges a koegzisztencia, mint a GM, a bio- és a hagyományos termelés egyidejű létezését biztosító rendszer az EU-ban. A cikket olvasva választ kapunk arra is, hogy hazánknak miért fontos ezzel a rendszerrel foglalkoznia, hiszen jelenleg GMO-mentes övezet. A továbbiakban a koegzisztencia bevezetésével járó alapvető problémákat vázolja, és megoldásokat javasol a növénytermelés egyes technológiai lépéseiben. Végezetül a végrehajthatóság és nyomonkövethetőség problematikáját hangsúlyozza. Mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy a szakember szemével a „koegzisztencia” az EU XXI. század elején hozott egyik hibás és váratóan rövid időn belül elvetélt döntése lesz.

Az ökológiai termesztés távlatai az EU-ban és hazánkban
(Dr. Radics László, Gál Izóra, Pusztai Péter, Ertsey Anna)
A szerzők a cikk első felében az ökológiai gazdálkodásnak a világban elért fejlődési útját ismertetik. A számadatokkal és ábrákkal alátámasztott írásból kiderül, hogy bár az ökológiai termékek előállítása szerte a világon növekszik, a fogyasztás mégis az iparosodott országokban koncentrálódik, valamint a Nyugat-Európai piac növekedése lassul. A cikk második felében az ökológiai gazdálkodás távlatait mutatja be Magyarország és Nyugat-Európa vonatkozásában.

Visszatekintés. „A műtrágyázás terjedésének akadályai”
(AF)
A POLGÁR c. lap 1909. december 22-i számából származó sorokat olvasva, betekintést nyerhetnek abba, hogy miben látták elődeink a múlt század elején a műtrágyázás terjedésének korlátait.

Az ökológiai gazdálkodás és a géntechnológiával módosított szervezetek viszonya
(Dr. Roszík Péter)
Napjainkra erős ellentét alakult ki a GM szervezeteket elfogadók és az ökológiai gazdálkodást folytatók között – vezeti be cikkét a szerző. Először a biotermék fogyasztók, majd a biotermelők szempontjából vizsgálja meg a GM-termékek használatának lehetőségét. A közlemény végén pedig a magyar ökológiai gazdálkodást szabályozó előírásnak a GMO alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseit ismerhetjük meg.

Transzgénikus haszonélőlények termesztése, tenyésztése, mint komplex kockázati tényezőegyüttes
(Dr. Ángyán József, dr. Menyhért Zoltán, dr. Varga Adrienne, dr. Vida Gábor, Takács-Sánta András, Móra Veronika, dr. Márai Géza)
A szerzők írásuk bevezetőjében értelmezik a genetikailag módosított szervezetek (GMO) és transzgénikus élőlények (TGO) fogalmát. Tájékoztatnak arról, hogy 1986 és 1993 között kísérleti célból a világ 28 országában 675 transzgénikus növényfajtát bocsátottak ki, amelyek elsősorban termesztéstechnikai problémákon igyekeznek javítani. A cikk további részében azokat az indokokat veszik sorra, amelyek azt a nézetet támasztják alá, miszerint a transzgénikus növények fenyegetik a genetikai diverzitást. Ezt követően felsorolják és kifejtik azokat a szempontokat, amelyek a mezőgazdasági géntechnológia által kitűzött célok kérdése­it, alkalmazásának indokait kérdőjelezik meg. Azonkívül néhány ellentmondásra is felhívják a figyelmet – hazai viszonylatban – az ökológiai gazdálkodás és a GMO-k alkalmazása között. A szerzők részletes elemzést készítenek azokról a tényezőkről és eseményekről, amelyek miatt a magyar fogyasztók egyértelműen elutasítják a GM élőlényeket.

Ereky Károly a biotechnológia atyja, akit a XX. század elfelejtett
(Dr. Kralovánszky U. Pál, dr. Fári Miklós)
A szerzők írásukkal annak az Ereky Károlynak próbálnak emléket állítani, akiről talán kevesen tudják, hogy az ő nevéhez fűződik a biotechnológia szó megalkotása. Írásukból egy olyan ember életét és munkásságát ismerhetik meg, aki példaértékű lehet napjaink kutatói, tudósai, szakemberei számára is.