A 2003-es év időjárási eseményeinek krónikája
(H. Bóna Márta)
A 2003-as esztendő a szélsőségek és a rekordok éve volt nemcsak nálunk, hanem Európa szinte mindegyik országában. Valószínű, hogy még évek múltán is erről az esztendőről a tikkasztó meleg és az aszály jut majd eszünkbe. A szerző ennek a szélsőséges évnek az időjárási eseményeit tekinti át a legfontosabb meteorológiai elemek változásán keresztül. Ismerteti a hőmérséklet, a csapadék, a hótakaró, a talajnedvesség és a napfénytartam 2003. évi alakulását, ill. e paraméterek évközi változásait. A szöveges mondanivalót négy ábra teszi szemléletessé.

Megkérdeztük Dr. Nagy Bálintot, a növényvédő állomások megalakulásának 50 éves évfordulója alkalmából (2.)
(AF)
Dr. Nagy Bálint ny. egyetemi tanárral egy évfordulós beszélgetésnek tervezett helyzetértékelésre készültünk a mezőgazdaságról, növényvédelemről, szakmáról, amikor a következő három kérdést fogalmaztuk meg témakörnek: 1. visszapillantás az eltelt ötven esztendőre; 2. észrevételei a mezőgazdaságunk kemizálásáról a jelen helyzetben; 3. és a jövőre vonatkozó gondolatai. Az elsőre készült válaszát az előző lapszámunkban már olvashattuk, most a második és harmadik kérdéskörre adottakat adjuk közre. Ennek során kifejti, hogy miért nem ért egyet a jelenlegi magyar agrárpolitikával. A harmadik kérdésre adott válasza a vidékfejlesztésről alkotott nézeteit tartalmazza.

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Szója a magyar növénytermesztésben
(Dr. Nagy Béla, Nagy Árpád, Feczák János)
Magyarországon általában 400 ezer hektárra becsülik a szójatermesztésre alkalmas terület nagyságát, de valójában az még ennél is nagyobb lehet, mert a szója ökológiai igényei nagyon hasonlítanak a kukoricáéhoz. A cikk a szója termesztéséről ad átfogó képet. A dolgozat első része a szójatermesztés feltételeit veszi sorra részletesen, minden esetben a termesztéstechnikai tudnivalókkal együttesen. Ismerteti a növény éghajlati (hőmérséklet, fény, víz), talaj- és tápanyagigényét. Szól a szója előveteményeiről, valamint értékeli a szóját mint előveteményt. Nagy teret szentel a szója vegyszeres gyomirtásának, nem a vegyszerek oldaláról, hanem a gyomirtás agrotechnikai összefüggései miatt. A szerzők felsorolják a szójatermesztés területi növelése mellett szóló (közgazdasági, biológiai, agrotechnikai stb.) indokokat, de rámutatnak a legfontosabb gátló tényezőre, a nem kellő jövedelmezőségre is.

A növényvédelmi előrejelzés és gyakorlati felhasználása
(Dr. Békési Pál, Dr. Perczel Mihály)
A szerzők a Syngenta cég megbízásából három kultúra: az őszi búza, a napraforgó és a szőlő betegségeinek várható fellépésére készítenek országos előrejelzést. Az ország területét négy tájegységre osztva hetenként adják meg az egyes betegségek fellépésének várható idejét. Ismertetik az előrejelzés elvi alapjait és gyakorlatát.

Szakmai Konzultáció a MEDOSZ-ban
(Dr. Csíbor István)

Láttuk, hallottuk, olvastuk. 15 éves a Biomark. Szakmai tanácskozás az Invite EC felhasználásának 2003. évi tapasztalatairól
(Dr. Demes György)
A megalakulásának 15. évfordulója alkalmából 2003. decemberében a Biomark szakmai tanácskozást rendezett Budapesten partnerei számára. A jubileumi tanácskozáson a cég vezetői visszatekintettek az elmúlt 15 év tevékenységére. A szakmai értékelés során beszámoltak az általuk forgalmazott kukoricabogár elleni szer, az Invite EC alkalmazásának eddigi tapasztalatairól.

A magyarországi kukoricatermesztés magyaróvári fejezete
(Kettinger Gyula)
Közismert tény, hogy a hazai kukoricatermesztés tekintetében a Kisalföld nem tartozik az ország nagy termelési tradíciókkal rendelkező tájegységei közé. Mégis a hazai agrártörténetnek a XIX. század közepétől a XX. század közepéig tartó szakaszában innen – közelebbről Magyaróvárról – indultak ki igen jelentős elméleti, kísérleti és gyakorlati tettek, amelyek országunk kukoricatermesztésének számottevő színvonal-emelkedését szolgálták. A folyamat az első magyar nyelvű növénytermesztési és technológiai szakkönyv megírásával s a felsőfokú szakoktatásban történő alkalmazásával kezdődött. Következő állomása az országos fajtakísérleti és nemesítési munka megindítása és országos színtű kiterjesztése volt. Ez folytatódott a nemesítési munka országos méretű koordinálásával, amely addig az ország különböző helyszínein elszigetelten, magángazdaságokban, a legkülönbözőbb módszerek alkalmazásával folyt. Ez időtől fogva a nemesítés elméletének és gyakorlatának módszertani kialakításával, továbbá oktatásának szakmérnöki színtű megszervezésével Magyaróváron foglalkoztak. Ennek, a mintegy száz évet átívelő folyamatnak Magyaróvárhoz kötődő főbb állomásait mutatja be az írás.

Dekalb^® a kukorica hibrid fejlesztések motorja (x)
(Szeidl Balázs)
A cikk írója azt mutatja be, hogy milyen kézzelfogható előnyei származnak ma Magyarországon egy kukoricatermesztőnek abból, ha a legmodernebb DEKALB^® hibrideket termeszti?

Mustang: 5 éves a búzamezők győztese (x)
(Takács Attilla)
A 2,4 D észter + floraszulám hatóanyagú Mustang herbicidet immár öt éve használják a gabonatermesztők hazánkban, és  2004-ban már a kukorica gyomirtásában is jelentős szerephez jut.

GrowHow megoldások a mák és a tavaszi árpa tápanyag-utánpótlására (x)
(Dr. Czinege Erik, Dr. Térmeg János, Szász Imre)
A KEMIRA cég a következő hónapokban termékeinek felhasználását bemutató írásokkal kíván segítséget nyújtani az Agrofórum olvasóinak a Kemira GrowHow műtrágyák felhasználásához. A sort, a vetésidőkhöz igazítva, a mák és a tavaszi árpa (sörárpa) műtrágyázási technológiájának ismertetésével kezdik.

Talajfertőtlenítés piretroiddal (x)
(Radvány Béla)
A teflutrin hatóanyagú Force (10 CS és 1,5 G) talajfertőtlenítő szer felhasználásának ajánlása elsősorban kukoricatermesztők részére.

CSONTHÉJASOK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Gondoljuk át a növekedést mérséklő cseresznyealanyok használatát!
(Bujdosó Géza)
A világ számos országában egyre nagyobb mértékben terjednek az intenzív ültetvények, amelyek a sok előnnyel rendelkeznek. Így pl. a gyümölcsfák mérete kisebb, ezért könnyebben kezelhetők, korábban fordulnak termőre, a gyümölcsméret egységesebb, a területegységre eső termésmennyiség nagyobb, gyors tőkemegtérülés stb. A csonthéjas fajoknál az intenzív ültetvények lassabban terjedtek el, mert a rendelkezésre álló alanyok túl erős növekedésűek voltak. Néhány évtizede azonban a cseresznye és meggy nemesítésében is elkezdődött a növekedést mérséklő alanyok előállítása.
A cikk az új német, illetve cseh nemesítésű növekedést mérséklő alanyok hazai adaptációs vizsgálata során szerzett eredményekről számol be, valamint felhívja a termesztők figyelmét használatukkal kapcsolatban néhány fontos tényezőre.

Az őszibarack rovarkártevői elleni védekezés elmúlt évi tapasztalatai
(Szabó Piroska)
Az őszibarack növényvédelmi technológiája az 1980-as évek közepétől lényegesen megváltozott (a zöldmetszés terjedése, a tavaszi metszések minél későbbi elvégzése, és a kétszeri: őszi és kora tavaszi rezes lemosó permetezés alkalmazása). Ezek hatására többek között a nagy károkat előidéző gomba- és baktérium-fertőzések visszaszorultak. Ezzel együtt a termelők az őszi és tavaszi rezes lemosó permetezés alkalmazásával egyidőben, sajnos szinte teljesen mellőzik a rovarkártevőket is gyérítő, rügypattanás előtti mészkénlé alapú lemosó szerek használatát. Ugyanekkor a rovarkártevők elleni védekezés is új alapokra helyeződött át. Egyre inkább elterjedt a gyümölcsmolyok rajzásának szex-feromon csapdákkal történő megfigyelése. Az atkák és a levéltetvek elleni védekezésről egyre többen a növényvizsgálatok alapján döntenek. A cikk az őszibarack legfontosabb rovarkártevőit, az ellenük való védekezés nehézségeit, ill. megoldásait mutatja be.

Prevencióval az őszibarack tafrinás betegsége ellen
(Makó Szabolcs, Dr. Schweigert Andrásné)
Az őszibarack tafrinás betegsége (Taphrina deformans) valamennyi őszibarack-termesztő vidékünkön, házikertekben és összefüggő ültetvényekben egyaránt rendszeresen fertőz. Előfordulása csapadékos, hűvös tavaszon járványos méreteket ölthet. Fellépését kizárólag a 2003. évihez hasonló, szélsőségesen száraz márciusi-áprilisi időjárás gátolhatja érdemlegesen. Az évenként ismétlődő kórfolyamat általános legyengülést, sőt fapusztulást is eredményezhet. A cikk ismerteti a kórokozó biológiáját, a fertőzés kialakulásának lehetőségeit. Tárgyalja az időjárási körülmények szerepét, a kórokozó és a gazdanövény fejlődésére és fogékonyságára gyakorolt hatását. A szerzők nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy az eredményes védelem szigorú prevenciót és komplex szemléletet követel. Ez utóbbi a kórokozó biológiájának és az ökológiai körülmények szerepének alapos ismeretét, a fajtaérzékenység kérdését, az agrotechnikai és a kémiai védekezési lehetőségeket egyaránt magába foglalja. A betegség ellen használható gombaölő szereket részletes táblázatokban ismertetik.

Oltott vagy sajátgyökerű gyümölcsfát?
(Dr. Inczédy Péter)
A cikk szerzője a Kertészet c. hajdani folyóirat egy, 1929-ben megjelent írását idézi, amely a gyökérnemes gyümölcsfák előállításáról szól.

Envidor – nem csak egy új megoldás az atkák ellen…(x)
(Lovász Csaba)
A spirodiklofen hatóanyagú Envidor egy széles hatásspektrumú, különleges akaricid, amely a takácsatkák és levélatkák mellett egyes rovarkártevők ellen is hatékony.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt…(25) Az Amazone, a Břgballe, a Rauch, a Sulky és a Vicon gyártmányú műtrágyaszórók összehasonlítása
(Dr. Demes György)
Egy műtrágyaszóró nem tartozik a legdrágább mezőgazdasági munkagépek közé. Ellenben az általa végzett munka minősége jelentős befolyással van a termés eredményére, ezen keresztül, a termelés gazdaságosságára. A műtrágya költsége a termelési költségek nem kis hányadát teszi ki, ugyanakkor rossz minőségű kijuttatásával a kiszórás egyenlőtlenségének függvényében romlik a hatékonyság, és a környezetvédelmi kihatások sem elhanyagolhatók. Nem mindegy tehát, milyen műtrágyaszóró gépet használnak a gazdálkodók.
A PROFI Magazin 2003. decemberi számában öt műtrágyaszóró, nevezetesen Amazone ZA-M maxIS, a Břgballe EX trend, a Rauch Axera M, a Sulky DPX expert és a Vicon RS-XL típusjelű műtrágyaszórók összehasonlító vizsgálati eredményeit közölte, amelyet a dániai Bygholm székhelyű Mezőgazdasági Kutatóintézet készített, együttműködve a Német Mezőgazdasági Kamarával. Nagyító alatt… c. sorozatunkban e cikkben megjelent összehasonlító tesztvizsgálatok eredményeit és legfontosabb megállapításait adjuk közre.

Egy év, hét gép
(x)
Kelet-Magyarország egyik legnagyobb, legsokoldalúbb mezőgazdasági vállalata a hét település körzetében 6000 ha szántóterülettel rendelkező Tedej Részvénytársaság. A közel egy év leforgása alatt megvásárolt hét Väderstad gyártmányú munkagéppel a gazdaság az ország keleti részén a svéd gyártó legnagyobb partnerévé vált. A gépekkel kapcsolatos tapasztalatait Kőrösi Róbert növénytermelési és gépesítési igazgató ismerteti a cikkben.

Növényvédő gépek szerkezeti felépítése (7.) A csávázás gépei
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A csávázás hatékonysága jelentős mértékben függ a felhasznált csávázószertől és a felviteli technikától. Ma szinte kizárólag vegyszerekkel történik a csávázás, és a hatóanyagot csávázógéppel juttatják a mag vagy a gumó felületére. Amennyiben a hatóanyag a kívántnál kisebb mennyiségben jut a célfelületre, a kezelés hatástalan, túladagolás esetén pedig ronthatja a vetőmag csírázóképességét, és terheli a környezetet. Ezért a csávázószer felvitelének technikája döntő az eredményes kezelés szempontjából. Általánosságban azt fogalmazhatjuk meg, hogy a csávázószert a mag vagy a gumó felületére egyenletesen, a kívánt mennyiségben kell felvinni úgy, hogy a felvitt szer a manipulálás során a kezelt felületen maradjon.
A színes fotókkal illusztrált cikk a vetőmagcsávázó gépek közül az UNIVAX-G, a GRAMAX-V, a MOBITOX SZUPER II, valamint a Niklas és Rosengren cégek csávázógépeinek, míg a gumócsávázó gépek közül a Gumotox gépcsalád tagjainak működését ismerteti részletesen.

A gépüzemeltetési költség csökkentésének lehetőségei
(Dr. Gockler Lajos)
A mezőgazdasági termelés költségét, illetve a költség növekedését mérsékelni kell, különösen az EU-csatlakozás miatt, egyébként, a még évekig nagyobb támogatást élvező, korábban is EU-tag országokkal szemben versenyképességünk lényegesen romlik. A termelés költségét a gépüzemeltetés költsége nagymértékben, szinte döntő módon meghatározza, hiszen annak mintegy 30-70 %-a. Ezen túl, a végzett munka minősége miatt a gépek a termelés teljes eredményére hatással vannak. Nem közömbös tehát, hogy a gépüzemeltetés költségét az egyes fontosabb tényezők milyen mértékben befolyásolják.
A szerző írásában a KSH, az ÁMÖ, az AKII, valamint az FVM MGI felméréseinek és vizsgálatainak adatait a következő témakörök szerint elemzi: a gépüzemeltetési költség alakulása; a mezőgazdasági termelés eredményességét befolyásoló legfontosabb tényezők; a gazdaságok jelenlegi helyzete; a gazdaságok méretének hatása a termelés költségeire; a gépek teljesítményének költséget befolyásoló szerepe; a táblák méretének szerepe.

EGYÉB KULTÚRÁK VÉDELEME

Veszélyes kártevők (I./7.) Valódi levéltetvek (Aphididae)
(Dr. Basky Zsuzsanna, Dr. Szeőke Kálmán, Dr. Takács András)
A cikksorozat jelen tagja a szántóföldi és kertészeti kultúrák egyik elterjedt és fontos kártevőcsoportját, a levéltetveket mutatja be. A szerzők részletesen leírják a levéltetvek jelentőségét és kártételét. Felsorolják a főbb növényeken hazánkban előforduló fajokat, leírják kártételi tüneteiket. A rendszertani besorolás és a morfológiai jellemzés (ábra és táblázat) után ismertetik biológiájukat. Részletesen bemutatják az egyes fejlődési alakokat A védekezés kérdései között kitérnek az előrejelzés lehetőségeire és az ún. szignalizáció fontosságára. A védekezés sikerét segítik az agrotechnikai eljárások. A biológiai védekezés lehetőségei (természetes ellenségek) ma már a gyakorlatban is ismertek és egyre inkább alkalmazzák őket. A vegyszeres védekezés módjait és az engedélyezett készítményeket kultúracsoportonként táblázatokban foglalják össze. Az írást színes képek és a fontosabb magyar nyelvű forrásmunkák jegyzéke egészíti ki.

Az esőálló rézhidroxid (x)
Az írás a rézhidroxid hatóanyagú Funguran-OH gombaölő szer kiváló tulajdonságait mutatja be.

A gyapottok-bagolylepke elterjedése és kártétele hazánkban
(Hoffmann Éva, Gáspár Istvánné, Garai Adrienne, Dr. Gabi Géza, Tatár Zsolt, Tóth Miklós, Kobza Sándor, Szalkai Gábor)
A globális felmelegedés hatását hazánkban is tapasztaljuk. Az egyre gyakrabban beköszöntő meleg, aszályos periódusok többek között a melegkedvelő rovarok előretörésének is kedveznek. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) az 1993. év igen száraz tavaszán vándorolt be tömegesen hazánkba, Az azóta eltelt tíz évben, változó mértékben (az időjárás függvényében) szaporodott fel országszerte. Hazánk egyes vidékein a kertészeti és a szántóföldi kultúrákra az idei évben ez a kártevő jelentette az egyik legnagyobb veszélyt.
A cikk tárgyalja e veszélyes kártevő felszaporodását az elmúlt néhány évben, szól a kártevő idei megváltozott „stratégiájáról” (fénycsapdás és szexferomon-csapdás rajzásvizsgálatok adatainak ismertetése). Felsorolják a főbb károsított kultúrákat, a rajtuk látható kárképeket, s a kártétel mértékét. Az eredményes védekezés alapfeltétele a kártevő korai észlelése, a növényállomány rendszeres átvizsgálása a tojásrakás és a lárvakelés idejének és mértékének megállapítása.

Hogyan védekez(t)ünk a kukoricabogár ellen c. szakmai pályázat eredményhirdetése
(Dr. Csíbor István)

Táplálunk és védünk (x)
(Tamás István)
A cikk arról szól, hogy a növényvédelem mennyire elszakíthatatlan a növény élettani sajátosságaira épülő tápanyagpótlástól. A kettő együtt lesz egy egész, ha táplálunk és védünk! Mindehhez a Kwizda által forgalmazott termékeket ajánlja.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)