Megkérdeztük Dr. Nagy Bálintot, a növényvédő állomások megalakulásának 50 éves évfordulója alkalmából
2004-ben lesz ötven éve annak, hogy megalakult a megyei növényvédő állomások országos hálózata. Ebből az alkalomból kerestük fel dr. Nagy Bálint ny. egyetemi tanárt, hogy foglalja össze lapunk olvasóinak a növényvédelem hőskoraként is emlegetett évtizedeket, melyeknek sokszor sorsfordító alakításában hosszú ideig ő maga is meghatározó szerepet vállalt, töltött be. Az előre megfogalmazott három kérdéskör: visszapillantás erre az időszakra; észrevételei mezőgazdaságunk kemizálásáról, valamint a jelen helyzetre és a jövőre vonatkozó gondolatai közül most az elsőre adott válaszát olvashatjuk, míg a másik kettőt a következő lapszámban közöljük.

TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS ÁLTALÁBAN

Mire alapozzuk a trágyázási szaktanácsadást?
(Dr. Buzás István)
Napjaink mezőgazdasági gyakorlatára helyenként a túltrágyázás, általában pedig a hiányos tápelem-utánpótlás jellemző. Mindkettő negatívan befolyásolja környezetünk állapotát. Elöljáróban rövid áttekintést ad a trágyázási szaktanácsadási elvekről, ezután ismerteti a Magyarországon kialakult és alkalmazott trágyázási szaktanácsadási módszert. Rámutat: a jelenlegi szaktanácsadási rendszerek csak ideiglenesen és szükségmegoldásként fogadhatók el. A talaj-tápanyag vizsgálati adatok önmagukban csak jelzőszámok, a trágyázási szaktanácsadásban valójában csak kalibráció után szabadna őket használni az után, hogy kísérletileg megállapítottuk a talajvizsgálattal kapott szám és a hozzá tartozó termés közti összefüggést. Mindaddig, amíg az ehhez szükséges kalibrációs kísérleteket nem végezzük el, a trágyázási szaktanácsadás nem tekinthető tudományosan megalapozottnak. Hazánkban a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben célul tűzték ki az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a környezetterhelés csökkentését és a termőképesség fenntartását. Ezeknek a céloknak az elérése megköveteli egy olyan trágyázási szaktanácsadási rendszer működését, amellyel a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás szempontjainak figyelembevételével valósítható meg a trágyaadagok kiszámítása, tervezése, az optimális és a környezet károsítása nélkül elérhető termésnagyság érdekében. A szerző cikkét vitaindítónak szánja.

Trágyázási tapasztalatok Csongrád megyében
(Regős Antalné)
A tápoldatozó műtrágyák megjelenésével megváltozott a tápanyag-utánpótlási gyakorlat és ennek eredményeként újabb hibák jelentkeznek a növények tápanyagellátásában. A ’90-es évek elején a hajtatásban nagyobb mértékben fordult elő a túltrágyázás, főként a foszfor- és káliumadagolásban. A folyamatos, a növény fejlettségének és igényének megfelelő optimális tápanyag-ellátottságot a nitrogén és a kálium esetében a legnehezebb biztosítani. A szerző táblázatokba foglalva ismerteti az engedélyezett lombtrágyákat.

Integrált növénytáplálás – biomassza-hasznosítás – komposzt
(Sáry Lajos, Szelényi Gábor)
A növénytáplálás nemzetgazdasági szinten egyszerre gazdasági és környezeti probléma. A költségtényezőkön – pl. műtrágyaárakon – túl fontos talajvédelmi, vízvédelmi és egyéb környezetvédelmi területeket érint. Ha az EU-csatlakozás a mezőgazdaságunk közvetlen támogatását korlátozza, akkor az olcsóbb, környezetvédelmi és talajvédelmi szempontból előnyösebb, a humuszképződést, talajregenerálódást segítő – s ezzel egészségesebb terményeket biztosító – integrált növénytáplálásra érdemes törekedni. A növénytermesztés a hulladék biomasszák nagy részét „nyers” állapotában nem tudja hasznosítani. Ezért valamilyen kezelésen kell átesniük, ami megfelelő fizikai szerkezetet, hatóanyag-koncentrálást, a szerves összetevők elbomlását, vagy humuszosodását már előre biztosítja. A cikk a biomasza komposztálásának szükségességéről és lehetőségeiről szól.

TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS A SZÁNTÓFÖLDÖN

A csapadék, a műtrágyázás és néhány szántóföldi növény termése. Stúdium
(Dr. Márton László)
A fenntartható mezőgazdasági termelést nagymértékben az ökológiai feltételek határozzák meg. Ezeknek gyors globális változásai az agroökológiai potenciál és a növénytermesztés fokozott érzékenységét vonják maguk után. 1860-tól 1999-ig a teljes földfelszínre vonatkoztatott hőmérséklet-növekedés 0,6 ⁰C, aminek következménye lehet a regionális csapadékképződés és -eloszlás kedvezőtlen alakulása (aszály, túlzott csapadékbőség). Hazánkban ez a folyamat az 1850-es években kezdődött és folytatódik ma is, felbecsülhetetlen károkat okozva a népgazdaságnak. A természetes csapadék hatása ugyanis elérheti a termést kialakító tényezők összhatásának akár 75 %-át is. Egyes becslések szerint az elmúlt évtizedek csapadék alakulásából az várható, hogy a szárazság fokozódik (aszályosodás) és tartós lesz a közeljövőben. Az ilyen időjárási adottságok mellett még jelentősebbé válik a növények tápanyagellátásának szerepe, ugyanis a trágyázás nagyobb mértékben növeli a produkciót, mint a vízigényt. A cikkben bemutatott eredmények Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű homoktalaj régiójában (Nyírség), a Nyírlugoson működő 1962-ben beállított 41. éves N, P, K, Ca és Mg műtrágyázási tartamkísérletből származnak. Eredményei a különböző évjáratok (átlagos, száraz, aszályos, csapadékos, csapadékbő) és a N-, P-, K- és Mg-műtrágyázás hatásait mutatják be a rozs, a burgonya, az őszi búza és tritikále termésére. Az adatok jó támpontul szolgálhatnak a mai korszerű szaktanácsadásban, a mezőgazdasági termelésben és a tervezésben egyaránt.

A kukorica nitrogénműtrágyázásáról a Gabonatermesztési Kutató Kht. újabb kísérleti eredményei alapján
(Dr. Széll Endre, Streb Péter)
A kukorica műtrágyázására gondolva leggyakrabban két kérdés vetődhet fel: 1./ mennyi műtrágyát juttassunk ki, 2./ azt hogyan és mikor adjuk ki? A szerzők az 1979-ben indított tartamkísérletükben kapott eredmények alapján próbálnak meg választ adni a kérdésre. A műtrágya kijuttatása időpontjának meghatározásánál több tényezőt kell figyelembe venni. Azt javasolják, hogy a pénzügyi kényszeren túlmenően, az eddigieknél több figyelmet kell fordítani a talaj nedvességére és annak teherhordó képességére. A kísérleti eredmények a közepes tápanyag-ellátottságú talajokon nem igazolták a starter műtrágyázás termésnövelő hatását. Viszont a vetéssel egy menetben, továbbá a tenyészidőben tápkultivátorozással végzett műtrágyázás több okból is (taposási kár elkerülése, esetleges terméstöbblet) előnyösebb lehet, mint a kukorica vetése előtt vizes talajon végzett, taposási kárt okozó műtrágyaszórás. Egyre időszerűbb lesz a vetés előtti műtrágyaszórás helyett más megoldásokra törekednünk. Az eredményeket hat ábra és három táblázat szemlélteti.

Búza trágyázási kísérletek tanulságai (2001-2003)
(Dr. Petróczi István Mihály)
A búzatermesztés egyik legnagyobb kockázati tényezői a klimatikus szélsőségek, hiszen azok a termelő által legkevésbé befolyásolhatóak. A termelő döntési körébe tartozó legfontosabb termést alakító tényező pedig a trágyázás, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt.
A cikk az 1982-ben elkezdett műtrágyázási tartamkísérletek eredményeit mutatja be. Ezekben 16 különböző műtrágyázási változatot (4 eltérő PK-mennyiség és 4 N-adag) alkalmaztak, évente több fajtával és 4 ismétléssel. Részletesen elemzi az elmúlt három évben (ebből kettő aszályos!) kapott terméseredményeket. Beigazolódott hogy a tápanyag-ellátottság jelentős szerepet játszhat a klimatikus szélsőségek miatti termésingadozások csökkenésében, illetve növekedésében. A legkisebb terméseket adó 2003. évben a trágyázatlan kontroll parcellákon átlagosan 1,24 t/ha búza termett, ami 1/3-része volt a 2001. évi kontrolltermésnek (3,85 t/ha). Ezzel szemben a 120+60+60 kg/ha komplex trágyázási szinten a 2001. évi termésnek (9,44 t/ha) 60 %-a (5,74 t/ha) realizálódott a kritikus 2003. évben. A vizsgált fajták és évek átlagában a 2:1:1 arányú NPK alkalmazások adták a legnagyobb terméseket, a trágyázatlan kontroll 2-3-szoros mennyiségeit.

TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS A GYÜMÖLCSÖSBEN

A gyümölcsösök tápláltsága és az időjárásunk
(Dr. Szűcs Endre)
Az időjárási hatások és következményük az utóbbi évtizedekben a gyümölcsösökben is erőteljesebben jelentkeztek. A szerző áttekintést ad az időjárás és a gyümölcsfajok tápanyag-ellátottsága kapcsolatáról. Az ökológiai hatásokon túl azonban a gyümölcsfákat sok egyéb stresszhatás is éri (termesztéstechnika egyes elemei vagy a növény-egészségügyi okok). A fák tűrőképessége szempontjából lényeges a kondíciójuk. A stresszhatások mérséklésében a tápelemek közül kiemelkedő szerepe van a káliumnak, melynek koncentrációja a zöld növényben a nitrogén után a második helyen van és sok életfolyamatban nélkülözhetetlen. A jó kálium-ellátottságú növények anyagcseréje intenzívebb, rezisztenciájuk fokozottabb a növényi kártevőkkel, kórokozókkal, faggyal, szárazsággal szemben. Végül felhívja a figyelmet arra, hogy a stresszhatások egymással kombinálódhatnak. Egy részük ellen nincs védekezés, más részüket – a helyi körülmények ismeretében – többé-kevésbé tudjuk befolyásolni.

A tápanyag-utánpótlás új lehetőségei a konténeres oltvány-előállításban
(Deme János, Gyetvai Edina)
Az utóbbi időben a faiskolai termesztésben egyre jobban terjed a konténeres oltványnevelés. Ezzel a módszerrel meggyorsítható a kézben oltott oltványok előállítása, másrészt e módszer révén több növény-egészségügyi probléma (gyökérgolyva, különböző talajgombák, ill. vírusvektorként is veszélyes fonálférgek) is kiküszöbölhető. A szerzők a konténeres oltványnevelési technológia két változatát hasonlították össze, a különböző ütemben hasznosuló műtrágyák (Osmocote Exact hi-start típusai), ill. a különböző talajkeverékek (tisztán sükösdi tőzeg, valamint sükösdi tőzeg és baltikumi felláptőzeg 50-50 %-os keveréke) használatával. Kísérletükben megállapították, hogy a szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák használatával növelni lehetett a konténeres oltványnevelés eredményességét. A gyökérnövekedést fokozó biostimulátor (Radifarm) hozzáadása jelentős mértékben növelte a gyökértömeget, s ebből következően előnyös hatása van az oltványok fejlődésére, egészségi állapotára és stressztűrő képességére. A szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák egyszeri kijuttatással túladagolás nélkül folyamatosan táplálják a növényeket, használatukkal megszüntethető a hagyományos műtrágyákra jellemző műtrágya-kimosódás is. E készítmények használatával tovább nőhet a konténeres faiskolai termesztés jövedelmezősége, kevesebb munkaerő ráfordítással együtt is lényegesen kisebb a felhasználó hibalehetősége és jobb a növények minősége.

A kalcium szerepe az almatermesztésben
(Dr. Pedryc Andrzej)
Az utóbbi időben egyre több fiziológiai rendellenességről beigazolódott, hogy azok kapcsolatban vannak a különböző növényi szervek kalciumhiányával, illetve a kalcium növényen belüli megoszlásának zavarával. A cikk elöljáróban ismerteti a kalcium szerepét és fontosságát a növényi anyagcserében. A növények igényeihez képest a talajaink általában elegendő mennyiségben tartalmaznak kalciumot, de ez a készlet mindig felvehető a növény számára (ion-antagonizmus). A kalciumhiány által előidézett rendellenességek általában nem az egész növényre jellemző hiányból adódnak, hanem a növényen belül az egyes szervek között kialakuló, egyenlőtlen kalcium-ellátottsági szint következményei. E jelenség oka alapvetően a kalciumszállítási jellegzetességekben keresendő. Végül ismerteti a kalciumtrágyázás elveit és gyakorlatát.

A FORGALMAZÓK AJÁNLATA

Új és hatékony megoldás a növények cinkutánpótlására! (x)
(Dr. Czinege Erik, Dr. Térmeg János)
Az írás arról szól, hogy a Kemira GrowHow a növények optimális cinkellátása érdekében alacsony nitrogéntartalmú Power/Optima műtrágyái 2004 tavaszán a cinket kelát formában fogják tartalmazni, ami egyedülálló egész Európában.

Száraz viszonyokhoz alkalmazkodó tápanyagellátás (x)
(Antal Anikó)
A Magyar KWIZDA Kft. által forgalmazott Agriplant^® műtrágyacsalád és Wuxal^® levéltrágya-család használatának ajánlása a címben jelzett probléma megoldására.

A BactoFil^® talajbaktérium termékcsalád az aszályban is segíti a növényeket! (x)
(Márton József, Daoda Zoltán)
Az említett termékek talajbaktériumokat tartalmazó, olyan természetes termésnövelő mikrobiológiai készítmények, melyek a talajok mikrobiális életét serkentik, tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét javítják, ezáltal a szükséges időben és mennyiségben biztosítják a növények folyamatos és kiegyensúlyozott tápanyagellátását.

Magas mikroelem-tartalmú termékekkel a minőségért (x)
(Szabó Márton)
A cikk a Fitohorm készítményeket mutatja be, amelyekkel a termesztett növények mikroelem-hiánya kitűnően orvosolható, sőt ezek mellett még számos egyéb pozitív hatásuk van a kultúrnövényre.

A KWS kukorica fajtaajánlata (x)
(Pallós Mihály)
A szerző a KWS RAGT Hybrid Kft. nemesítési programjának legújabb, a mai követelményeket (nagy termőképesség, intenzív éréskori vízleadás, túlérésben is szilárd szár) minden szempontból kielégítő hibridjeit mutatja be.

A 2003. év nagyüzemi kísérleteinek tapasztalatai (x)
(Szanyi István)
A DeKalb kukorica hibridek 2003. évi magyarországi fajtakísérletek eredményeinek bemutatása.

Mustang – a kukoricamezőkön is győztes gyomirtó szer! (x)
(Takács Attila)
A floraszulam + 2,4-D hatóanyagú herbicid kukorica posztemergens gyomirtásra való felhasználását ismerteti.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Növényvédő gépek szerkezeti felépítése (6.) Környezetkímélő növényvédelmi technika
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A szerző által írott sorozat jelen cikke a környezetkímélő növényvédelmi eljárások műszaki megoldásait foglalja össze. A korszerű, költségtakarékos és környezetkímélő növényvédelem a felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentésére, a kijuttatás hatékonyságának növelésére helyezi a hangsúlyt. Az alkalmazott műszaki megoldások közül az alábbiakat mutatja be és tárgyalja részletesen:
- a felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentése (pl. sávos permetezés, szakaszos permetezés, felkenő vegyszerezés);
- a kis cseppek elsodródásának megakadályozása (pl. terelőkeret alkalmazása, légfüggönyös gépek, elektrosztatikus feltöltés);
- a nagy cseppek célfelületen tartása (pl. injektoros szórófejekkel);
- vegyszermentes kezelési eljárások alkalmazása (pl. mechanikai gyomirtás, termikus gyomirtás, pneu-mechanikus biokollektorok).
Az írást számos színes kép egészíti ki.

A cél: egy géppel több munkaművelet… Väderstad Carrier után nálunk a Rapid kombi is jól vizsgázott… (x)
A cikkben megszólaltatott gazdálkodó jó tapasztalatokat szerzett a Rapid vetőgéppel, amellyel az elmúlt két idényben a napi 30-40 ha biztonsággal elvethető volt.

Kukoricabogár ellen is… Itt a Tecnoma új önjáró permetezőgép (x)
A Raiffeisen Agrárház Kft.ettől az évtől forgalmazza a Tecnoma cég önjáró permetezőgépét, amely három modellváltozatban, Laser 2500, Laser 3000, Laser 4000 és Laser 5000 típusjelzéssel áll a felhasználók rendelkezésére.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Vezetőváltás a Bayer CropScience-nél (x)
Beszélgetés Michael Muncey-vel, aki 2004 januárjától irányítja a cég magyarországi vállalatát.
Láttuk, hallottuk, olvastuk.

Telephely-avatón… Új Axiál bázis ünnepélyes átadása Nyíregyházán
(Demes György)
Tudósítás az AXIÁL Kft. 15. telephelyének átadásáról, amely 2003. november 27-én volt Nyíregyházán.

A tápanyag-gazdálkodás témakörében a Gyakorlati Agrofórumban megjelent közlemények (1998. december – 2003. december)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)
Melléklet: A Gyakorlati Agrofórum 14. évfolyam (2003) fő témakörök szerinti éves tartalomjegyzéke (1-12. szám).