A jövedelem és felhalmozás összefüggései az agrárgazdaságban
(Dr. Borszéki Éva)
A szerző ismert közgazdász, aki tanulmányában arra keresi a választ, hogy elfogadható-e, s az ország érdekében áll-e a mezőgazdaság jelenlegi nagy mértékű gazdasági térvesztése. Az agrárágazat nemzetgazdasági szerepe az 1980-as évektől csökken, a rendszerváltás óta ez a folyamat felerősödött. A mezőgazdaság bruttó termelési volumene 1989-től folyamatosan csökkent, a 90-es évek elején pedig nagymértékben visszaesett. Összességében az ágazat kibocsátása még mindig 20 %-kal marad el az 1990. évitől. Az ágazat GDP-ből való részaránya 4 % alá került, és az élelmiszeriparral együtt is 7 % körül alakul. Hasonlóan alacsony az ágazat részaránya a fejlett országokban is. A magyar mezőgazdaság szerepének csökkenésével párhuzamosan jövedelemtermelő képessége is visszaesett.
Az ágazat jövedelempozíciójának romlásában a piaci okok (a fogyasztás visszaesése, a külpiac megváltozott, termékstruktúrája és minőségi igénye), a birtokpolitikai okokra is visszavezethető hatékonyságromlás mellett, pénzügyi okok is közrejátszanak.  Ezek: a mezőgazdaság támogatásának csökkenése, az agrárolló nyílása, a mezőgazdaság finanszírozásának problémái.

Változások az engedélyezett növényvédő szerek struktúrájában az EU-csatlakozás után
(Dr. Eke István)
Attól a pillanattól kezdve, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, nálunk is életbe lép az uniós növényvédő szerengedélyezési rendszer. Ennek egyik legfontosabb új eleme, hogy a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése nem marad tagállami szinten, hanem ez a brüsszeli Bizottság hatáskörébe kerül, s csak a formázott termékek engedélyezése történik majd nemzeti hatáskörben. Ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság által engedélyezett hatóanyagok azonnal és automatikusan felhasználhatók bármely tagországban. Már egy évtizeddel ezelőtt elkezdődött a régi hatóanyagok újraengedélyezési folyamata. Ennek nyomán a megmaradó hatóanyagok ún. pozitív listára kerülnek. Azokat a szereket, amelyeknek újraengedélyezését a gyártóik nem kezdeményezték (nem megvédett = non defended hatóanyagok), kivonják az EU piacáról. Az írás táblázatban sorolja fel az uniós csatlakozásunk után a magyar piacról kivonásra kerülő hatóanyagokat, valamint az ezekből előállított készítményeket. 2004. május 1-ig tehát ezen készítmények engedélyokiratai visszavonásra kerülnek azzal a kitétellel, hogy a kereskedelemben meglévő készletek további 6 hónapig, tehát október 31-ig forgalmazhatók, a termelőknél megmaradó készletek pedig 2005. évi szezonban még felhasználhatók.
A fentieknek megfelelően tehát a 2004-es termelési szezonban a magyar mezőgazdaságban felhasználható készítmények struktúrája lényegében nem változik, bár bizonyosan lesznek olyan szerek, amelyekből már nem lesz a korábbihoz hasonló ellátás a kereskedelemben.

A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A napraforgórozsda hazai előfordulása, napraforgó fajták és hibridek rozsda-ellenállósága 2003-ban
(Birtáné Vas Zsuzsanna, Dr. Békési Pál, Dr. Manninger Sándorné)
A napraforgó ismert kórokozója a napraforgórozsda (Puccinia helianthi), ami azonban Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem okozott gondot. A kórokozó a tenyészidő végén, az érés folyamán volt jelen és komoly kárt a termésben nem is okozott. Így a napraforgófajták, ill. hibridek rozsda-ellenállóságának vizsgálatára évtizedeken keresztül nem volt lehetőség. A szerzők 2003 augusztusában a korábbi évektől eltérően a napraforgórozsda súlyos járványát tapasztalták. A napaforgófajták rozsda-ellenállóságának szántóföldi vizsgálatát Tordason, az OMMI Fajtakísérleti Állomásán, a fiatalkori ellenállóságának vizsgálatát Budapesten, a Növényvédelmi Kutatóintézet üvegházában végezték. Szántóföldi vizsgálat csak a fertőzöttség mértékére terjedt ki. Számos fajta, fajtajelölt súlyosan fertőződött a rozsdával, és ugyanakkor voltak a kórokozóval szemben kiválóan ellenálló fajták is. Az eredmények szöveges ismertetését táblázatos adatok is kiegészítik.

Tapasztalatok a Koni WG felhasználásáról napraforgóban (x)
(Szabó Imre)
Üzemi szakember beszámolója a Coniothyrium gombát tartalmazó biopreparátummal a Sclerotinia sclerotiorum ellen, napraforgóban szerzett tapasztalatokról.

Napraforgó-termesztés, ahogy mi látjuk!
(Sebestyén András)
A Teveli „Kossuth” Mg. Szövetkezetben már több évtizede foglalkoznak napraforgó-termesztéssel. Hosszú éveken át problémát jelentett, hogy kiszámíthatatlan volt az ágazat jövedelmezősége, nem tudták stabilizálni a terméseredményeket. A szerző, az üzem vezető szakembere arról számol be, hogyan vizsgálták felül és  ésszerűsítették termesztéstechnológiájukat a jobb termés és a nagyobb jövedelem érdekében.

A napraforgó gyomirtásáról, dióhéjban
(Hoffmanné Pathy Zsuzsa)
A 2003-ban a napraforgó termesztésében a gyomirtás sikeressége, ill. sikertelensége volt a limitáló tényező. A gyomirtás eredményességét pedig a csapadék határozta meg, és feltehetően ez határozza meg 2004-ben is. A cikk összefoglaló táblázatot közöl a napraforgóban engedélyezett gyomirtó szerekről, bemutatva azok legfontosabb gyomok elleni hatásspektrumát.

Galigan, amely kiállja az „idők” próbáját (x)
(Dr. Kádár Aurél)
Az oxifluorfen hatóanyagú herbicid napraforgó gyomirtásában való használatának ismertetése.

GrowHow megoldások a cukorrépa és a napraforgó tápanyag-utánpótlására (x)
(Dr. Czinege Erik)
A Kemira cég termékeinek felhasználási javaslata a címben jelzett két kultúra tápanyag- gazdálkodásában.

Az Agil 100 EC megoldja az egyszikű gyomok irtását (x)
(Dr. Kádár Aurél)
A számos kétszikű kultúrában használható, propaquizafop hatóanyagú graminicid gyomirtószer használatának ajánlása.

KALÁSZOSOK VÉDELME

Provokatív gyomirtószer-kezelések hatása búzafajták termésére
(Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter)
Miközben a peszticid-gyártók egyre újabb készítményeket állítanak elő, a köztermesztésben szereplő és közvetlenül az állami minősítés előtt álló búzafajták száma is évről évre gyarapszik. Egyre rövidül az az idő, ami lehetővé teszi egy-egy genotípus agronómiai reakcióinak részletesebb megismerését. A martonvásári gyomirtószer-érzékenységi kísérlet több mint hétszáz parcelláján összesen 20 minősített fajta, valamint másod- és harmadéves fajtajelölt reakcióit tesztelik. A provokatív kísérletben 11 herbicid engedélyezett maximális dózisának kétszeres mennyiségét, az ajánlott fenológiai stádiumot követően, az optimálisnál fejlettebb növényekre juttatták ki. Az eredményeket a keményszemű malmi búzákra és a nagy sikértartalmú búzákra külön-külön adják meg. A provokációs gyomirtószer-érzékenységi kísérlet öt évének legfőbb tapasztalatai szerint az optimális agrotechnikai feltételekkel, de változatos időjárási körülmények között próbára tett martonvásári fajták legtöbbször észrevétlenül elviselték az „előre megfontolt szándékú mérgezéseket”.

A kalászos gyomirtó szerekről (x)
(Farády László)
A cikk az amidoszulfuron + jodoszulfuron hatóanyagú Sekator és a jodoszulfuron-metil-nátrium + mefenpir-etil hatóanyagú Huszár herbicid kalászosokban való felhasználási lehetőségeit ismerteti.

Száraz tavaszon a jó ötlet aranyat ér, mint a májusi eső…
(Benécsné dr. Bárdi Gabriella)
A gazdálkodók már egy ideje keresik azokat a megoldásokat, gépeket, amelyekkel pl. napraforgóban egy trifluralin + Racer (fluorkloridon) herbicid kombinációt egyenletesen, 4 cm mélységben be lehetne dolgozni, de a cukorrépások is egyre gyakrabban döntenek pl. a Goltix (metamitron) gyomirtó szer sekély bemunkálásáról. Az eddig általánosan használt eszközökkel nem lehetett megfelelő minőségben ilyen jellegű talajművelést végezni, a rugósborona munkája azonban éppen ezt biztosítja. Az írás a Hatzenbichler-borona használatáról szól, amely minden gazdálkodó érdeklődésére számot tarthat. Ez az eszköz egy speciális fésűs borona, amely magas fokú talajkövetése és számos állítási lehetősége miatt precíz munka végzésére képes.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Veszélyes kártevők (I/8.) Rágcsálók (Rodentia)
(Zaják Árpád)
A rágcsálók a Föld számos részén súlyos gazdasági károkat, járványokat okozhatnak. A magyarországi rágcsálófajok között találhatók veszélyes kártevők: szántóföldön, gyümölcsösben és a kertészetben a hörcsög (Cricetus cricetus), a mezei pocok (Microtus arvalis), a kószapocok (Arvicola terrestris); míg a terménytárolókban, üzemi épületekben a házi egér (Mus musculus) és a vándorpatkány (Rattus norvegicus). A rendszertani besorolás és a morfológiai jellemzés (ábra és táblázat) után ismertetik biológiájukat. A védekezés kérdései között kitérnek az előrejelzés lehetőségeire, az agrotechnikai, a biológiai (természetes ellenségek) és a kémiai védekezés módjaira. Leszögezik: a védekezés legfontosabb szabálya az, hogy ne engedjük megtelepedni, elszaporodni őket. Kevesebb rágcsáló ellen olcsóbban, károkat megelőzve, kisebb környezeti, természetvédelmi kockázattal védekezhetünk.

Repce kilátások 2004-ben
(Dr. Eőri Teréz)
Az elmúlt évi gyenge repce terméseredmények után a szerző agrotechnikai javaslataival kíván a termelők segítségére lenni. A termesztéstechnika legfontosabb elemeit (tápanyagellátás, növényvédelem stb.) röviden áttekintve, receptszerű tanácsokkal látja el a gazdálkodókat, hogy minél jobb eredményeket érjenek el az idei évben.

Egy vetésre váró kukorica-szem(élyes) vallomása
(Dr. Csíbor István)

Mezei acat : Lontrel 0 : 4 (x)
(Szabó István)
A klopiralid hatóanyagú Lontrel gyomirtó szer felhasználási előnyeinek bemutatása.

Lesz-e áttörés burgonya fronton az EU-csatlakozás után?
(Nagy Zoltán)
A hazai burgonyatermesztés elhúzódó válságban van, mely valószínűleg még mindig nem érte el mélypontját. A jövedelmezőség gyengülése miatt a termőterület napjainkra 30.000 ha alá csökkent, aminek csak töredéke – mintegy 1.200 ha – a szaporító terület. Az elmúlt három évre jellemző rendkívül száraz időjárás 2003-ban is folytatódott, így az országos termésátlag tavaly még a 18 t/ha-t sem érte el. Emellett még súlyos karantén problémák is nehezítik a hazai vető- és étkezési burgonya ellátást egyaránt. Eljött tehát az idő, amikor a burgonya ágazatról már valóban nemcsak beszélni, hanem sürgősen cselekedni is kell. A kilátásokról a Veszprémi Egyetem Burgonyakutatási Központja szervezésében január végén, Keszthelyen „Burgonya Ágazati Fórum” keretében tanácskoztak a szakemberek. A magyar burgonyakutatás fellegvára – amely maga is érintett e kérdésben – évről évre a problémák feltárása és a pozitív változások reményében ad otthont a rendezvénynek. A szerző az intézet igazgatóját, dr. Polgár Zsoltot kérdezte a hazai kutatókat nyomasztó gondokról. A versenyképességhez e területen is sürgős változásokra van szükség: elsősorban a fajta- és vetőgumó-használat, a megkövesedett kereskedelmi és fogyasztói szokások, valamint a korszerűtlen termesztéstechnológia leváltása terén.

A Trichogramma petefürkészek a gyapottok-bagolylepke elleni védekezésben
(László Gyula, Kovács Péter, Hegedűs Sándor)
A Trichogramma petefürkész darazsakat mint aktív makroorganizmusokat tartalmazó készítmény, a Trichoplus 2002 novembere óta rendelkezik hazánkban forgalombahozatali és felhasználási engedéllyel. A készítmény a tavalyi évben már országszerte gyakorlati felhasználásra is került, összesen közel 400 ha-on a gyapottok-bagolylepke elleni védekezésben. A fürkészdarazsakat elsősorban csemege- és vetőmag-kukoricában használták a termelők, de több helyen kipróbálásra került szabadföldi és hajtatott paprikában és paradicsomban is. E környezetre teljesen veszélytelen és szermaradvány problémát sem okozó, biológiai növényvédelmi eljárás eredményét értékeli ki a cikk néhány csemegekukorica-termesztő gazdálkodó üzemi területén. A kezelések eredményét egy viszonylag környezetkímélő, rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű, indoxacarb hatóanyagú inszekticiddel végzett védekezés hatékonyságával is összehasonlítja.

„Mindent bele!” – csak sekélyen (x)
(Lakatos András, Oláh István)
A Nitrokémia 2000 Rt. Acenit A 880 EC (acetoklór + AD-67 antidótum) és Erunit Profi (acetoklór + atrazin  + AD-67 antidótum) termékeinek bemutatása a cég új programjainak, a „Mindent bele” és a „Számolja végig” szemlélet figyelembevételével.

A borsó és a szója gyomirtásáról, röviden
(Varga Zoltán, Gara Sándor)
A két kultúra gyomirtásának megtervezéséhez, a gyomirtás módjának megválasztásához az eredményességet befolyásoló körülmények áttekintése, és az engedélyezett herbicidek, valamint azok hatékonyságának összefoglalása a borsó és szója legveszélyesebb gyomnövényei ellen, táblázatos formában.

Az őrségi csicser, a székely csücsör és a Kompolti Pax
(Dr. Geczki István)
A szerző, a kompolti Mezőgazdasági Kutató Intézetben az 1993-tól 2003-ig terjedő időszak üzemi csicseri borsó szaporításának eredményeiről számol be rendkívül színes stílusban. A világ számos országában fontos népélelmezési növényként termesztett, rendkívül egészséges fehérje-forrás hazánkban, a 80-as években, a fehérjeprogram keretében, takarmányalapanyag-előállítás céljából került a nemesítők feladatai közé. Eredményes termesztése a mi klímánkon kockázattal és nehézségekkel jár; ezeket veszi sorra az írás.

GYÜMÖLCSÖSÖK ÉS A SZŐLŐ VÉDELME

Helyzetkép a tűzelhalásról 2004 tavaszán
(Gáspár Istvánné, Mező Gábor, Dr. Mike Zsolt, Dr. Csete Sándor, Garai Adrienne, Zsolnai Gábor, Merő Ferenc, Dr. Hertelendy Lajos)
Amint Olvasóink az elmúlt évek során megtapasztalhatták, lapunk kiemelt fontosságú témaként kezeli az almástermésűek tűzelhalásának témakörét. Az elmúlt évek során több alkalommal is megjelentettünk olyan közleményeket, amelyek az országos helyzetképről, a súlyosan érintett megyék fertőzöttségéről és védekezési problémáiról, ill. a javasolt eljárásokról tájékoztatták az olvasókat. E számunkban ismét egy összeállítást adtunk közre, amely a 2003. évi tűzelhalás-helyzetről és a védekezési tapasztalatokról tájékoztatja termelőket. Az országos helyzetkép bemutatásához, a 2004. évi felkészüléshez – többek között – a következő kérdésekkel kerestük meg Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye növény- és talajvédelmi szolgálatának növénykórtanos specialistáit: Hogyan alakult a megyében a tűzelhalás-fertőzöttségi helyzet 2003-ban? Megfigyeltek-e az eddig ismertektől eltérő jelenséget a kórokozó életmódjában, kártételében? Mennyire vált be az előrejelzési rendszer? Milyen vegyszeres védekezési módokat alkalmaztak a gyakorlatban, és milyen tapasztalatokat szereztek? Változott-e a termelők magatartása, véleménye a korábbi évek, több megyében is súlyos fertőzései nyomán? Hogyan lehet vagy kell együtt élni a tűzelhalással?

Megkérdeztük… Milyen változásokra számíthatunk a tűzelhalás elleni növényvédőszer-használatban az EU-csatlakozás után
(AF)
A kérdésre Dr. Gólya Gellért, az FVM Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Főosztályának munkatársa válaszolt.

A szőlő-gubacsatka biológiájával és az ellene való védekezéssel kapcsolatos ismeretek alakulása az 1800-as évek végétől napjainkig
(Dr. Sárospataki György)
A szőlő-gubacsatka (Colomerus vitis Nalepa) jellegzetes kárképével az 1990-es évek végétől egyre gyakrabban találkozhattunk az ország legkülönbözőbb szőlővidékein. Fellépése és kártétele 2003-ban érte el csúcspontját. Különösen a Balatonboglár környéki szőlőkben, ahol egyes fajtákon szinte alig volt olyan tőke, amely a védekezés ellenére mentes volt a kártételétől. Az egyre súlyosbodó tünetek megjelenését követő védekezések leginkább csak részeredményt adtak. A Balatonboglár környéki szőlők növényvédelmét koordináló Boglári Növényorvos és a Viticoop Kft. szakemberei a 2003 szeptemberében megrendezett növényvédelmi tanácskozás egyik témájának választották a szőlő-gubacsatka problémakör múltjának és jelenének összefoglaló jellegű bemutatását egy előadás keretében. A dolgozat a rendezvényen elhangzottakat ismerteti.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Väderstad-klinika. Ismét bizonyított a svéd technológia (x)
Az írás a Szigetbecsén gazdálkodó Györke Péter gazdaságában használt Väderstad munkagépekkel szerzett tapasztalatokat adja közre.

Nagyító alatt… (26.) A Kertitox 1500 ültetvénypermetező gép
(Dr. Dimitrievics György)
A munkagép műszaki adatainak, az FVM Műszaki Intézetének gödöllői laboratóriumában végzett, a gép teljesítményére, munkaminőségi, energetikai, üzemeltetési, munkavédelmi és biztonságtechnikai jellemzőire és a permetezőgép kezelésére, valamint karbantartására vonatkozó megállapítások ismertetése.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Megkérdeztük… milyen gépberuházási, illetve agrártámogatások várhatók ebben és az elkövetkező években?
(Dr. Demes György)
A Mezőgazdasági Gépforgalmazók Szövetsége (MEGFOSZ) 2004 januárjában tartott sajtótájékoztatója alkalmából Dr. Hajdú Józsefet, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet főigazgató helyettesét és Dr. Molnár Jánost, a Pénzügyminisztérium vezető főtanácsosát kérdeztük meg, hogy milyen támogatási lehetőségek állnak a gazdák rendelkezésére az EU-csatlakozás évében, illetve azt követően.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A kukoricáról Szekszárdon
(Dr. Csíbor István)
Az Agrofórum és a Szekszárdi Növényvédő Kft. izgalmas szakmai tanácskozást szervezett Szekszárdon, a kukorica „szerelmeseinek”, február közepén. A tudósítás az ott elhangzott üzemi tapasztalatokról számol be.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. III. Amalgerol felhasználói fórum
(Molnár Zoltán)
Tudósítás arról a rendezvényről, amely az Amalgerol növény- és talajkondicionáló szerrel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat tárta a nyilvánosság elé.

Diákoldal. „Halastó” a szántóföldön – diákszemmel a belvízről
(Fáy Balázs, Utasi Zsolt)
„A belvízkárok rontják a talaj művelhetőségét, de a kialakulásukban a rossz talajállapot legalább olyan szerepet játszik, mint a talajvíz szintjének megemelkedése. Cikkünk a tavalyi, hosszan tartó szárazság ellenére is elszomorítóan időszerű, mivel az októberi és a november eleji esők után jó néhány táblán – szerencsére még csak kisebb foltokban – újra megjelentek a belvizek. Az elvégzett vizsgáltok alapján nem meglepő, hogy ezeken a táblákon és talajokon az aszálykárok is nagyobbak voltak. A talaj rossz, tömörödött állapota tehát mindkét időjárási szélsőség ártalmát növeli” – állapítják meg az dolgozat szerzői, akik a gödöllői Szent István Egyetem hallgatói.

A Cseber Kht. megalakulása és működése 2003-ban
(Lantos Péter)
Beszámoló a 2002 májusában megjelent, a növényvédő szerrel szennyezett hulladék visszagyűjtésére vonatkozó kormányrendelet nyomán megalakított Cseber Kht. 2003. évi tevékenységének eredményeiről és a 2004-re vonatkozó terveiről.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)