KUKORICATERMESZTÉS

Változások a csemegekukorica gyomirtásában
(Molnár Ferenc)
Az EU-csatlakozással Magyarországon számos hatóanyag (pl. a leggyakrabban használt atrazin) – káros élettani hatása miatt – visszavonásra került. Pótlásukra korszerűbb, környezetbarát hatóanyagok szükségesek. A szerző az újabban forgalmazott és a fenti kritériumoknak megfelelő gyomirtó szerek és gyomirtószer-kombinációk hatékonyságát vizsgálta csemegekukoricában. Részletesen ismerteti a különböző módon (presowing-ppi, preemergens, korai posztemergens, posztemergens), különböző fajtákban kijuttatott hatóanyagok fitotoxikus hatását, melynek adatait táblázatokban foglalja össze.

Megkérdeztük a feldolgozót…
(AF)
A riportban a Békéscsabai Hűtőipari Rt. szakemberét, Sztanek Józsefet arról kérdeztük, hogy mióta foglalkoznak a csemegekukorica gyorsfagyasztásával, milyen fajtákat termeltetnek, mi jellemezte a 2004. évi termesztési szezont, milyen növényvédelmi problémákkal találkoztak, és hogy érintik a hűtőipart  a megnövekedett minőségi követelmények.

Kukorica herbicidek hatékonysága a kijuttatás idejétől függően
(Szabó László, Dávid István)
Mint ismeretes, a gyomirtásban az eredményességet a szerválasztás és az alkalmazási mód együttesen határozza meg. A szerzők a kukoricában előforduló, egyes nehezen irtható gyomnövények elleni kísérletben 10 herbicid kombináció hatékonyságát vizsgálták. A gyomirtási kísérlet kezeléseit 2004-ben Debrecen–Látóképen két kijuttatási időpontban, két ismétlésben, nagy parcellán állították be mészlepedékes csernozjom talajon. A terület uralkodó gyomfajai a csattanó maszlag (Datura stramonium) és a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) voltak, melyek az összes gyomborítás 94-95 %-át tették ki.  A gyomirtó szerek hatékonyságát két időpontban értékelték, az eredmények táblázatban olvashatók.

A gyapottok-bagolylepke elleni védekezés tapasztalatai csemegekukoricában
(Vasas László, Zöldi István)
A szerzők szerint a gyapottok-bagolylepke elleni védekezés ma már nem megoldhatatlan probléma. Nagy jelentősége van a jó időzítésnek, a rajzás és lárvakelés folyamatos megfigyelésének. E kártevő esetében nem lehet a klasszikus módon védekezni (rajzáscsúcs és azt követően 10-14 nap múlva kezelés). Az imágó-egyedszám növekedésével már a szernek a növényen kell lennie, hogy a lárvák kelésük időpontjában már érintkezhessenek vele. Lényegesnek ítélik meg a megfelelő kijuttatás-technológiát, a csőzóna hatékony kezelését.

Invite – biológiai fegyver a kukoricabogár ellen (x)
(Boros Sándor)
A szerző cikkében a Biomark Kereskedőház Rt. „biológiai fegyverét”, az INVITE-DIABRO kezelést ajánlja 2005-ben a kukoricabogár elleni védekezéshez.

Csemegekukorica leíró fajtakísérletek az OMMI-nál
(Kovács Ferenc)
A szerző röviden áttekinti Magyarország csemegekukorica-termesztésben elfoglalt helyét, az elmúlt év értékesítési nehézségeit, a piacvesztés okait, és a termesztett fajtákat. Az OMMI 2004-ben beállított fajtakísérleteiben 19 normálédes, és 7 szuperédes fajtát vizsgáltak meg, ahol a tenyészidőt, a növény- és csőtulajdonságokat és a termőképességet értékelték az időjárási viszonyok tükrében. A szerző fajtánként részletesen ismerteti ezeket a paramétereket, és az érzékszervi vizsgálatok eredményeit, mely a fajta kiválasztásában segítséget nyújthat a termesztőnek.

Csemegekukorica-termesztés a Szarvasi Agrár Rt.-ben
(Zana József)
A szerző két szélsőséges – száraz, meleg, és csapadékos, hűvös – év (2003, 2004) időjárási viszonyai mentén mutatja be a Szarvasi Agrár Rt. csemegekukorica termesztését. Ismerteti továbbá a terület talajviszonyait, annak a termesztésre gyakorolt hatását, a termesztett fajtákat, a tápanyag-visszapótlás lehetőségeit, a növényvédelmi tevékenységet, a kijuttatási módokat és annak költségeit. Leírja a területen előforduló gyomfajokat és a fontosabb kártevőket, a védekezésre felhasznált növényvédő szereket, és megjelöli a védekezés optimális időpontjait.

Csemegekukorica-termesztési tapasztalatok Nagyszénáson
(Temesvári Mihály, Borbély László)
A szerzők az ÖT + EGY Kft. csemegekukorica termesztési tapasztalatait ismertetik meg az olvasóval. A kft. a Bounduelle Nagykőrös Kft. szigorú minőségbiztosítási szabályait szem előtt tartva végzi tevékenységét. Ennek figyelembevételével választják meg a fajtát, végzik el a talajfertőtlenítést, a vetést, az öntözést, a tápanyag-visszapótlást, a növényápolást és a növényvédelmi tevékenységet.  Részletesen leírják a szexferomon csapdákkal előre jelzett gyapottok-bagolylepke elleni védekezéseket, az alkalmazott inszekticideket – melyek egyéb károsítók ellen is hatásosak – és a gyomirtási technológiát.

BÚZATERMESZTÉS

Az őszi búza kalászfuzáriózis felmérésének országos tapasztalatai 2004-ben
(Dr. Kis György, Tóth Ágoston)
A Fusarium gombák a kalászos gabonafélék legveszélyesebb betegségeinek kiváltói. A legnagyobb kárt a kalászfuzáriózis okozza, jelentős termés- és minőségveszteséget idézve elő. A növényvédelmi szolgálatok az elmúlt évben 551 búzatábláról származó kalászmintát vizsgálva 9,24 %-os, – az előző évinél jóval nagyobb – fertőzést tapasztaltak. A magtételek fertőzöttségének erőssége megyénként nagy szórást mutat (1,50-25,46 %). A heterogenitás okát az időjárási viszonyok alakulásában, és a kórokozó elleni védekezések drasztikus csökkenésében látják. Javasolják, hogy a betegségre hajlamosító tényezők fennállása esetén preventív jelleggel és megfelelő technikával kell megvédeni a kalászosokat, és ismertetik a védekezésre engedélyezett hatékony gombaölő szerek választékát.

A kalászfuzáriózis alakulása Békés megyében 2002 és 2004 között
(Csenky Éva)
A szerző az őszi búza fertőzését okozó Fusarium-fajok biológiáját, a felszaporodásukat előidéző környezeti tényezőket elemzi. A betegség okozta termésveszteség és a toxintermelés problémája miatt a Békés Megyei NTSZ évek óta végzi a vetőmag belső fertőzöttségének megállapítását. A cikkben ennek módszerével, az elmúlt három év Fusarium-fertőzöttségi viszonyaival és a védekezés irányvonalaival ismerkedhetünk meg.

Az őszi búza vetőmagtermesztés és fémzárolás Békés és Csongrád megyében, 2003-2005 között
(Hankó György)
A cikkben a vetőmagnak termesztett őszi búza 2003-2004. évi szántóföldi szemle tapasztalatai és a fémzárolás eredményei olvashatók a két év eltérő időjárási viszonyainak tükrében. A szerző elemzi az értékesítési problémák okait, a fajtaarány alakulását Békés és Csongrád megyékben, ahol a fajták számának bővülése ellenére a magyar nemesítésű fajták dominanciája jellemző.

Sfera és Falcon – kincset érő páros a kalászosok védelmében (x)
(Dúcz Ferenc, Farády László)
A közleményben a kalászosokat nagymértékben veszélyeztető gabonabetegségek elleni védekezések hatékonyságát ismerheti meg az olvasó a Bayer CropScience által ajánlott Falcon és Sfera fungicidek felhasználásával.

Gabonaintervenció – hogyan tovább?
(Dr. Rieger László, Jancsok Zsuzsanna, Kató Norbert)
EU-tagállamként Magyarországon is lehetőség van a gabonaintervencióban való részvételre. A szerzők ismertetik az intervenció lényegét és feladatát, a hazai gabonaipar helyzetét a 2004. évi rekordtermés tükrében. Az átvételt lassúnak ítélik, melynek oka a nagy mennyiségű hazai felajánlás, a gyakorlat-, és az intervencióra felajánlott raktárak hiánya, a meglévők többségének nem megfelelő állapota. Az intervenció magyarországi végrehajtásának újragondolását javasolják. A problémák enyhítését az intervenciós árualap csökkenésében, az állatállomány növekedésében, és a beruházási támogatással ösztönzött hazai raktárépítés megoldásában látják.

PARADICSOMTERMESZTÉS

Az elmúlt évek tapasztalatai a támrendszeres paradicsom termesztésében
(Szkaliczki András)
A szerző, aki nagy gyakorlattal és rálátással rendelkezik a konzervgyári (hűtőházi) feldolgozásra termesztett, és a támrendszeres – közvetlen fogyasztású – paradicsom termesztésében, beszámol azokról a problémákról, melyek a gazdálkodót az utóbbi időkben sújtják. Beszél az időjárás okozta gondokról, amikor a hűvös idő hatására későn leszedhető bogyó az átvételnél feltorlódott, az öntözési lehetőségek korlátairól, a növényvédelem kockázatairól. Ismerteti a termesztési kedvet visszafogó, romló ökonómiai körülményeket, az országba beáramló, és az árakat leverő külföldi áruk beözönlésének következményeit, a növekvő ráfordításokat és csökkenő bevételeket, és hiányolja a hazai termelők hatékony védelmét.

Gondolatok az ipari paradicsom termesztéséről
(Földesi István)
A szerző a Békés megyei konzervgyárban a tulajdonosváltást követő új paradicsomtermesztési technológia kialakításáról és az értékesítésről ír. Részletesen ismerteti a gépi szedésű paradicsomtermesztés fontos technológiai elemeit: a talajművelést, a palántázást vagy helyrevetést. Érinti a fajtakör megválasztásának kérdéseit, a tápanyagellátás, a növényvédelem, az öntözés, a betakarítás és szállítás költségkímélő, optimális időben és minőségben történő elvégzésének lehetőségeit.

Gazdaszemmel a paradicsomhajtatásról
(Majsai Zoltán, Csizmadia Tamás)
A cikk egy családi gazdaságot mutat be, melyben zárt termesztőberendezésben intenzív paradicsomtermesztés folyik, az integrált növényvédelem előírásai szerint. A kártevők ellen ragadozókkal és parazitoidokkal, egyéb károsítók ellen a programban engedélyezett készítményekkel védekeznek. Részletesen olvashatunk  az értékesítési gondokról, a versenyhelyzet kialakulásának következményeiről, az átalakuló piaci helyzetről és a 2004. év klimatikus viszonyaiból eredő problémákról. Kitér a hajtatás speciális növényvédelmi problémáira és azok megoldásaira, valamint röviden összefoglalja az ágazat jövőjét.

Az ipari paradicsomtermesztés technológiai tapasztalatai
(Zsilinszky László, Ladó Annamária)
A szerzők a Viharsarok kiváló termőhelyi adottságain kialakuló, korszerű ipari paradicsomtermesztési technológia meghonosítását ismertetik, amely megfelel a minőségbiztosítási rendszer követelményeinek és a konzervgyár minőségi elvárásainak. A tájegységben eredményesen termeszthető fajták kiválasztása az üzemi fajtakísérletre alapozva történik. Elemzik a termésmennyiségre és minőségre leginkább ható termesztéstechnológiai elemeket, a tápanyag-visszapótlás, az öntözés, a növényvédelem, a betakarítás, a szállítás és a minősítés 2004. évi gondjait.

Hatékony és környezetkímélő védelem a tripszek ellen = SpinTor 480 (x)
(Bujdosó Mihály)
A közleményben a nehezen irtható tripsz fajok okozta közvetlen és közvetett kártételéről olvashatunk, melyek ellen a szerző A Dow AgroSciences természetes hatóanyagú, környezetbarát, széles hatássprektumú  szerét, a SpinTor 480 készítményt ajánlja.

DINNYETERMESZTÉS

A görögdinnye növényvédelme
(Kovács Mónika)
Békés megye jelentős szerepet játszik a hagyományosan jó minőségű görögdinnye előállításában, fontos exportcikkük, és a termőterület folyamatosan növekszik. A szerző ismerteti a növény legfontosabb betegségeit (élettani, vírusok, baktériumok és gombák okozta betegségek) és állati kártevőit (fonálférgek, talajlakók, levéltetvek, takácsatkák, tripszek, hangyák, vadak). Leírja e károsítók tünettanát, kárképét, ökológiai igényét. Tájékoztat a védekezésre felhasználható növényvédő szerekről és kombinációkról, és a kijuttatás optimális időpontjairól. Röviden említi a gyomirtás lehetőségeit.

Így termesztem én a dinnyét!
(Oláh Győző)
A szerző az eredményes dinnyetermesztés technológiáját, benne kiemelten egy új módszert, a dinnye oltását mutatja be. Ismerteti a felhasználható alanyokat, a különböző oltási technológiákat, az oltott növény termesztésének előnyeit és hátrányát. Felhívja a figyelmet a növényvédelmi problémák idejében történő megoldásra és a piac igényeire.

A dinnyetermesztés helyzete Dél-Békésben
(Lipták László)
A dél-békési löszhát kiváló talajadottságai és a könnyen elérhető öntözővíz adta lehetőségei révén az intenzív kertészeti – ennek keretében a görögdinnye-termesztés – egyik fő régiójává vált. A koraiság miatt az elmúlt években a fólia-alagutas termesztés vált meghatározóvá. A szerző ismerteti ennek technológiai folyamatait (fajta megválasztás, palántanevelés, talaj-előkészítés, talajerő-visszapótlás, ültetés, öntözés, fóliázás), az értékesítés és az EU-tagországok közötti verseny problémáit, és a nyugat-európai igényeknek való megfelelés tendenciáit.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Néhány szóban a Békés megyei kamaráról
(Dr. Szabó Zoltán)
A cikkben a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Békés Megyei szervezetének tevékenységét és a különböző intézetekkel való együttműködését, kapcsolatait ismerhetjük meg.

Magyar nyelvű EUREPGAP auditálást vezetett be a DNV. Sajtóközlemény
A sajtóközleményben a magyar nyelvű EUREPGAP bevezetéséről olvashatunk, melynek teljesítése garanciát ad arra, hogy a kertészeti termékek beszállítói megfelelnek az élelmiszerbiztonságra vonatkozó előírásoknak, megkönnyítve ezzel a termelő piacra jutását. Az EUREPGAP-ot bevezető DNV oslói székhelyű, független alapítvány, neve egyet jelent a környezet iránti felelősséggel és a minőséggel.

Hagyományokkal a jövőbe (x)
A cikk a VOGEL & NOOT cég termékeit, a TerraMix elnevezésű grubbert, a TerraFlex kultivátort, a TerraCult exaktkultivátort, a TerraLift eszközhordozót, a TerraDisc tárcsát és a TerraPak hengert mutatja be.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Szezonnyitó partnertalálkozók a VÄDERSTAD-nál
(Dr. Demes György)
A VÄDERSTAD Kft. szezonnyitó találkozóján a résztvevők megismerték a cég világpiacon elismert gépkínálatát és az újdonságokat. Kalmár Tibor a Kft. ügyvezetője jellemezte a magyarországi sikereket és eredményeket, és részletesen ismertette a Topdown multikultivátort. Dr. Birkás Márta egyetemi tanár a kedvezőtlen klímahatások mérséklésében az „alkalmazkodás” fontosságára hívta fel a figyelmet, Jancsó István, az Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt. ügyvezetője a gyakorlat szemszögéből nyilvánított véleményt a gyártó cég talajművelő gépeiről.

Réz vagy arany? (x)
(Dr. Antal Anikó)
A cikkben a Magyar Kwizda kultúrákra adaptált „Táplálunk és védünk” programjával, ezen belül a réznek, mint a növények számára nélkülözhetetlen mikroelemnek a jelentőségét ismerhetjük meg.

Gondolatok a berlini Fruit Logistica 2005 kapcsán
(O. A.)
A tudósításban a világ egyik legnagyobb frisspiaci vásárára – Fruit Logistica – nyerünk betekintést.

GrowHow aktualitások (x)
A Kemira cég műtrágya ajánlata szántóföldi kultúrákra.

NK napraforgó hibridek mézelése (x)
(Zajácz Edit, Dr. Szalainé Mátray Enikő, Dr. Szalai Tamás, Bíró János) (x)
A szerzők kísérletükben a különböző NK napraforgó hibrideket, az Alexandra PR-t, az Arena PR-t, az NK Brio-t, a Pedro PR-t és a Pixel PR-t – mint méhlegelő növényeket – vizsgálták a virágok nektárprodukciója és a nektár cukortartalma szempontjából.,

Jegyzet gazdálkodóknak. A jogszabályba foglalt szakmai követelményekről
(Kurucz Miklós)
A 4/2004 (I. 13.)/FVM rendelet két témakörének, a sokszor említett, de gyakran összetévesztett „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” és „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerek rövid értelmezése. A követelmények teljesítése az Európai Unió agrár- és vidékfejlesztési támogatásának eléréséhez szükséges.

A birtok- és földhasználati viszonyok
A cikkben a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) megbízásából készült KSH-tanulmány kivonatos ismertetését olvashatjuk mezőgazdaságunk főbb mutatóiról.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)