BURGONYATERMESZTÉS

A burgonyaágazat helyzete és versenyképessége a csatlakozás után
(Dr. Szentirmay András)
A szerző azokat a problémákat elemzi a burgonyatermesztés területén, melyek az EU-csatlakozás után kerültek napvilágra (pl. a hektáronkénti termésátlag különbség az új és régi tagállamok között). A különbségek okát az agrotechnika elmaradottságában (gépészeti berendezések és az alkalmazott termesztési eljárások) látja. Figyelemre méltó továbbá, hogy a régi tagországokban a burgonyatermelés 100 %-a szerződéses értékesítési rendszer keretében zajlik, míg a hazai termesztés 59,5 %-a értékesítési szerződés nélkül realizálódik. Az új tagállamoknak eleget kell tenniük a piaci elvárásoknak, fokozniuk kell a versenyképességet, az értékesítési rendszer hatékonyságát, valamint modernizálniuk kell az alkalmazott termesztéstechnológiát. Az ágazat szereplőinek arra kell törekedniük, hogy termelői, integrátori, értékesítői, marketing vagy bármilyen hasonló szakmai alapon szerveződő csoportosulásban saját érdekeiket a lehető leghatékonyabban képviseljék.

A korai burgonya szántóföldi termesztése
(Dr. Kruppa József, Dr. Hodossi Sándor, Dr. Csontos Györgyi)
A szerzők ismertetik az EU-csatlakozás után kialakult új piaci helyzetet. Úgy látják, hogy elsősorban a korai (május-június) burgonyapiacon lehetnek esélyeink Nyugat-Európában. A korai burgonya területe 6-8 ezer ha, ebből 700 ha-on fóliatakarásos termesztés folyik; szerintük ez a technológia fog intenzíven növekedni. Részletesen ismertetik a biológiai alapok, a fajtakiválasztás szempontjait, a vetőgumó előhajtatásának és gyökereztetésének folyamatát, a vetőgumó csíráztatás előnyeit. Bemutatják továbbá a termesztéstechnológia elmeit (vetőgumó előkészítése, állománysűrűség, tápanyag-, vízellátás, ápolási munkák), a korai szabadföldi termesztésben alkalmazandó módszereket (átmeneti fóliatakarásos termesztés, korai és nyári takarás nélküli termesztés), a tápanyag-visszapótlást és a növényvédelmet.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Haberlandt Gottliebre emlékeztek
(Kettinger Gyula)
2004. november 26-án Mosonmagyaróvárott a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmezéstudományi Karán a növényi szövettenyésztés megalapozójára, Haberlandt Gottliebre emlékeztek, ismertetve életrajzát, szakmai eredményeit. Az emlékülésen Haberlandt emlékplaketteket adtak át, majd megkoszorúzták Haberlandt Gottlieb emlékszobrát.

A korai burgonya felhasználási lehetőségei, minőségi követelményei, beltartalmára vonatkozó újabb eredmények
(Dr. Kruppa József, Dr. Győri Zoltán)
Szerzők leírják, hogy az eltérő termesztéstechnológia miatt a korai burgonya mennyiségben, minőségben, ízben bizonyos mértékig eltér az őszi felszedésű, tárolt burgonyától és minőségi paraméterei örökletesen meghatározottak. Ismertetik az OMMI fajtajelöltekkel szemben állított követelményeit. Felhívják a figyelmet a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajták termesztésének elsődlegességére, melynek termeszthetősége hazai viszonyok között már bizonyítást nyert. Ismertetik a különböző felhasználásra termesztett fajtákat és az azokkal szembeni elvárásokat. Bemutatják tovább, hogy milyen küllemi minőség biztosítása szükséges a termelő részéről, ha az áruházak pultjaira szándékozik szállítani.  Az újabb kutatási eredmények a korai és középérésű burgonyafajták beltartalmi értékeit ismertetik meg az olvasóval.

A burgonya tápanyagellátásának sajátosságai
(Dr. Pocsai Károly)
A szerző szerint a burgonyatermesztő szakemberek nehézségei abból fakadhatnak, hogy nem biztos, hogy jól ismerik a burgonya tápanyag- és trágyaigényét, a talajaink tápanyag-szolgáltató képességét, és bizonytalanok az alkalmazástechnikában. Nem tesznek különbséget a különböző fajták és termesztési célok tápanyag-, illetve trágyaigénye között. Felhívja a figyelmet, hogy a trágya kijuttatási idejének és módjának gyakran nagyobb a jelentősége, mint a hatóanyag milyenségének és arányának. E probléma tisztázására trágyázási kísérleteket állítottak be burgonyában, melynek eredményeit ismerteti.

A keszthelyi „burgonyakutató műhely” ajánlásai a burgonyatermesztők számára
(Dr. Polgár Zsolt, Wolf István)
A burgonya termőterülete közel a felére csökkent. Az ágazat problémáit az EU-hoz való csatlakozás gyorsan a felszínre hozta (előnytelen fajtaszortiment, elégtelen biológiai alapok, magas önköltség, technológiai hiányosságok). A szerzők az ágazat helyzetének javítása, a belső piacok megőrzése, a versenyképesség és jövedelmezőség elősegítése érdekében szakmai ajánlásokkal látják el azokat a termelőket, akik a burgonyát továbbra is termeszteni kívánják. Felhívják a figyelmet továbbá a növényegészségügyi szabályok betartására, és együttműködésre az összehangolt termelés és értékesítés érdekében. A fokozatos fajtaváltás megvalósítását elsősorban hazai forrásból, a keszthelyi nemesítés eredményeként előállított fajtákkal javasolják megoldani.

Burgonya Magyarországon: termesztés, forgalmazás, fogyasztás. Riport
(Dr. Békési Pál)
A „burgonya a szegények kenyere” idézik a mondást a szerzők, mert mindenki számára elérhető, viszonylag olcsó és tápláló keményítő- és C-vitamin- és ásványianyag-tartalma nagy. A házi elkészítés mellett a feldolgozóipar is igényt tart rá. Az EU-csatlakozás azonban új gazdasági feltételeket, nyitott piacot eredményezett. A burgonyatermesztés aktuális gondjairól – termesztés, forgalmazás, értékesítés – a szerzők hat szakember véleményét hallgatták meg.

Mi várható a hazai burgonya-vetőgumó szaporításokban, a közeljövőben?
(Dr. Tas Levente)
A szerző jellemzi azokat a piaci zavarokat és problémákat, melyek az étkezési burgonya értékesítés és a vetőgumó-szaporítás területén érzékelhetőek. Elmondja, hogy a vetőgumó importálása jól szervezett profi szervezetek kezében van, amelyek nem érdekeltek egy jól működő hazai vetőgumó-szaporítási rendszer fenntartásában. A 48/2004.(IV. 21.) FVM rendelet tartalmazza az új minőségi előírásokat, melyben az előzőtől leginkább a vírusfertőzöttség megítélésében volt eltérés. Ismerteti a súlyosabb burgonya vírusok előfordulását Európában, valamint Magyarországon, ahol a termesztés színvonala nagymértékben elmarad az EU átlagától. Ennek okát a gyenge minőségű vetőgumó használatban látja. A fajtákról elmondja, hogy a szerkezetben nagy változás nincs, a vírusrezisztens fajták lassan terjednek.

Történt-e változás a burgonya vegyszeres gyomirtásában?
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
A szerző szerint a burgonya kultúrában engedélyezett gyomirtó szerek száma folyamatosan csökken, ami a burgonyatermő terület csökkenésével magyarázható. Ez a tendencia az egész országra jellemző. Hiányosságként írja le azt, hogy a burgonyaterületnek csupán 20 %-án gazdálkodnak magas színvonalon.  Felhívja a figyelmet, hogy a burgonya vegyszeres gyomirtása függ az időjárási viszonyoktól, gyomfajainak összetétele eltér a többi kultúráétól. Végül ismerteti a burgonyában engedélyezett gyomirtó szereket.

EGYÉB KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Hogyan terem a sörárpa Hernádkércsen?
(Kovács József)
A szerző röviden ismerteti a szövetkezetükben folyó árpatermesztés termesztéstechnológiai elemeit (elővetemény megválasztása, tarlóhántás, őszi talaj-előkészítés pontos, időben történő elvégzése). Bemutatja továbbá a vetési időpont, az optimális tőszám, a fajtaválasztás, a vetőmagcsávázás, a talajerő-visszapótlás fontosságát. Leírja a gyomok, a gombabetegségek és a rovarkártevők elleni védekezéseket. Javasolja az időben és jó minőségben elvégzett betakarítást. A sörárpatermesztés sikerét a szigorú technológiai fegyelem betartásában, az optimális talaj- és csapadékellátottságban, a harmonikus tápanyag-visszapótlásban, a hormonhatású gyomirtó szerek kiiktatásában, a különböző növényvédő szerek idejében történő kijuttatásában látja.

Sekator és Huszár: fenntartható védekezés a kalászosok gyomnövényei ellen (x)
(Farády László)
A Sekator (amidoszulfuron + jodoszulfuron + mefenpir-dietil antidótum) és Huszár (jodoszulfuron + mefenpir-dietil antidótum) gyomirtó szerek ajánlása a kalászosok gyomnövényei ellen.

Kukoricabogár, hogyan tovább? (x)
(Maros Péter)
Az Invite-technológia használatának előnyei kukoricában, a Biomark tollából.

Cukorrépa-gyomirtás – csak kíméletesen! (x)
(Dr. Lukács Domonkos)
A metamitron hatóanyagú Goltix 90 WG használatának előnyeit ismerhetik meg a cukorrépa gyomirtásában.

A Saaten-Union 2005-ben is TÖBBET AD! (x)
A Saaten Union 2005-ös fajtaajánlata hibridkukorica, tavaszi kalászosok, valamint a fehérje- és olajnövények terén.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A cukorrépa-termesztés jövője az EU-ban (x)
(Dr. Demes György)
A szerző a „Cukorrépa termesztés jövője az EU-ban” c. szakmai tanácskozásról tudósít, ahol megelégedéssel beszéltek a cukorrépa 2004. évi terméseredményeiről és annak minőségéről, valamint ismertették a CTOSZ álláspontját az EU Bizottság cukor-reformtervével kapcsolatban.

Goal-előny a napraforgó-gyomirtásban! (x)
(Takács Attila, Szabó István)
A Dow AgroSciences által forgalmazott, oxyfluorfen hatóanyagú Goal gyomirtó szer alkalmazásának előnyei napraforgóban.

GrowHow megoldások a kukorica- és a napraforgó-termesztőknek (x)
A Kemira műtrágya termékajánlata.

Táplálunk és védünk (x)
(Tamás István)
A Magyar Kwizda termékpalettájából a mai kor követelményeinek messzemenőkig megfelelő lombtrágyáit mutatja be.

A KWS napraforgó kínálata – Barolo RM, a Héliák királynője (x)
A KWS napraforgó fajták használatának előnyei a Hidráns Kft. szemszögéből.

Alma intenzív művelési rendszerek
(Csigai Krisztina, Dr. Hrotkó Károly, Magyar Lajos)
A januári lapszámban, e témában megjelent dolgozathoz is kapcsolható képanyag, rövid ismertetőkkel.

A zöld cserebogár és az aranyos rózsabogár növekvő kártétele és a környezetkímélő védekezés lehetőségei
(Dr. Voigt Erzsébet, Dr. Tóth Miklós, Dr. Imrei Zoltán, Vuts József, Szöllős László, Dr. Szarukán István)
A szerzők ismertetik az elmúlt években végbemenő, változó ökológiai viszonyok hatásaként jelentkező növényvédelmi problémákat. A szárazabb, melegebb években a korábban csekély kártételt okozó Coleoptera fajok érzékeny minőségi és mennyiségi veszteségeket okoztak. A cserebogárfélék közül a zöld, a rezes cserebogár és az aranyos rózsabogár fokozott kártételét észlelték. Bemutatják az egyes fajok morfológiáját, elterjedését, kártételét, a károsított kultúrák körét, elterjedési területét, előrejelzésének lehetőségét. Ismertetik továbbá a környezetkímélő védekezés módszereit a zöld cserebogár, és az aranyos rózsabogár ellen.

Új év – új kihívások Peremartonban (x)
Mint már korábban hírül adtuk, a Kemira GrowHow megvásárolta a peremartoni Transcenter Műtrágyagyár Kft.-t. Rövid beszélgetés a cég igazgatójával, Zajacz Istvánnal a gyár tevékenységéről és a változás hátteréről.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A mezőgazdasági gépesítés gazdasági hatásai (3.)
(Dr. Husti István)
A gépesítés térhódítása óta az idővel való gazdálkodásnak fokozott jelentősége van, mivel a gépek és berendezések nagy értéket képviselnek. Leállásuk, termelésből való kiesésük a gazdálkodás szempontjából hátrányos következményekkel jár. A mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek időbeni kihasználtságát három területre lehet elkülöníteni. A szerző e három terület (naptári éves kihasználás, a kampányidőszak alatti kihasználás, a műszaknap kihasználás) szakaszait részletesen tárgyalja. Részletesen elemzi az időkihasználás gazdasági hatásait.

Väderstad-klinika. „Költségtakarékos talajműveléshez kerestünk – és találtunk – sokoldalú, szántáselmunkálásra is alkalmas vetőgépet” (x)
A Väderstadt gépek alkalmazásának előnyei a felhasználói szemszögből.

HORSCH Sprinter – új generáció – új vetőgép (x)
(Szász Zoltán)
Új vetőgép az igényes gazdálkodók számára a Horsch kínálatából.

Műtrágyaszóró gépek szerkezeti felépítése (3.)
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A nagyobb területen gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók szívesen alkalmazzák a vontatott műtrágyaszóró gépeket, melyek nagyobb műtrágyaadagok mellett is hatékonyak.  A gyártók ezért az elmúlt években a vontatott műtrágyaszóró gépeket olyan szórószerkezettel szerelik fel, amellyel nagyobb szóráspontosságot igénylő fejtrágyázásra is alkalmassá válnak. A tanulmány ezekkel a gépekkel foglalkozik, és azok egyes szerkezeti elemeit részletesen ismerteti (a tartály és a betöltőrács, kihordószerkezet, résállító szerkezet, elosztó- és szórószerkezet, járó- és vonószerkezet), tanácsot adva a gazdáknak az ésszerű használathoz.

A növénytermesztési információs rendszerek új generációja – az AGRO-NET NG (x)
Az AGRÁRIN Kft. információ-gyűjtő, -elemző szoftverét, az AGRO-NET NG-t mutatja be.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Kiegyensúlyozott időjárású volt a 2004-es esztendő
(H. Bóna Márta)
A szerző a 2004. év időjárásának elemeit értékeli évszakonként.

A károsító helyzet alakulása 2004-ben (3.)
(Tóth Miklós, Kobza Sándor, Szalkai Gábor)
A szerzők 2004-ben a zöldségfélék károsítóhelyzetét elemezték a klimatikus viszonyok tükrében. A paprika betegségei közül a Xanthomonas-fertőzöttség jelentkezett nagyobb mértékben, a vírusok kártétele pedig elérte a 20-40 %-ot. A paradicsom betegségei közül a paradicsomvész számára kedvező, míg az alternária, szeptória betegségeknek kedvezőtlenek voltak az ökológiai viszonyok. A kladospórium és a fehérpenészes rothadás közepes fertőzöttséget okozott. A gyapottok bagolylepke lárvái gyenge, közepes fertőzöttséget okoztak mindkét kultúrában. Uborkában peronoszpóra, baktérium, lisztharmat, görögdinnyében a fuzáriumos hervadás jelentett problémát.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Növényvédelmi mikológusok szakmai tanácskozása a tőkeelhalásról
(Dr. Dula Bencéné)
2004. szeptember 20. és 23. között a megyei NTSZ-ek növényvédelmi mikológusai, szőlőtermesztők, szaporítóanyag-előállítók, kutatók, a Szőlő Szaporítóanyag Szövetség vezetői, növényvédőszer-gyártó cégek képviselő tanácskoztak egymással. A téma a szőlőtőkék korai elhalását okozó Petri-betegséget és az esca-t kiváltó főbb gombakórokozók tanulmányozása, meghatározása, a védekezési lehetőségek vizsgálata volt.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A búza trágyázásáról – két évtized kutatási eredményei
(Dr. Princzinger Gábor)
2004. december 20-án a Magyar Tudományos Akadémiám került sor Pepó Péter „Az őszi búza tápanyagellátása a Hajdúságban” c. akadémiai doktori értekezésének nyilvános vitájára. Dolgozatában a tápanyagellátás szerepét emelte ki, melynek szakszerű elvégzése valamennyi egyéb technológiai elemre közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorol.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Karácsonyi adományozó fogadás a Magyar Kwizdánál
(Dr. Demes György)
A Magyar Kwizda hagyományteremtő elképzelései szerint az eddig általuk reprezentációra szánt összeget – partnereivel összefogva – ezentúl a Kézenfogva Alapítvány számára utalják át.

Talajminta-vételezés, talajvizsgálatok, tápanyag-gazdálkodás a támogatási rendeletek tükrében
(Dr. Berényi Üveges Judit, Karkalik András, Marth Péter)
A szerző írásukban ismertetik azokat a rendeleteket, melyek a területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez szükségesek. A rendeletek előírásai között háromféle talajvizsgálat szerepel: szűkített talajvizsgálat, bővített talajvizsgálat, teljes körű talajvizsgálat. A talajvizsgálatok szakszerű elvégzéséhez megadják a pontos és egységes talajvizsgálati módszereket, eszközeit. Javasolják egy tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásra specializálódott személy, vagy szervezet igénybevételét. Megadják azokat a kritériumokat és feltételeket, melyeknek a szaktanácsadási módszereknek ki kell elégítenie.

A szőlőtörköly és a borseprő együttes komposztálása
(Dr. Szolnoky Győző)
A szerző a Kocsis-féle törkölykomposztálás menetét ismerteti, előnyeit összegezi, összehasonlítva a szennyvíziszapból előállított komposztokkal. Véleménye szerint napjainkban a komposztálás az egyik legfontosabb szerves hulladékkezelési eljárás.

Jegyzet gazdálkodóknak. A szaktudásról
(Kurucz Miklós)
A Mezőgazdasági Könyvhónap ürügyén sok értékes gondolat fogalmazódott meg a szerzőben. Felteszi a kérdést: a napjaikban oly gyakori eredménytelenséget vajon eredményezheti-e a szaktudás hiánya? Kevés a tanult szakember az ágazatban, pedig számtalan „munkaeszköz” adhat segítséget: szaktanfolyamok, szakkönyv, internet. Elődeink is arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyamokra járva, egymást „művelve” használták ki a téli kényszerpihenőt.

A Magyar Agrártudományi Egyesület tevékenységének irányvonala
A MAE a mezőgazdasági értelmiség összefogását biztosító társadalmi szervezetként 50 éve sikeresen működik, bár a társadalmi és gazdasági életben bekövetkezett változások miatt át kell gondolni küldetését és céljait. A közlemény az Egyesület feladatait szedi csokorba.