GYÜMÖLCSFÉLÉK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A károsítóhelyzet alakulása 2004-ben (2.) Gyümölcsültetvények
(Tóth Miklós, Kobza Sándor, Szalkai Gábor)
A szerzők a 2004. évi hőmérsékleti és csapadékviszonyok alakulását (összehasonlítva a 2003. évvel), valamint annak a gyümölcskárosítókra gyakorolt hatását ismertetik. A kártevők (amerikai fehér medvelepke, almailonca, levélaknázó molyok, levéltetvek, takácsatkák, körte-levélbolha, gyümölcsmolyok, cseresznyelégy) felszaporodása és kártétele a hűvös és csapadékos időjárási körülmények között kisebb mértékű volt. Felhívják a figyelmet arra, hogy a hosszú és meleg ősz folyamán a kártevők egyedszáma növekedett, az áttelelő népesség száma így nagy kártételi veszélyhelyzetet teremthet a következő évben valamennyi faj esetében. A gyümölcsfák betegségeinek (monília, varasodás, lisztharmat, tafrina, levéllikasztó-betegség, szilvalevél-vörösfoltosság) előfordulása, kártétele (a tűzelhalást kivéve) – az uralkodó ökológiai viszonyok eredményeként – egész évben nagymértékű és folyamatos volt. Meglátásuk szerint az okszerű és előrejelzésre alapozott védekezések ilyen extrém években is sikeresek lehetnek az ültetvényekben.

Csökkenthetők-e a fagykárok a gyümölcsültetvényekben?
(Dr. Szalay László)
Magyarország rendkívül változékony időjárása miatt, kevésbé küszöbölhetőek ki az alacsony hőmérsékleti stressz okozta károk a gyümölcsültetvényekben. A fagykárok csökkentésének érdekében meg kell ismerni a növények igényeit, stressztűrő képességüket, a termőhely környezeti adottságait. A fák fagy által leginkább veszélyeztetett részei a reproduktív szervek. A szerző kísérleti úton (mélyfagyasztással) őszibarack fajok virágrügyeinek, továbbá kajszi fajok generatív szerveinek fagyállóságát vizsgálta. Ezek alapján írásában megállapítja, hogy a fagykárok elleni eredményes védekezés alapja a megfelelő termőhely kiválasztása, termesztéstechnológiai műveletek szakszerű alkalmazása és a fagyvédelmi rendszer kidolgozása – melyekkel fokozható a termésbiztonság az intenzív ültetvényekben.

Az alma intenzív művelési rendszerek fejlődésének mai irányai
(Csiga Krisztina, Dr. Hrotkó Károly, Magyar Lajos)
Intenzív ültetvényekben a gyors termőrefordulás, a termőfelület minél előbbi kialakítása, nagy mennyiségű és jó minőségű termés elérése a cél – kisebb termelési költségek mellett. Ennek megvalósításához szükséges termelési módokat ismertetik a szerzők (koronakialakítás, sor- és tőtávolság alakulása, támrendszer, öntözés, tápanyag-utánpótlás). Bemutatják továbbá az intenzív művelés koronaformáit, a kialakítás folyamatát, a különböző formák előnyeit és hátrányait is.

Tapasztalatok és tanulságok az alma védelmében 2004-ben
(Molnár Józsefné dr., Simon Zoltán)
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei NTSZ szakembere az ökológiai viszonyok tükrében ismerteti az alma kártevők 2004-es előfordulását. Megállapítja, hogy a csapadékos tavasz és nyárelő a takácsatkák, levélatkák felszaporodását és kártételét gátolta, ill. késleltette. Az előző „atkás” évben felszaporodott ragadozó atkák és az atkászböde több ültetvényben „megoldotta” az áttelelő alakok elleni védekezést. A továbbiakban a szürke alma-levéltetű elleni, időben végzett permetezésekre, hívja fel a figyelmet. Nagy jelentőségűnek tartja a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésnél az agrotechnikát, a tél végi lemosó permetezést. Ismerteti továbbá a sodrómolyok és levélaknázó molyok 2004. évi fejlődésmenetének alakulását, kártételének előrejelzését. Javasolja a szexferomon-csapdák használatának kibővítését. Cikkében rámutat a májusi cserebogár és a púposszú egyedszámának növekedésére és az ellenük irányuló környezetkímélő védekezések kidolgozására. A szolgálat növénykórtanos specialistája a kórokozók szempontjából jellemzi a megye almatermesztésének 2004-es eredményeit. A sokéves átlagtól hűvösebb és csapadékosabb év nem kedvezett a melegigényes Erwinia amylovora fertőzés kialakulásához. A növényvédelem gerincét ez évben a ventúriás varasodás elleni védekezés adta. A szerző ismerteti a különböző fenofázisokban történt infekciót, a tünetek megjelenésének idejét, az epidémia kialakulását. Írása végén a 2004. év tanulságait összegezve, mintával szolgál a növényvédelmi technológia megtervezéséhez.

Stúdium. Az Erwinia amylovora fertőzési veszély előrejelzésének újabb tapasztalatai
(Dr. Bubán Tamás, Dr. Dorgai László, Bay Zoltán)
A szerzők az Erwinia amylovora fertőzés előrejelzésének lehetőségeit, a Maryblyt országos megfigyelő- és előrejelzési hálózat működését, jelentőségét, eredményességét taglalják. Szerintük a cikkükben ismertetett három módszerrel (fertőzési nyomás mérése, bibe inprint technika, átlaghőmérséklet előrejelző vonal) jó eredmény érhető el, vagyis az előre jelzett fertőzési veszély és az ezt követően kialakuló fertőzöttség között jó megfelelőség van, különösen akkor, ha mind a környezeti tényezőktől, mind a kórokozó jelenlététől függő kockázatot figyelembe vesszük.

A csonthéjasok moníliás betegségei az utóbbi évek tapasztalatainak tükrében
(Dr. Rozsnyay Zsuzsanna)
A szerző az elmúlt 15 évben a csonthéjasokon járványszerűen fellépő Monilia fructigena és M. laxa gomba kártételét írja le. Ismerteti a kórokozó elterjedését, járványtanát, biológiáját, kártételét, gazdanövényeit, a fertőzés módját. Kitér továbbá a gomba ökológiai igényeire, epidemiológiájára, kártételének mértékére is. Véleménye szerint a termesztett csonthéjasok is igen fogékonyak a betegségre, ezért nagy szerepe lenne a rezisztens fajták kinemesítésének. A betegség elleni sikeres védekezéshez az agrotechnikai, mechanikai, kémiai munkák együttes alkalmazását javasolja.

Rendszeres megelőző védekezéssel a meggy moníliás betegsége ellen
(Mező Gábor, Dr. Schweigert Andrásné)
A szerzők védekezési eljárásokat ajánlanak az évről-évre országosan jelentkező csonthéjasok moníliája ellen meggyfákon. Szerintük a betegség elleni védekezés eredményesen megoldható, ha ismerjük a kórokozó életmódját, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne engedjük be a kertbe. Fontos tehát a terület megfelelő kiválasztása, és a metszési munkák elvégzése. Lényegesnek tartják továbbá az őszi és tavaszi lemosó permetezéseket, majd a későbbi célzott kezeléseket. Felhívják a figyelmet a vegyszerek használata során figyelembe veendő változásokra is (szermaradék-érték, élelmezésegészségügyi várakozási idő).

A cseresznyelégy rajzásmegfigyelése és a kártétel kialakulásának okai
(Dr. Voigt Erzsébet)
A cseresznye és meggy ültetvények állati kártevői közül a legtöbb gondot okozó rovarfaj a cseresznyelégy. Sok esetben a gyümölcs exportja azért hiúsul meg, mert annak fertőzöttsége nyilvánvalóvá válik. A cseresznyelégy rajzását táplálkozási attraktánssal felszerelt zöldessárga csapda észleli legjobban. A cseresznye és meggy fajták fertőzöttségét vizsgálva megállapítottuk, hogy 2004-ben minden fajta fertőzött volt, ami június 9. után ért (rajzáskezdet, érési táplálkozás, embrionális fejlődést figyelembe vételével). A szüret után a fán fennmaradó termés fokozódó fertőzöttségével jelentősen befolyásolja az elkövetkezendő év kártételét.

Gyümölcs és zöldség – gondok és lehetőségek az uniós csatlakozás után
(Szabó József)
A szerző az EU-ban töltött első évet értékeli a zöldség-, gyümölcstermesztés és -értékesítés területén. Megállapítja, hogy hazánkban mindkét területen jó termést takarítottak be, és bár Európában nem voltak csúcstermések, a termelők értékesítési gondokkal, nyomott árakkal küszködtek. Az okot a kereskedelmi szervezetek koncentrációjában, a minőségi- és csomagolási elvárások növekedésében, továbbá a harmadik országok irányából is bekövetkezett szállítással magyarázza. Probléma továbbá a termelés- és áruelőkészítés heterogén technológiai színvonala. A megoldást az öntözött kertészeti területek növelésében és a folyamatos piaci jelenlétben látja. Növelni kell a környezetbarát-, bio-, és az integrált termesztés termékeit. Szükségesnek tartja egy olyan agrárbanknak az életre hívását, amely állami garanciákat vállal a megerősödésig.

Piaci elvárások – a kajszinemesítés lehetőségei
(Dr. Pedryc Andrej, Dr. Lux Róbert, Hermán Rita)
A szerzők a magyar kajszitermesztés jellemzőit és változásait mutatja be. A termésmennyiség nagymértékben ingadozik, ennek kiküszöbölése úgy lehetséges, hogy a kajszi termesztését biztonságosabb termőhelyen kell végezni. A fogyasztási szokások változnak: a mennyiség mellett a vevő a termelővel szemben minőségi igénnyel is fellép. Annak érdekében, hogy a minőség jobb legyen, és a kajszi szezonja is kitolódjon, a Budapesti Corvinus Egyetem Genetika és Növénytermesztés Tanszékén ígéretes korai, kései, és igen kései fajták előállítása folyik. A nemesítőknek tisztában kell lenniük a piaci igényekkel, továbbá a termelő számára fontos termésbiztonsági, gazdaságossági kérdésekkel is. A cikkből megtudható, hogy az Egyetemen folyó kajszinemesítés célja a minőségi paraméterek javítása, az érési szezon széthúzása, szállíthatóság, tárolhatóság, fagytűrés javítása, az önmeddőség problémájának megoldása.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt…(32.) A KERTITOX BÓRA 1000 ültetvénypermetező gép
(Dr. Dimitrievics György)
KERTITOX BÓRA 1000 ültetvénypermetező gép hajtása traktorról, TLT-tengelyen keresztül történik. A gép a traktor üléséből távirányítással működtethető. Az alváz hátsó részén nyert található az egyfokozatú axiálventilátor a kiömlő résekben elhelyezett szóróívekkel. Permetezéskor a szivattyú szállítja a permetlevet a tartályból a szívó- és nyomószűrőn keresztül a szabályozón beállított nyomással a szórófejekhez, amelyek kiadagolják és elporlasztják azt. A cikk részletesen ismerteti a permetezőgép munkaminőségi, teljesítmény- és üzemeltetési mutatóinak vizsgálati eredményeit.

Műtrágyaszóró gépek szerkezeti felépítése (2.) Függesztett, röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek
(Dr. Csizmazia Zoltán)
Az 1970-es, 80-as években a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek fejlesztése kiteljesedett. A fejlesztés elsősorban a szórásegyenlőtlenség (CV) csökkentése terén ért el sikereket. Emellett fokozatosan növekedett a gépek munkaszélessége. A nagyobb munkaszélességre való törekvés okán a századforduló éveire először a 26-28 m, később a 36-48 m munkaszélességű gépek is megjelentek. A szerző cikkében részletesen ismerteti a függesztett, röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek felépítését, valamint a szerkezeti részek hatását a gépek munkaszélességére és szórásegyenlőtlenségére.

Az AMI Magyarország Kft. legjobb vevőinek látogatása a linzi gyárban (x)
Az AMI Magyarország Kft. kilenc magyarországi telephelyének 70 legnagyobb ügyfele számára szervezett látogatást a linzi gyártóüzembe. A gyárlátogatás során a résztvevők láthatták e csúcstechnológiájú üzemben folyó műtrágya-előállítás teljes folyamatát és a magas színvonalú gyártást.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Az AQUEEL henger, a vízmegőrző talajművelés új eszköze (x)
A SIMBA International Ltd. új, vízmegőrző talajművelési eszközét az AQUEEL hengert mutatja be.

Új traktor- és kombájnmodellekkel bővítette választékát a Massey Ferguson
(Dr. Demes György)
Az AGCO csoporthoz tartozó Massey Ferguson kevesebb mint két év alatt teljes traktorprogramját átdolgozva 32-315 LE teljesítményhatárok között 40 új traktormodellel, továbbá két nagyteljesítményű kombájn öt típusváltozatával jelent meg az európai piacon – adták hírül a Koppenhágában, a november 5-én megrendezett nemzetközi sajtókonferencián. Munkatársunk írásából a konferencián elhangzott újdonságokról tájékozódhatnak.

Újdonság a HORSCH Airseeder pneumatikus vetőkultivátor (x)
Az újgenerációs Airseeder vetőkultivátor használatának előnyeit ismerhetik meg, amellyel a magágykészítés, a vetés és a műtrágyázás egy munkamenetben elvégezhető.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Galera, a jól látható gyomirtás (x)
(Szabó István)
A Dow AgroSciences az általa forgalmazott klopiralid + pikloram hatóanyagú, új gyomirtó szer előnyeit ismerteti a repcetermesztők számára.

Az agrárgazdaság és a média kapcsolata
(Dr. Inczédy Péter)
Martonvásáron tartotta évadzáró rendezvényét a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület. A vitakört „Az agrárgazdaság és a média kapcsolata” címmel dr. Bálint György, az egyesület elnöke nyitotta meg. Az erről készült tudósítást olvashatják írásunkban.

Miben jobbak a franciák?
(Dr. Csíbor István)
A Bayer CropSciense meghívására – a Szekszárdi Növényvédő Kft. szervezésében – 21 fős szakembercsoport „nézett körül” Lyon környékén 2004. szeptember közepén – ismerkedve az Unióban meghatározó, francia mezőgazdasággal. A szerző a tanulmányút során látott személyes tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Kímélő talajművelés energiatakarékosan
(Dr. Kettinger Gyula)
Írásunkból Dr. Birkás Mártának, a gödöllői Szent István Egyetem professzorának a NYME mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán, 2004. november 29-én tartott előadásába nyerhetnek bepillantást.

Tervezzük meg előre a károsítók elleni védekezést! (x)
(Csorba Csaba)
Bayer CropScience csávázószer családja egy új és ígéretes termékkel bővül.

Szezonnyitó GrowHow gondolatok (x)
(Dr. Czinege Erik)
A 2004-es év átfogó tapasztalatait ismerhetik meg a 2005-ös év nyitányán a Kemira szemszögéből.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. BASF kereskedői fogadás a megújulás jegyében
(Dr. Demes György)
Szakmai programmal bővített fogadásra hívta kereskedői partnereit a BASF Hungária Kft. Agrodiviziója november 12-én, amely a BASF arculatának és termékeinek megújulása jegyében zajlott le. A szakmai program keretében először dr. Rekettye Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára „Árképzés és annak hatásai” c. előadásában azt fejtegette, milyen kihatásai lehetnek az egyes árképzési módoknak a piac résztvevőire, tevékenységük nyereségességére. Méhn Gábor, a BASF Agrodiviziójának vezetője, a BASF 2004. év eredményeiről és a növényvédőszer-piac helyzetéről számolt be.

Hozzászólás és kiegészítés a strobilurinokkal kapcsolatban
(Dr. Füzi István)
A Gyakorlati Agrofórum előző számában (15. évfolyam 12. szám) Tapasztalatok és tanulságok a szőlő védelmében, 2004-ben főcímmel megjelent cikk három szemelvényében több helyen is szó esik a ma szőlővédelmében fontos szerepet betöltő strobilurinokról. Azonban mindez az általánosság szintjén marad, ezért a szerző fontos információkat közöl írásában erről a viszonylag új szercsoportról.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Melléklet: A Gyakorlati Agrofórum 15. évfolyam (2004) fő témakörök szerinti éves tartalomjegyzéke