Aratás előtt
(Dr. Bódis László)

OLAJNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

A repcetermesztés jövőbeli kilátásai, különös tekintettel az élelmiszer-, valamint biodízelipar növekvő igényeire
(Blum Zoltán)
Az Európai Unióban, az elmúlt 4 évben megnövekedett a repce vetésterülete, a növekvő hozamoknak és a javuló jövedelmezőségnek köszönhetően. A szerző statisztikai adatokkal alátámasztva ismerteti a repce világpiaci helyzetét, a jelentősebb országok termelését, valamint repceolaj-igényét élelmiszer- és biodízel célú felhasználásra. Említést tesz a szója és a pálmaolaj termeléséről is, ugyanis az olajnövények árának alakulását elsősorban e kettő helyzete befolyásolja. Az írás végén pedig előrejelzést kapunk az európai repcetermesztés jövőjéről. Mint írja, a repcetermesztés perspektívái kedvezőek, ugyanakkor a világ növekvő növényi olaj igénye komoly kihívás elé fogja állítani a termelőket.

Hibridrepcék Európában és Magyarországon
(Blum Zoltán)
A repce az elmúlt néhány évtizedben a világ növényi olaj termelésében a harmadik helyre került. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a repcenemesítésben két jelentős minőségváltozást sikerült elérni: a repce erukasav- és glükozinolát-tartalma nagymértékben csökkent. A 00-minőség elérése után a nemesítők a termésmennyiség növelésére koncentráltak, mely a hibridek megjelenését vonta maga után. A cikkben olvashatunk hibridrendszerekről (ogura-cms- és MSL-rendszer), az egyes hibridtípusok jelentőségéről, valamint táblázatos formában áttekintést kapunk a hibridek részarányáról néhány ország vetésterületéből. A szerző összefoglalja mindazokat az előnyöket, melyek révén a hibridek térhódítást nyerhetnek a fajta repcékkel szemben.

Őszi káposztarepce a magyar köztermesztésben
(Nagy Zoltán)
A tanulmányból megismerhetjük a magyar repcetermesztők kiszolgáltatott helyzetét a világpiacon. A néhány tulajdonos kezében lévő nyugat-európai olajmalmok ugyanis monopol helyzetüket kihasználva a termelés mindenkori körülményeitől és eredményeitől igyekeznek függővé tenni a piacot. Ezzel nagy bizonytalanságot idéznek elő a kisebb mennyiséget termelő országok körében. A hazai vetésterület csökkenését, a termesztéstechnológia alacsonyabb szintjét és a repcehibridek csekély használatát a termésértékesítés bizonytalanságával, a tőkehiánnyal és a magas termelési költségekkel magyarázza a szerző. Mindezek ellenére meggyőződése, hogy a repcének minden szempontból helye van a magyar szántóföldi növénytermesztésben (pl. kiváló előveteménye a kalászosoknak), de egy stabil nagyságrendre és ezzel együtt jó termésbiztonságra kellene berendezkedni, hiszen csak ebben az esetben lehetne elvárni stabilabb árakat, jobb szállítási feltételeket. Véleménye szerint a biodízel program beindítása robbanásszerű fejlődést eredményezne a magyar repcetermesztésben.

Németország, Franciaország, Magyarország – formálódó biodízel programok
(Összeállította: Kettinger Gyula, Kettinger Éva)
A biodízel ipari mértékű gyártása és hasznosítása csak a XX. század utolsó évtizedében kezdődött el. Hazánkban most került újra napirendre a pár éve megrekedt biodízel program. Németország és Franciaország 2010-re tervezi, hogy a biodízel és bioalkohol együttes aránya az üzemanyag-felhasználáson belül 5,75 % lesz, míg Magyarországon a tervezett arány 4 %. Rövid bevezető után a cikkben olvashatunk a biodízel-gyártás növekedéséről és az előrejelzésekről, külön kihangsúlyozva a németországi és franciaországi fejlődését. Emellett a magyarországi biodízel program problémáiról és változásairól is értesülhetünk.

A Monsanto a repcében is a csúcson (x)
(Kiss Istvánné dr.)
Az új fajta repcéi közül a Monsanto Kft. a Californiumot, a Carouselt és a Catalinát, míg az új hibrid repcék tekintetében az Exactot és az Exagone-t ajánlja a termesztők figyelmébe.

A Saatbau Linz Hungária Kft. repceajánlata (x)
(Kiss Péter)
A Saatbau Linz Hungária Kft. repceszortiment kínálata (Labrador, Mohican, Tissot, Aviso, Navajo, Winnetou) a repcetermesztők számára.

4 tonna a cél! (x)
KWS repcék termesztésének tapasztalatai a Megyaszó Mag Kft. szemszögéből.

A napraforgó betegségei és kártételük
(Dr. Békési Pál)
A szerző a napraforgó leggyakoribb kórokozóit és az általuk kiváltott betegségeket veszi sorra, de nem a szokásos megközelítésben (kórokozó, tünet, kórfolyamat biológiája, védekezés stb.), hanem a létrejött minőségi és mennyiségi kár keletkezése szempontjából. A cikkből megtudhatjuk, hogy mely terméskomponenseket (tőszám és tányéronkénti kaszattömeg) károsítja a napraforgó-peronoszpóra, a napraforgó fehérpenészes szár- és tányérrothadás, a diaportés szárfoltosság, a fómás szárfoltosság, az alternáriás levél- és szárfoltosság, a hamuszürke szárfoltosság, a szürkepenészes tányérrothadás és a rizópuszos tányérrothadás, illetve melyek azok a feltételek, amelyekkel a termés védelme megoldható.

Verticilliumos tőhervadás a napraforgón
(Horváth Tamás)
A rövid esettanulmány célja, hogy felhívja a termelők és növényvédő szakemberek figyelmét egy viszonylag ritkán előforduló és kevésbé ismert betegségre, melyet a Verticillium albo-atrum gomba okoz. A jelenlegi állapotban nincs lehetőség a betegség elleni védekezésre.

KALÁSZOSOK TERMESZTÉSE

Búzafajták (múlt, jelen, jövő)
(Dr. Bódis László)
A szerző írásában olyan kérdésekre ad választ, mint: van-e elegendő fajta a termesztők és a feldolgozók számára, miért van szükség az elismert fajták tájkísérletére, és meddig él egy fajta. A Nemzeti Fajtajegyzéken lévő és a tájkísérletekben vizsgált államilag elismert fajtákról, valamint terméseredményeikről táblázatos formában tájékoztat. Röviden kitér a búza mennyiségi, illetve minőségi nemesítésének kérdésére is, végül pedig a vetőmag-előállításban érdemi területnagyságot elfoglaló búzafajták arányát mutatja be és értékeli.

Új aratás – régi gondok
(Réther Attila)
A szerző, miután röviden felvázolta a gabonafelesleg intervenciós felvásárlásának problémáját, javaslatokat fogalmaz meg a helyzet megoldására. Több szakemberrel egyetértésben úgy vélekedik, hogy a mennyiségi szemléletet fel kell váltani a jól eladható minőségi gabona termesztésének igényére. Az országos búza minőségi felmérés (a Gabona Control által készített „Búza minőségi térkép”) jól reprezentálja a magyar búza átlagos minőségét. Az évjáratok közötti nagy eltérések ellenére az átlagminőség javulását regisztrálták. A kiutat abban látja, hogy a búzatermés egy jelentős részét szervezetten, a termelő, az integrátor, a kereskedő összefogásával, lehetőleg a fizetőképes nyugat-európai malmok igényének megfelelően, javító minőségben kell megtermelni és értékesíteni. Nagyon fontosnak tartja, hogy a betakarított búzát a termelők, illetve a felvásárlók fajtánként, minőségi kategóriánként külön tárolják, és azokat az Európában igényelt minőségi paraméterekre (fehérje, esésszám és alveográfos érték) is megvizsgáltassák.

A gabonatermesztés jelene és jövője egy cégvezető szemével
(Dr. Lakatos Zoltán)
A szerző személyes tapasztalai alapján számol be a hazai gabonatermesztés helyzetéről. Kifejti EU-s csatlakozásunk és az intervenció jelentőségét, továbbá összefoglalja az intervenció főbb jellemzőit is. Javaslatokat fogalmaz meg a gabonatermesztés jövőjét meghatározó feladatokat illetően, melyek elősegíthetik, hogy a többlettermés előnyt jelentsen az országnak, ne pedig problémát.

Kalászos szemlék előtt
(Benke Zoltán)
A jelenlegi adatok szerint két kalászos faj kivételével minden fajnál csökkent a vetőmag-szaporító terület 2005. évben, melynek oka, hogy 2004 őszén, a nagy mennyiségben előállított fémzárolt vetőmag egy részét nem sikerült értékesíteni. 2004 és 2005 tavasza is alapvetően csapadékos és hűvös volt, ennek köszönhetően jól bokrosodott, fejlett, sűrű állományok alakultak ki. A szerző felhívja a figyelmet mindazokra a problémákra, amelyekre a vetőmag-termesztőnek jobban oda kell figyelnie 2005-ben a tavalyi szemletapasztalatok alapján (vadzab fajok túlzott mértékű elterjedése, gyakoribb víznyomásos területeken jelentősebb a gyomfertőzés, a júniusi viharok, a túlzott N-ellátás és a helytelenül megválasztott csíraszám okozta megdőlés, a fajtakevertség, a gombabetegségek elleni védekezés, a termés minél előbbi betakarítása teljes éréskor).

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Műtrágyaszóró gépek szerkezeti felépítése (6). Pneumatikus műtrágyaszóró gépek
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A mechanikus elven működő műtrágyaszóró gépek mellett a légárammal történő szállítás és elosztás elvét is alkalmazzák a műtrágyák kijuttatásánál. A különböző pneumatikus műtrágyaszóró gépek megegyeznek abban, hogy mindegyiknél központi műtrágyatartályt használnak, a légáramot radiálventilátor szolgáltatja, a műtrágyát adagolószerkezet juttatja a légáramba, mely a levegőcsöveken szállítja a műtrágyát a csövek végén található elosztó szerkezethez. A gépeknek két típusát különböztetik meg – központi és osztott adagolású műtrágyaszóró – a műtrágya légáramba adagolásának a módját illetően. E típusok részletes szerkezeti felépítését ismerhetik meg az írást elolvasva.

Vaderstad klinika. „A Rapid megjelenése már sejtetni engedte a gép tudását, ami később be is igazolódott” (x)
Egy dusnoki gazdálkodó tapasztalatai a Väderstad munkagépekkel (Carrier, Rapid, NZ-Mini) folytatott gazdálkodás területén.

Nagyító alatt… (35). Vogel&Noot TM-40 lazítós tárcsásborona
(Dr. Soós Sándor)
A sorozat soron következő része a Vogel&Noot TM-40 lazítós, nehéz tárcsásboronát veszi nagyító alá, mely különböző kötöttségű talajokon tarlóhántásra, tarlóápolásra, kukoricaszár szántás előtti talajba keverésre és szántáselmunkálásra alkalmas. A szerző cikkében részletesen ismerteti a lazítós tárcsásborona főbb szerkezeti elemeit, valamint munkaminőségi, teljesítmény- és üzemeltetési mutatóinak, energetikai jellemzőinek vizsgálati eredményeit. Az írás lezárásaként a vizsgálati tapasztalatok alapján készített ajánlások olvashatók a felhasználók részére.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Új Axiál áruház Miskolcon
(Molnár Zoltán)
Az Axiál Kft. új, miskolci áruházának ünnepélyes megnyitójára invitálta partnereit június 9-én. A rendezvény keretében Harsányi Zsolt ügyvezető mutatta be a most átadott telephelyet. Előadásában a cég új szolgáltatására, az Axiál Financial Service-re is kitért. Ennek lényege, hogy egy kézbe helyezik a gépvásárlás és a finanszírozási konstrukció biztosításának folyamatát, a hagyományosan kedvező pénzügyi feltételek nyújtása mellett átvállalják az ügyintézés, forráskeresés, garancia vállalás terheit, és kisebb fedezetigényű, a gazdálkodás sajátosságaihoz igazodó pénzügyi feltételeket kínálnak.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Hírek az OMMI-tól
Az OMMI szakembereinek rövid közleményében a zöldségpalánta és a dughagyma forgalomba hozatalának engedélykötelessé válásáról, valamint a cserepes virág- és egynyári palánta termesztők és nagykereskedők kötelező nyilvántartásba vételéről olvashatnak.

Bayer Légyott. Ön ott volt?
(Kosztolányi Attila)
A Bayer CropScience idén is nagyszabású szántóföldi bemutatók keretében látta vendégül partnereit. A helyszínekre növényvédős szakemberek, kereskedők és a növényvédelmi szakhatóság képviselői kaptak meghívást, ahol különböző kultúrák védelmére kidolgozott, a gyakorlatban már alkalmazott jelenlegi, és a jövő évben bevezetésre kerülő Bayer-technolgiákat, valamint azok hatékonyságát ismerhették meg a megjelentek.

A magyar búzatermesztő gondolatai 2005 nyárelőn
(Dr. Csíbor István)
A szerző írásában a 2005. búzatermesztési kilátásokat járja körbe, felvetve az idei várakozások kapcsán megfogalmazódó legfontosabb kérdéseket.

Veszélyes betegségek I./2. A szőlő és a napraforgó szürkepenésze
(Makó Szabolcs, Dr. Békési Pál, Dr. Kis György)
Veszélyes növénybetegségek sorozatunk következő részét a szőlő és a napraforgó szürkepenészéről olvashatják. A szerzők áttekintik a kórokozó földrajzi elterjedtségét, gazdanövénykörét, részletes leírást adnak a betegség tüneteiről mindkét kultúrában. Megismerhetjük a kórokozó morfológiáját és biológiáját, csakúgy, mint a betegség gazdasági jelentőségét mind szőlőben, mind napraforgóban. Végezetül a betegség elleni genetikai, agrotechnikai védelem és kémiai védekezés kerül taglalásra, az engedélyezett gombaölő szerek felsorolásával.

Jegyzet gazdálkodóknak. A szövetkezésről
(Kurucz Miklós)
A jegyzet soron következő része a világszerte elismert gazdasági formával, a szövetkezettel foglalkozik, röviden bemutatva annak felépítését, működését, valamint az összefogás előnyeit. Ugyanis különösen a mezőgazdaság számára nagyon fontos újra és helyesen értelmezni a szövetkezés igazi tartalmát, hogy a gazdák, gazdaságok európai módon tudjanak szövetkezni.

Veszélyes kártevők II./1. Raktári kártevők
(Tóth Béla, Cziklin Margit, Nagy József)
A sorozat e cikke a raktári kártevőkkel, azok jelentőségével és kártételével foglalkozik. Az írást olvasva megismerkedhetnek a legfontosabb raktári kártevők rendszertani besorolásával, elterjedésükkel. Részletes betekintést nyerhetnek morfológiai jellegzetességeikbe, valamint biológiájukba. Ezen kívül minden részletre kiterjedően informálódhatnak az ellenük való védekezés – terményvédelem – lehetőségeiről. Az engedélyezett készítményeket, hatóanyagokat, dózisokat táblázatok szemléltetik.

A szemes termény védelmében (x)
K-Obiol 25 EC (piperonil-butoxid + deltametrin) vízben oldódó, folyékony gabonavédő rovarölő szer a szemes termények védelme érdekében a Bayer Hungária Kft.-től.

Néhány adat az őszi kalászosok és az olajnövények termesztéséről
(Lukács József)
A megyei FM Hivatalok jelentései alapján készített rövid összeállításból megismerhetik az őszi kalászosok (őszi búza, őszi árpa, rozs és tritikále), valamint az olajnövények (őszi káposztarepce, napraforgó) 2005. évi vetésterületét, az állományok állapotát és a becsült termésátlagot, a tavalyi adatokkal összevetve.

Előny a bogárnál Baranyában is?
(Lejegyezte Györök Zsuzsa)
Munkatársunk dr. Vörös Gézát, a Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatóhelyettesét kérdezte a kukoricabogár lárva kártételének aktuális helyzetéről és a várható kilátásokról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A BASF nemzetközi sajtókonferenciája Bukarestben
(Dr. Princzinger Gábor)
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően ez év április 18. és 20. között ismét nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a BASF. Ezúttal egy jövőbeli EU-tagországba, Romániába invitálták a tíz országból meghívott agrárlapok, köztük az Agrofórum képviselőit. Hogyan pozícionálja magát az alapításának 140. évfordulóját ünneplő BASF, milyen válaszokat adhat termékeivel a termelők és felhasználók jövőbeli kérdéseire? Ezek voltak a sajtókonferencia alapgondolatai.

Az tudósok felelőssége és a géntechnológia
(Dr. Inczédy Péter)
A szerző írásában arra a mértékegységgel szinte már nem is mérhető különbségre igyekszik rámutatni, ami a növényvédelmi kemikáliák forgalomba hozatalának és a GM-szervezetek termesztésének engedélyezését kell, hogy megelőzze, különös tekintettel a várható kedvező és kedvezőtlen következmények kockázatbecslési vizsgálatára.

„INVITE ha mondom, segít a gondon!” (x)
(Boros Sándor)
Az Invite EC + Diabro CS (kukurbitacin + klórpirifosz) kombináció használatának előnyei a kukoricabogár elleni állományvédelemben.

Műtrágyázás egyszerűen – hasznos szolgáltatások nagy hozam eléréséhez (x)
Az AMI Magyarország Kft. műtrágyázás-tervező programját ajánlja, mellyel egyszerűen és pontosan megtervezhető a teljes vetésforgó trágyázása.

Önök kérték: kedvezőbb áron a POWER műtrágyák! (x)
A Kemira GrowHow POWER műtrágya ajánlata az őszi szezonra.

Növény és talaj probiotikum (x)
Biomex Plus egy koncentrált, széles spektrumú baktérium- és gomba alapú készítmény a kémiai és a talajbiológiai folyamatok serkentésére.

Műtrágyázzunk célszerűen a GRAMIX NPK-val! (x)
Új fejlesztésű, „bulk blending” technológiával előállított GRAMIX NPK műtrágyák a Fertilia Kft. kínálatából.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)