TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA

Gondolatok a tavaszi talajmunkákról
(Dr. Kismányoky Tamás)
A szerző a téli csapadék megőrzésére, a megfelelő vetőágy kialakítására szolgáló tavaszi talaj-előkészítések jó minőségben és idejében történő elvégzéséhez ad tanácsot. Ismerteti a különböző talajművelő eszközök racionális használatát, és az őszi szántás elmulasztása utáni – azt részben helyettesíthető – tavaszi talajműveleteket, továbbá a biológiai és takarékos talajművelés lényegét.

Tápanyag-gazdálkodási tapasztalatok és javaslatok a kukoricatermesztésben
(Dr. Debreczeni Béláné)
A szerző szerint a fenntartható gazdálkodást sokan úgy értelmezik, hogy a műtrágyák felhasználását teljesen be kell szüntetni. A tápanyag-gazdálkodással a növények tápanyagigénye és a talajok tápanyag-ellátottsága, tápanyag-szolgáltató képessége közötti harmóniát kell létrehozni. A termőhelyek agroökológiai potenciálját a termőtalaj, a természetes vízellátás és a klimatikus viszonyok határozzák meg. Ismerteti, hogy a különböző fenológiai stádiumban milyen típusú és mennyiségű tápanyagra (elemenként), valamint vízre van szüksége a kukoricanövénynek az optimális termésproduktumhoz.

Tápanyag-utánpótlás a kukoricatermesztésben mészlepedékes csernozjom talajon
(Dr. Nagy János, Dr. Megyes Attila)
A szerzők ismertetik a kukorica meghatározó szerepét a világ és Magyarország mezőgazdaságában. Az utóbbi évtizedben mutatkozó nagy termésingadozások okaként a nem megfelelő termesztéstechnológiát és az időjárási szélsőségeket jelölik meg. Szerintük az eredményes gazdálkodás feltétele az élő és a megfelelő tápanyagtartalmú talaj. A kukoricatermesztés fontos technológiai eleme a harmonikus tápanyagellátás, melyet különböző típusú és termőhelyi adottságú talajon – talajvizsgálatra alapozva – eltérő módon kell megtervezni. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kísérleti telepén beállított multifaktoriális tartamkísérletek eredményei segítséget adnak a növény és a környezet kapcsolatrendszerének jobb megértéséhez. A tartamkísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, és biztosítja a hosszú távú fenntartható fejlődés alapjait.

Kulcs a kézben, pénz a zsebben (x)
(Tamás István)
A Magyar Kwizda a „Táplálunk és védünk” programot kínálja a termelőknek a jövedelmező gazdálkodás megvalósításához.

Talajlakó mikroorganizmusok mezőgazdasági hasznosítása
(Dr. Szabó Szűcs János)
A szerző a talajbaktériumok, ill. talajmikrobiológiai készítmények termésnövelő és a minőségre gyakorolt hatásáról ír. A talajmikroba nem jelent veszélyt sem a környezetre, sem a kezelt talajra vagy növényre. A mikrobiológiában, biotechnológiában végbement fejlődés lehetővé tette e mikrobák génállományának, hatásmechanizmusának, anyagcseretermékeinek beható tanulmányozását, és a különböző hatású készítmények gyártását. Alkalmazásuk csökkenti a környezeti terhelést, növeli a növények egészségét, ellenálló képességét, jó irányban változtatja meg a talaj szerkezetét, és vízháztartását.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Fajtaválasztás, tápanyag-utánpótlás és gyomirtás a kukoricában
(Kosztolányi Attila)
Összefoglaló tudósítás a Szekszárdi Növény-Védő Kft. kukorica-konferenciasorozatáról.

Kettős védelem a peronoszpóra ellen, termésbiztonság és termésstabilitás: a KWS napraforgó ajánlata minden termőhelyre (x)
(Dr. Nagy Sándor)
A KWS RAGT Hybrid Kft. a teljes körű peronoszpóra rezisztens, továbbá Diaporthe és Sclerotinia toleranciát mutató napraforgó hibridjeit ismerteti.

GrowHow „egypercesek” (x)
A Kemira rövid ismertetése a legfontosabb tápanyag-utánpótlási szabályokról az őszibúza-, a cukorrépa-, a napraforgó- és a kukoricatermesztőknek.

NÖVÉNYVÉDELEM

A napraforgó gyomirtásáról összefoglalóan
(Benécsné Dr. Bárdi Gabriella)
A szerző a napraforgó termesztésének lehetőségét, jelentőségét és problémáit elemzi az EU-csatlakozás után. Részletesen tárgyalja a – napraforgóban is döntő jelentőségű – gyomirtási módokat, az agrotechnikai védekezés lehetőségeit, annak fontosságát, a gyomirtó szer megválasztását befolyásoló tényezők szerepét (talajminőség, időjárási viszonyok alakulása stb.). Az aszályos és esős évek tapasztalatai alapján részletes tanácsot és választási lehetőségeket ad a különböző időpontokban elvégzett gyomirtási (ppi, pre-poszt, preemergens, posztemergens) technológiákhoz. Ismerteti a gyomirtószer-rezisztens napraforgóhibridek alkalmazásának előnyeit és esetleges hátrányait. Végül táblázatban foglalja össze a napraforgó gyomirtásában használható készítményeket.

Goal-előny a napraforgó gyomirtásban! (x)
(Takács Attila, Szabó István)
A Dow AgroSciences által forgalmazott, oxifluorfen hatóanyagú Goal gyomirtó szer használatának lehetőségei napraforgóban.

Veszélyes tizenkettő (IV/12.) A zsurlófélék
(Szentey László)
A szerző ismerteti az Equisetaceae család általános botanikai jellemzőit, majd részletesen jellemzi a hazai flórában előforduló mezei zsurló (Equisetum arvense), óriás zsurló (E. telmateia), mocsári zsurló (E. palustre) és a hosszú zsurló (E. ramosissimum) morfológiáját, biológiáját, elterjedését, kártételét és az ellenük való kémiai védekezés lehetőségeit különböző szántóföldi kultúrákban.

Kukorica gyomirtás stresszmentesen (x)
(Nagy Lajos)
A BAYER CropScience írása a Monsoon + Callisto herbicidkombináció alkalmazásának előnyeit mutatja be kukoricában.

Lemosó permetezés – régen és most
(Tóth Ágoston)
Gyümölcsös és a szőlő növényvédelmi technológiákban egyre inkább terjed, mint technológiai elem az őszi lemosó permetezés. A szerző sorra veszi azokat a növényvédelmi problémákat, amely esetekben indokolt az őszi lemosó kezelés. Felhívja a figyelmet, hogy ez a kezelés nem helyettesíti, csupán kiegészíti a „klasszikus” tavaszi lemosó permetezéseket, javítva annak hatékonyságát. Részletekbe menően ismerteti továbbá – a különböző fenológiai fázisokban – az őszi és tavaszi kezelések időpontját, a használt szerek hatásmechanizmusát, a különböző betegségekre és kártevőkre gyakorolt hatását, a kijuttatás módját és az engedélyezett hatóanyagokat és készítményeket.

NORDOX – a rezek Ferrarija! (x)
(Begaláné Kiszelya Katalin)
A Biomark Kereskedőház Rt. 2003-ban a magyar piacra bevezetett rézkészítményének hatásmechanizmusát, felhasználásának lehetőségeit ismerteti.

Búzabetegségek a 2000-es évek elején. Pirenofórás levélfoltosság (x)
(Dr. Füzi István)
A szerző részletesen ismerteti az őszi búzán a pirenofórás levélfoltosság tüneteit, az aszkospórás és a konídiumos fertőzés mikéntjét és a lehetséges időpontjait, továbbá a kórokozó ökológiai igényét és a kártételét. Kísérleti eredményekre támaszkodva tesz javaslatot a hatékony védekezésre.

Időszerű védekezés a repce tavaszi kártevői ellen
(Dr. Szeőke Kálmán)
A szerző a repce kártevőiről és a növény különböző fenológiai stádiumában az ellenük való védekezésről ad részletes tájékoztatást. Felhívja a figyelmet a mezei pocok őszi felszaporodásának valószínűségére, a biológiai és vegyszeres védekezések lehetőségeire, annak végrehajtására. Ismerteti a fontosabb kártevők biológiáját, kártételét és az ellenük használható vegyszereket. A vegyszeres kezelések időpontjának meghatározását táblaszintű előrejelzés alapján javasolja eldönteni, ezt tartja az eredményes védekezés zálogának. Felhívja a figyelmet továbbá az ökológiai tényezőknek a kártevők életmódját befolyásoló hatására.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Néhány gondolat a burgonyatermesztés gépesítéséről
(Dr. Kocsis Sándor)
A szerző a múltban és a jelenben használatos bakhátas és ágyásos burgonyaültetés technológiáit és az ahhoz kapcsolódó géprendszereket értékeli.

Ismerje meg, mit tud a HORSCH Pronto DC direktvető gép (x)
(Szász Zoltán)
A HORSCH a Pronto DC duplatárcsás, csoroszlyás vetőgépet ajánlja a felhasználók számára.

„A barométer Väderstadra áll” (x)
A Német Mezőgazdasági Társaság 2004-ben európai szintű összehasonlítást végzett és elkészítette a piacon megtalálható mezőgazdasági gépgyártók ismertségi és elégedettségi indexét. Ennek eredményeit mutatja be a cikk.

Elektronikus berendezések a műtrágyaszórásban. Megfizethetetlen luxus vagy ésszerű kiegészítő? Fordítás
(Dr. Demes György)
A fordításból megismerhetik a műtrágyaszórók tartozékaként beszerezhető, különböző típusú elektronikus vezérlő-szabályozó berendezések értékelését.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet (nemcsak) gazdálkodóknak. Éltető erőnkről, a vízről
(Kurucz Miklós)
Egy 1994-es ENSZ határozat március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. A jegyzet a világnap évfordulójának alkalmából bemutatja a víz fizikai, biológiai és mezőgazdasági szerepének fontosságát. Felhívja a figyelmet a vízzel való ésszerű gazdálkodás fontosságára, a szennyezés és a pazarlás elkerülésére.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)