Szent András hava
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA – A NAPRAFORGÓ

A napraforgó-termelés hazai és világpiaci kilátásai
(Hingyi Hajnalka)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakembere írásának első felében a napraforgó-termesztés világpiaci kilátásait mutatja be. A cikk ismerteti a FAPRI (Food and Agricultural Policy Research Institute) nemzetközi kutatóműhely prognózisát, mely szerint a globális kibocsátás a 2005/2006-os gazdasági évtől kezdődően évi 1,5 %-kal növekedik, és 20015-re eléri a 30 millió tonnát. A prognózis szerint az EU-25 napraforgó önellátottsági szintje 71 % körül valószínűsíthető a 2005/2006. gazdasági évben, ami várhatóan 67 %-ra csökken 20014/2015-re. Az írás második felében betekintést nyerhetnek a napraforgó-termesztés hazai helyzetébe, a napraforgó-termesztés költség–bevétel alakulásába a társas vállalkozásokban, valamint a napraforgó árának hazai és világpiaci alakulásába.

Megújult LG napraforgó kínálata az idei termesztési tapasztalatok tükrében (x)
(Kupi Károly)
A Limagrain Magyarország Kft. napraforgó kínálata, a különböző éréscsoportokban.

A napraforgó-termesztés helyzete és termesztéstechnológiája
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László, Szabó András)
A tanulmány bevezetőjéből megismerhetjük a világ lakosságának jelen táplálkozási szokásait, valamint az olajnövények termelését a világban és Magyarországon, beleértve a vetésterület és a terméseredmények alakulását. Mindezt táblázatokkal, ábrákkal teszik áttekinthetővé a szerzők. A cikk további részében a termesztéstechnológia főbb elemeit veszik sorra (vetésváltás, tápanyag-felhasználás és -utánpótlás, vetés, tőszám, növényvédelem, érés és állományszárítás) és részletesen elemzik a napraforgó hibridek termesztése szempontjából.

Államilag elismert napraforgók betegség-ellenállóságának vizsgálata, 2005
(Dr. Gergely László, Birtáné Vas Zsuzsanna, Dr. Walcz Ilona)
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakemberei az államilag elismert napraforgókkal beállított provokációs, illetve kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletekben végzett rezisztenciavizsgálatok eredményeit adják közre táblázatos formában a legfontosabb szár- és tányérbetegségekre (fehérpenészes szárrothadás, makrofominás szártőkorhadás, diaportés szárfoltosság, fehér- és szürkepenészes tányérrothadás) vonatkozóan. A hibridek növénykórtani értékelését éréscsoportonkénti bontásban olvashatják.

Kórtani problémáink a napraforgó termesztésében
(Dr. Békési Pál)
A szerző cikkében a napraforgó-termesztés egyik legsúlyosabb gondját okozó betegség, a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) elleni védelem lehetőségeit (genetikai védelem, biológiai, vegyszeres, agrotechnikai védekezés) veszi nagyító alá, amivel a súlyos károsítást mérsékelni lehet az ideihez hasonló szélsőségesen csapadékos év esetén is. Az írása végén a szakember megállapítja, hogy főként az agrotechnikai eszközök, lehetőségek terén már ez évben is többet tehettünk volna e betegség ellen. Így például azzal, hogy a napraforgó polifág kórokozóinak gazdanövényei 4-5 évig nem követik egymást, a termőterületet gyommentesen tartjuk, kerüljük a N-bőséget, valamint a napraforgó sűrű vetését stb. Rámutat arra is, hogy a jövőben, a biológiai védekezés és az agrotechnika területén olyan fejlesztések valósíthatók meg, amelyek segítségével elkerülhető lenne, hogy az ideihez hasonló súlyos károk sújtsák a termést.

Jövőre is napraforgót vetne? Gondoljon a KWS-re! (x)
(Dr. Nagy Sándor)
A KWS cég a Tuscania RM, a Heliasol RM, a Barolo RM mellett, a Tellia RM hibridet ajánlja a napraforgó-termesztők számára.

2005, a napraforgó betegségek éve
(Rátainé Vida Rozália)
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei NTSZ szakembere írásában a megyei tapasztalatokat összegezve igyekszik az olvasók elé tárni, miért és mennyire betegedett meg a napraforgó 2005-ben. A cikkben ábra szemlélteti az idei csapadékviszonyok – mint a kórokozó fertőzések egyik feltétele – alakulását, melyből jól látszik, hogy 2005-ben három csapadékos periódus követte egymást a megyében. Az első, április 10. és 20. között a napraforgó peronoszpóra, a második, a virágzás időszakában a szürkepenész fertőzéséhez, majd az augusztus-szeptemberben hullott csapadék a diaportés és fehérpenészes fertőzés számára biztosított rendkívül kedvező körülményeket. Az írásból megismerhetik, hogyan alakult a napraforgó fertőzöttsége a különböző betegségek szerint, valamint a megyében tapasztalható növényvédelmi technológiai gondok és védekezési tapasztalatok is ismertetésre kerülnek.

Pioneer napraforgó-nemesítés (x)
(Dr. Gulyás András, Dr. Knódel János, Dr. Piukovics László)
Napraforgó nemesítési eredmények a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. háza tájáról.

A napraforgó-termesztés 2005. évi növényvédelmi tapasztalatai Borsod megyében
(Dr. Csete Sándor)
A cikkben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakembere 2005. évi napraforgó-termesztésben felmerült növényvédelmi tapasztalatokat ismerteti. A tanulmányban beszámol a napraforgó peronoszpóra, a diaportés és szklerotíniás levél- és szárbetegségek, a Phoma macdonaldii, a Macrophomina phaseolina és az Alternaria spp. idei elterjedéséről és kártételek mértékéről, valamint a gyomirtási problémákat is sorra veszi.

Syngenta napraforgó hibridek teljesítménye, 2005 (x)
(Bíró János)
A Syngenta Seeds Kft. az Alexandra PR, Pedro PR, Arena PR, NK Brio, NK Dolbi és az NK Armoni napraforgó hibrideket ajánlja a 2005. év tapasztalatainak tükrében.

Így csinálják ők… Beszélgetés a napraforgó termesztéséről
(Kosztolányi Attila)
Riportsorozat növénytermesztőkkel, melyből kiderül, ki miben látja a sikeres napraforgó-termesztés titkát.

Megkérdeztük… a napraforgót gyomirtásának idei tapasztalatairól
(Dr. Varga László)
Beszélgetés a Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberével a napraforgó szemszögéből az idei időjárásról és annak hatásáról, a gyomirtószer-választékról, a gyomproblémákról, az egyes kijuttatás-technológiákról, valamint a deszikkálásról.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Szántsunk késő őszig, vagy halasszuk el az alapozó talajmunkát tavaszra?
(Dr. Birkás Márta)
A szerző a késő őszig elhúzódó betakarítást követő alapművelési feladatokkal, a mélyen beázott talajok megmunkálási problémáival és a kárcsökkentés lehetőségeivel foglalkozik. Felhívja a figyelmet arra, hogy a késő őszi alapműveléskor szerény, de nagyon hasznos cél tűzhető ki, a nagy szármaradvány-tömeg talajjal való betakarása olyan művelettel, amely a taposott tarlóállapothoz képest jobb vízbefogadást tesz lehetővé. A késő őszi vagy tavaszi alapművelés közti döntéshez is ad ötleteket. Hangsúlyozza, az őszi alapművelés a tavaszival szemben akkor ad nagy előnyt, ha az így létrehozott talajállapot körülmények a kezdetektől a vetésig, és a tenyészidőben is megmaradnak.

Derítések az újborok kezelése során
(Dr. Pásti György)
A bor teljes letisztulásához, s ami ezzel együtt jár, ízének és zamatának kialakulásához öntisztulásra, természetes stabilizációra és néhány borkezelési eljárásra van szükség. A kisebb alkoholtartalmú és vékony borok rövidebb idő alatt fejlődnek ki, a nagyobb alkoholtartalmú, testesebb borok készre kezeléséhez általában több idő kell. A bor tisztulásának gyorsítására, illetve a csillogó szép megjelenés elérésére alkalmazott módszer a derítés, ami egyszersmind legtöbbször a bor stabilizálását is célozza. A Corvinus Egyetem szakembere írásában a derítés rejtelmeinek ismertetése előtt az idei évjárat néhány sajátosságára hívja fel a figyelmet. Eszerint a borok zöme erősen savas, általában a nyersebb ízt adó almasav van túlsúlyban, magasabbak a borok kálium értékei stb. Az írásban részletes ismertetésre kerül továbbá a derítésnek a borkezelésben betöltött szerepe, valamint a fontosabb derítőszerek jellemzőit is bemutatja.

„Ahol a nap és a hegy összeér”
(Dr. Bódis László)
A hónap borvidéke – a hónap borászai rendezvénysorozat ez év március 1-jével indult útjára és minden hónapban egy-egy neves borvidékünk mutatkozik be. Ezúttal a Mátraaljai borvidék legjobb borainak és borászainak adott otthont a Magyar Borok háza október elejétől egy hónapon át. Munkatársunk írásából e borvidékről szerezhetnek érdekes információkat.

A zöldségfélék tárolása, pulton tarthatósága
(Dr. Füstös Zsuzsanna, Szabó Rita, Szokó Attila)
A zöldségfélék tartós és átmeneti tárolásának célja azonos: megőrizni az áru frissességét, minőségét a szedéstől a fogyasztásig. Mivel a frissen betakarított és a tárolóból kikerülő termék bizonyos ideig a piacok, áruházak polcain vár a vásárlóra, nagy jelentőséget kapnak a zöldségek pulton tarthatóságának feltételei. A cikkből fontos ismereteket kapunk a retek, az uborka, a paprika, a paradicsom, továbbá a padlizsán, a karfiol és a vöröshagyma pulton tarthatóságának követelményeiről. Ezenkívül a szerzők táblázatos formában csoportokba sorolják a zöldségféléket tárolhatóságuk időtartama szerint.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Veszélyes kártevők (2.) Szőlő-gyökértetű
(L. Tóth Hajnalka, Kocsis László, Lucza Zoltán)
A veszélyes kártevők sorozat mostani része a szőlő-gyökértetűvel foglalkozik. Az írásból megismerhetik a kártevő jelentőségét, kártételét –, amit színes képek is szemléltetnek. Rendszertani besorolásán, elterjedésén kívül morfológiai jellegzetességeibe, valamint biológiájába is betekintést nyerhetnek. Természetesen az előrejelzési lehetőségek, valamint az agrotechnikai, kémiai és a biológiai védekezés részletes ismertetése sem maradhat ki a cikkből.

Mikorrhizák alkalmazása az agráriumban II. Mikorrhizák alkalmazása az üvegházi és a szántóföldi növénytermesztésben
(Takács Tünde, Vörös Ibolya)
A sorozat következő része a VAM-gombák gazdanövénykörének bemutatásán túl feltárja a VAM-gombák szerepét a növények optimális víz- és tápanyagellátásának, egészségi állapotának biztosításában. Az írás részletesen ismerteti a VAM-gomba oltóanyagok mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit, illetve előnyeit is.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Folyékony műtrágyák előállítása és felhasználása
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A folyékony műtrágyákat oldat- és szuszpenziós műtrágyákra lehet felosztani. A folyékony műtrágya keverőüzemek technológiája szorosan kapcsolódik a szilárd műtrágyák fogadásához, tárolásához, és a kitárolás műveletéig attól nem tér el. A tárolótelep ebben az esetben azonban kiegészül a műtrágyaoldatok, illetve szuszpenziók készítéséhez elengedhetetlen anyagok, valamint a szuszpendáló anyag fogadásához és tárolásához szükséges berendezésekkel. Szuszpenzió tárolása esetén intenzív keverésről kell gondoskodni, mely hidraulikus, mechanikus vagy kombinált megoldású lehet. A nyomásmentes folyékony műtrágyák kijuttatása földi vagy légi úton történhet. A földi kijuttatás talajfelszínre vagy növényre permetezve, illetve talajba injektálva lehetséges. Oldatműtrágyák kipermetezéséhez a hagyományos felépítésű permetezőgépek alkalmasak, amennyiben az áramlásrendszerükben alkalmazott anyagok ellenállnak az itt érvényesülő korróziós hatásoknak. A folyékony oldatműtrágyák (UAN oldatok) többlyukú szórófejekkel nagy cseppekben, kedvező eloszlásban juttathatók a sorközökbe. A kiszórás egy-, ill. külön menetben, a permetezésre szolgáló átalakított szórógéppel végezhető. A műtrágya talajba keveréséről gondoskodni kell. A szuszpenziós műtrágyák talajfelszínre juttatásához az alacsony nyomású permetezőgépek felépítéséhez hasonló kijuttató gépek alkalmazhatók. A légi kijuttatáshoz a növényvédelemre és a szilárd műtrágyák kiszórására rendszeresített repülőgépeket és helikoptereket használják. Ebben az esetben a gépeket permetezőegységgel szerelik fel

HORSCH technológia (x)
(Szász Zoltán)
A Horsch cég a Terrano FX és a Tiger AS szántóföldi kultivátort ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.

„A fenntartható talajművelés érdekében esett a választás a Väderstad munkagépekre” (x)
(Kovács Gábor)
A Borsod megyei Czinagro Kft. ügyvezető igazgatójának, Czina Györgynek a Väderstad munkagépekkel (Carrier 650 kombinált tarlóművelő gép, Rollex henger, Aggressive kombinátor) szerzett tapasztalatait ismerhetik meg a fenntartható talajművelés érdekében.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Dr. Zsembery Sándor (1922–2005)
(AF)
Dr. Zsembery Sándorra, a Szent István Egyetem Növényvédelemtani Tanszékének elismert szakemberére, kiváló tanárára emlékezünk.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Ismét megrendezik az Alföldi Állattenyésztési Napokat
(Dr. Demes György)
A Hód-Mezőgazda Rt. 2006. április 28-30. között immár tizenharmadszor rendezi meg az Alföldi Állattenyésztési Napokat, amellyel egyidejűleg tartják a másodszor sorra kerülő Mezőgazda Expo Növénytermesztési és Kertészeti Szakkiállítást is. A tényt az újságírók számára rendezett rendhagyó sajtótájékoztató keretében szeptember 24-én jelentette be a részvénytársaság vezérigazgatója, Antal Gábor. Az erről készült rövid tudósítást olvashatják írásunkban.

Kalászos gabona fórumot tartott a Summit Agro
(Dr. Demes György)
Kalászos gabona fórumra invitálta partnereit 2005. szeptember 7-én a Summit Agro Magyarország Kft., amelyre a festői környezetet nyújtó Visegrádon került sor. A rendezvényre előadóként meghívott rangos szakemberek beszámoltak mindazokról a problémákról, amelyek a gabonatermesztés jelenével és jövőjével kapcsolatosan napjainkban a közérdeklődés homlokterében állnak. Az előadások után dr. Horn Andrást, a Summit Agro Magyorszság Kft. technikai és marketing igazgatóját munkatársunk arról kérdezte, hogyan illeszkednek a Summit Agro legújabb fejlesztései az EU fenntartható mezőgazdaságot támogató rendszerébe.

BASF workshop. Fókuszban a gabonatermesztés, értékesítés és csávázás
(Dr. Demes György)
A BASF által létrehívott és működtetett nemzetközi agrárújságírókat tömörítő szervezet, a Club of Agro Communicators idén ősszel munkaértekezletére (workshop) invitálta Közép- és Délkelet-Európa agrárlapjainak képviselőit. A szeptember 19. és 21. között Németországban, a Ludwigshafen melletti Speyerben megrendezett találkozó középpontjában az idén majd minden országot feszítő gabonatermesztés és értékesítés témaköre állt.  A tanácskozást követően a részvevők egy rövid látogatás keretében tájékoztatást kaptak a BASF limburgerhofi Agrárcentrumában a BASF újonnan létesített vetőmagkezelő és csávázó Technológiai Központ működéséről, amit másnap a BASF ludwigshafeni gyárának meglátogatása követett.

Új banki szolgáltatások a Budapest Banknál
(Dr. Demes György)
A Budapest Bank számos új, a termelés finanszírozását segítő megoldással igyekszik a mezőgazdasági termelők szolgálatára állni. Kollégánk ezzel kapcsolatban beszélgetett Szabó Jánossal, a Budapest Bank agrárszakértőjével.

Arcképcsarnok. „Engem a hallgatók éltetnek” Beszélgetés Dr. Antal József ny. egyetemi tanárral
(Dr. Bódis László)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)