Mindszent hava
(Dr. Bódis László)

Szerkezetváltás

A HÓNAP TÉMÁJA

A hónap témája
(Dr. Bódis László)

Genetikailag módosított szervezetek hazánkban
(Dr. Pepó Pál, Erdei Éva, Kovácsné Oskolás Henriett)
A szerzők röviden ismertetik a genetikai módosítás eljárását, és példákkal alátámasztva fejtik ki előnyeit a növénytermesztés területén. Áttekintést kapunk továbbá a genetikailag módosított növények elterjedéséről a világban, valamint az EU e téren hozott rendelkezéseiről. Ezen kívül olvashatunk a transzgénikus növényfajták hazai helyzetéről is. A hazai szabályozás szigorúan ellenőrzött körülmények között, meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi a génmódosítást. A törvényeket úgy módosították, hogy szerepet kapott a GMO nyomon követhetősége az egész termelési és feldolgozási láncon keresztül, és figyelembe vették a fogyasztók igényeit is. Ugyanakkor a GM-fajták köztermesztésbe vételét követően hazánk elveszítheti GMO-mentes státuszát, ezzel együtt jelentős EU-s export piacoktól eshet el.

Vitanap az OMÉK-on
(Vértes Tímea)
„A génmódosításról sok oldalról: kutatás, termelés, szabályozás, környezetvédelem” címmel megrendezett vitanap résztvevőinek hozzászólásait, a program fontosabb végkövetkeztetéseit foglalja össze tömören a szerző írásában.

Géntechnológia és termékbiztonság
(Dr. Matók György)
A szerző a termésbiztonságot, a GM-keveredés veszélyforrásainak szemszögéből állítja a középpontba. Utalva a szennyezés lehetséges forrásaira, a génelsodródás megelőzésében a térbeli izolációt emeli ki leginkább. Emellett fontosnak tartja a más területen jól bevált minőségbiztosítási rendszerek alkalmazását is. A cikk második részében az OMMI 2003-2004-ben elvégzett vizsgálatainak eredményét közli, melyek a GM-kukorica virágporának terjedésére irányultak. Ezen kísérleti tapasztalatok lényeges támpontot adhatnak a majdani izolációs távolságok kialakításában.

Koegzisztencia workshop Budapesten
(Dr. Baltayné Kőszegi Krisztina)
Egy tudósítást tekinthetünk át a koegzisztencia kerek asztal megbeszéléséről, melyet az EuropaBio mint az európai biotechnológiai ipar érdekvédelmi szervezete és az ABE, a mezőgazdasági biotechnológia terén működő kommunikációs program szervezete hívott össze. Az előadások a GMO-k legújabb szabályozási fejleményeiről, a GM-termelés előnyeiről, statisztikai adatokról számoltak be, valamint a résztvevők egy GM-növények termesztésével foglalkozó angol gazdálkodó koegzisztenciával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait és gazdaságának piaci helyzetét ismerhették meg.

A gazdák rajonganak a biotechnológiáért (x)
(Dr. Czepó Mihály)
A Monsanto Kft. közvélemény-kutatása arról, miként vélekednek a gazdálkodók a biotechnológiáról.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Mi jobb a talajnak, ha szántjuk, vagy ha nem?
(Dr. Birkás Márta)
Az utóbbi időben a szántás bírálata talaj- és környezetvédelmi szempontokkal egészült ki. A lehetséges károk az eketalp-tömörödés, elporosodás, erózió, defláció, szén-dioxid kibocsátás, szervesanyag-csökkenés, hasznos talajélőlények életterének lerontása. Minden felsorolt kár igaz a rossz szántásokra. Szerző felsorolja és értékeli a rossz minőséghez vezető körülményeket. Hangsúlyozza, hogy a jó szántáshoz milyen művelési fogások használata vezet. Kutatási eredményekkel támasztja alá a szántás ésszerűsítésének agronómiai, ökonómiai és talajvédelmi előnyeit. Kitér a növényvédelmi célú szántásokra, amelyekben a talaj- és növényvédelmi feladat összhangba hozható.

Államilag elismert gabona fajták OMMI kísérleti eredményei, 2005
(Kovács Sándor)
Az előző évek gyakorlatának megfelelően az OMMI szakembere írásában, táblázatos formában, éréscsoportonként taglalva adja közre az intézet által kísérletbe állított, 68 őszi búza fajta terméseredményeit.

Őszi búza vetőmag-előállítások, 2005
(Polgár Gábor)
A beszámolóban a 2005. évi őszi búza vetőmag-szaporítási adatok kerülnek értékelésre. A szerző elemzi, és ábrákkal szemlélteti a hazai vetőmag-előállító terület nagyságát, a szaporított fajták számát és az átlagos táblanagyságukat, valamint utal a tényleges termésátlagra és minőségére is. Ezen kívül megfogalmazza a szántóföldi ellenőrzések tapasztalatait, és kihangsúlyozza a jó genetikai értékkel bíró, fajtatiszta, ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használatát.

Az őszi árpa fajtahasználat és agrotechnika aktuális kérdései
(Matók György, Dr. Tomcsányi András)
Egy hónap múlva ismét el kell vetni az őszi árpát, azonban lényeges szempont az időpont és a fajtaválasztás. Ezekben nyújt segítséget a szerzőpáros cikke, amelyben a 2001-2005. években szerzett vetésidő tapasztalataikat osztják meg az olvasókkal, valamint a 2005. évi fajta-összehasonlító kísérleteiket és eredményeit ismertetik. A jó döntéshez a tanulmány számos, részletes táblázata is hozzájárul.

A gabonatermelés jövedelmének 2006-ban várható alakulása a hozamok színvonalától függően
(Dr. Buzás Gyula, Dr. Kántor Béla, Szczaurski József)
Napjainkban a növénytermesztő gazdák nehéz feladat előtt állnak, hisz most kell döntést hozniuk a következő évi gabonatermesztésük belső szerkezeti arányára, az alkalmazásra kerülő technológia főbb elemeire vonatkozóan. Most kell meghatározni a vetésterületet, az elvégzendő talajápolási műveleteket, a beszerzendő vetőmagvak, műtrágyák mennyiségét és összetételét. Ezekhez a nem könnyű döntésekhez kívánnak a szerzők írásukban támpontot adni azzal, hogy a két legfontosabb gabonaféle – a búza és a kukorica – jövő évben várható költségeinek, bevételeinek és jövedelmének előrejelzésére tesznek kísérletet. Továbbá táblázatokkal is szemléltetve választ keresnek arra, hogy a különböző intenzitási szinteken folytatott termelés esetében miként változik a gabonatermesztés jövedelmezősége.

Szükség lehet a kukorica állományszárítására 2005 őszén!
(Szentey László, Dr. Mózer István, Oszvald Antal, Zoványi György, Dr. Szabó Zoltán)
Az idei év szokatlanul csapadékos időjárása miatt jelentősen megnyúlt a főbb szántóföldi kultúrák tenyészideje. Elhúzódó érésre, kései betakarításra kell készülni. Különösen kedvezőtlen ez a kukorica esetében, ahol várhatóan jelentős szárítási költség fogja terhelni a termesztés eredményességét. A kialakult helyzetben előtérbe kerül az állományszárítás, illetve az érésgyorsítás lehetősége is. Noha e célra több készítmény is engedélyezett, mégsem terjedt el ez a művelet a kukoricatermesztésben annyira, mint pl. a napraforgó esetében. Összeállításunkban e technológiáról ad tájékoztatást a növényvédelmi hatóság szakembere, valamint gyakorló szakemberek is megosztják tapasztalataikat.

Őszi lemosó permetezés hatása a lisztharmat ellen
(Dr. Dula Bencéné)
A Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat növénykórtanos szakembere a szőlő egyik legveszélyesebb járványos betegsége, a lisztharmat elleni védekezésben egy új technológiai elem, a lemosó permetezés bevezetésére hívja fel a figyelmet. A szolgálat által beállított laboratóriumi és szabadföldi vizsgálatokban arra keresték a választ, hogy mennyire hatékonyak, és hogyan fejtik ki hatásukat a szőlőben lemosó permetezésre is engedélyezett készítmények ősszel, a kleisztotéciumok képződése, érése idején alkalmazva. A vizsgálatok eredményeiről táblázatok nyújtanak tájékoztatást, míg az írás végén a szerző megállapításait olvashatjuk.

Őszi lemosó permetezés a gyümölcsösökben
(Mező Gábor, Tóth Ágoston)
Az ősszel végrehajtott lemosó jellegű permetezés egyre jobban terjedő eleme az egyes kultúrákban alkalmazott növényvédelmi technológiáknak, melyet szakmailag igényes, jó programokba már bele is terveznek. Természetesen a védekezések végrehajtását – szakmai szempontból – egyrészt az adott évben kialakult károsítóhelyzet, másrészt a józan előrelátás teszi indokolttá. Az őszi lemosó permetezésekkel a következő évi felkészülés indul meg. Bizonyos értelemben megelőző védekezésnek is felfogható. Célja az, hogy minél tovább funkcióképesen őrizzük meg a lombot a vesszők, hajtások beérése, telelésre kész állapotba kerülése érdekében, valamint védjük az ágrendszert és a törzset a késői fertőzésektől, a rákos sebek kialakulásától. Másrészt az adott évben a betegségek által fertőzött részeken (levélen, termésen, ágrendszeren, törzsön) az áttelelő képletek gyérítése és az állati kártevők telelési helyekre vonulásának megfékezése a feladat.

Védekezés az őszibarack ágelhalás és korai pusztulás betegsége ellen (x)
(Mándoki András, Dr. Horn András)
Különböző gombaölő szerek hatékonyságának összehasonlító vizsgálata az őszibarack ágelhalás és a korai pusztulás betegség ellen a Summit Agro Hungária Kft. szakembereinek a tollából.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Väderstad klinika. Nincsenek jó eredmények jó gépek nélkül… (x)
A Väderstad gépek használatának előnyei dr. Kádár Gyulának, a Helvécia Protein Kft. tulajdonosának tapasztalatai alapján.

Műtrágyaszóró gépek szerkezeti felépítése (8). Műtrágyaszóró gépek üzemeltetése
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A precíziós, a táblán belüli helyi feltételekhez és igényekhez igazodó termesztés nehezen képzelhető el a műtrágyaszóró gép gondos beállítása nélkül. A korszerű gépkonstrukció és az optimális beállítás azonban még nem garantálja a jó munkaminőséget, hiszen mindez elrontható helytelen üzemeltetéssel. Az egyenletes műtrágyaeloszlás érdekében a gépeket átfedéssel kell üzemeltetni, mely csak vizsgálópályán határozható meg szakszerűen. A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek munkaminőségi hibáiért leginkább az optimális munkaszélességtől való eltérés a felelős. Célszerű foglalkozni a műtrágyaszóró gépek állagmegőrzésével is, mivel a gépekkel elérhető munkaminőség jelentősen romlik, ha a gép paraméterei a gyári állapottól eltérnek. Ez az eltérés lehet a gép deformációja, mely a gépek helytelen feltöltése miatt következhetett be, vagy a szórólapátok kopása és sérülése.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Robotpilóta vagy traktoros?
(Dr. Princzinger Gábor)
A „Zöld áttörés” – automatikus kormányzás soha nem tapasztalt pontossággal! címmel gyakorlati gépbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott a KITE Rt. az OMÉK alatt, szeptember 1-jén, Sződön. A rendezvényen a meghívott szakmai újságírók élőben, „testközelben” ismerkedhettek meg a John Deere új műszaki fejlesztési eredményével, az automatikus kormányzással, és annak mindennapos gyakorlati alkalmazásával.

Az AXIÁL Kft. ismét teljes termékkínálattal az OMÉK-on
(Dr. Demes György)
Az idén augusztus 27. és szeptember 4. között megrendezett OMÉK-on az Axiál Kft. összesen 2235 m² területen mutatta be teljes termékkínálatát. A kft. szakemberei között ott találtuk Harsányi Zsoltot, a cég ügyvezetőjét is, akit a kiállítás alatt arra kértünk, hogy válaszoljon néhány, lapunk olvasóinak nevében feltett kérdésünkre.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Tanácsok és óvások a műveléshez és vetéshez nedves talajon
(Dr. Birkás Márta)
Szerző cikkében időszerűen, a nedves talajok kímélő művelésével foglalkozik. Rámutat arra, a gazdálkodó érdeke az, hogy a műveléseket a nyár végi és őszi vetések előtt megfelelő időben elvégezze. A hosszú távra szóló érdek mégis az, hogy minél kevesebb kárral készítsék elő a talajt, mert az idei őszön okozott károk egy újabb szélsőséges idényben hatványozottan fognak jelentkezni. A cikk első részében a nedves talajon várható művelési károkat, és azok csökkentési lehetőségeit taglalja. A továbbiakban a talajállapot ismeret fontosságát hangsúlyozva ad művelési tanácsokat az eltérő nedvességtartalom eseteire. Bármennyire is fontos lenne több növénynél a 30-40 cm-ig kellően lazult állapot elérése, ebben az idényben inkább azt kell szem előtt tartani, hogy a betakarításkor okozott károkat lehetőleg ne súlyosbítsák.

Könyvismertető. Halmai Péter: A reform ökonómiája
(Dr. Szabó Gábor)
Halmai Gábor szakkönyvének elemző szemléletű bemutatása.

KITEKINTŐ

Bio-üzemanyagok Franciaországban
(Dr. Somogyi Norbert)
A rovatban arról olvashatunk, milyen lépéseket tett a francia állam, hogy nagyobb teret nyisson a bio-üzemanyagok használatának, követve a brazil, az amerikai és a német gyakorlatot. A kormányzat elképzelései szerint néhány éven belül 7 %-ra kell növelni a megújuló forrásokból (biodízel, -etanol) származó üzemanyagok arányát. Azonban ez csak abban az esetben teljesíthető, ha a bio-üzemanyagok adómentesek lesznek, mivel előállításuk jelenleg nem kifizetődő. Az írásból az is megtudható, hogy a francia mezőgazdaság számára nem okoz gondot a jelenlegi bio-üzemanyag termőterület megháromszorozása, a kitűzött cél elérése érdekében.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Novofosz 50 EC (x)
Novofosz 50 EC (diklórfosz) egy jól bevált régi hatóanyag új névvel, új „köntösben” a Plant-Pharma Kft. kínálatából, különféle rovar-, köztük raktári, kártevők ellen.

Keressük az utat…
(Dr. Csíbor István)
Gondolatok az Útkeresés konferencia-sorozat szeptemberi, Növényből energiát című rendezvénye kapcsán.

Egy rovat jubileumára
(Dr. Princzinger Gábor)
Rövid visszapillantás Dr. Inczédy Péter egy évtizede útjára indított Már elődeink is írták című rovatára.

DNV – ISO 22000: új nemzetközi élelmiszer-biztonsági szabvány bevezetése (Sajtóközlemény)
A Nemzetközi Szabványügyi Testület új, fontos szabvány bevezetésével támogatja az élelmiszeripart. Az év során várható az Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek – Követelmények elnevezésű ISO 22000 szabvány kiadása.

Mennyit érnek a GrowHow műtrágyák? (x)
(Dr. Czinege Erik)
Ismertető a Kemira GrowHow által forgalmazott egyes POWER-műtrágyák használatának előnyeiről.

Jegyzet gazdálkodóknak. A szövetkezeti tagok jogairól és kötelezettségeiről
(Kurucz Miklós)
A jegyzet soron következő része a szövetkezeti tagok alapvető jogairól és minimális kötelezettségeiről ad számot.

Agrárkommunikáció oktatása Gyöngyösön
(Bálint György)
Közlemény a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán induló két féléves Agrárkommunikáció stúdiumról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. K+S sajtótájékoztató az OMÉK idején
(Dr. Princzinger Gábor)
Beszámoló a 74. OMÉK alkalmából a K+S KALI GmbH által szervezett partnertalálkozóról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A Nemzetközi Kálium Intézet pályázatának eredményhirdetése
(Molnár Zoltán)
Rövid ismertető a Nemzetközi Kálium Intézet pályázatának díjkiosztásáról, amelyre a Kiegyensúlyozott tápanyagellátás a szőlőtermesztésben… címmel, Kecskeméten rendezett tanácskozás keretében került sor.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)