Szent Mihály hava
(Dr. Bódis László)

KALÁSZOSOK TERMESZTÉSE

A búzaminőség megítélésének szempontjai
(Dr. Tömösközi Sándor)
A szerző cikke bevezetőjében felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentős túltermeléssel küzdő búzaágazat problémáira nem jelenthet egyedüli megoldást az egyes kereskedelmi, minőségi követelményekre beállított termelés. Ahhoz, hogy kedvezőbb helyzetet érjünk el az ágazatban, a célok, a lehetséges hazai és nemzetközi piacok kijelölésére és a piaci partnerek következetes kiszolgálására van szükség. Véleménye szerint a fejlődés alapvető feltétele egyfajta tudatos szemléletváltás, amely a minőségközpontú búzatermesztésre és felhasználásra helyezi a hangsúlyt. A búza- és a lisztminőség megítélését alapvetően a felhasználási terület határozza meg, vagyis végtermék-orientált minőségfejlesztésről beszélhetünk. A tanulmány végén néhány fontos, a hazai minősítési rendszertől eltérő minősítő eljárásról olvashatunk, valamint példaként, a kanadai komplex minősítő rendszert ismerhetjük meg egy táblázatban bemutatva.

A minőségi és a mennyiségi búzatermesztés kritikus elemei
(Dr. Pepó Péter)
A hazai búzatermesztésben alapvető változásokat kell végrehajtani rövid idő alatt ahhoz, hogy versenyképessé váljon a belföldi és külföldi piacokon egyaránt. Kiinduló lépésként tudatosítani kell mind a mezőgazdaságban dolgozókban, mind a többi társadalmi rétegben, hogy a szántóföldi növénytermesztés multifunkcióssá vált, melyben a termelésen kívüli feladatok egyre fontosabb szerepet töltenek be. A szerző statisztikai adatok alapján értékeli a világ búzatermesztését, valamint áttekinti a búza világkereskedelemben betöltött szerepét. A továbbiakban a hazai búzatermesztés két fejlesztési lehetőségét (mennyiségi és minőségi modellek) veti fel és magyarázza azok különböző termelési feltételeit. Hangsúlyozza azonban, hogy nincs szükség a két szélsőséges technológia teljes körű kialakítására, hanem inkább ötvözni kell a kettő elemeit a gyakorlatban. Ennek értelmében sorra veszi a búza termesztéstechnológiájának elemeit, és elemzi azokat minőségi és mennyiségi szempontból.

Az EU igényeknek megfelelő őszi búza genotípusok
(Dr. Pepó Pál, Kovácsné Oskolás Henriett, Erdei Éva)
A tanulmányból megismerhetjük hazánk őszi búza termésátlagának alakulását, valamint azokat a környezetkímélő agrotechnikába illeszthető őszi búza fajtákat, melyek jövedelmező termesztése mellett, a környezeti terhelés mértéke is csökkenthető. A szerzők bemutatják a minőségre irányuló őszi búza nemesítési programjuk módszereit és eredményeit, végezetül pedig az Európai Unió néhány további tagországának őszi búza termesztését ismertetik.

A 2004-ben elismert őszi búza fajtákról
(Dr. Czirák László, Kovács Sándor)
Az OMMI szakembereinek összefoglaló ismertetőjében a legújabb tíz őszi búza fajta állami elismeréséig tartó legfontosabb vizsgálati eredményeiről tájékozódhatnak. A korai éréscsoportban a GK Széphalom, Mv Gorsium, Mv Regiment, Mv Hombár és az Mv Táltos, a középérésűeknél a Bobino, Mv Kemence, Cornelius és Biotop, míg a késői éréscsoportból a Bill fajta termesztési és hasznosítási célját, valamint gazdasági jellemzését ismerhetik meg.

Milyen búzát termeljünk?
(Dr. Csíbor István)
A hazai búzapiacon a minőségi elvárások folyamatosan módosulnak. Az ismert minőségi tényezők „fontossága” évjáratonként változik (változhat), ezért a termelőnek igen nehéz dolga van, amikor a bőséges fajtakínálatból augusztus-szeptember táján el kell találni azt a néhány fajtát, amelynek termésével a jövő nyáron a vevők körében sikert (is) arathat. A szerző írásában ehhez igyekszik elővenni a múltbéli tapasztalatokat, hátha segítenek eligazodni a jövő gondjaiban.

Kevés magból sok búzát Szekszárdon
(Nagy Attila)
Hazánkban is egyre inkább terjed, egyre elfogadottabbá válik az őszi búza termesztésében az úgynevezett osztrák, német technológia, vagyis hogy kevés vetőmagot sekélyen, viszonylag korán vessünk, így érjünk el nagy hozamot. Erről az érdekesnek ígérkező témáról beszélgetett a Szekszárdi Növényvédő Kft. szakembere, a Szekszárdi Mg. Rt. növénytermesztési igazgatóhelyettesével, akik évek óta ezzel a technológiával termesztenek búzát és érnek el komoly terméseredményeket.

Kulcskérdések az árpatermesztésben
(Szerényi Zoltán)
A cikket olvasva árpatermesztési tapasztalatok megismerésével gazdagodhatnak a somogyjádi Alkotmány Mg. Szövetkezet munkatársának a tollából. A sikeres árpatermesztés titkát ott a fémzárolt Elit I., ill. II. fokú vetőmagban, az idejében elvégzett, jó minőségű (nem porba, rögbe) vetésben és a megfelelő tőszám beállításában látják.

A tönkölybúza termesztéséről
(Izsó Lajos)
A csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szakembere az ökológiai gazdálkodás körülményei között folytatott tönkölybúza termesztési tapasztalatait osztja meg írásában az olvasókkal. A cikkből megismerhetik a tönkölybúza morfológiai jellemzőit, az államilag minősített fajtákat, továbbá megtudhatják, hogy a szerző miben látja a sikeres termesztéstechnológia buktatóit, azaz mire kell odafigyelni tönkölybúza termesztése során.

Új takarmánynövényünk a Perenne évelő rozs
(Dr. Farkas Béla, Füle Lóránt, Hódosné dr. Kotvics Gizella, dr. Heszky László)
A gödöllői Szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszéke együttműködve a kompolti Fleischmann Rudolf Kutató Intézettel egy új kultúrnövényt állított elő, a Perenne nevű évelő rozst. A Perenne fajta a termesztett rozs (Secale cereale L.) és a hegyi rozs (Secale montanum Guss.) fajok hibridje. Legjellemzőbb tulajdonsága az évelőség, vagyis az a képessége, hogy újravetés nélkül 3-4 évig termeszthető. A szerzők írásukban ismertetik a Perenne morfológiai, fenológiai jellemzését, betekintést adnak a termesztéstechnológiájának legfontosabb kérdéseibe, valamint körbejárják a hasznosítás (abrak- és zöldtakarmány) lehetőségeit is.

KALÁSZOSOK VÉDELME

„A velünk élő történelem”: a mezei acat (4.)
(Benécsné dr. Bárdi Gabriella, Gracza Lajos, Hartmann Ferenc, Szabó László)
A szerzők korábban szaklapunk hasábjain már beszámoltak a mezei acat biológiájáról, az ellene irányuló integrált védekezés lehetőségeiről, valamint a kalászosokban végzett acat elleni gyomirtási kísérletekről. A sorozat fojtatásaként most a kalászos tarlón végzett gyomirtási kísérleteik tapasztalatait adják közre.

Ügyeljünk a raktári károsítókra!
(Hertelendy Péter)
A gabona raktározásánál alapvetően abból kell kiindulni, hogy élő, bár nyugalmi állapotban lévő növényi anyagot raktározunk, amely élénken reagál a környezet hatásaira. A raktározás során a cél az, hogy a gabonát a betároláskori minőséget leginkább megközelítően, piacképes állapotban tudjuk megőrizni az értékesítésig. A piacképes állapot a raktározási károsítóktól való mentességet is jelenti. A szerző írásában röviden áttekinti a főbb raktári kártevőket (gabonazsizsik, kis lisztbogár, aszalványmoly, raktári gabonamoly, lisztatka stb.), azok morfológiáját, kártételük jellegzetességeit. Részletesen taglalja azokat az alapvető intézkedéseket, amelyekkel az igen költséges terménygázosítás vagy elhagyható, vagy a kezelések száma számottevően csökkenthető.

Gabonavetőmag csávázás nélkül? – Soha!
(Tóth Ágoston)
Az Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakelőadója cikkében a gabonavetőmag csávázás fontosságára hívja fel a figyelmet. Írásában rámutat arra, hogy e technológiai elem elhagyásának legnagyobb kártétele nem a termesztőt sújtó bírságban vagy a termésveszteségben jelentkezik, hanem a hazai gabonaexport egészét érinti, pontosabban a gabonaexport elmaradásában mutatkozik meg. Részletesen ismerteti, miért elhagyhatatlan technológiai elem a vetőmagcsávázás. Hatástanilag csoportosítva mutatja be a hazánkban engedélyezett, illetve forgalomban lévő hatóanyag-csoportokat, és táblázatos formában foglalja össze a 2005-ben rendelkezésre álló csávázószer-választékot.

Vetőmagcsávázás – a termesztéstechnológia kihagyhatatlan eleme (x)
(Dr. Fenyves Tibor)
A Summit-Agro Hungária Kft. az őszi és tavaszi kalászos gabona vetőmag csávázására a Biosild BD-t (karbendazim+dinikonazol) ajánlja.

Vetőmagcsávázás – egy befektetés, amellyel nem szabad spórolni (x)
(Csorba Csaba)
A Bayer CropScience a Raxil kalászos csávázószer családot ajánlja a termelők, vetőmagüzemek figyelmébe.

Lehet egy tonnával több? (Egy jó ötlet korai vetésű búzára…) (x)
(Fehér Tamás)
A Magyar Kwizda ajánlata az őszi gyomirtás és a vírusvektorok elleni védekezés terén az őszi búzában.

Államilag elismert őszi búza és árpa fajták 2005. évi kísérleteinek növénykórtani értékelése
(Hertelendy Péter, Birtáné Vas Zsuzsa)
Az idei év az őszi kalászos gabonák termesztése számára meglehetősen kedvező volt. Nem volt aszály, a növényállományok elegendő csapadékot kaptak a jó fejlődéshez. Ugyanakkor nemcsak a gabonák, hanem az őket károsító betegségek is kellőképp „kihasználták” a kedvező, csapadékos évjáratot és jelentős fertőzéseket okoztak országszerte. Az OMMI szakemberei írásukban a minősített őszi búza és árpa fajták 2005. évi növénykórtani jellemzőinek éréscsoportonkénti, táblázatos közzétételével a termeszteni kívánt fajták megfontolt kiválasztásához szeretnének segítséget nyújtani.

EGYÉB SZAKMAI KÉRDÉSEK

Állást foglalt a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa – maradnak a tagállami tilalmak
(Dr. Vértes Csabáné)
2005. június 24-én Luxemburgban került sor a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsának soron következő ülésére. Az Európai Bizottság javaslatával szemben a Tanács úgy döntött, hogy érvényben maradnak a géntechnológiával módosított szervezetek termesztésével szemben bevetetett francia, görög, német, luxemburgi és osztrák tagállami tilalmak.

Mennyit érnek a GrowHow műtrágyák? (x)
(Dr. Czinege Erik)
Ismertető a Kemira GrowHow által forgalmazott egyes POWER-műtrágyák használatának előnyeiről.

Mikorrhizák alkalmazása az agráriumban (I.). A mikorrhizák szerepe a természetes és a mesterséges ökoszisztémákban
(Dr. Jakucs Erzsébet)
Az elmúlt években a különböző mezőgazdasági fórumokon, magyar nyelven több, különböző színvonalú előadás és írás született a mikorrhizákkal kapcsolatban. Ezek azonban önmagukban nem voltak alkalmasak arra, hogy az érdeklődés felkeltésén túl alapos és rendszeres szakmai ismereteket szolgáltassanak a mikorrhizák mezőgazdasági felhasználhatóságának szerteágazó kérdéseiben. Az itt közölt írással a szerző egy több cikkből álló sorozatot indít útjára, amelynek célja, hogy megismertesse a gyakorló mezőgazdászokat, kertészeket és más, a téma iránt érdeklődőket a gombák és növények közötti együttélés, a mikorrhiza természetben játszott szerepével és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeivel a mezőgazdaságban. A sorozat első része a mikorrhizák szerepét taglalja a természetes és a mesterséges ökoszisztémákban.

Valami új, valami biztos – a repcében (x)
(Szabó István)
A Dow AgroSciences a Galera gyomirtó szert (klopiralid + pikloram) ajánlja a repcetáblák hatékony őszi gyomirtása érdekében.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Műtrágyaszóró gépek szerkezeti felépítése. (7) Műtrágyaszóró gépek alkalmazástechnikai kérdései
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A szerző a műtrágyaszóró gépekkel kapcsolatos alkalmazástechnikai kérdéseket a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépeken keresztül mutatja be. A röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek tervezésénél és üzemeltetésénél alapvető kérdés a gép optimális munkaminősége. Ennek biztosításához elsősorban a műtrágya keresztirányú eloszlására ható főbb tényezők meghatározása fontos. Ezek közül a legfontosabbak azok, amelyek befolyásolják a műtrágyaszemcsék mozgását a röpítőtárcsa és a lapátok felületén, illetve meghatározzák azt, hogy a szemcsék a röpítőtárcsát, illetve a szórólapátot a haladási irányhoz képest hol, mekkora sebességgel és milyen irányban hagyják el, és azokat a levegőben repülés közben milyen hatások érik. Az írásból továbbá megismerhetik a szórásegyenlőtlenség hatását a terméshozamra, valamint a szórásegyenlőtlenség értékének meghatározásába is betekintést nyerhetnek a kereszt- és hosszirányú szórásegyenlőtlenség vizsgálatok részletes bemutatásán keresztül.

Továbbra is lendületben a Kongskilde (x)
(Gazsi Zsolt)
A Kongskilde cég a Germinator magágykészítő és a legújabb Multiseed féldirekt vetőgépet ajánlja a növénytermesztől figyelmébe.

Väderstad klinika. A tarlót gondozni kell, ehhez pedig megfelelő eszközök kellenek!
(x)
A Väderstad eszközkínálata (Carrier tárcsás talajművelő, Cultus Cobra/Cultus Vibra kultivátor, Topdown multikultivátor, Rollex/Rexius rögtörő henger stb.) a tarló megfelelő gondozása érdekében.

Országos KITE bemutatók
(Dr. Demes György)
A KITE Rt. „Az automatizálás használhatósága és hatása a növénytermesztésben” címmel monstre gépbemutatóra invitálta partnereit, amelyre azonos programmal az ország három helyszínén: Csorváson, Szentistvánon Aba-Soponyán került sor. A bemutatókon egyrészt a KITE minőségi búzatermesztésre ajánlott fajtáit ismerhették meg a résztvevők. Másrészt gyakorlati szántóföldi gépbemutatón vehettek részt, ahol a főszerepet a gabona-betakarítás és kiszolgálás, a tápanyag-utánpótlás és a szántóföldi műholdas navigáció kapta. A bemutatót követően munkatársunk Búvár Géza vezérigazgatót kérdezte a bemutatón látható gépek és technológiák jelentőségéről, valamint az ezekben rejlő lehetőségekről.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Budapest Bank Közraktárjegy hitel
(x)
A Budapest Bank ismertetője a közraktárjegy hitelükkel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdésekről.

Az Arysta LifeScience egységes globális vállalkozásként működik tovább
(x)
Változások az Arysta LifeScience háza tájáról.

A növényorvos MSc-képzés előkészítése
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Oktatási és Továbbképzési Bizottságának vitaanyaga kivonatos formában.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)