Szent György hava
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Hogyan ítélik meg a termelők a mezőgazdaság helyzetét?
(Dr. Gockler Lajos)
A tanulmányban az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2005-ben végzett „termelői reagálás-vizsgálat” legfontosabb megállapításait olvashatjuk. A termelők kifejtik véleményüket az EU-csatlakozásra történő felkészüléséről, a gazdaságok beruházásáról, az új támogatási rendszerről, a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerőről, a piaci árakról, a jövedelem alakulásáról, az integrációról, a struktúraváltásról, az agrártermékek kereskedelméről, a földtulajdonról és -használatról, valamint az érdekképviseletek megítéléséről. Az írás végül a szerző felméréssel kapcsolatos fontos megjegyzéseivel zárul.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Megkérdeztük…
dr. Birkás Márta tanszékvezető egyetemi tanárt, mit lehet vagy szükséges tenni a belvizes területek tavaszi talajművelése során?
Dr. Birkás Márta szakmai véleményét és javaslatait tárja az olvasó elé a belvíz kialakulását, a víz gyors visszavonulásának elősegítését, az elöntött területeken folytatható talajművelést, a talaj helyreállíthatóságát, továbbá a hasonló károk megelőzését érintő kérdésekről.

Adalék anyagokról a permetezési szezon kezdetén (2.)
(Dr. Inczédy Péter)
A szerző írásában a főbb adalék anyag típusokat foglalja össze, melyek a biológiai hatékonyság mellett számos környezet- és pénztárcakímélő megoldást kínálnak a gazdálkodók számára. A cikket olvasva megtudhatjuk, hogy az adalék anyagok egyik nagy csoportját a tapadásfokozó készítmények képezik, továbbá ehhez hasonló hatásúak a különböző olaj alapú adalékok is. A másik nagy csoport a felületi feszültség csökkentő termékek köre, melyek a permetlécsepp terülését, azaz a kezelt felület fedettségét növelik meg. Az adalék anyagok sorát szaporítják az ún. hatásfokozók is, valamint nem szabad megfeledkezni a habzásgátló és a permetcseppek elsodródását csökkentő termékekről sem. A kereskedelmi forgalomban kapható adalék anyagok sorát táblázat ismerteti.

Az alma növényvédelme rügyfakadástól virágzásig
(Sallai Pál)
A szerző több gazdálkodó elmúlt évek tapasztalatai alapján összegyűjtött ismereteivel kívánja felhívni a termesztők figyelmét az alma növényvédelmében rügyfakadástól virágzásig előforduló esetleges veszélyekre és a megoldási lehetőségekre. A szerző áttekinti, miket kell az eredményes növényvédelem érdekében a növényvédelmi stratégia kialakításánál végiggondolni. Ismertetésre kerülnek továbbá a sodrómolyok, tavaszi lombrágó hernyók, cserebogarak, levéltetvek közül a legfontosabb, idén számításba vehető kártevők és az ellenük irányuló védekezési lehetőségek. Végül arról olvashatnak, mire kell felkészülni, mi várható az alma három legfontosabb betegsége, a lisztharmat, az almafa varasodás és a tűzelhalás terén.

Gondolatok az amerikai kukoricabogárról 2006 tavaszán
(Vasas László)
A szerző cikkében felhívja a figyelmet az amerikai kukoricabogár folyamatosan növekvő populációjára. Ezzel kapcsolatban kifejti, hogy a populáció nagyságát döntő módon az előző évben, a tojásrakás időszakában uralkodó időjárás határozza meg. Így a 2005. évi időjárás és a kukoricabogár-népesség tükrében, az idei év kártevőhelyzetének előrejelzését ismerhetjük meg. Ezen kívül beszámol az eltérő védekezési stratégiákról a monokultúrában és vetésváltásban termesztett kukorica esetében, valamint számítással igazolja, hogy az egynemzedékes kukoricabogár legfőbb „erőssége” a szaporasága. A cikk végén pedig a kártevő egyedszámának csökkentésére hatékony módszereket mutatja be.

Kukoricabogár – Mi lesz, ha idén nem esik?
(Takács József, Pirgi Zoltán, Németh Tamás)
A szerzők arra az évek óta fontos és zsebbevágó kérdésre keresik a választ, hogy mire számíthatunk az adott vegetációban a kukoricabogárral kapcsolatban. Mint ahogy fogalmaznak, azt hogy mennyire volt kemény a tél, mekkora a tojások mortalitása és főképp, hogy megdől-e a kukorica, sajnos senki nem tudja előre megmondani. Csak az egyetlen, ami kijelenthető, hogy a kemény tél szinte semmit nem jelent a bogárral szemben. A kukoricabogár tojásrakásakor 2005-ben száraz periódus uralkodott, ezért valószínűleg megint a nedves táblafoltokon kell a lárvák gócszerű károsítására számítani. Ezeken a területeken lehet fontos az előrejelzés vagy a pontos odafigyelés és a hatékony talajfertőtlenítés.

A kukoricatermesztést meghatározó rovarkártevők 2005. évi fellépése Dél-Dunántúlon
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A 2005. év magyarországi időjárását elemezve látható, hogy a csapadékbeli szélsőségek érvényesültek a kukorica vegetációs ciklusát felölelő időszakban. A nagy mennyiségű csapadék és a hűvös hőmérséklet mind a kukorica, mind pedig a rovarkártevőinek az elhúzódó fejlődését idézte elő. A cikkben három, a hazai kukoricatermesztés eredményességét alapjaiban befolyásoló rovarkártevő (amerikai kukoricabogár, gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly) szántóföldeken megfigyelt 2005. évi imágórajzását, imágó- és lárvakártételét, és az ezekből levonható, 2006. évre vonatkozó prognózisát mutatja be a szerző.

Növények állandó stresszben (x)
(Salamon György)
Az Arysta LifeScience Magyarország Kft. az ATONIK biostimulátort ajánlja a növényi stresszhelyzetek csökkentésére.

A fungicidválasztás szempontjai őszi búzában
(Rátainé Vida Rozália)
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakembere írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a búzatáblákon – a termésbiztonság érdekében – már most aktuális a fungicides kezelések tervezése. Az írás első felében az őszi búza különböző fenológiai stádiumában megjelenő, és a termést eltérő mértékben veszélyeztető, leggyakrabban károsító kórokozókra (lisztharmat, levélrozsda, sárgarozsda, pirenofórás levélfoltosság, kalászfuzáriózis), illetve ezek lehetséges fertőzési veszélyeire tér ki a szerző. Táblázatos formában szemlélteti azokat a betegségek előfordulását, ill. a védekezés sikerét befolyásoló tényezőket, amelyeket a fungicides technológia megtervezésekor ismerni kell.  A kalászosokban engedélyezett gombaölő szereket táblázat foglalja össze. Az írás lezárásaként pedig néhány megfontolandó hasznos tanács olvasható az eredményes kezelések  érdekében.

PLEDGE + FRONTIER. Evezzen egy hajóban a „bajnok párossal” (x)
(Dr. Magyar László)
A Sumit Agro Hungária Kft. a PLEDGE + FRONTIER (flumioxazin + dimetenamid)  kombinációt kínálja a napraforgó preemergens gyomirtására.

Gyomirtási és költségvariációk kalászosokban (x)
(Fehér Tamás)
Mivel, mikor és mennyiért gyomirtsuk a búzatábláinkat? A választ megismerhetik a Magyar Kwizda Kft. szaktanácsadójának tollából.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Mikorrhizák alkalmazása az agráriumban (V.) Szarvasgomba-termesztés mikorrhizált faültetvényeken
(Dr. Barna Tamás)
A mikorrhizák mezőgazdaságban történő felhasználását bemutató sorozat ötödik része a mikorrhizált faültetvényekben folyó szarvasgomba-termesztést tárja az olvasók elé. Az írás betekintést nyújt abba, hogyan alakult ki a mesterséges szarvasgomba-termesztés, melyek a termeszthető szarvasgomba fajok, milyenek a termesztésének termőhelyi feltételei. Továbbá értékes információt kaphatnak az olvasók az ültevény fenntartásának és a szarvasgomba-termés begyűjtésének menetéről.

Már több éve sikeresen használjuk az Amalgerolt
(Halvaksz Béláné)
Több éves termelői tapasztalat az Amalgerol Premium használatának előnyeiről a cukorrépában alkalmazott gyomirtás okozta stressz kivédése érdekében.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

A mezőgazdasági birtokrendszer átalakulása Franciaországban (3.)
A mezőgazdasági előnyugdíj-rendszer és a birtokátadási támogatás napjainkban
(Dr. Somogyi Norbert)
A szerző a francia mezőgazdaságban lezajlott birtokszerkezet átalakulást bemutató sorozata harmadik, befejező részeként a mezőgazdasági előnyugdíj-rendszer felépítését és a birtokátadási támogatás működését mutatja be. Az írásból megismerhetik, hogy kik és milyen feltételekkel vehetik igénybe Franciaországban a mezőgazdasági előnyugdíjat, továbbá, hogy mi a birtokátadási támogatás lényege és milyen célból hozták azt létre.

Merre tarthat a jövő mezőgazdasága? – avagy egy kiállítás tanulságai
(Dr. Somogyi Norbert)
Az idén immár sokadszor rendezték meg Párizsban a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Több mint hatszázezer látogató volt kíváncsi arra, milyen állatfajokat és -fajtákat tartanak, milyen kultúrákat termesztenek a gazdák, mit esznek a francia vásárlók és az hogyan készül; és nem utolsó sorban megtudhatták, hova is tart a francia mezőgazdaság. Az idei évben először külön standot szenteltek a rendezők mindazon technikai újításoknak is, amelyek a gazdálkodók munkáját megkönnyítik vagy éppen teljesen új célt jelentenek a termelésben. Ez utóbbi kategóriában a megújuló energiaforrásoké és a biológiai eredetű ipari nyersanyagoké volt a főszerep. Az itt összegyűjtött újdonságokat a látogatók a tematikus szekcióban is megtekinthették, sokkal részletesebb információkhoz és magyarázathoz jutva.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A permetezőgép helyes beállítása a gyümölcsültetvény adottságaihoz
(Dr. Dimitrievics György)
Gyümölcsültetvényekben a védekezések sikere nagymértékben függ a permetezőgépek üzemi jellemzőinek megválasztásától. Helyes gépbeállítás szükséges ahhoz, hogy a permetlé minimális veszteséggel jusson el a növények felületére és ott egyenletesen rakódjon le. A különböző telepítésű, korú ültetvények eltérő igényeket támasztanak permetezéstechnikai szempontból, ezért fontos az adottságoknak megfelelő üzemeltetési paraméterek kiválasztása. A Mezőgazdasági Gépminősítő Intézet szakembere írásában a védekezések eredményességét meghatározó tényezőket (munkasebesség, fajlagos szórásmennyiség, növényfelismerő rendszer) veszi számba. Az írás segít az üzemeltetési paraméterek helyes meghatározásában is.

Vaderstad-klinika. A vetéspontosság mindenek előtt! (x)
A Rapid vetőgépek felépítése, működése és használatuk előnyei a Väderstad munkatársainak tollából.

KONGSKILDE: a múlttal a jelenben, a jövő felé… (x)
(Pataki S.)
A KONGSKILDE a talaj-előkészítésre a VIBRO MASTER kombinátorcsaládot, mechanikai gyomirtásra pedig a VIBRO CROP sorközművelő kultivátor ajánlja a növénytermesztőknek.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Régi kombájngyár új DEUTZ-FAHR köntösben
(Kosztolányi Attila)
A SAME DEUTZ-FAHR cégcsoport 2006. február 23-24. között kétnapos horvátországi gyárlátogatásra invitálta a nemzetközi szaksajtó képviselőit, hogy bemutassák a Zupanjában működő SDF kombájngyáruk 2005. évi tevékenységét és az elért eredményeket.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Arcképcsarnok. „Teljesíteni a sors adta hivatást”. Beszélgetés Dr. Birkás Márta tanszékvezető egyetemi tanárral
(Dr. Bódis László)

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Korszerű logisztikai bázis Pilisvörösváron
(Dr. Demes György)
A BASF AG megbízásából korszerű logisztikai bázis épült Pilisvörösváron. A raktárbázis hivatalos átadására 2006. február 24-én került sor. A rendezvényre meghívást kaptak a BASF magyarországi növényvédőszer-forgalmazói, akik ez alkalomból megismerhették a teljes raktárkomplexum logisztikai és biztonságtechnikai rendszerét. A megnyitón elhangzott fontosabb gondolatokat is megismerhetik olvasóink.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Ritka búza, ritka...
(Dr. Bódis László)
A Szekszárdi Növény Rt., felkarolva az újszerű gondolatokat,  2005. március 14-én Zombán „A búzatermesztés új útjai” címmel tanácskozást szervezett. Az ott elhangzott fontosabb gondolatokba nyerhetnek betekintést munkatársunk tudósításából.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)