Az ünnep dísze
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Átalakuló erdőgazdálkodás – modern erdővédelem
(Dr. Varga Szabolcs, Dr. Szabó Ilona)
A megváltozott tulajdonviszonyok, a megnövekedett jelentőségű társadalmi elvárások, az erdők védelmi funkcióinak kiemelt szerepe arra készteti az erdővédelemmel foglalkozó szakembereket, hogy átgondolják, modernizálják eddigi tevékenységüket. A modern erdővédelem az erdei életközösség és az erdő többcélú szerepének betöltését, illetve az erdőben zajló természetes folyamatokat akadályozó és veszélyeztető tényezők nyomon követését, megelőzését, mérséklését és esetleges megszüntetését jelenti. A modern erdővédelem programja a magyar Országgyűlés által 2004. október közepén elfogadott Nemzeti Erdőprogram egyik kiemelt kulcsfeladata. A környezetkímélő modern erdővédelem megvalósítása érdekében meghatározott célokat a program három részfeladatra osztja. A rövid bevezető után a három feladatot – az erdők folyamatos megfigyelését, a károk megelőzését, valamint a károk elhárításának és felszámolásának támogatását – tekintik át a szerzők.

A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Az alma védelmének növénykórtani tapasztalatai 2006-ban
(Simon Zoltán)
A 2006-os tapasztalatok azt mutatják, hogy csak azok a termesztők tudták sikeresen megvédeni almájukat a károsítóktól, akik még idejében rájöttek arra, hogy nem lehet minden problémát növényvédő szerekkel megoldani. A szerző megemlíti a 20/2006. FVM rendeletet, amely nehézséget okozott az almatermesztőknek az integrált növényvédelemben használható hatóanyagok alkalmazásának újraszabályozásával. Emellett kifejti a tűzelhalás, a ventúriás varasodás, az almalisztharmat és a leptotíriumos gyümölcsfoltosság elterjedését, kártételét és az ellenük való védekezést, valamint rávilágít a peszticidek esőállóságának kérdésére. Írása végén – 2006. év almatermesztési tapasztalatai alapján – érdemi javaslatokat fogalmaz meg, melyek a jövőben segíthetik az almatermesztők munkáját.

Az almakártevők elleni védekezés tapasztalatai 2006-ban
(Sallai Pál)
A szerző sorra veszi mindazokat a kártevőket (almailonca, almamoly, lombosfa fehérmoly, alma levélmoly, kaliforniai pajzstetű, zöldalma levéltetű, takácsatka, levélatka), amelyek az utóbbi években komolyabb kártételt okoztak az almaültetvényekben, így az ellenük való védekezés a termesztéstechnológia lényeges eleme.

A cseresznyetermesztés intenzitásnövelésének lehetőségei
(Király Katalin)
A termesztés intenzitásának növelése világszerte a gyümölcskertészet fejlődésének legfontosabb irányvonala. Ebben kiemelt jelentőségű a napfény által megvilágított felület arányának növelése, amit kisebb koronaméretek alkalmazásával érhetünk el. A cikkből megtudhatjuk, milyen lehetőségek vannak a kisebb koronaméret elérésére. A fajták között igen nagyok a különbségek a növekedési sajátosságokban, sőt az egyes fajták teljesítményét a koronaforma is befolyásolhatja. Különböző fajták eltérő koronaformában történő tesztelésének körülményeiről és eredményeiről ugyancsak olvashatunk a cikkben.

A keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) Magyarországon
(Dr. Szeőke Kálmán, Dér Zsófia)
A szerzők az észak-amerikai eredetű keleti cseresznyelégy hazai elterjedésének jelentőségét ismertetik cikkükben. Kiemelik, hogy az újonnan megjelent keleti cseresznyelégy zárlati károsító, ezért a hatóság a fertőzött területeken zárlati intézkedéseket léptet életbe. A károsítás helyszínén folyamatosan kötelező ellene a védekezés, valamint további korlátozó intézkedéseket is előír a növény- és talajvédelmi szolgálat.

Bogyós kultúrák 2006. évi növényvédelmi helyzetének áttekintése
(Szántóné Veszelka Mária, Termann Nikoletta, Vidó Péter)
Az írás összefoglalja a málna, a ribiszke és a szamóca ültetvényekben 2006-ban megjelent betegségek és kártevők elterjedésének körülményeit.

Körtefajták intenzív termesztésre való alkalmasságának összehasonlító vizsgálata
(Dremák Péter, Kocsisné Molnár Gitta)
Az almához hasonlóan, a körtetermesztés is az intenzitásnövelés, azaz az egységnyi területre vetített napfény által megvilágított termőfelület növelése irányába fejlődik. A fajták között jelentős eltérések tapasztalhatóak a termőre fordulás koraiságában, a termőrész-képződési sajátosságaiban, a törzs és a központi tengely, illetve az oldalelágazások vastagsági arányaiban. A szerzők cikkükben ezekre a fa méretét befolyásoló tényezőkre irányuló vizsgálataikat mutatják be, melyet a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar Kertészeti Tanszékének 17 kiválasztott körtefajtáján végezték. Vizsgálataik célja volt, hogy a növekedési és termőrész-képződési sajátosságok alapján meghatározzák azokat a fajtákat, amelyek intenzív, szűk térállású ültetvényekben, intenzív termesztéstechnológiát alkalmazva vélhetően alkalmasak magonc alanyon is kiegyenlítetten nagy terméshozásra. A kísérletek eredményeit – ábrákkal szemléltetve – az írásból ismerhetjük meg.

Minden évben aktuális, mégsem figyelünk rá eléggé! A lemosó permetezések hatékonysága a csonthéjasokban (x)
(Mándoki András)
A Summit-Agro Hungária Kft. szakembere a lemosó permetezések hatékonyságát foglalja össze csonthéjas kultúrákban.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

A műtrágya-betárolás jelentősége (x)
(Dudda Roland)
A Linzer Agro Trade Hungary szakembere a helyes műtrágya-tárolás ismérveire hívja fel a figyelmet írásában.

Az időjárás alakulása 2005 novemberétől 2006 októberéig
(Tóth Miklós)
A 2006. évi tenyészidőszakban megtapasztalhattuk a felmelegedés és lehűlés váltakozását, azonkívül a csapadékos időszak és száraz periódus hatásait is. Ennek ellenére a vizsgált időszak meteorológiai jellemzői nem lépték túl a hazánkban szokásos ingadozás értékeit, nem fordultak elő szélsőséges jelenségek. Írásában a szerző 2005 novemberétől 2006 októberéig hónapról hónapra elemzi a meteorológiai tulajdonságokat, valamint ezek hatását a termesztéstechnológia folyamatára.

Permetezési adalékanyagok (adjuvánsok) – kémiája, hatásmechanizmusa, alkalmazása (2.)
(Tóth Ágoston)
A szerző permetezési adalékanyagokról szóló cikke második részében a viasz-származékok, az olajok és olajszármazékok, a viszkozitás-növelők, a habzásgátlók, a sók, valamint a savak kémiai jellemzőiről és hatásmechanizmusáról tájékoztatja kimerítően az olvasót. Ezen kívül általános szempontokat is megfogalmaz az adalékanyagok alkalmazásával kapcsolatban.

Ment-e a világ a kísérletek által előbbre? Az őszi árpa államilag elismert fajták kísérleteinek tapasztalatai
(Dr. Matók György, Dr. Palágyi András, Harangozó Tamás, Dr. Czirák László)
A szerzők beszámolnak arról, hogy hamarosan elkészül az államilag elismert kalászos gabonafajták kísérleti eredményeit tartalmazó kiadvány tizenharmadik kiadása, továbbá, hogy az ismert forráshiányok miatt az államilag elismert fajták kísérlete a jövőben csak a legnagyobb területen termesztett növényfajokra terjed ki (búza, kukorica, napraforgó). Ezt követően az őszi árpa államilag elismert fajták 1991-2006 között végzett kísérleteinek tapasztalatait ismertetik. Legvégül pedig választ kaphatunk a címben feltett kérdésre.

Új civil (szervezet) a Pályán!
Az írás egy új, 2006-ban indult szervezetet, a Magyar Kukorica Klub Egyesületet mutatja be. A cikkben olvashatunk az egyesület megalakulásáról, az alapszabályáról, főbb célkitűzéseiről és működéséről ugyanúgy, mint programjairól és internetes honlapjáról.

Talajművelési tanulságok 2006 júliusától október végéig
(Dr. Birkás Márta)
A szerző az őszi száraz időszak kapcsán a tarlóművelés szakszerűségére, illetve a nyár közepén okozott hibákra mutat rá. Felsorolja a nyári művelések minősítésekor tapasztalt példákat: 1. sekély tarlóhántás, lezárt felszín, 2. gondos tarlóművelés – állapothibás talajon, 3. tarlóművelés nehéztárcsával, elmunkált felszínt hagyva, 4. szokásos tarlóművelés – nehéztárcsával, felszínzárás nélkül, 5. nyári szántás, elmunkálva, 6. nyári szántás, elmunkálatlan. A felsorolást az őszi vetésű növények talaj-előkészítési feladatai tükrében értékeli. Hangsúlyozza, hogy minden talajállapot hiba – különösen a nedvesség normális mozgását gátló tömörödés – fokozza a talajok klímakárral szembeni érzékenységét, ezáltal rontja a termesztés biztonságát. A szerző szerint a talajállapot és talajminőség pontos ismerete, valamint az ehhez adaptált művelés és gazdálkodás lesz az egyik hatásos fegyver, amellyel a gazdálkodó biztosan felveheti a harcot az előrejelzések szerint mind szélsőségesebb klíma kárai ellen.

Arassa le a sikert Ön is a KWS új generációs kukoricahibridjeivel! (x)
(Nagy Sándor)
Termelői tapasztalat az új generációs KWS kukoricahibridekről.

Új kihívások – Pioneer válaszok (x)
(Sipos Péter, Dr. Piukovics László)
A Pioneer 2007. évi hibridajánlata a kukoricát, napraforgót és káposztarepcét termesztő gazdálkodók figyelmébe.

Kukorica gyomirtási tapasztalatok 2006-ban (x)
(Dr. Kovács Imre)
2006. évi gyomirtási tapasztalatok a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnökének tollából.

KITEKINTÉS

A mezőgazdasági birtokrendszer átalakulása Franciaországban (4.) A fiatal gazdák pályakezdési támogatási rendszere
(Dr. Somogyi Norbert)
A szerző cikksorozata befejező részében a fiatal gazdák pályakezdési támogatási rendszeréről nyújt információkat, áttekintve a letelepedési támogatási rendszert: a szakmai ismeretekkel kapcsolatos elvárásokat és egyéb kötelezettségeket, a támogatás formáit. Továbbá felvilágosít a járulékok és adók befizetéséről, a támogatott vállalkozás ellenőrzésének folyamatáról és a támogatás visszafizetéséről is.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Gazdára talált az idei 1000. MTZ traktor (x)
A Belarus Traktor Kft. továbbra is MTZ erőgépeit kínálja a gazdálkodók figyelmébe.

Megújult az AXIÁL székesfehérvári telephelye
(Dr. Demes György)
Ünnepélyes telephelyavató részesei lehettek az AXIÁL Kft. partnerei 2006. október 26-án Székesfehérvárott, ahol Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adta át az AXIÁL teljesen újjáépített telephelyét. A szalagátvágást követően Pintér Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezetője tartott részletes beszámolót az új székesfehérvári telephely beruházásáról, az AXIÁL Kft. eddigi eredményeiről, további terveikről.

Forgatásos talajművelés VOGEL&NOOT módra (x)
(Barabás Zsolt, Gazsi Zsolt)
A VOGEL&NOOT ekék használatának előnyei gazdálkodói tapasztalatok alapján.

Az AXIÁL elnyerte a „Legjobb magyar TOP 200 vállalat” megtisztelő címet
(AF)
2006 októberében a Szépművészeti Múzeumban került sor a legjobban teljesítő vállatok részére a Figyelő Top 200 Gála díjainak átadására. A kitüntetettek között a GE Hungary Nyrt., az Alcoa-Köfém, az Erste Bank Hungary Nyrt., a Richter Gedeon és a Magyar Telekom mellett „A legjobb magyar TOP 200 vállalat” kitüntető címet az AXIÁL Kft.-nek ítélték.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Hazánk erdőterülete elérte a kétmillió hektárt!
(Állami Erdészeti Szolgálat)
Az Állami Erdészeti Szolgálat örömmel számol be arról, hogy míg számos fejlődő országban erőfeszítéseket tesznek az erdők fogyásának megállítására, addig hazánkban az elmúlt 80 évben folyamatosan emelkedett az erdővel borított területek száma. Elsősorban a mezőgazdaság számára már gazdaságosan nem hasznosítható területek erdősítésének eredményeként mára az erdők területi aránya meghaladja a 21 %-ot, ami a kétmilliomodik hektár átadását jelentette novemberben.

Élmények a hannoveri kiállításról
(Mojzer Judit)
A rövid tájékoztatóban a Hannoverben megrendezésre került EuroTier 2006 nemzetközi szakmai kiállítás részleteibe nyerhetünk betekintést, különös tekintettel a bioenergia technológiai fejlesztéseire.

Búzatermesztés szekszárdi módra – 2006 őszén
(Gugyerásné Erős Éva)
A Dalmandon alkalmazott, csökkentett csíraszámú búzatermesztési technológia ismertetése a Szekszárdi Növény Zrt. szakemberének tollából.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. 11. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum
(Dr. Princzinger Gábor)
2006 októberében rendezték meg Debrecenben a 11. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot. A Debreceni Egyetem ATC Növényvédelmi Tanszéke által szervezett konferencia fő témája az integrált növényvédelem volt. Az előadások a plenáris ülésen, továbbá a párhuzamosan futó szakmai (növénykórtani, entomológiai és herbológiai), valamint a poszterszekciókban hangzottak el, ill. kerültek bemutatásra.

Ha kedd, akkor kukorica!
(Rácz Norbert)
A Szekszárdi Növény Zrt. hagyományos őszi-téli rendezvényeként ismét megrendezte kukorica-kiállítását „Hazánk nagy növénye, a kukorica” címmel, de 2006-ban a megszokottól eltérő módon, szakítva az eddig jól bevált szekszárdi helyszínnel Fejér, Tolna, Bács, Somogy és Csongrád megyébe ellátogatva hívták egy tartalmas beszélgetésre a kukorica „szerelmeseit”.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Környezetvédelmi konferencia Balatonfüreden
(Dr. Princzinger Gábor)
A MTESZ Fejér Megyei Szervezetének szervezésében 2006 októberében, immár huszadik alkalommal rendezték meg a legnagyobb múltú hazai környezetvédelmi konferenciát és szakkiállítást. A rendezvény résztvevői az államigazgatás, az önkormányzatok, a termelő vállalatok, oktatási és kutatási intézmények környezetvédelem iránt elkötelezett, annak valamely részterületén dolgozó munkatársai voltak. A háromnapos konferencia két plenáris ülés, három szekcióülés és öt tudományos kerekasztal formájában adott keretet a nagyszámú bejelentett előadásnak.

Köszöntő a 20 éves MAG Kutatás, fejlesztés és környezet szaklap születésnapjára
(Dr. Bódis László)
Társlapunk személyes hangvételű méltatása.

Arcképcsarnok… Beszélgetés Bene György kisvállalkozóval
(Dr. Bódis László)
A fiatal gazdálkodó Hatvan mellett, közepes adottságok között folytatja ősei nehéz hivatását.

Emlékezés dr. Járfás József egyetemi tanárra
(Dr. Lévai Péter)
A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán 2006. október 16-án emlékeztek meg a köztiszteletben álló oktató, dr. Járfás József egyetemi tanár halálának 10. évfordulójáról. Az emlékülésen az egykori munkatársak, kollegák, tanítványok idézték fel Járfás professzor tudományos tevékenységét, irodalmi munkásságát, az általa vezetett integrált növény- és tájvédelmi program gyakorlati megvalósulását.

Száz éve született, harminc éve halt meg dr. Hinfner Kálmán
(Dr. Békési Pál)
A növényvédelem és a fajtakísérletezés területén tevékenykedő elismert szakember életútjának méltatása.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Műtrágyázási szaktanácsadási rendszer a gyakorlat számára
(Dr. Demes György)
Ünnepélyes keretek között október 27-én, az MTA székházában került sor a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Agrárkamara közötti együttműködési megállapodás aláírására, amelynek értelmében a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák a jövőben aktív részt vállalnak az MTA TAKI – MTA MGKI új, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerének mezőgazdasági termelésben történő gyakorlati alkalmazásában.

Jegyzet gazdálkodóknak.  A szerződésről
(Kurucz Miklós)
A sorozat ezen része a szerződésről, annak előírásairól nyújt tájékoztatást az olvasók számára.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)