Boldogasszony hava
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Nemzetközi feladatok és kötelezettségek a növényi biológiai alapok ellenőrzésében
(Ertseyné Dr. Peregi Katalin)
Az Országos Mezőgazdasági és Minősítő Intézet szakembere írásában az intézmény nemzetközi kötelezettségeit és feladatait mutatja be. Uniós csatlakozásunk óta ezek a feladatok megnövekedtek, hiszen a biológiai alapok hazai előállításának és fogalmazásának felügyelete egyben a közös európai belpiac egy részének ellenőrzését és a közös jogszabályok, követelmények betartatását is jelenti. A kijelölt nemzeti hatósági feladatok alapos tudást és szakmai ismereteket igénylő, részben vizsgálati, részben felügyeleti munka során állnak össze. Ilyen feladatok a fajtaminősítés, a vetőmag- és a szaporítóanyag-felügyelet, melyekről a fontosabb ismereteket táblázatos formában foglalja össze a szerző.

A fajtakísérletezés helyzete és kihívások a XXI. század elején
(Harangozó Tamás)
Az OMMI Fajtakísérleti Főosztályán jelentős szakmai fejlesztési folyamat indult meg 2005-ben. Ebben a folyamatban fontos szerepe volt az EU-hoz történő csatlakozásnak, amely több új szakmai és szakigazgatási feladatot adott. Ezekről összefoglalva olvashatunk az OMMI szakemberének írásában, melyben bemutatja az egységes fajtakísérleti módszertan ki-, ill. átdolgozásának menetét, az EU-csatlakozás utáni intézményfejlesztés elemeit, továbbá azt, hogyan alakult a Fajtakísérleti Főosztály területi egységeinek átszervezése, valamint kitér a főosztály DUS-vizsgálati együttműködés keretében kialakított nemzetközi kapcsolataira is.

Az informatikával támogatott szaporítóanyag-felügyelet fejlesztési lehetőségei
(Dr. Bach István)
A szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala minősítési és ellenőrzési/felügyeleti rendszerek keretében történik. A rendszer működése közben nagy mennyiségű információ keletkezik a szaporítóanyag-forrásokról, a szaporításba bevont növényanyagokról, valamint a rajtuk elvégzett szakmai műveletekről, a forgalomba hozatal fázisairól. Az így keletkezett adatokat rögzíteni, rendezni, feldolgozni, kezelni és tárolni kell. Az ehhez szükséges informatikai háttér felépítését, fejlesztési lehetőségeit mutatja be a szerző cikkében.

Szőlő, gyümölcs szaporítóanyag- és ültetvényellenőrzés 2005-ben
(Dr. Korbuly János)
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztálya alapfeladata mellett hagyományosan ültetvény-felügyeleti feladatokat is ellát. Az alapfeladatok végzésén kívül az ültetvényellenőrzés részaránya fokozatosan nőtt az elmúlt években, s 2005-ben ezen feladatok köre tartalmilag is kibővült. Az osztály tevékenységének változása alapvetően az ország uniós taggá válásával függ össze. Az OMMI szakemberének írásból a szőlő és gyümölcs szaporítóanyag-ellenőrzés tartalmi változását, a szaporítóanyag-termelés változását, valamint az ültetvényellenőrzési feladatokban bekövetkezett változásokat követhetik nyomon.

A szerződéses termeltetés lehetőségei a dísznövény szaporítóanyagok termesztésében
(Pete Andrásné)
A szerző írásából megismerhetik a szerződéses termeltetés fogalmát, a szerződéses termeltetés helyét a dísznövény szaporítóanyag forgalmazás rendszerében, a dísznövény szaporítóanyag fogalmát, valamint a termeltető kötelezettségei mellett, a szerződéses termeltetés előnyeit és lehetőségeit a dísznövény szaporítóanyag termesztésben.

Ügyfél és hatóság kapcsolatának változása
(Dr. Bordács Sándor)
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakembere írásában Magyarország EU-tagságából adódó jogszabályi változások hatását ismerteti az erdészeti szaporítóanyag minősítés területén. A cikkből megismerhetik a certifikáció folyamatát az EU-csatlakozás előtt és után, valamint az új certifikációs rendszer jellegzetességeit, előnyeit és hátrányait, illetve a rendszerrel kapcsolatos fejlesztési igényeket és lehetőségeket.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Télen is szedhető zöldségnövények
(Dr. Füstös Zsuzsanna)
Az egyenletes friss zöldségfogyasztás nagyon fontos a téli hónapokban egészségünk, munkavégző képességünk megőrzése érdekében. Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővült az importból, hajtatásból származó friss zöldségek kínálata a piacokon, az áruházak pultjain. Ennek ellenére nem szabad elfeledkeznünk azokról a hidegtűrő, áttelelő zöldségfélékről, amelyek télen is szedhetőek, így folyamatosan rendelkezésünkre állnak. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakembere ezeket a téli szedésre, fogyasztásra alkalmas zöldségeket (kelkáposzta, bimbóskel, leveles vagy fodros kel, póréhagyma, téli sarjadékhagyma, petrezselyem- és zellerzöld) ismerteti írásában.

Lomblevelű örökzöldekről
(Dr. Józsa Miklós)
Hazai flóránk lomblevelű örökzöldjei csak kis számban, csak cserje és a gyepszintben találhatók. Erdeink, ligeteink örökzöld-szegénysége elsősorban a jégkorszakokkal indokolható. A Föld több területén nem érvényesült ilyen hatás, ezért azokon a területeken nagyon gazdag az örökzöld növényzet. Napjainkban nem kevés a kertészetileg hasznosított lomblevelű örökzöldek száma. A gyakorló kertészeknek ma az a feladatuk, hogy ebből a nagy választékból kiválasszák azokat, amelyek az adott helyen, egész évben, hosszú időn keresztül a legnagyobb díszértéket adják. A szerző írásában vázlatos áttekintést igyekszik adni a legfontosabb fajokról, a kiemelkedően népszerű fajtákról.

Burgonyatárolás – időszerű kérdések (1.)
(Proksza Péter)
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakembere írásában a burgonya tárolásának fontosabb időszerű kérdéseit, ismereteit tárja az olvasók elé. A cikkből világossá válik, hogy egy adott burgonyatétel tárolás alatti veszteségeinek és minőségromlásának mértéke alapvetően a betárolt burgonya fajtájától, fiziológiai és egészségi állapotától és attól függ, hogy a tárolóban milyen körülményeket biztosítunk számára. Részletes ismertetésre kerülnek továbbá az írásban a mennyiségi és a minőségi változások – veszteségek, valamint, hogy mi a teendő a tárolási veszteségek és károsodások csökkentése érdekében.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Az időjárás alakulása 2005-ben.
Beszélgetés Vissy Károly és Vadász Vilmos meterológussal
(Vissy Károly, Vadász Vilmos)
A mögöttünk maradó év időjárása ismét bővelkedett meglepetésekben. A laikus szemlélőnek gyakran volt olyan érzése, hogy ismét „nem szabályos” az évszakok alakulása. Valóban ilyen „feje tetejére állt” az időjárásunk? Evvel a laikusnak tűnő kérdéssel kezdtük beszélgetésünket az Országos Meteorológiai Intézet két ismert munkatársával, Vissy Károllyal és Vadász Vilmossal.

Az alma növényvédelmének tapasztalatai 2005-ben
(Sallai Pál, Simon Zoltán)
A szerzők véleménye szerint, sajnos 2005-ben bőven akadt nehezen megoldható, egyeseknek megoldhatatlan növényvédelmi probléma. Az idei év tapasztalatai azt mutatták, hogy csak azok a termesztők tudták sikeresen megvédeni almájukat a károsítóktól, akik még idejében rájöttek arra, hogy nem lehet minden problémát növényvédő szerekkel megoldani. A 2005. évi tapasztalatok ismét felhívják a figyelmet arra, hogy a szellős lombkorona kialakítása és mélyfekvések elkerülése rendkívüli jelentőséggel bír. Ami a kártevők elleni védekezést illeti, az időjárás a takácsatkák számára kevésbé volt kedvező, viszont a szürke alma-levéltetű és zöld alma-levéltetű nehezen leküzdhető problémát okozott. A szerzők felhívják még a figyelmet a kaliforniai pajzstetűre, amelynek kártétele különösen veszélyes méreteket kezd ölteni. Végezetül az idei év növényvédelmi tanulságait foglalja össze.

Mindenkiből lehet Goal-király (x)
(Szabó István)
Dow AgroSciences a Goal 2E-t (oxifluorfen) ajánlja a napraforgó sikeres gyomirtása érdekében.

2005 – az elemi károk, magas költségek és a „súlytalan fürtök” éve!
(Dr. Dula Bencéné)
A Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakembere írásában a szőlő tenyészidőszakbeli növényvédelmi helyzetéről a 2005-ös megyei tapasztalatokat összegzi. A cikk első felében összeveti a 2005. évi csapadék- és hőmérsékleti értékeket a többéves átlaggal, melyet ábrával is szemléltet. Ebből jól látszik, hogy a 2005. évet a sokéves átlagot jelentősen meghaladó csapadékmennyiség és az extrém  időjárási  tényezők jellemezték. Részletesen ismerteti hogyan alakult a szőlő fejlődése a megyében, valamint milyenek voltak a kórokozók fertőzési viszonyai, továbbá bemutatja a rendkívüli időjárásból adódott új növénykórtani problémákat is. Az írás végén arról lehet olvasni, hogy mely kórokozóra készülhetnek a szőlőtermesztők 2006-ban.

Egy újabb rendkívüli év a Szekszárdi borvidék szőlőiben
(Dr. Füzi István)
A szerző írásában a borvidék szőlőinek növényvédelmi helyzetét tárja az olvasók elé a 2005-ös esztendő vonatkozásában. Ábra segítségével szemlélteti a szőlőkórokozók által okozott fertőzöttség alakulását a csapadékviszonyok függvényében. Részletesen – ábrákkal is kiegészítve – ismerteti, hogyan alakult 2005-ben a fontosabb szőlőbetegségek – szőlőlisztharmat, -peronoszpóra és a szürkerothadás – járványdinamikája, illetve összegzi az ellenük irányult védekezés tapasztalatait. Írásának végén a szőlőbetegségek 2006. évi esélyeiről olvashatunk a 2005-ös esztendő tapasztalatainak tükrében.

Új gombaölő szer a búza betegségekre… Megszületett a Prosaro
(Dr. Demes György)
A Bayer CropScience november 24-én a budapesti Flamenco Szállodába hívta legfontosabb felhasználó partnereit és márkakereskedőit a frissen engedélyezett őszi búza fungicidük bevezető rendezvényére. Az ott elhangzott fontosabb gondolatokba nyerhetnek most betekintést munkatársunk írásából.

A szántóföldi kultúrák növényvédelmi helyzete 2005-ben (2.)
(Tóth Miklós, Kobza Sándor)
A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat szakemberei évet lezáró visszatekintő írásának második részében a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya tenyészidőszakbeli növényvédelmi helyzetéről kapunk átfogó képet.

Fókuszban az új generáció. Syngenta termékfejlesztési tapasztalatok, 2005 (x)
(Boncsarovszky Tivadar)
Termékfejlesztési kísérletek értékelése a hibrid kukoricák tekintetében a Syngenta Seeds Kft. tollából.

A KWS kukorica kínálata a 2006-os szezonra (x)
(Dr. Nagy Sándor)
A KWS új generációs hibrid kukorica ajánlata a kukoricatermesztők figyelmébe.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Väderstad-klinika.
„A svéd munkagépekkel talajaink minőségének és termőképességének fenntartása mellett stabil, kiszámítható hozamokat érünk el.” (x)
A Belvárdgyulai Mg. Rt. tapasztalatai a Väderstad munkagépek használata terén.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Magyarországon is bemutatkozott a CLAAS traktorcsalád legújabb tagja, a XREION-3300
(Dr. Demes György)
A SZIE Gépészmérnöki Kara a CLAAS SE GmbH és az AXIÁL Kft. együttműködésével szakmai tanácskozást tartott, amelynek keretében először mutatták be Magyarországon a CLAAS traktorcsalád legújabb és legnagyobb tagját, a XREION 3300-at. Az eseményen a Szakmúzeum számára ajándékként ünnepélyes keretek között egy elsőgenerációs XERION 3000 traktort is átadtak.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Vajdahunyad várából jelentkezünk Tudósítás.
(AF)
Rövid megemlékezés az Agrofórum 15 éves jubileumi ünnepségéről.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Miben nyújt többet 2006?
(Dr. Demes György)
A BASF Hungária Kft. idei kereskedelmi fogadását most is nagy várakozás előzte meg. A rendezvényen elhangzott előadásokban a 2005-ös esztendő számvetésére és a 2006. évi tervek, célkitűzések ismertetésre került sor.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Kukoricaországban járva
(Kosztolányi Attila)
Rövid tudósítás a Szekszárdi Növény Rt. szervezésében megnyitott kukorica-kiállításról.

Arcképcsarnok. „Mások szolgálatára lenni” Beszélgetés Hetyei Jánossal, az adonyi szövetkezet nyugdíjas elnökével
(Dr. Bódis László)

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Sikeres doktori védés az Akadémián
(Dr. Princzinger Gábor)
A szokványostól eltérő doktori értekezés vitája zajlott 2005. november 23-án a Magyar Tudományos Akadémián: Lehoczky Éva, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának tanszékvezetője A gyomnövények szerepe a talaj–növény rendszer tápanyagforgalmában c. disszertációját védte meg sikeresen.

Könyvismertetés. A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Szerkesztette: Kovács Géza J. és Csathó Péter
(Dr. Szabó Lajos)

Jegyzet gazdálkodóknak A tulajdoni lapon található jogokról
(Kurucz Miklós)
A jegyzet soron következő része az ingatlan-nyilvántartásban, közismertebben a tulajdoni lapon rögzített jogokat ismerteti, melyek az ingatlanok tulajdonlásához, használatához kapcsolódnak.

Mát elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)