Szent Jakab hava
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Magyarország mezőgazdasága, 2005
(Dr. Laczka Éva)
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti felmérése 2005 őszén történt. A statisztikai beszámolóban az összeírás előzetes adatai alapján olvashatunk a főbb eredményekről: a 7900 gazdasági szervezet és közel 707 ezer egyéni gazdaság termelési típusáról, termelésük céljáról, a mezőgazdasági terület megoszlásáról, valamint az állatállomány alakulásáról.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

A repcetermesztés nemzetközi és hazai kilátásai
(Dr. Hingyi Hajnalka)
A cikk ismerteti a világ és az EU repcetermelését, a biodízel-előállítását, emellett bemutatja a hazai termesztés alakulását, illetve a repce világpiaci árának előrejelzését.

A KWS 2006. évi őszi káposztarepce fajtaajánlata (x)
(Dr. Nagy Sándor)
A KWS RAGT Hybrid Kft. a TRINGLE hibrid repcét, valamint a RODEO, a REMY és a FORZA fajta repcéket kínálja idén a repcetermesztőknek.

Az LG újdonsága a magyar repcepiacon (x)
(Dr. Kupi Károly)
A Limagrain Magyarország Kft. repcenemesítési programjának új repcefajtáját, az ONTARIO-t ajánlja a repcetermesztők figyelmébe.

A Saaten-Union hibrid és fajta repce ajánlata 2006-ra (x)
(Blum Zoltán)
A Saaten-Union Hungária Kft. az idei fajta és hibrid repce ajánlatát ismerteti a repcetermesztők számára.

Továbbra is repce-boom Európában! (x)
A Saatbau Linz Hungaria Kft. fajtaválasztéka.

Teljesítményelőnyünk megtartása a legmodernebb nemesítési technikával (x)
A Monsanto Kft. hibrid és fajta repce ajánlata a 2006. évi szezonra.

„Guinness” repcék a Summit-Agro Hungária Kft.-től (x)
(Szabó Roland)
A Summit-Agro Hungária Kft. az általa forgalmazott hibrid és fajta repcék rövid bemutatásával szeretne hozzájárulni a repcetermesztők nyereségének maximalizálásához.

Érésidő, aratás, kockázat
(Dr. Láng László, Dr. Bedő Zoltán)
A szerzők cikkükben felhívják a figyelmet a nagy búzatermés kialakulásához szükséges zavartalan szemfejlődés és szemtelítődés feltételeire. Ezen kívül – a búza minőségére vonatkozóan – kiemelik a martonvásári fajták közötti különbséget az esésszám-stabilitásban.

Ismét napirenden az őszi búza minősége
(Dr. Győri Zoltán)
A szerző cikkében figyelmeztet a búza minőségével kapcsolatos problémákra, utalva arra, hogy számos, jelentős mennyiségű búzát feldolgozó élelmiszeripari üzem vetette fel a minőségstabilitás kérdését. Továbbá rávilágít az eltérő minőségi követelményekre, amelyeket a Magyar Szabvány és az intervenciós felvásárlás esetén vesznek figyelembe. Az intervenciós raktározásra felajánlott búza minőségével kapcsolatosan is megosztja tapasztalatait az olvasóval. A fehérjékre vonatkozó minőségi mutatók alacsony értékéből a nitrogéntrágyázás alacsony szintjére következtet.

A búza kalászfuzáriózisáról az új mikotoxin-tartalom előírások tükrében
(Dr. Vida Gyula, Puskás Katalin, Dr. Veisz Ottó)
2006. július 1-jétől alkalmazandó a 856/2005/EK rendelet, amely a mikotoxinok körét kiterjesztette a különböző Fusarium fajok által termelt toxinokra is. Az írás a feldolgozatlan gabonafélékre és a gabona alapú termékekre vonatkoztatott dezoxinivalenol- és zearalenon-tartalom legmagasabb megengedett mennyiségét táblázatban foglalja össze. További két módosító rendeletet is ismertet (mikotoxin-tartalom hatósági mintavételi és elemzési módszerei; gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvétele), mely után sorra veszi azokat a szempontokat (betegség-ellenálló fajta, elővetemény, tápanyag-utánpótlás, ellenőrzött szaporítóanyag, fokozott hatékonyságú fungicidek), amelyekkel a szántóföldön bekövetkező fuzárium-fertőzés esélye csökkenthető.

Új piaci trendek a búzatermesztésben
(Dr. Lakatos Zoltán)
A Hajdú Gabona Rt. vezetője fontosnak tartja, hogy a hazai gabona-felhasználásnak új utakat kell találnia, mivel sem az export, sem az intervencióra történő tárolás növekedésével nem számolhatunk. Egyetlen megoldásnak a gabona energatikai célú hasznosítását látja, úgymint bioetanol-gyártás, izocukor-gyártás és energia célú égetés.

A szőlő nyári védelme – a kártevők ellen
(Szendrey Lászlóné)
A szerző írása elején első félévi tapasztalatairól számol be a szőlő-levélatka, a szőlő-gubacsatka, a piros gyümölcsfa-takácsatka, a szilva-takácsatka, a tarka szőlőmoly, a pajzstetvek és a szőlőtripsz elterjedését és károsítását illetően. Ezt követően az atkák és a szőlőmolyok elleni védekezés nyári időszakra vonatkozó stratégiáit részletezi, táblázatokba foglalva az ellenük használható készítmények listáját.

A szőlő nyári védelme – a betegségek ellen
(Schmidt Ágnes)
A cikk információt nyújt a szőlőperonoszpóra, a szőlőlisztharmat, a szőlőorbánc, a szürkerothadás és a fakórothadás ez évi kialakulásáról, valamint a nyári védekezés lehetőségeiről.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Gödöllői Gazdanapok. Növénytermesztési aktualitások
(Dr. Gyuricza Csaba)
9. alkalommal került megrendezésre a Gödöllői Agrárközpont Kht. Növénytermesztési Tanüzeme és a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete szervezésében 2006 júniusában 21-én Gödöllőn, a kalászosokkal és repcével kapcsolatos legújabb ismereteket magába foglaló tanácskozás, valamint fajtabemutató. A gazdálkodóknak szóló aktuális információk elhangzását követően a résztvevők bemutatóparcellákon tekinthették meg a különböző kalászos és őszi káposztarepce fajtákat, számos növényvédelmi technológiát, valamint a tápanyag-visszapótlási kezeléseket.

Egészséges talaj, költségkímélő gazdálkodás zöldtrágyázással
(Dr. Gyuricza Csaba)
A zöldtrágyázás során többnyire gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó növényeket termesztenek abból a célból, hogy a zöld részeket a talajba forgassák (ekével), vagy sekélyen keverjék be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fő- és másodvetésben. A fővetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon a másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének van előzménye. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain az elmúlt időszakban több írás jelent meg a zöldtrágyázás jótékony hatásairól, jelen tanulmányban a szerző elsősorban a Szent István Egyetemen végzett vizsgálatok eredményeit mutatja be.

A biohulladék-komposztok, a jövő fontos talajjavító és trágyázószerei
(Dr. Alexa László)
Az ismertetőből megtudhatjuk, mit értünk biohulladék elnevezés alatt, mit jelent a komposztálási folyamat, illetve, milyen előnyös kémiai, fizikai és biológiai hatásai vannak a komposztok használatának. Emellett a szerző kitér a komposztok mezőgazdaságban történő felhasználására is (hatásai, kijuttatása). Hangsúlyozza, hogy a legújabb számítások szerint a komposztok alkalmazása a mezőgazdasági termelés során a CO₂-kibocsátás csökkentéséhez, európai szinten több mint 8 %-kal járulhat hozzá.

Műtrágyák környezetkímélő felhasználása a növénytermesztésben
(Simon Péter)
A környezet védelme a növénytermesztésben a műtrágyák tér- és időbeni megfelelő eloszlását jelenti. A növények tápanyagellátásának három fő feladatköre van: a döntéshez szükséges információk megszerzése, a megfelelő tápanyagellátás megtervezése és a tápanyag-visszapótlás gyakorlati megvalósítása. A Fertilia Kft. tavaly bevezetett programjának alapelve, hogy csak olyan és csak annyi tápanyagot használjunk, amennyi feltétlenül szükséges. A környezetkímélő műtrágyázás és termelés biztosítéka a rendszerben az, hogy a döntéshozatali mechanizmus korlátozza a gondatlanságból vagy hozzá nem értésből eredő hibákat.

Esélyek és kilátások a tápanyag-gazdálkodásban – gazdaszemmel
(Bene György)
Tápanyag-gazdálkodás terén szerzett tapasztalatok, valamint a tápanyag-visszapótlás gyakorlata egy Heves megyei gazdálkodó tollából.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak a külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt… (37.) C-M RG-2 vontatott farázó gép
(Dr. Némethy László)
A sorozat aktuális része a C-M RG-2 vontatott farázó gépet veszi nagyító alá, melyben a Mezőgazdasági Gépminősítő Intézet szakembere a gép műszaki jellemzésén túl ismerteti az intézetben végzett vizsgálatok eredményeit is, így pl. a teljesítmény-, munkaminőségi, energetikai, üzemeltetési, karbantartási jellemzőket. Az írás lezárásaként a vizsgálatok alapján levonható megállapítások, valamint az ajánlások olvashatók a felhasználók részére.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Az Axiál Kft. új alkatrész logisztikai központjának ünnepélyes alapkőletétele
(Kosztolányi Attila)
Május utolsó napján az Axiál Kft. Bajára invitálta minden partnerét és a szaksajtó képviselőit, új alkatrész logisztikai központjuk ünnepélyes alapkőletétele alkalmából. Az eseményt követően, a telephelyet körbejárva, az Axiál Kft. gépkínálatába nyerhettek betekintést a vendégek, illetve a fontosabb üzemegységekben folyó munkálatokról is tájékoztatást kaphattak.

Készüljünk az aratás utáni tarlómunkákra VOGEL & NOOT gépsorral! (x)
VOGEL & NOOT munkagépek (szárzúzók, szántóföldi kultivátorok, tárcsák) használatának előnyei az aratás utáni tarlómunkákban.

Väderstad-klinika. Tarlómunkáinak sikerét alapozza a Väderstad gépeire! (x)
A Väderstad munkagépek használatának tapasztalatai a tarlómunkák során.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Az AMI Agrolinz Melamine International Magyarország Kft. a jövőben Linzer Agro Trade Hungary Kft. (x)
Az AMI Magyarország Kft. ismertetője a Linzer Agro Trade Hungary Kft.-re történő névváltoztatás okairól, a jövőbeni tervekről.

Arcképcsarnok… „Jobbá tenni a paraszti világot”. Beszélgetés Boda Jánossal
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés a Siómente Rt. elnökével.

Kelet-közép-európai szakújságírók találkozója Prágában
(Dr. Demes György, Molnár Zoltán)
2006. május 31. és június 1. között került sor a BASF által létrehívott és működtetett nemzetközi agrárújságírókat tömörítő szervezet, a Club of Agro Communicators (C. A. C.) immár 7. alkalommal megrendezett újságíró találkozójára Prágában. Az eseményen lapunk is képviseltette magát a BASF Hungária Kft. meghívása alapján. A kétnapos eseményen elhangzottakról a kiadott sajtóközlemény alapján számolunk be olvasóinknak.

Az ötlet jó talajra hullott
(Dr. Bódis László)
A Csongrád Megyei Önkormányzat bioenergia témakörben „Alternatív energiaforrások” címmel május végén, Szegeden tudományos és befektetési konferenciát, valamint kiállítást szervezett. A kétnapos konferencián lehangzott fontosabb előadásokba és gondolatokba nyerhetnek most betekintést munkatársunk írásából.

Jegyzet gazdálkodóknak. Egy, már elfeledett jogszabály tanulságairól
(Kurucz Miklós)
A jegyzet soron következő része a harminc évvel ezelőtti háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatot idézi fel és annak hatását, tanulságait mutatja be a magyar mezőgazdaságra vonatkozóan.

Jogi oldal.
(Dr. Szabó Lajos)
A szerző írásában a növényvédelemmel kapcsolatos kártérítési felelősség megállapításának szempontjait, valamint a méhekre veszélyes vegyszerrel történő permetezés következményeit mutatja be az olvasóknak két megtörtént eseten keresztül.

Élt 12 évet...
(Dr. Bódis László)
A szerző e „morbid” címmel intéz felhívást az olvasók felé, miszerint azonnali lépésre van szükség, hogy megmentsük az államilag elismert fajtákkal végzett kísérletek rendszerét, továbbfejlesszük és megteremtsük a kísérletekhez, illetve az Ajánlott fajták jegyzékének kiadásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)