Szent Iván hava
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

A gyapjaslepke-kártétel monitorozása távérzékeléssel Veszprém, Somogy és Nógrád megye területén 2005-ben
(Dr. Csóka György, Nádor Gizella)
A cikk a gyapjaslepke-kártétel távérzékeléses kimutatásának lehetőségeit mutatja be új típusú, közepes térbeli felbontású űrfelvétel segítségével, amely egy gyors és hatékony eszköz a hagyományos, lassú és igen sok terepi munkát igénylő felvételező eljárással szemben. Az űrfelvétel alapján levezetett károsodás-térképet – melyet színes ábrákon szemléltetnek – Veszprém, Somogy és Nógrád megye területén, képpontonként összevetették az Állami Erdészeti Szolgálat és az Erdészeti Tudományos Intézet által, terepen készített rágáskár-térképpel. Az összehasonlítás eredményei igen jó egyezést mutattak a két független forrásból származó felvételezés között, mely alapján megállapítható, hogy a közepes felbontású űrfelvételek alkalmasak a kártétel monitorozására.

A gyapjaslepke gradációjának vizsgálata Veszprém megyében
(Nagy Krisztina)
A szerző a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat tapasztalatairól számol be a gyapjaslepke elterjedéséről Veszprém megye erdőiben, a mezőgazdasági területeken és a házikertekben. Ezen kívül megemlíti a belterületeken (útszéli fák, díszfák, parkok), 2005-ben alkalmazott védekezési módokat is, továbbá ismerteti a megyében lezajlott gyapjaslepke gradáció összeomlását kiváltó lehetséges okokat.

A gyapjaslepke 2003-2005. évi tömegszaporodásának gyakorlati tapasztalatai a Bakonyerdő Zrt.-nél
(Stubán Zoltán)
A Bakonyerdő Zrt. erdei a nagy erdősültség, valamint a tápnövények (cser, kocsányos tölgy) koncentrált jelenléte miatt, ideálisak a gyapjaslepke – erdeink egyik legveszélyesebb kártevője – számára. Így az erdész szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a gyapjaslepke gradálását az őszi petecsomó-számlálás alapján. Megfigyeléseik eredményeit, védekezési tapasztalataikat 2003-tól kezdődően osztják meg az olvasókkal, amikor a lepke tömeges elszaporodása megkezdődött.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Tanácskozás a gyapjaslepke elleni védelemről
(Dr. Princzinger Gábor)
Az írásban egy tudósítást olvashatnak a „Küszöbön a gyapjaslepke újabb támadása” címmel, 2006. május 4-én megrendezett szakmai tanácskozásról. Az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztálya, az Országos Erdészeti Egyesület Erdővédelmi Szakosztálya, valamint a Crompton Europe Ltd. magyarországi fióktelepe által meghirdetett rendezvényen áttekintették az elmúlt évi gradáció alakulását, valamint számba vették az idei teendőket.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Őszi árpák természetes fertőződése lisztharmattal és hálózatos levélfoltossággal 2003-2005 között
(Dr. Palágyi András, Dr. Tomcsányi András)
A szerzők az államilag elismert őszi árpafajták növénykórtani felvételezésének háromévi eredményeit hasonlították össze, oly módon, hogy a 2005. évi, OMMI által végzett kísérletek kórtani adatait kiegészítették a korábbi két év eredményeivel. A fajtákat a lisztharmat fertőzöttség (Erysiphe graminis) és a hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) szempontjából értékelték a korai és a középérésű csoportban, évenként és a három év átlagában is. A felvételezések eredményeit táblázatokban foglalták össze.

Az új Dithane DG NeoTec – a legkisebb szemcseméretű formuláció (x)
(Balogh Lajos)
A Dow AgroSciences a Dithane legújabb, továbbfejlesztett változatát, a Dithane DG NeoTec (mankoceb) gombaölő formulációt ajánlja a növényvédő szakemberek figyelmébe.

Mi okozhatta a napraforgó szabadzsírsav-tartalmának (FFA) növekedését 2005-ben?
(Papp Zoltán)
Általánosan az a vélemény terjedt el, miszerint a napraforgó nagy szabadzsírsav-értékeit (FFA) kizárólag a fehérpenészes tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) okozta. A vitaindítónak szánt cikk olyan vizsgálatokat közöl, amelyekben a betegség mellett más tényezők szerepe is felmerül, mint kiváltó ok. A 2005. évben nemcsak nagyméretű tányér-szklerotínia járvány alakult ki, hanem a betakarítás után nagyon súlyos minőségi problémák jelentkeztek az FFA alakulásában. Átlagosan a termény 25,5 %-ának az FFA-értéke a megengedett határérték (max. 2 %) felett volt. A szerző és munkatársai vizsgálatának célja volt, hogy felkutassák, mi indukálhatta az enzimaktivitás erősödését és az oxidációs folyamatok felgyorsulását, azaz az FFA növekedését. Ennek tükrében értékelték a Sclerotinia sclerotiorum és a Botrytis cinerea fertőzés mértékét, a vegyszeres védekezéseket, a fajtákat, az állományszárítást, a vetésidőt, a magvak felületén lévő szaprofita és parazita kórokozókat, a betakarítás idejét, valamint a betakarítás, szállítás, szárítás, tárolás körülményeit és az ekkor uralkodó időjárási viszonyok hatását az FFA változására.

Hogyan maximalizálhatjuk a repce termését és a betakarított szemek mennyiségét? (x)
A címben feltett kérdésre a választ az Agrosol 200 Kft. szakemberei a Nu-Film 17 alkalmazásában látják.

A 2005. évi napraforgótermést ért egyes minőségi károkról
(Perczel Mihály)
A szerző cikkében áttekinti a 2005. évben a napraforgót ért mennyiségi (növényállomány megdőlése, kidőlése, a szétrothadt tányérok földre hullása) és minőségi károkat (napraforgódara fehérje-tartalmának csökkenése, az olaj szabadzsírsav-tartalmának emelkedése), s ez utóbbit a kaszatban lezajló lipáz enzimaktivitás növekedésével magyarázza.

PIONEER – Fókuszban a Termelő (x)
(Dr. Piukovics László, Sipos Péter)
A Pionner Hi-Bred Magyarország Kft. termékmenedzserei az etanol-felhasználásra szelektált (HTF) hibridekről, az Express-toleráns gyomirtási technológiájukról, valamint a kukoricahibridek fuzárium-tolerancia kutatásában elért eredményekről számolnak be.

Gyepek és pázsitok fenntartása
(Szendrői József)
A települések közcélú zöldfelületein a gyep- és pázsitterületek aránya eléri a 60-70 %-ot. Az intézmények kertjeit, a strandfürdők területeit, a házikerteket legtöbbször gyep vagy pázsit borítja, nem beszélve a monokultúrában művelt, füvesített sport- és golfpályákról. A kertészeti szakértő rávilágít azokra a technológiai eljárásokra, amelyek szakszerű elvégzésével a gyep vagy pázsit magas fokú fennmaradását tudjuk biztosítani (kaszálás, tápanyag-utánpótlás, levegőztetés, kórokozók elleni védekezés, gyomosodás, mohásodás megelőzése). Emellett megtudhatjuk a pázsit és a gyep fogalma közötti különbséget, illetve e két meghatározás közötti több átmenet okait a gyakorlatban.

Szóráskép és műtrágyázási hatékonyság (x)
LINZER AGRO TRADE Hungary Kft. az emelkedő műtrágya- és csökkenő gabonaárak mellett a műtrágyázás terén, a kiútkeresésében nyújt alternatívát a növénytermesztők számára.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

A növényvédőszer-engedélyezés reformja ipari szemmel
(Dr. Hargitai Ferenc)
A szerző írásában hozzászólását olvashatjuk dr. Tőkés Gábor 2006. márciusában megjelent cikkére, melyben az Európai Unióban tervezett új növényvédőszer-engedélyezési rendszer fő elemeit taglalta. A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület nevében kijelenti, hogy egyetértenek a hivatkozott cikk szakmai megállapításaival, hiszen a növényvédőszer-ipar és hazai/nemzetközi érdekképviseleti szervei a tervezett változtatások közül ugyanazokat tekintik meghatározónak. Hangsúlyozza, hogy csak az azonos érdekeket felismerve van lehetőség közös, határozottabb fellépésre. Az ipari tapasztalatok alapján – kiegészítve dr. Tőkés Gábor cikkét – rávilágít az új rendszer főbb elemeinek problémájára (ideiglenes engedély megszűnése, zónás rendszer bevezetése, kötelező adatmegosztás hatása a kiskultúrákra, helyettesítő rendszer működtetése).

Nektárprodukciós vizsgálatok egyes napraforgó-hibrideknél (x)
(Zajácz Edit)
Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet kísérleteket folytatott egyes napraforgó-hibridek méhészeti értékének, méhlátogatottságának meghatározása érdekében adott térségben, több éven keresztül. Jelen tanulmányban a szerző 2005 nyarán végzett vizsgálatuk eredményeit ismerteti, mely során 8 hibrid nektártermelését, a nektár cukortartalmát, illetve cukorértékét hasonlították össze 6 nap átlagában. A kutatóintézet szakembere kiemeli, hogy a napraforgó hibridválasztásnál a gazdasági értékeken túlmenően azok méhészeti értékét is érdemes figyelemmel kísérni a biztosabb termékenyülés, ezáltal a több termés elérése érdekében.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Permetező szórófejek és fúvókák (1.)
(Dr. Dimitrievics György)
A permetezés hatékonyságát alapvetően a gépeken alkalmazott szórófejek és fúvókák határozzák meg. Az eredményes védekezés érdekében ezért ismerni kell azok felépítését, működésüket meghatározó legfontosabb tényezőket, alkalmazásuk alapvető követelményeit. A permetlevet a kívánt mennyiségben, nagy pontossággal kell kiadagolni, megfelelő méretű cseppekre kell bontani, és a célfelületre minél egyenletesebben elosztva kell eljuttatni. Ezeknek a feladatoknak a megoldására sokféle rendszerű és kivitelű szórófejet, fúvókát fejlesztettek ki, melyeket most az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szakemberének az írásából megismerhetnek.

TECHAGRO 2006. A csehek megmutatták!
(Dr. Jóri J. István)
Összefoglaló írás a 2006 áprilisában, Brnóban megrendezett TECHAGRO nemzetközi gépkiállítás eseményeiről.

Väderstad-klinika. A sekélyművelés 10 alapkövetelménye (x)
A Väderstad Kft. szakemberei 10, a sekélyművelés terén felmerülő kérdésre adják meg a választ.

A zöldmunkák eszközigénye és a gépesítés lehetőségei szőlőültetvényben
(Némethy László)
A zöldmunkák jelentős kézi munkaerő szükségletének csökkentésére, a munka teljesítményének növelésére az egyes műveletek, pl. hajtásterelés és kötözés, zöldmetszés (csonkázás), törzstisztítás részleges vagy teljes gépesítése adhat megoldást. A felsorolt zöldmunkák gépesítésével kapcsolatban az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben részletesebb megfigyeléseket és méréseket végeztek, melynek során vizsgálták és értékelték az eltérő eszközökkel végzett zöldmetszés, csonkázás technológiáit, továbbá a hajtástisztítás, valamint a hajtásemelés-terelés és kötözés, gépesítési lehetőségeit. Ennek részleteibe nyerhetnek betekintést az intézet szakemberének írásából.

Új VÄDERSTAD cégközpont Kápolnásnyéken
(Dr. Demes György)
A Väderstad Kft. telephelyavató ünnepségre várta meghívott vendégeit 2006. május 10-én, Kápolnásnyéken. A jeles alkalmat megtisztelte az anyacég, a svédországi VÄDERSTAD-Verken AB sok jeles képviselője, köztük Siw Stark, aki férjével, Crister Stark igazgatóval 1962-ben alapította a vállalatot. Crister Stark beköszöntőjében röviden visszatekintett a cég első magyarországi megjelenésétől számított kilenc évre. Az ünnepség további részében Kalmár Tibor ügyvezető számolt be az elmúlt kilenc év történéseiről, majd emlékplakettek átadására került sor. Az ünnepség után a cég ügyvezetőjét a múltról, jelenről és a további tervekről kérdeztük.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Ismét lesz Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok (x)
Magyarország legrégebbi agrárgazdasági seregszemléje a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok 2006. szeptember 14-17. között nyitja meg kapuit.

Nagyjaink emlékezetére – Szoboravatás Gödöllőn. Dr. Fülöp Gábor (1928-1988)
(Dr. Demes György)
A Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben, Gödöllőn 2006. április 25-én került sor az intézet volt tudományos főosztályvezetőjének, a mezőgépészeti tudományok, azon belül pedig a talajművelés gépesítése terén kimagasló eredményeket elért dr. Fülöp Gábor mellszobrának ünnepélyes felavatására. Az intézet aulájában elhelyezett emlékmű avatásán, a családon, a hozzátartozókon és barátokon kívül megjelentek volt pályatársai, kollegái, tanítványai és mindazok, akik ismerték és tisztelték.

Öt éves a SYNGENTA
(Dr. Demes György)
A Syngenta a világ több mint 90 országában emlékezett az ötéves évfordulóról, annyi fát ültetve el az adott országban, ahány munkatársat foglalkoztat. Erre az ünnepélyes ceremóniára Magyarországon Mezőtúron, a Vetőmag Üzemben 2006. április 24-én került sor, ahol a szaksajtó képviselőinek jelenlétében összesen 165 fát ültettek el, amelynek mindegyike szimbolizálja a Syngenta minden munkatársának mélyen gyökerező elkötelezettségét a jövő, a folyamatos fejlődés és a partnereikkel közös siker iránt. A faültetés után a sajtó jelenlévő képviselői megtekinthették a továbbfejlesztett hibridkukorica-vetőmag feldolgozó üzemet. A bemutatót követően Velky Tamást, a vetőmagüzem vezetőjét a létesítmény létrejöttének körülményeiről, működéséről és az itt végzett tevékenység eredményeiről kérdeztük.

Tudósítás egy kiállításról
(Dr. Bódis László)
A Hódmezőgazda Rt. számos támogató közreműködésével idén 13. alkalommal rendezte meg az Alföldi Állattenyésztési Napokat, és második alkalommal az ehhez csatlakozó Mezőgazda Expót mint növénytermesztési és kertészeti szakkiállítást.

Arcképcsarnok. Kralovánszky U. Pál
(Dr. Bódis László)
Elképzelt riport Kralovánszky U. Pál címzetes egyetemi tanárral.

Könyvismertetés. Könyvbemutatónak indult, ünneplés lett a vége
(AF)
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ tanácstermében került sor május 16-án „A szója termesztése” című könyv bemutatására.

Kettinger Gyula (1947-2006)
(Molnár Zoltán)
Igazi barátját, támogatóját vesztette el az Agrofórum, meghalt Kettinger Gyula, a lap „önkéntes” külső tudósítója.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. 2 nagy arany- és 33 aranyérem született a VIII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyen
Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Takarékszövetkezeti Integráció országos borversenyét, amely egyben a hazai borversenyek körében megnyitotta az idei évet. Az áprilisban tartott megmérettetésen hazánk szinte valamennyi borvidéke, valamint a határ menti magyar borászatok is képviseltették magukat.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)