Pünkösd hava
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Versenyképessé tehető-e a magyar gyümölcstermesztés, és ha igen, milyen feltételekkel?
(Dr. Lux Róbert)
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács főtitkára írásában a magyar gyümölcstermesztés versenyképességének lehetőségeit, az ehhez szükséges feltételeket foglalja össze. A cikk elején átfogó helyzetelemzést olvashatnak, mely a rendszerváltástól napjainkig foglalja össze az ágazatban történteket. Az eredményes gyümölcstermesztés érdekében fontos szempontként emeli ki a szerző a minőség figyelemközpontba állítását, valamint a piacra jutás támogatását. Fel kell gyorsítani a cégsemleges, környezetbarát és fenntartható mezőgazdaság elvárásait teljesítő technológiai innovációt is. A termésbiztonsághoz elengedhetetlen az öntözés feltételeinek fejlesztése. Gondként említi a minőség-ellenőrzés módszerét, mely gyakorlatilag csak a pulton lévő árut vizsgálja.  A cikk további részében a marketinglehetőségek és a piacbővítés került terítékre.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Új fejlesztésű és összetételű Fitohorm készítmények (x)
A Fitohorm oldatműtrágya család 2006-tól új szakmai koncepcióval összeállított termékekkel bővült.

Célzott védekezés a köles fajok ellen kukoricában
(Hartmann Ferenc)
Az írás elején a köles fajokat és magyarországi elterjedésüket, valamint a kölesnek, mint gyomnövénynek a túlélési stratégiáját ismerhetik meg az olvasók, majd a kölesre és a „kötelezően irtandó” parlagfűre fókuszálva mutatja be a szerző azokat a technológiai lehetőségeket (agrotechnikai, vegyszeres védekezés), amelyekkel e gyomnövény visszaszorítható – mentesíthetők a fertőzött területek – és vele párhuzamosan a parlagfű-fertőzés is mérsékelhető.

Gyémánt vagy homokóra? (x)
(Tamás István)
A Magyar Kwizda szakembere a „Táplálunk és védünk” program búzára adaptált változatát mutatja be.

Don’t panic – csak semmi pánik(um)! (x)
(Nagy Lajos)
Vadköles ellen felhasználható gyomirtó szerek a Bayer CropScience ajánlatában.

A ragadozó atkák jelentősége az integrált szőlőtermesztésben
(Szendrey Lászlóné)
A szőlőültetvények tulajdonosai a termesztés kulcskártevőinek tartják az atkákat és a szőlőmolyokat. Az atkák a lombozatra, a molyok lárvái a termésre jelentenek komoly veszélyt. A Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakembere írásában a kevésbé ismert, de szintén kulcsfontosságú hasznos élőszervezetekre, a ragadozó atkákra hívja fel a figyelmet, amelyek szerepe meghatározó lehet a szőlőben károsító atkák és a szőlőmolyok elleni védekezésben.

Az alma növényvédelme sziromhullástól érésig
(Simon Zoltán, Földes Lajos Szabolcs)
Az Agrofórum áprilisi számában Sallai Pál tollából megjelent „Az alma növényvédelme rügyfakadástól virágzásig”, ahol a szerző részletesen taglalta azokat a körülményeket, amelyek a kórokozók (varasodás, lisztharmat, tűzelhalás) fertőzésének és a rovarkártevők felszaporodásának kedveznek. Jelen írásban pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei a sziromhullástól az érésig terjedő időszak kritikus pontjaira szeretnék felhívni az olvasók figyelmét, ismertetve az alma növényvédelmében alkalmazható védekezési stratégiákat  a

NUTRI-PHITE ULTRA – jobb gyökérfejlődés és tápanyag-hasznosulás, nagyobb stressztűrés (x)
Az Agrosol 2000 Kft. a Nutri-Phite Ultrát kínálja a növények tápanyagfelvevő képességének növelésére, illetve az energiaigényes időszakokban megnövekedett foszforigény kielégítésére.

Intenzív őszibúza-védelemnél a fajtafogékonyság mellékes (x)
(Dr. Füzi István)
A BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke a Tango Star (epoxikonazol+fenpropimorf) és Juwel (epoxikonazol+krezoxim-metil) kezelésen alapuló őszibúza-védelmi technológiájuk hatékonyságát és gazdaságosságát ismerteti.

Az őszi búza környezetkímélő nitrogéntáplálása
(Dr. Pálmai Ottó, Dr. Horváth József)
A N-műtrágyák veszteségmentes felhasználása nemcsak környezetvédelmi, de gazdaságossági megközelítésben is fontos kérdés. A kalászos gabonák közül az őszi búza reagál a legérzékenyebben a nitrogénellátásra. A talajban lévő felvehető nitrogénformák mennyisége, a felhasznált nitrogén hatékonysága nagymértékben függ az időjárástól, emiatt a talajvizsgálatokon alapuló szaktanácsadás leggyengébb láncszeme a humusztartalom mérésén alapuló nitrogéntrágyázási javaslat. Ennek kiváltására alkalmas a talajok tél végi, kora tavaszi ásványi-N tartalmának mérése, az ún. N_min-módszer, melynek lényege az a felismerés, hogy kapcsolat van a kora tavasszal (tél végén) a talajban található ásványi-nitrogén mennyisége és az optimális termés eléréséhez szükséges nitrogén mennyisége között. Az írásból megismerhetik az N_min-módszerrel végzett vizsgálatok eredményeit, a növényanalízis jelentőségét, valamint válasz kerül arra a kérdésre is, hogy mikor és hogyan fejtrágyázzunk.

Területhasznosítás a levonuló ár- és belvizek után
(Dr. Bódis László)
A víz okozta problémák rendre megjelennek, és egyre gyakoribbak. A mezőgazdaság egy része is az állandó fenyegetettség állapotában van, és óriási terheket ró rá a kárelhárítás, ráadásul még a vetésterületek utólagos hasznosítását is meg kell oldani. Célszerűen a szerző írásában a levonuló víz nyomán vethető növénycsoportokat (árunövények, takarmánynövények, zöldtrágyanövények), és ezen belül magukat a növénykultúrákat veszi számba.

Belvízzel sújtott területeken termelhető növények termesztéstechnológiája
(Dr. Gocs László, Mándi Lajosné, Dr. Romhány László, Borbély Ferenc)
Hazánkban és vízgyűjtő területein az elmúlt télen lehullott jelentős mennyiségű csapadék, valamint a hosszantartó téli időszak, a gyors hóolvadás miatt igen nagy a belvízzel borított területek aránya. A vízkártétel miatt leszűkül a termeszthető növények köre, valamint e kultúráknak rövid tenyészidejűeknek kell lenniük. A szerzők írásukban a DE ATC Kutató Központjában nemesített azon alternatív növények (pohánka, köles, mohar, napraforgó, leveles olajretek) termesztéstechnológiáját ismertetik, melyek belvízzel sújtotta területeken részben funkcionális élelmiszer előállításának alapanyagaként, részben zöldtrágyaként, termesztésre javasolhatóak. A cikkben bemutatott alternatív növények a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program céljaiba is jól beilleszthetők, ebből kifolyólag jelentőségük várhatóan tovább növekszik.

A facélia és a mustár termesztéséről
(Seiwerth Gábor)
A Lajtamag Kft. szakembere írásában a facélia és a mustár főbb termesztéstechnológia elemeit mutatja be, melyből megismerhetik, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni az elővetemény, a talaj-előkészítés, a vetés, a vetőmagnorma, a kelés, a tápanyag-visszapótlás, a növényvédelem, a betakarítás terén. A leírt ajánlások vetőmag-előállításra vonatkoznak, a zöldtrágyázással kapcsolatban más a cél, más a technológia is.

Riportok a belvíz-sújtotta területeken gazdálkodókkal
(Dr. Bódis László, Kosztolányi Attila)
Beszélgetés a belvízről, annak okairól, az esetleges védekezési–megoldási lehetőségekről, a lehetséges kilátásokról a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt., a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt., valamint az alapi Arany János Mezőgazdasági Szövetkezet szakembereivel.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Tarlóhántás VOGEL & NOOT szántóföldi kultivátorokkal (1.) (x)
A VOGEL & NOOT teljes szántóföldi kultivátorcsaládját kínálja a gazdálkodók figyelmébe.

A szőlőpermetezés gépei
(Dr. Dimitrievics György)
Jelenleg a kertészeti ültetvényekben azonos kialakítású permetezőgépeket alkalmaznak. A gyümölcs- és szőlőültetvények azonban permetezéstechnikai szempontból eltérő követelményeket támasztanak. Szőlőben a megfelelő penetráció elérése és levelek fonákoldalának védelme a legfontosabb feladat. A használatban lévő permetezőgépek szőlőültetvények kezelésére gyakran nem optimálisak, és csak szakszerű üzemeltetés esetén várható megfelelő munkaminőség. A szerző ezért írásában számba veszi a szőlőpermetezésnél alkalmazható gépeket, valamint azok használatának előnyeit és hátrányait.

Väderstad-klinika. Carrier, az eredeti! Avagy a gép, amely forradalmasítja a talajművelés gyakorlatát (x)
Väderstad ismertető mindarról, amit a sokoldalú Carrier munkagépről tudni lehet.

Mezőgazdasági gépek és traktorok seregszemléje Lajosmizsén
(Dr. Demes György)
Óriási érdeklődés kíséretében, idén március 16. és 18. között ötödik alkalommal rendezték meg Lajosmizsén az AXIÁL Szakmai Napokat, amelyen az AXIÁL Kft. most is felvonultatta azt a széles termékskálát, amelyet az általa forgalmazott 16 márka mezőgazdasági erő- és munkagépei, illetve építőgépei képviselnek. A kiállított gépek megtekintése mellett szakmai fórumon tájékozódhattak a látogatók a CLAAS üzletág kínálatáról, a CLAAS Tech termékekről, a CLAAS alkatrészek beszerzésének lehetőségeiről. A rendezvény egyben születésnap is volt, mégpedig az AXIÁL Kft. 15. születésnapja. A kezdetekről és az azóta elért eredményekről is olvashatnak írásunkban.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Visszhang. Egy félreértett tanulmányról
(Dr. Kapronczai István)
Szerzői észrevétel és reagálás a Gyakorlati Agrofórum áprilisi számában Gockler Lajos tollából megjelent cikkre, mely egy, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársai által összeállított tanulmányt mutatott be.

Az ezerarcú burgonya. Tudósítás a keszthelyi burgonya-sajtótájékoztatóról
(Dr. Bódis László)
Tudósítás arról a gasztronómia jegyében szervezett sajtófogadás és konferencia eseményeiről, ahol a burgonya állt a középpontban.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jogi oldal. A szerződéskötés buktatói
(Dr. Szabó Zoltán)
A jogi esetek közül egy megbízási szerződés buktatóiba enged bepillantást az Igazságügyi Minisztérium szakértője.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Klímakonferencia a Magyar Tudományos Akadémián
(Kettinger Gyula)
Globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok címmel tartottak zárókonferenciát a Magyar Tudományos Akadémián 2006. március 9-én. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Akadémia közös szervezésében létrehozott rendezvény az ún. VAHAVA projekt hároméves összegzése volt.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Európa-nap Mosonmagyaróváron
(Kettinger Gyula)
„Európa-nap” címmel nemzetközi konferenciát tartottak 2006. április 6-án Mosonmagyaróváron, az Egyetemi Kar Gazdaságtudományi Intézete szervezésében. A nyitóelőadást „Európai uniós tagságunk időszerű kérdései” címmel dr. Nyújtó Ferenc FVM helyettes államtitkár tartotta.  Ebben részletesen elemezte az unió 2007-2013-as tervciklusának tervezési előkészületeit. Dr. Fehér István, a gödöllői Szent István Egyetem tanára „A gabonakérdés új megközelítése” című előadásában azokat a hatásokat vázolta, amelyek miatt a gabona-intervenciós program a jelenlegi formában nem lesz fenntartható hosszabb távon.

Arcképcsarnok. Beszélgetés Antal Gáborral, a Hód-Mezőgazda Rt. vezérigazgatójával
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés a vetőmag piacáról, a magyar mezőgazdaság problémáiról, valamint arról, melyek lehetnének egy jó mezőgazdasági stratégia sarokpontjai.

Jegyzet gazdálkodóknak. Az egymáshoz kapcsolódó évfordulókról
(Kurucz Miklós)
A jegyzet soron következő részéből a szövetkezeti mozgalom hazai úttörőjének, Károlyi Sándornak a munkásságát ismerhetik meg.

A Kemira GrowHow Európa második legnagyobb műtrágyagyártója
(Dr. Demes György)
A finn érdekeltségű Kemira GrowHow több mint 10 éve aktív szereplője a magyar műtrágyapiacnak. A cég életében fordulópont volt 2006. január 16-a, amikor a korábbi Transcenter Műtrágyagyár Kft. akvizíciója révén önálló gyárat létesített Magyarországon, ahonnan nemcsak a magyar, de az egész délkelet-európai térség Kemira műtrágyákkal való ellátására törekszik. Az eddig elért eredményekről, az új cég életében bekövetkezett változásokról és szakmai elképzeléseikről a Kemira GrowHow vezető tisztségviselői 2006. március 28-án sajtóbeszélgetés keretében számoltak be a szakma képviselőinek. A tájékoztató után Zajácz Istvántól, a Kemira GrowHow magyarországi gyárának üzletág vezetőjétől a Kemira GrowHow múltja, jelene és jövőbeli tervei felöl érdeklődtünk.

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)