Böjtmás hava
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

A növényvédőszer-engedélyezés reformja az Európai Unióban
(Dr. Tőkés Gábor)
A szerző az Európai Bizottság által drasztikusan átalakított növényvédőszer-engedélyezés új, tervezett rendszerével ismerteti meg az olvasót. Az 1991 óta érvényes vegyes rendszerhez képest az új rendszerben a tagországoknak minimális beleszólása lenne az engedélyezésbe, miközben több, a nagy cégeknek kedvező módosítás lépne életbe. A cikkben részletesen olvashatunk a növényvédőszer-engedélyezés helyzetéről, az új tervezet elemeiről, lényegéről, áttekinthetjük a várható következményeit, valamint betekinthetünk a döntés folyamatába. A jogszabály hatályba lépésének ideje 2009 vagy 2010 lehet.

Tájékoztató az engedélyezett, ill. visszavont növényvédő szer hatóanyagokról
(Baranyi Tibor)
A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat által készített teljes összeállítás naprakész információt (2006. februári állapot) nyújt az EU-előírások alapján Magyarországon engedélyezett, illetve visszavont növényvédő szer hatóanyagok használatára vonatkozóan.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Fenntartható tápanyag-gazdálkodás egyszerűen és takarékosan
(Dr. Szalóki Sándor, Szalókiné Dr. Zima Ildikó)
Míg a tudomány és a gyakorlat a precíziós tápanyagpótlás megvalósítása felé halad, a mai magyar mezőgazdaságban a tapasztalat dominál a tápanyag-utánpótlás gyakorlatában. A szerzők ezzel rávilágítanak arra, hogy a szaktanácsadás a megváltozott körülményekhez nem alkalmazkodott. Beszámolnak olyan segédletekről, amelyeket termelők számára készítettek, hogy egyszerűen kiszámíthassák a terméssel a tábláról levitt tápanyagok mennyiségét, és ennek ismeretében minden évben, táblánként is elkészíthessék a tápanyagmérleget. Ez ugyanis a fenntartható tápanyag-gazdálkodás legfontosabb és legmegbízhatóbb alapja. Táblázatban mutatják be és magyarázzák néhány szántóföldi növény fő- és melléktermékében található tápanyagmennyiségek (N, P₂O₅, K₂O) számítására szolgáló egyenleteket. Ezek az egyszerű számítási módok lehetővé teszik a tápelem-mérleg becslését, továbbá érvényre jut benne a melléktermékek 1 t/ha főtermékre jutó tápanyag-mennyisége és az egész növény fajlagos tápanyagtartalma is.

Vetés előtt a tavaszi vetőmaghelyzetről
(Benke Zoltán, Rényi László, Dr. Tas Levente)
A beszámolóban az OMMI szakemberei értékelik a tavaszi kalászosok, a kukorica és a napraforgó idei vetőmag-ellátottságát a 2005. évi vetőmag-termesztési és fémzárolási tapasztalataik alapján. Ismertetik az egyes növényfajok vetőmag-előállításának adatait, ezen kívül az időjárás vetőmag-előállításra gyakorolt hatását.

A fehérpenésztől félni felesleges! Kártételét előzzük meg a KONI WG használatával! (x)
(Mathiász Tivadar)
A Magyar Kwizda a Koni WG-t (Coniothyrium minitans) ajánlja a napraforgó fehérpenészének megakadályozására.

A fajták és vetésidő kölcsönhatásának vizsgálata és alkalmazása a napraforgó-termesztésben
(Zsombik László, Dr. Pepó Péter)
Tekintettel arra, hogy a termesztéstechnológiai elemek közül a vetésidő nagy hatást gyakorol a termés mennyiségére, a szerzők indokoltnak tartották ezen elem ilyen irányú vizsgálatát. A Debreceni Egyetem Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszékén egy évtizede értékelik a vetésidő termést befolyásoló hatását. A cikkben 1999-től 2004-ig, évenként mutatják be eredményeiket, a vizsgált hibrideket összehasonlítva. Az elemzések alapján megállapították, hogy az évek és hibridek átlagában a legnagyobb termés a korai vetésidőben adódott.

Újabb adatok a napraforgó hibridek tőszámreakciójáról
(Szabó András, Dr. Pepó Péter)
A jelenlegi hibridválaszték igen széleskörű a termésmennyiség és termésminőség tekintetében, ugyanakkor hiányosságok vannak a hibridek termésbiztonságában. Ennek növelése érdekében az agrotechnikai tényezők (vetésidő, tőszám) optimalizálására kell törekednünk, mely ezen tényezők vizsgálatával kapcsolatos kísérleteken alapszik. A szerzők tőszámkísérletek eredményeit ismertetik, melyekben 10 hibridet, 5 különböző tőszámban termesztettek. Leírják a hozamok alakulását, elemzik a diaporte-fertőzöttség és a tőszám kapcsolatát, majd komplexen értékelik a hibrideket a tőszám, a biológiai alapok, továbbá a diaporte és a tányérbetegségek alapján.

Mindenkiből lehet GOAL-király 2006-ban! (x)
(Takács Attila, Szabó István)
A Dow AgroSciences minden időjárási körülmény között megbízható hatékonyságú gyomirtó szert, a Goalt (oxifluorfen) kínálja növénytermesztő partnereinek.

Vegyszeres gyomirtás napraforgóban
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
A Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakembere írásában a napraforgó vegyszeres gyomirtásának lehetőségeit foglalja össze. A cikk elején megemlíti a szerző, hogy a napraforgó-termesztésben a korszerű biológiai alapok adottak, a fajtakínálat bőséges, azonban a termésmennyiség növelésére csak a magasabb színvonalú agrotechnika alkalmazásával van mód. Átfogó képet ad írásában továbbá a gyomviszonyokról, arról mely gyomok okozhatnak kárt a napraforgóban. Táblázatos formában, technológiánkénti bontásban ismerteti a napraforgóban, 2006-ban engedélyezett gyomirtó szereket, valamint az alkalmazott gyomirtási technológiák (vetés előtt, bedolgozva; vetés után, kelés előtt; állománykezelés) és a speciális gyomirtási lehetőségek is részletes bemutatásra kerülnek.

Így csinálják ők. A repcetermesztés gyakorlata Pápán és Megyaszón. Riport.
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés repcetermesztőkkel a repce termesztéstechnológiájáról, a piaci helyzetről, kilátásokról.

A KWS silókukorica ajánlata. Nagy mennyiségı szilázst a magas egyéni minőségi igényeknek megfelelően! (x)
(Dr. Nagy Sándor)
Rövid ismertető arról, milyen silókukorica-hibrideket (Dante, KWS 1398, Karen, KWS 0551) kínál a KWS a 2006-os termesztési évre.

A biológiai alapok jelentősége a kukoricatermesztésben
(Dr. Sárvári Mihály, Ábrahám Éva Babett, Pálovics Balázs)
A kukorica termésbiztonságát az ökológiai körülmények, a biológiai alapok és az agrotechnika elemei közötti összhang határozza meg. E három termelési tényező közül a biológiai alapok jelentős fejlődésére hívják fel a figyelmet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának szakemberei. Napjainkban a biológiai alapok ellátottsága kiváló, a köztermesztésben lévő hibridek korszerű genetikai háttérrel rendelkeznek. Kiemelik, hogy a céltudatos nemesítő munka eredményeként folyamatosan javul a hibridek termőképessége, valamint a víz- és tápanyag-hasznosító képessége. Egyúttal javaslatokat fogalmaznak meg a termelők számára, mely hibrideket érdemes használniuk, illetve milyen szempontokat vegyenek tekintetbe hibridválasztáskor.

Kukoricabogár – első számú közellenség a kukoricában (x)
(Sebestyén István)
A Magyar Kwizda a Furadan 10G-t (karbofurán) ajánlja talajfertőtlenítésre a kukoricabogár lárvák ellen.

Syngenta növényvédelmi technológiák az agrár-környezetgazdálkodási programokban (x)
(József Csilla)
A Syngenta Kft. ismertetője az agrár-környezetgazdálkodási programok követelményeinek is megfelelő Syngenta növényvédelmi technológiákról.

Cukorrépa-gyomirtás, 2006 (x)
(Farády László)
A Bayer CropScience a Betanal Expertet (fenmedifam+dezmedifam+etofumezát) és a Betanal Echot (fenmedifam + dezmedifam) ajánlja a répatermesztőknek a sikeres cukorrépa-gyomirtás érdekében.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Veszélyes kártevők. Bagolylepkék (Noctuidae) II.
(Dr. Herczig Béla, Dr. Szeőke Kálmán, Dr. Gyulai Péter, Dr. Vörös Géza)
A veszélyes kártevők sorozat ezen része a legfontosabb hazai bagolylepke-fajok rendszertani besorolását, morfológiáját, biológiáját, ökológiáját, kárképét és tápnövényeit, valamint előrejelzésének lehetőségeit tárja minden részletre kiterjedően az olvasók elé.

A bogyósok növényvédelmi helyzete 2005-ben
(Terman Nikoletta, Jánoska Zsuzsanna)
A szerzők írásukban arról számolnak be, hogyan alakult a málna, a ribiszke és a szamóca 2005. éve növényvédelmi szempontból. Az időjárás szemszögéből értékelik az egyes növényfajok fejlődését, a betegségek kialakulását és a kártevők megjelenését, kártételüket.

A kis és nagy farágó lepke rajzásmegfigyelése 2005-ben
(Dr. Voigt Erzsébet, Dr. Tóth Miklós, Dr. Szarukán István)
A gyümölcstermesztés növényvédelme, növényvédelmi technológiája jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. Az emberre és a környezetre rendkívül károsan ható széles hatásspektrumú növényvédő szerek háttérbe szorultak, használatuk az EU-ban vagy tiltott, vagy rövid határidőn belül tiltott lesz. Azonban az olyan kártevők esetében, amelyeket eddig úgymond lefedett a komplex növényvédelmi technológia, a védekezés elmaradása miatt egyedszámuk, elterjedési területük növekszik. Az ilyen kártevők közé tartoznak a gyümölcsfák fatestében élő farágó lepkék, a kis farágó (Zeuzera pyrina) és a nagy farágó (Cossus cossus) is. A szerzők írásukban e kártevők gyümölcsfákon okozott kártételét mutatják be, valamint ismertetik a szex-feromoncsapdákkal végzett rajzásmegfigyeléseik 2005. évi eredményeit, az ebből levonható következtetéseket.

Mikorrhizák alkalmazása az agráriumban (IV.) Az ektomikorrhizák erdészeti célú felhasználása
(Dr. Jakucs Erzsébet, Dr. Barna Tamás)
A mikorrhizák mezőgazdaságban történő felhasználását bemutató sorozat negyedik számában az ektomikorrhizákról kapunk részletes leírást. Nemcsak az ektomikorrhizás gombák életmódját, növénypartnereit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a mesterséges mikorrhizálás hogyan hat az erdőtelepítésre, illetve melyek a hazai alkalmazásuknak ilyen irányú lehetőségei.

A csicseriborsó-termesztés tapasztalatai Kompolton
(Dr. Geczki István)
A szerző egy korábbi beszámolót egészít ki cikkével, melyben a csicseriborsó nemzetközi helyzetének felvázolása után, a Kompolton végzett, üzemi csicseriborsó-szaporítás eredményeit (vetésterület, termésátlag, a tenyészidő csapadékviszonyai) tárja az olvasó elé, a 1993-2005-ig terjedő időszakra kiterjedve. Legvégül pedig problémákat és kérdéseket vet fel a hazai csicseriborsó-termesztéssel kapcsolatban.

Új kultúra születik (x)
(Tamás István)
„Táplálunk és védünk” program, avagy a Magyar Kwizda filozófiája a növénytermesztés terén.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak az újabb külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

A mezőgazdasági birtokrendszer átalakulása Franciaországban (2.) A birtokszerkezet átalakulása a XIX. század végétől 1992-ig
(Dr. Somogyi Norbert)
A szerző a francia mezőgazdaságban lezajlott birtokszerkezet-átalakulás menetét tárja az olvasók elé a XIX. század végétől, felölelve majd az egész XX. század történéseit. Az írásból megtudható, milyen birtokszerkezet-koncentráción mentek keresztül a közel 6 millió francia kisgazdaság, hogyan kezdődött a gabonaszövetkezetek szerveződése, valamint a szövetkezeti forma megerősödése.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt… (37.) MASCAR FUTURA Maxi szemenkéntvető gép
(Dr. Fűzy József, Mészáros Győző)
A sorozat következő része a MASCAR FUTURA Maxi szemenkéntvető gépet veszi nagyító alá. Az írásból megismerhetik az olasz gyártmányú szemenkéntvető gép főbb műszaki jellemzőit, szerkezeti felépítését, működését – a fontosabb műszaki adatokat táblázat tartalmazza. A továbbiakban a szerzők bemutatják a MASCAR FUTURA Maxi szemenkéntvető géppel árukukorica vetésben végzett szántóföldi mérővizsgálat körülményeit és módszereit, majd a vizsgálatok eredményeként közlik a fontosabb teljesítmény- és munkaminőségi, energetikai, üzemeltetési jellemzőket. Az írás lezárásaként a vizsgálati tapasztalatok alapján készített ajánlások olvashatók a felhasználók részére.

Az Innova Agro Kft. a HORSCH új kereskedőpartnere (x)
2006. január 1-től a HORSCH Maschinen GmbH-t egy új gépkereskedő, az Innova Agro Kft. képviseli Magyarországon, mely készséggel áll bármilyen, a HORSCH-technikával kapcsolatos kérdések megválaszolásában a termelők rendelkezésére.

A gépi munkák költségei 2006-ban
(Dr. Gockler Lajos)
A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) az eredményesebb gazdálkodás segítése érdekében a megfigyelt bázisgazdaságok számaiból kiindulva, a várható árakkal, bérekkel, valamint egyéb költségekkel számolva minden évben kidolgozza és közreadja az adott évre vonatkozóan a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek (gépcsoportok) várható átlagos teljesítéseit és költségeit. A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szakembere által táblázatos formában közölt adatok olyan irányszámok, melyek kiindulási alapok lehetnek a munkavégzés költségének, illetve ellenértékének kiszámításához, valamint a gazdálkodók erő- és munkagépei üzemeltetési adatainak ellenőrzéséhez.

A Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetségének tájékoztatója
(Körmendi Péter)
A Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetségének összeállításában a 2004. évi tényadatokon alapuló, ill. a 2005. I. félévében történt árváltozásokat (gép-, alkatrész-, anyag-, energiaár, valamint munkabér és vonzatai stb.) tükröző szolgáltatási (vállalkozási) árakat ismerhetik meg táblázatos formában.

Permetezőgépek gyümölcsösökben
(Dr. Dimitrievits György)
A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szakembere írásában bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell a gyümölcsösökben használható permetezőgépeknek megfelelniük, milyen irányelvet célszerű követni a gépek kiválasztásánál, valamint ismerteti a legelterjedtebb permetezőgépek szórószerkezet típusait, azok kialakítását, rendszerét. A szerző továbbá kitér a korszerű növényfelismerő rendszer alkalmazásának elehetőségeire a veszteségek csökkentése és a környezet védelme érdekében.

Väderstad-klinika. Miért érdemes a TOPDOWN multikultivátort választani, hiszen oly sok hasonló gép van a piacon? (x)
A Väderstad szakembereinek írása arról, milyen széles választékot kínál a TOPDOWN multikultivátor a talajművelési lehetőségek terén.

Új önjáró permetezőgép a FARMGÉP Kft. kínálatában
(Dr. Demes György)
Az  AGRO+MASHEXPO kiállítás látogatói egy rendkívül keresett és a hazai gépkínálatból már rég óta hiányzó gépre figyelhettek fel a Farmgép Kft. kiállitási standján. A feltűnést egy első látásra is könnyen felismerhető permetezőgép keltette, amely a talajszinthez viszonyított nagy szabadmagasságával hívta fel magára a figyelmet. Ez a gép a HOUSEHAM 3000 L AIR-RIDE jelű, önjáró permetező volt, melynek rövid műszaki, technikai jellemzését Robert Willey, a Hauseham Sprayers és a Spraycare cég tulajdonos-igazgatója ismertette a munkatársunk által folytatott beszélgetésben.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Bezárta kapuit a 24. AGRO+MASHEXPO Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás
(Dr. Demes György)
Február 11-én zárult a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban a négy napig tartó 24. AGRO+MASHEXPO nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás, amelyen összesen 184 magyarországi gépgyártó és -forgalmazó mutatta be termékeit és szolgáltatásait. A négynapos gépseregszemle során számos szakmai konferencián és fórumon vehettek részt a kiállítás látogatói, amelyek közül az érdekesebbekbe rövid bepillantást nyerhetnek munkatársunk írásából.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Könyvismertetés. Birkás Márta: Földművelés és földhasználat
A Mezőgazda Kiadó idei újdonságai között találjuk a Földművelés és földhasználat c. művet. Az új tankönyv a gyakorlat sürgető igényeihez igazodva ad a növénytermesztés biztonságos alapozásához korszerű és konvertálható talajművelési, trágyázási, gyomszabályozási és vetésváltási ismereteket.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Bayer CropScience évnyitó a Dunaparton
A Bayer CropScience évnyitó rendezvényeként 2006. február 10-én kereskedelmi tájékoztatót tartott. Az esemény vendégei az ország agrokémiai termékkereskedelemben érintett vállalatainak vezető munkatársai voltak. Előadások keretében ismerhették meg a jelenlévők a Bayer CropScience a világ, valamint hazánk növényvédőszer-piacán 2005-ben elért eredményeit, továbbá a cég idei termékpalettája is bemutatásra került.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Az MGI-nél kész a növényvédő gépek 2006-os listája
A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) közzétette a 2006-ban forgalmazásra engedélyezett növényvédelmi gépek jegyzékét. A gépek jegyzékét az intézet díjmentesen bocsátja a gazdálkodók rendelkezésére. A minősítéseket az MGI végzi, a növényvédelmi törvényben előírt követelmények alapján.

Jegyzet gazdálkodóknak… A gépkör lényegéről
(Kurucz Miklós)
A gépkör egy olyan sajátos szervezeti forma, amelyben földművelők társulnak. A géptulajdonosok felesleges kapacitásaikat a társulásban résztvevő és kapacitáshiánnyal küszködő gazdálkodóknál hasznosítják. Egymás folyamatos kisegítése minden gépköri tagnak érdeke és előnye. Különösen azért, mert egymás között olyan önköltségi áron számolnak el, amely a gépkör minden tagjára vonatkozik, és amelyet évente előre egyeztetnek.

Arcképcsarnok. Isztin Ferenc, a Dombegyházi Agrár Rt. elnöke
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés Lisztin Ferenccel, a Dombegyházi Agrár Rt. vezérigazgatójával az eredményes gazdálkodásról, a magyar mezőgazdaság jövőjéről, a fiatal agrárszakemberek helyzetéről.

50 éves a Lovászpatonai bíborhere
(Füsti Molnár Gábor)
2005. október 21-én Keszthelyen került sor arra a megemlékezésre és emléktábla avatásra, amelyet a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának Genetika és Növénynemesítési Tanszéke rendezett Horn Miklós növénynemesítő – a lovászpatonai nemesítőtelep létrehozója és vezetője – halálának 40. évfordulója alkalmából. A szerző írásából abba, az emlékülésen elhangzott rövid előadásba nyerhetnek betekintést az olvasók, amelynek témája a Lovászpatonai bíborhere vetőmagtermesztése volt.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)