Hamu és gyémánt
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Az intervenciós terménypiac 2006 őszén
(Nógrádi Judit, Dr. Rieger László)
Magyarország a kimagaslóan jó termés és a kínálati piaci környezet hatására már a második év végére az EU legnagyobb gabonakészlettel rendelkező tagállama lett. Hazánkban a búza és a kukorica adja az intervencióra felvásárolt gabonamennyiség közel 98 százalékát. A 2005/2006. évi intervenciós felvásárlás mintegy 10 %-kal haladta meg az előző évi mennyiséget. A 2006/2007. évi betakarítási adatok előrejelzése átlagos termésmennyiséget mutat, amely alapján a szakemberek feltételezik, hogy az idei felvásárlás jelentősen kisebb lesz az előző évihez képest. Magyarországon a helyben történő felvásárlás a leggyakoribb, azonban a statisztikai adatok arra utalnak, hogy a felvásárlás módja megváltozik, és egyre jobban követi az EU-s gyakorlatot, a beszállításos felvásárlást. A cikkben mindezek mellett bővebb információt kapunk arról is, hogy a két év alatt felvásárolt gabonából mennyi került értékesítésre, valamint, hogy a gabona raktárkapacitás megfelelő feltételt biztosít a november 1-jén induló intervenciós felvásárlások befogadására.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Napraforgó-termesztés Magyarországon – 2006
(Lukács József)
A szerző a hazai napraforgó-termesztés fontosabb adatait mutatja be 2001-től kezdődően, majd napraforgó-termesztésünk helyzetét és EU-s részesedését ismerteti a többi tagállam tükrében. Emellett lehetőségekre és jövőbeli feladatokra hívja fel a figyelmet, amellyel a napraforgó-termesztésben a versenyképességünk növelhető, és az unióban betöltött szerepünk továbbra is biztosított lehet.

Új DEKALB-hibridekkel a fellendülő napraforgó-termelés sikeréért (x)
(Kiss Istvánné dr.)
A Monsanto Kereskedelmi Kft. újdonságai a napraforgó-hibridek terén.

A napraforgó kórokozók elleni küzdelem időszerű kérdései
(Nagyné Kutni Rozália, Dr. Pálvölgyi László)
A közlemény a szegedi Gabonatermesztési Kht. újabb megfigyeléseiről és kísérleti tapasztalatairól számol be a napraforgó peronoszpóra (Plasmopara halstedii), a Diaporthe helianthi, a Phoma macdonaldii és a Sclerotinia sclerotiorum fertőzésére és az ellenük való védekezésre vonatkozóan.

Syngenta napraforgók 250 ezer hektáron: Summa cum laude (x)
(Bíró János)
Az Nk-hibridek teljesítménye a napraforgó-termesztés 2006. évi eredményeinek tükrében.

Visszatekintés a napraforgó 2006. évi növénykórtani helyzetére
(Dr. Békési Pál)
A tányérbetegségek elmaradása miatt eredményes napraforgó-termesztési évet zártak a termesztők, ugyanakkor ebben az évben a szárbetegségek nagymértékben fordultak elő. Az egyes szárbetegségek egyértelmű elkülönítése céljából, a szerző részletes leírást ad ezek (fehérpenész, diaportés szárfoltosság, alternáriás szárfoltosság, fómás szárfoltosság, hamuszürke szárkorhadás) tüneteiről, és arról, hogyan győződhetünk meg a fertőzésről. Ezt követően fejti ki az idei évben elmaradt, valamint kárt okozó betegségek körülményeit.

Növényútlevéllel a napraforgó vetőmag
(Dr. Tas Levente)
A cikkben a napraforgó vetőmag-előállítás helyzetébe: a szaporítóterület nagyságába, a fajtaösszetételbe, valamint a szántóföldi minősítés eredményeibe nyerhetnek betekintést az olvasók. Ezen kívül az OMMI által kiállított fémzárolási címke kiadásáról is tájékozódhatnak.

A Kisvárdai fajta – egyedülálló minőség az étkezési napraforgó piacán
(Dr. Vágvölgyi Sándor, Romhány László, Dr. Nagy László)
A szerzők az írásban a Kisvárdai fajta termesztésének jelentőségéről, hasznosításáról, jövedelmezőségéről, valamint az étkezési napraforgó helyes termesztéstechnológiájának (vetésforgó, elővetemény, talaj-előkészítés, vetés, növényvédelem, növényápolás és betakarítás) kialakításáról számolnak be.

Újdonságok a LIMAGRAIN napraforgó kínálatában (x)
(Dr. Kupi Károly)
A LIMAGRAIN Magyarország Kft. újdonságai a napraforgó-termesztők számára.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A GK Kht. kukorica-bemutatóján
(Dr. Princzinger Gábor)
Szeptember 13-án Táplánszentkeresztre invitálták az érdeklődőket a GK Kht. munkatársai. A tanácskozás fő témája a kukorica volt. A szakmai ismertetők sorát Vadvári László nyitotta, aki a GK Kht. napraforgó fajtáiról beszélt, majd dr. Széll Endre előadásában arról szólt, miként hatott a vetésidő a betakarításkori szemnedvesség-tartalomra és a kukorica termésére az évjárat (2003-2005) függvényében. Balassa György kukoricanemesítő az elmúlt évek időjárási jellemzőiről, valamint a kht. kukoricanemesítési stratégiájáról beszélt. Végül dr. Falusi János, a kutatóállomás igazgatója a GK Kht.-ben folytatott szójanemesítés, ill. honosítás eredményeit ismertette.

Az alma cilindrokarponos gyümölcsrothadása
(Dr. Cs. Tóth Attila, Dr. Winkler István, Barkócziné S. Mária, Petróczy Marietta, Dr. Nagy Géza, Dr. Palkovics László)
A közlemény a cilindrokarponos gyümölcsrothadás betegségre hívja fel a figyelmet, mivel augusztus végén, az érőfélben lévő almán Cylindrocarpon malit, a Nectria galligena gomba konídiumos alakját azonosították Pest megye északi részén. A szerzők ismertetik a kórokozó fertőzésének körülményeit, tüneteit és a védekezés módjait.

A gyümölcsfák védelme ősszel
(Dr. Véghelyi Klára)
A szerző a gyümölcsösökben, szüret után elvégzendő feladatokat foglalja össze cikkében, amelyekkel megakadályozhatjuk az egyes károsítók áttelelését, és ezzel már a következő év termését óvjuk. Áttekinti az egyes kórokozók és kártevők ellen, ősszel végezhető mechanikai és kémiai védekezés módszereit.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Permetezési adalékanyagok (adjuvánsok) – kémiája, hatásmechanizmusa, alkalmazása (1.)
(Tóth Ágoston)
A permetezési adalékanyagokról szóló sorozat első részében nemcsak a permetlékészítés során alkalmazott adalékanyagokról kapunk általános ismertetést, hanem az adjuvánsok egyik csoportja, a felületaktív anyagok (detergensek) kémiai jellemzőiről, hatásmechanizmusáról és alkalmazásáról is olvashatunk.

Egészséges táplálkozás – biztonságos növényvédelem
(Dr. Hargitai Ferenc)
A szerző a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület szakmai tanácskozásán elhangzottakról számol be írásában. A rendezvényen mutatták be az Egészséges táplálkozás –biztonságos növényvédelem című ismeretterjesztő filmet, amely reális képet mutat be a növényvédőszer-használat egészségre gyakorolt hatásáról, ellensúlyozva a közvélemény és a média túlzott félelmét. A tudósítás továbbá összefoglalja a növényvédő szerek biztonságos felhasználásának jelenlegi helyzetéről és a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok visszagyűjtéséről szóló előadásokat.

Acanto^TM– „a végtelenbe és még tovább!” (x)
A DuPont Magyarország Kft. ismertetője a pikoxistrobin hatóanyagú Acanto^Ô gombaölő szerről.

Új EU-szabályozás a növényvédő szerekről
(AF)
A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület (NSZ) sajtótájékoztatóra hívta a napi- és hetilapok, szakmai folyóiratok munkatársait, hogy megismertesse velük a növényvédő szerek engedélyezéséről és forgalomba hozataláról készülő új EU-szabályozás elveit, ill. annak vitatható részleteit.

A növényvédőszer-engedélyezés ökotoxikológiai vonatkozásai
(Csató Attila)
A növényvédő szerek engedélyezésének egyik fontos területe az ökotoxikológiai értékelés. Az Európai Unióban rendeletek és irányelvek foglalkoznak azokkal a követelményekkel és meghatározott értékelési módszerekkel, amelyek az ökotoxikológiai kockázatbecslés elvégzéséhez szükségesek. Az írás a kockázatbecslés folyamatát vázolja, továbbá a kockázatcsökkentési lehetőségeket is sorra veszi, amelyekkel egy adott növényvédő szer felhasználási kockázata – a technológia kis mértékű változtatásával – elfogadható szintre csökkenthető, így a készítmény felhasználásra engedélyezhető.

A gazdálkodási naplóról
(Dr. Lucskai Attila)
Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszere szerint a gazdálkodóknak gazdálkodási naplót kell vezetni, melynek jogszabályi háttere módosításra került. Az új jogszabály alapján a 2006/07. gazdálkodási évtől kezdődően már az új gazdálkodási naplót kell vezetni a jogszabályban meghatározott támogatási programban résztvevőnek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakembere írásával segédletet nyújt a gazdálkodási napló kitöltésének megkönnyítésére.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A mezőgazdaság és a mezőgazdasági gépállomány változása az EU-csatlakozás éveiben (2.)
(Dr. Gockler Lajos)
A Központi Statisztikai Hivatal 2005 novemberében „Gazdaságszerkezeti összeírást” végzett, melynek előzetes adatait egy kiadvány formájában hozta nyilvánosságra, amely bemutatja az elmúlt öt évben végbement szerkezeti változásokat a magyar mezőgazdaságban. A szerző ezen írásában a felmérés eredményeit alapul véve, szemléletesen elemzi a mezőgazdasági gépállománnyal kapcsolatos adatokat, valamint ismerteti az ezekből levonható következtetéseket.

Újabb CLAAS traktoron is tanulhatnak a SZIE Gépészmérnöki Kar diákjai
(Dr. Demes György)
Különleges eseménynek voltak tanúi a SZIE Gépészmérnöki Kar Mezőgazdasági- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumába meghívottak, ahol a SZIE Gépészmérnöki Kar, a CLAAS és az AXIÁL Kft. közötti együttműködés keretében egy CLAAS Ares 567 típusú, 114 LE-s traktor ünnepélyes átadására került sor.

A napraforgóvetés gépei és gyakorlata
(Dr. Füzy József)
A szerző írásában a napraforgó-vetésre használható pneumatikus vetőgépeket mutatja be, illetve ajánlásokat közöl a gépek felkészítéséhez, beállításához és üzemeltetéséhez.

Tervek és eredmények Hód-Mezőgazda Zrt.-ben és az Axiál Kft.-nél
(Dr. Demes György)
A Hód-Mezőgazda Zrt. tulajdonosai és szakmai vezetői második alkalommal invitálták „Média kalandnap” címmel a szaksajtó képviselőit a gazdaság kiállítási centrumába, ahol sajtótájékoztató keretében egyrészt Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója ismertette a 2007 áprilisában megtartandó XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tervezett programját, másrészt Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezetője számolt be a cég legújabb eredményeiről. Az esemény egyben alkalmat nyújtott az idei, sorrendben IV. MANITOU munkagépkezelői olimpia megrendezésére is.

Väderstad-klinkia. A Väderstad-technológia alkalmazási lehetőségei kukorica elővetemény után (x)
A Väderstad Carrier, Cultus, TopDown talajművelő gépek és a Rapid vetőgép alkalmazásának előnyei kukorica után a vetésforgóban.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jogi oldal. A szőlészeti és borászati adatszolgáltatás változásai
(Dr. Szabó Lajos)
A szerző írásában a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendszerében bekövetkezett fontosabb változásokat foglalja össze.

Jogi oldal. A növényvédelmi bírság tételes mértékéről
(Dr. Szabó Lajos)
A jogi szakértő írásában a növényvédelmi bírság megállapításának jellemző eseteit ismerteti. A bírság tételes mértékét a 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet melléklete alapján mutatja be.

Arcképcsarnok… Beszélgetés Jordán Józseffel és fiával, Attilával
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés az elnök-igazgatóval és fiával a Palotabozsoki Mezőgazdasági Rt.-ről, a jövő terveiről, a családról.

Gráf József miniszter a magyar mezőgazdaság helyzetéről és kilátásairól
(Dr. Demes György)
Az ez év szeptemberében rendezett Bábolnai Gazdanapok vendége volt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki a rendezvény megnyitóján és az azt követő sajtóbeszélgetésen a magyar mezőgazdaság helyzetéről, az ágazat előtt álló feladatokról és a jövő tennivalóiról szólt.

IV. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia. Tudósítás
(Dr. Bódis László)
Debrecenben negyedik alkalommal rendezték meg a növekvő érdeklődéssel kísért ENERGOexpót. Munkatársunk Vaszkó Lászlót, a rendezvény igazgatóját, a V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetőjét kérdezte az ENERGOexpo céljáról, a programról, a legfrekventáltabb témákról.

Új tápanyag-gazdálkodási rendszer a gazdák szolgálatára
(Dr. Demes György)
A Bábolnai Gazdanapok keretében neves eseménynek adott színteret a Nitrogénművek Zrt. kiállítási pavilonja: Gráf József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter és dr. Magda Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke jelenlétében kutatás-fejlesztési együttműködési szerződés aláírására került sor az MTA-TAKI és a Nitrogénművek Zrt. között. Ez az együttműködés a tudomány, a felsőoktatás, a gyártó, a gyakorlat és a gazdálkodó közös nevezőre jutását segíti.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. „A tápanyag-gazdálkodás terén éltünk már meg szebb napokat.” Tudósítás
(Molnár Zoltán)
Tápanyag-gazdálkodási aktualitások címmel tartott szakmai tanácskozást szeptember végén, Velencén a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat. A megjelent érdeklődőket dr. Pálmai Ottó igazgató köszöntötte, aki előadásában az intézmény tápanyag-gazdálkodás területén végzett közel negyed évszázados tevékenységére tekintett vissza. A következőkben dr. Terbe István professzor, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára Zöldségnövények trágyázásának elmélete és gyakorlata című előadása hangzott el. Dr. Horváth József, a kaposvári székhelyű Talajerőgazdálkodás Kkt. vezetője előadásában a szántóföldi növények trágyázásának szaktanácsadásával foglalkozott. A rendezvény második felében a műtrágya-gyártók és -forgalmazók képviselői mutathatták be tevékenységüket és termékeiket.

Jegyzet gazdálkodóknak.  Az energiát termelő szántóföldről
(Kurucz Miklós)
A 22. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon nagy érdeklődés követte „A szántóföld mint az energia forrása” c. szakmai konferenciát. Sokan csak itt tudták meg, hogy idén megalakult a Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség (NAESZ), amelynek célja egy nemzeti agrár-energetikai program kidolgozása. Ennek alapja az energetikai célú növénytermesztés. Megvalósulása három területen hozhat eredményt: csökken az energiaimportunk, kisebb lesz a környezetterhelés és biztonságos, új lehetőséget jelent a mezőgazdasági termelés számára.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)