Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
A kenyér íze
(Dr. Bódis László)
A HÓNAP TÉMÁJA
Az őszi búza fajtaspecifikus tápanyagellátása
(Dr. Pepó Péter)
Az őszi búza termesztésben a műtrágyázás meghatározó agrotechnikai elem a termésmennyiség, a termésstabilitás és a termésminőség javítása szempontjából. Ezt igazolva a szerző áttekinti a műtrágya-felhasználás történetét, majd az őszi búza tápanyagellátásra vonatkozó kísérleteinek eredményeit és gyakorlati tapasztalatait osztja meg az olvasóval. A műtrágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezőket is sorra veszi és elemzi. Különös figyelmet fordít a fajtaspecifikus trágyázás bemutatására, amely a búza szakszerű tápanyagellátásában játszik jelentős szerepet, mivel a fajta igényére, trágyareakciójára alapuló trágyázást tesz lehetővé, így nagyobb termésmennyiség, kedvezőbb termésstabilitás, jobb termésminőség érhető el, kedvezőbbé tehető továbbá a kijuttatott műtrágyák hasznosulása, amellyel az agronómiai hatékonyság javítása mellett, a termesztés jövedelmezősége is növelhető.
IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN
Gondolatok egy rendhagyó fűszerpaprika bemutató apropóján
(Dr. Somogyi Norbert)
Az írásból a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberének egy fűszerpaprika bemutató kapcsán papírra vetett gondolataiba nyerhetnek betekintést, melyben a rendezvényen elhangzottak alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e létjogosultsága a hibrid fűszerpaprika fajtákra alapozott hajtatásos termesztésnek. A hazai helyzetkép átfogó bemutatása után a fűszerpaprika-termesztés technológiáit ismerteti, melyből kiderül miben is más a hajtatásos termesztés szemben a hagyományos termesztéstechnológiával, ill. miért lehet ez alternatíva a termelőknek és feldolgozóknak. Az írás lezárásaként lehetséges megoldások olvashatók az ágazati nehézségek kezelésére.
Őszi búza terméseredményekről – 2006
(Kovács Sándor)
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakembere írásában átfogó képet ad az őszi búza 2006. évi terméseredményeiről. Táblázatos formában mutatja be a standard fajták és harmadéves fajtajelöltek kísérleti eredményeinek kivonatát és összegzi az adatok alapján felvetődő kérdéseket, valamint a levonható következtetéseket.
Adatok az őszi árpa fajták megválasztásához
(Dr. Matók György)
A gazdálkodók fajtaválasztásának megkönnyítésére az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakembere írásában az államilag elismert őszi árpa fajták fajtaösszehasonlító kísérletének eredményeit adja közre éréscsoportonkénti bontásban.
Mennyit vessünk?
(Dr. Bódis László)
A szerző írásában a búzavetések kapcsán a régmúlt és napjaink szakirodalmát hívja segítségül azon kérdések megválaszolására, hogy mekkora az ajánlott vetőmag mennyiség, mi az irányadó az optimális csíraszám meghatározásban, merjünk-e kevés csíraszámmal vetni?
„A jó termés biológiai alapja a fémzárolt vetőmag” (x)
A Magyar Vetőmagkereskedők Szövetsége, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Magyar Gabona és Takarmányszövetség állásfoglalása a fémzárolt vetőmaghasználat terén.
Zöldségnövények Leíró Fajtajegyzéke. Csemegekukorica
(Füstös Zsuzsanna, Kovács Ferenc)
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet rendszeresen kiadja a zöldségfajták Leíró Fajtajegyzékét. Korábban ezek nyomtatott formában kerültek kiadásra, azonban az új kötetek csak elektronikusan érhetők el az OMMI internetes oldalain. A jobb információáramlás érdekében az Agrofórum a lehetőségekhez mérten a következő lapszámokban közölni kívánja a legjelentősebb zöldségfajok Leíró Fajtajegyzékben szereplő egyes fejezeteinek kivonatát. Első alkalommal a szerző az egyik legnagyobb területen termesztett kultúra, a csemegekukorica fajtáinak leírását, a legfontosabb agrotechnikai, küllemi, beltartalmi információkat foglalja össze, amelyek segíthetik a termelőket és felhasználókat a fajták megismerésében.
Láttuk, hallottuk, olvastuk. Syngenta Seeds csemegekukorica bemutató
(Dr. Princzinger Gábor)
A Syngenta Seeds 2006 augusztusában Hajdúszoboszlón tartotta a mindig nagy érdeklődéssel kísért csemegekukorica fajtabemutatóját. A szántóföldi bemutatónak a Hajdúszoboszló határában gazdálkodó Tonavar Kft. adott helyet. A téma e térségben észlelhető kiemelt fontosságát az is jelzi, hogy nyolc országból érkeztek szakemberek a rendezvényre. A 18 fajtából álló bemutató fajtasort egy szuperédes üzemi táblában vetették el. A szakmai tanácskozás második részében a Syngenta Seeds vezető szakemberei tartottak előadásokat.
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!
Az egyéni gazdaságok helyzete az AKI értékelése alapján
(Dr. Gockler Lajos)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2006 júniusában „Az egyéni gazdaságok eltartó-képessége, megélhetésben betöltött szerepe” címmel kiadványt jelentetett meg, melyben részletes elemzést adtak az egyéni gazdaságok helyzetéről. E téma átfogó vizsgálatával foglalkozik ezen írás szerzője is rámutatva azon kérdésekre, hogy az egyéni gazdaságok ténylegesen hol tartanak, mekkora gazdasági teljesítményt produkálnak és mi az elképzelésük a jövőt illetően.
Veszélyes kártevők (II./5.) Nyolclábú kártevő atkák
(Győrffyné dr. Molnár Júlia)
A veszélyes kártevők sorozat legújabb részéből megismerhetik a nyolclábú kártevő atkák jelentőségét és kártételét, a legfontosabb fajok rendszertani besorolását, elterjedését, valamint morfológiai, biológiai jellemzésüket. Az írásból természetesen az agrotechnikai, biológiai és kémiai védekezés lehetőségei sem hiányozhatnak.
Termő szőlőültetvény vásárlásának kockázata
(Horváth Csaba)
A szerző saját tapasztalati példáján keresztül mutatja be és összegzi azt, milyen növényegészségügyi problémával találta szembe magát termő szőlőültetvény vásárlását követően. Az írásból nemcsak a Roesleria pallida gombafaj okozta kártétel okaira derül fény, hanem az eset kapcsán levonható tanulságokra is.
Rétek és legelők műtrágyázása, gyepgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a Duna-Tisza közén
(Harmati István)
Az írás a Duna-Tisza közi réti talajú, különböző növényi összetételű természetes gyepek feljavításának és termésének növelési kérdéseivel, továbbá az ezek helyén létesített kultúrgyepek telepítésének és termésének magas szinten történő tartásának technológiájával foglalkozik. A gyeptermesztés sikere döntően a szakszerű tápanyag- és vízellátás függvénye, ezért e két tényező vizsgálatára koncentrál a cikkben a szerző. Az ismertetett műtrágyázási eredmények több évtizeden át végzett tartamkísérletek tapasztalatai, ahol N-, P- és K-műtrágyák különböző adagjainak és ezek kombinációinak hatását tanulmányozták a gyepek növényi összetételére.
KITEKINTÉS
Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.
GÉPESÍTÉS, GÉPEK
A vetőmagcsávázás gépei
(Dr. Dimitrievits György)
A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szakembere írásában a vetőmagcsávázás gondos végrehajtása érdekében szükséges gépeket és használatukkal kapcsolatos alapvető ismereteket mutatja be. A cikkben a csávázószer formulációja alapján, valamint működési rendszerük, kivitelük szerint csoportosítja és ismerteti a különféle csávázógépeket, továbbá kitér a mag- és a vegyszeráramlás szabályozására is. Az írás lezárásaként a gépek kiválasztásához és üzemeltetéséhez olvashatnak ajánlásokat.
A Turbo Teejet® Duo kiváló lefedettséget és minimáliselsodródást (drift) biztosít (x)
A forgalmazó Farmcenter Kft. a Turbo Teejet® Duo szórófejet ajánlja az egyenletesebb permetezés érdekében.
A hazai pálya előnye, avagy mit jelent a VOGEL&NOOT magyarországi gyártói háttere (x)
A VOGEL&NOOT munkagépek használatának előnyei gazdálkodói tapasztalatok alapján.
Vaderstad-klinika. Megérte a várakozás – újgenerációs Cultus kultivátorok a Väderstadtól
A Väderstad Kft. a megújult, második generációs Cultus kultivátorcsaládot ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.
A mezőgazdaság és a mezőgazdasági gépállomány változása az EU-csatlakozás éveiben (1.)
(Dr. Gockler Lajos)
A Központi Statisztikai Hivatal 2005 novemberében „Gazdaságszerkezeti Összeírást” végzett, melynek előzetes adatait egy kiadvány formájában hozta nyilvánosságra, amely bemutatja az elmúlt öt évben végbement szerkezeti változásokat a magyar mezőgazdaságban. A szerző a felmérés eredményeit alapul véve, hosszabb időtávlatban, szemléletesen elemzi az általános gazdasági adatokat, a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok számának és az átlagos művelt földterület alakulását, valamint a gazdaságok és művelt földterület méretcsoportok szerinti megoszlását. Ezenkívül értékeli a gazdaságok termelési típus szerinti arányainak alakulását, az egyéni gazdaságokban bekövetkezett változásokat, valamint az állattartó gazdaságok számának és az állatállomány alakulását. A KSH éves adatainak összevetése alapján megállapította, hogy az elmúlt öt évben elkezdődött ugyan a mezőgazdasági termelés koncentrációja, azonban az eredményesebb és versenyképesebb gazdálkodás érdekében még további jelentős változások szükségesek.
EGYÉB KÖZLEMÉNYEK
Arcképcsarnok… Beszélgetés Pócs Jánossal, az Agárdi Agrárgazdaság Zrt. vezérigazgatójával
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés az agárdi Agrárgazdaság Zrt.-ben folytatott gazdálkodásról, termelői összefogásról.
Bayer Légyott 2006 – Demjén. A siker titka: a minőség
(Molnár Zoltán)
Idén augusztusban a Bayer CropScience az Egri Borvidékhez tartozó Demjén községhez közeli Egri Korona Borház vendéglátásában tartotta szőlős Bayer Légyott rendezvényét. Az ültetvényben került sor a Bayer szőlővédelmi technológiáját „élőben” bemutató kísérlet értékelésére. Dr. Dula Bencéné, a Heves Megyei NTSZ kórtani szakelőadója ismertette a meghívottakkal a borvidékre jellemző idei károsító helyzetet. A szőlészek-borászok számára a rendezvény fénypontját a III. Bayer Borverseny eredményhirdetése jelentette.
Láttuk, hallottuk, olvastuk. 4M-ECO, a mezőgazdasági szaktanácsadó rendszer
(AF)
A XV. Farmer-Expon került sor arra, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszéke, valamint az MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoportja által szervezett konferenciára, amelyen a tanszék több évtizedes kutatási eredményei alapján kidolgozott komplex növénytermesztési döntéstámogató rendszerét mutatták be az érdeklődőknek, mellyel az észak-alföldi régióban tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozások munkáját, gazdálkodásuk eredményességét, hatékonyságát kívánják segíteni.
Jegyzet gazdálkodóknak. A repcetermelők javuló esélyeiről
(Kurucz Miklós)
A jegyzet a termelési, gazdaságossági és a piaci szempontok együttes bemutatásával a repcetermesztés hazai kilátására világít rá.
Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.