Nyissuk ki a könyveket!
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

A magyar növénynemesítés helyzete és hatása a mezőgazdaságra
(Dr. Matuz János, Dr. Kertész Zoltán)
Az írás a 2006. december 4-én, az OMMI „Biológiai alapok a mezőgazdaságban” című konferenciáján elhangzott előadásokról számol be. Részleteiben olvashatunk a különböző növényfajokon (pl. szántóföldi, zöldség-, gyógy-, fűszernövény-, gyümölcs-, dísz- és erdészeti növény fajok, valamint a szőlő) belüli államilag elismert fajták számának alakulásáról, valamint a 2006. évi hazai és külföldi fajtabejelentések összevetéséről is.

A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Dél-alföldi öntözővizek a vízkultúrás zöldségtermesztésben
(Rácz Istvánné)
A cikk a vízkultúrás zöldségtermesztés jelentőségére helyezi a hangsúlyt. A szerző a hajtatott zöldségnövények közül a Dél-Alföldön a paprika, a paradicsom és az uborka talaj nélküli, vízkultúrás hajtatásában lát megvalósítható lehetőségeket. Írásában sorra veszi a tápoldatok összeállításának szempontjait, melyek közé nemcsak a vízminőség tartozik, hanem az erre alapuló tápoldatozás kémiai feltételeinek megteremtése is. Emellett kifejti a tápoldat-összeállítás folyamatát, melynek első lépése a vízminőség értékelése, majd ezt követően kerülhet sor a vízvizsgálatra alapozott tápoldat összeállítására.

A fejes saláta szabadföldi termesztése
(Dr. Terbe István)
A szerző írásában összefoglalja a levélzöldségfélék táplálkozási jelentőségét, és a hazai fogyasztási szokásokat. Részletesen ismerteti a fejes saláta környezeti igényeit, valamint a termesztéstechnológia fontosabb elemeit. Így az írás tájékoztat arról, mire kell odafigyelni a terület-kiválasztásnál, a talaj-előkészítésnél, illetve milyen morfológiai bélyegek és biológiai tulajdonságok határozzák meg a sikeres fajtamegválasztást.  Valamint, hogyan történik a fejes saláta szaporítása, az ápolási munkák elvégzése és a betakarítás.

A zöldborsó termesztése
(Dr. Slezák Katalin)
Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának szakembere írásában a sikeres zöldborsó-termesztéshez elengedhetetlen ismereteket foglalja össze. Ismerteti a borsó környezeti igényeit, valamint azokat a szempontokat, amiket a fajtamegválasztás és a fajtasorok összeállítása során kell figyelembe venni. Részletesen foglalkozik a termesztéstechnológia elemeivel, így a talaj-előkészítéssel, szaporítással, növényápolással, a betakarítással és a postharvest munkákkal, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv által előírt minőségi paraméterekkel.

A koraiság növelésének lehetőségei a csemegekukoricánál
(Orosz Ferenc)
A szerző mielőtt részletezi a koraiság fokozásának lehetőségeit, ismerteti az olvasókkal a csemegekukorica-termesztés lényeges szempontjait a fajtaválasztás, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás, a szaporítás, a növényápolás, valamint a betakarítás terén.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

A fajtaváltás szükségessége és lehetősége a burgonyatermesztésben
(Dr. Polgár Zsolt)
A szerző írása elején azokat a főbb okokat emeli ki, amelyek azt eredményezték, hogy a burgonyatermesztés gazdasági kockázata jelentősen megnőtt, és így csökkent a termesztők termelési kedve. Véleménye szerint mindenképpen fajta- és szemléletváltásra van szükség az ágazatban. Több olyan érvet, valamint gazdasági kalkulációt is felsorakoztat, amelyek a hazai burgonyafajták termesztését támasztják alá.

A burgonya korai termesztésének fogalma és módszerei, újabb lehetőségek
(Dr. Hodossi Sándor, Dr. Kruppa József)
A szerzők írásuk elején ismertetik a kori burgonya fogalmát, illetve mindazon küllemi és beltartalmi értékeket, amelyben különbözik az „új” burgonya az őszi felszedésű, érett „tömeg” burgonyától. A korai burgonya termesztésének történeti áttekintése mellett a termesztéstechnológia egyes elemeinek részletes bemutatásával, és a nyári ültetésű bébi burgonyával is foglalkozik az írás.

Veszélyes kártevők (II./8.) Gyümölcsmolyok (1.)
(Hegyi Tamás, Szántóné Veszelka Mária)
A sorozat ezen része a gyümölcsmolyok közül a keleti gyümölcsmolyt veszi „nagyító” alá. Az írásból megismerhetik az olvasók a kártevő gazdasági jelentőségét, tápnövényeit, rendszertani besorolását, elterjedését, életmódját és kártételét, valamint a mechanikai és vegyszeres védekezés lehetőségeit is.

Egyes klimatikus és agrotechnikai tényezők hatása a kukoricahibridek gombás fertőzöttségére és a fuzáriumtoxin tartalmára
(Dr. Sárvári Mihály)
A szerző írásából a Debreceni Egyetem Növénytudományi Tanszékén végzett gombás fertőzésekre irányuló 2006-os vizsgálatokba nyerhetnek betekintést az olvasók, melyben az egyes klimatikus és agrotechnikai tényezők hatását elemzik a kukoricahibridek fuzáriumtoxin tartalmára és a gombakórokozók által okozott fertőzöttségre vonatkozóan.

Műtrágyázási kísérleti eredmények – 2006 (x)
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. műtrágyázási kísérleteinek eredményei különböző kultúrákban.

Az új Goal Duplo. Csak szeretni lehet (x)
(Szabó István)
A Dow AgroSciences napraforgóban, hagymában, szőlőben és gyümölcsösben alkalmazható új gyomirtó szerét, a Goal duplot ajánlja magról kelő kétszikű gyomnövények ellen.

A MONSANTO és a harmadik évezred nagy növénye, a kukorica (x)
(Szanyi István)
Múlt, jelen, jövő Monsanto szemmel a kukoricatermesztés terén.

Új kihívások előtt a kukoricatermesztés (x)
(Sipos Péter)
A Pionner szakembere a kukoricában gondot okozó Fusarium-toxinokra, és a probléma fontosságára világít rá írásában.

PIONEER Stúdiumok – Február (x)
(Sipos Péter, Dr. Piukovics László)
A PIONEER Stúdiumok februári sorozatában a bioetanol jövőjéről, előállításának lehetőségeiről, valamint a napraforgóban alkalmazható Express®-toleráns gyomirtási technológiáról kaphatnak információkat a termesztők.

A Proponit 720 EC újjászületése (x)
(Salamon György)
Az Arysta LifeScience Magyarország Kft. a Proponit 720 EC gyomirtó szert (propizoklór) kínálja magról kelő egyszikűek és néhány kétszikű gyom ellen az engedélyezett kultúrákban.

Bevált és sokszor bizonyított kukoricahibridek a KWS-től (x)
(Dr. Nagy Sándor)
A KWS hibridkínálata a kukoricatermesztők számára.

A napraforgó posztemergens gyomirtása: Az Express^Ò50 SX^Ò alkalmazása PR63E82-es napraforgóban (x)
(Dr. Tóth Elemér, Dr. Molnár István, Rácz István)
A DuPont Magyarország Kft. az Express 50 SX-et (tribenuron-metil) ajánlja a napraforgó posztemergens gyomirtására.

Nativo – egy fungicid, mely értünk született (x)
(Farády László)
A Bayer CropScience új, kombinált hatóanyagú gombaölő szerét a Nativot (tebukonazol+trifloxistrobin) kínálja a búzatermesztők számára.

A repce, a Talstar és a Kwizda (x)
(Fehér Tamás)
A Magyar Kwizda tavaszi repce csomagját ajánlja a repcetermesztők figyelmébe.

Mennyit érnek a GrowHow műtrágyák? (x)
A POWER műtrágyacsalád használatának előnyei a Kemira GrowHow ajánlásában.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak a külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A mikrogranulátum-szórás műszaki feltételei
(Dr. Dimitrievits György)
A Mezőgazdasási Gépesítési Intézet szakembere írásában a mikrogranulátum-szórókkal szemben támasztott legfontosabb követelményeket, műszaki előírásokat ismerteti. Bemutatja a mikrogranulátumok kijuttatására kifejlesztett különböző rendszerű gépeket és adaptereket, valamint a mikrogranulátum-szórók helyes beállításának feltételeit.

Väderstad-klinika. Väderstad bemutató-gazdaság program, Boris László gazdasága (x)
A Väderstad munkagépek használatának előnyei gazdálkodó szemmel.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet gazdálkodóknak. Az agrometeorológia hasznosságáról
(Kurucz Miklós)
A jegyzet gazdálkodóknak sorozat ezen része a sikeres gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen információkat  nyújtó agrometeorológiával, és annak jelentőségével foglalkozik.

Agrármúltunk nagyjai. Kocsis Pál (1884-1967)
Az agrármúltunk jeles alakjait bemutató sorozat első részében Kocsis Pál szőlőnemesítő munkásságával és életútjával ismerkedhetnek meg az olvasók.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Körkép a hazai lisztharmatkutatásokról
(Dr. Békési Pál)
A MAE Növényvédelmi Társaság Növénykórtani Szakosztálya 2006 novemberében az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének könyvtárában tartotta munkaértekezletét a hazai lisztharmatkutatásról. Az elhangzott előadásokba nyerhetnek most bepillantást a szerző írásából.

Arcképcsarnok. Beszélgetés dr. Fehér György főigazgatóval
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóval az agrárintézmény helyzetéről, valamint saját agrártörténeti munkásságáról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Eredmények és tervek a BASF-nél
(Dr. Demes György)
A 2006-os év eredményeiről tájékoztatta partnereit a BASF Agrodivíziója a december 1-jén Balatonalmádiban megrendezett kereskedelmi fogadáson.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)