„Hát őrzője vagyok-e én?”
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

A mezőgazdasági gépesítés helyzete napjainkban
(Dr. Hajdú József)
A szerző írásában a 2000 és 2005 közötti KSH felmérések alapján elemzi a mezőgazdasági gépesítés jelenlegi helyzetét. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években lezajlott termelési és birtokkoncentráció kevésbé hatott a géppark racionalizálásra, illetve a gépesítési költségek mérséklésére. A gépberuházások a támogatások függvényében erősen ingadoztak, 2003-ig dinamikus növekedés, majd 2004-től jelentős visszaesés volt tapasztalható. A cikk átfogó képet ad a motorteljesítmény-kapacitás, a traktorállomány, a traktorsűrűség, az arató-cséplőgép állomány változásáról is az évek tükrében.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Mennyi búzát „ehet meg” a vírus? Korábbi tapasztalatok, idei tanulságok
(Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter)
A vetésidő őszi búzára gyakorolt hatásainak vizsgálata rendszeres feladata a hazai kutató-műhelyeknek. A megfigyelések tapasztalatai szerint a legnagyobb termésstabilitás az október 1-20. között elvégzett vetésekhez köthető. Az ettől eltérő időpontok vizsgálatai segíthetnek a termesztéstechnológia más elemeinek fejlesztésében, így az optimálisnál korábbi vetést kevesebb vetőmaggal alkalmazó metódus megítéléséhez. A szerző a 2002-ben, Martonvásáron végzett vetésidő kísérlet növényvédelmi tapasztalatait állítja szembe az idei búzaállomány növényvédelmi helyzetével, amelyet a kivételesen enyhe tél sajátosan módosított.

„Rosszkedvünk tele…” avagy mi jöhet még a kalászos gyomirtási szezon kezdetéig?
(Benécsné Dr. Bárdi Gabriella, Balogh Ákos)
A szerzők véleménye szerint a hosszú ősz és enyhe tél miatt rengeteg károsító fog megjelenni a kalászosokban, és a gyomok elleni védekezésben sem lehet majd a jól bevált megoldásokra támaszkodni. Egyetlen kedvező hírt közölnek, mégpedig a gabonapiac jelenlegi helyzetéről. A búza és a kukorica világpiaci ára ugyanis évek óta nem áll olyan magasan, mint jelenleg. Nem is beszélve a kalászosok alternatív energiaforrásként történő hasznosításának növekvő igényéről. Ugyanakkor az időjárás kedvezőtlen hatásai mellett, a gyomirtási technológiára is kiható újabb agrotechnikai kihívások szintén elgondolkoztatják a termelőket. Mindezek ellenére a kalászosok gyomok elleni védelmében fontos tudni bizonyos irányelveket az agrotechnikai elemek, a mechanikai és a vegyszeres gyomirtás alkalmazásakor. Ebben nyújt segítséget a cikk, amely ezenfelül gyakorlati információkat ad a kalászosokban 1999-től alkalmazható új herbicidekről (széles és szűk spektrummal), valamint a már ismert készítmények újdonságot hozó megjelenéséről.

Növénytáplálás és növényvédelem a „PHYTO-MED” márkanevű „C-komplex” növényvédelmi hatású növénykondicionáló termékcsalád alkalmazásával (x)
(Varga József)
PHYTO-MED Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. a „C-komplex” növénykondicionáló termékcsaládot kínálja a növénytermesztők számára.

A Sekator-olló sikerei a gabonatáblákon (x)
(Farády László)
A Bayer CropScience a Sekator (amidoszulfuron+jodoszulfuron+mefenpir-dietil) gyomirtó szert kínálja a kalászosok gyomirtására.

Egy mázsa búza… (x)
(Szabó Roland)
A Summit-Agro Hungária Kft. az ECOPART-DUPLO-t (piraflufen-etil+mekoprop-p) ajánlja az őszi búza vegyszeres gyomirtására.

A kukorica vízellátásának javítása termesztéstechnológiával
(Dr. Széll Endre)
A 2003-2006. évek országos termésadatait összevetve megállapítható, hogy a vízellátottság alapvetően meghatározza a kukoricatermesztés eredményességét. A kukoricát kedvezőtlenül érintő téli csapadékhiányt öntözés nélkül teljes mértékben ellensúlyozni nem lehet, ugyanakkor kutatási eredmények bizonyították, hogy szakszerűen elvégzett termesztéstechnológiai eljárásokkal az öntözés mennyiségét csökkenthetjük azáltal, hogy a kukorica a rendelkezésre álló vizet minél nagyobb hatékonysággal hasznosítja. Az írás e szempontot szem előtt tartva nyújt szakmai, gyakorlati tanácsot a kukoricahibridek tenyészidejének és az előveteményének megválasztása, valamint a talajművelés, a vetés és a gyomirtás témaköreiben.

Sikeres napraforgó-termesztés KWS fajtákkal (x)
(Sipos Géza)
A KWS Magyarország Kft. napraforgó fajtaajánlata az idei szezonban.

Új technológiai ajánlat a kukorica gyomirtására… (x)
(Takács Attila)
A kukorica hatékony gyomirtására a Dow AgroSciences a Mustangot (floraszulam+2,4-D) és Trophyt (acetaklór+diklórmid) ajánlja.

Termesztési tapasztalatok esszenciái (x)
(Dr. Bodnár Emil, Dr. Árendás Tamás)
A Bázismag Kft. a Hunor és az Mv 277 hibrideket kínálja a kukoricatermesztőknek.

Gondolkodjunk együtt – a termelő és a Pioneer – a termelésről, hónapról hónapra! (x)
(Dr. Piukovics László)
A PIONEER Stúdiumok márciusi sorozata a kukorica és napraforgó hibridválasztásban nyújt segítséget a termesztőknek.

Successor^® T: új gyomirtó szer kukoricában (x)
(Dr. Molnár István, Dr. Tóth Elemér)
DuPont Magyarország Kft. egy új készítményt,  a Successor^® T-t (petoxamidot+terbutilazin) ajánlja a kukorica vegyszeres gyomirtására.

ORDAX – Új megoldás a kukorica gyomirtásban (x)
(Dr. Kovács Imre)
ORDAX (topramezon+pendimetalin+metiloleát+metilpalmitát) új kombinált gyomirtó szer a BASF Hungária Kft. kínálatában a kukoricatermesztők számára.

Laudis – gyomirtásból kiváló (x)
(Nagy Lajos)
A Bayer CropScience a Laudist (tembotrion) ajánlja a kukorica gyomirtására.

Változások az engedélyezett növényvédő szerekben
Az összeállítást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága készítette el az engedélyezett növényvédő szerekben, 2006. évben bekövetkezett változások alapján. Az engedélyező hatóság tavaly 43 db új szerre adott ki engedélyt, 75 db engedélyokiratot módosított és 33 db engedély visszavonását végezte el. A cikk az uniós hatóanyag-értékeléseket követően táblázatos formában ismerteti az aktuális pozitív listán (91/414 EKG irányelv I. mellékletében) szereplő, hazai engedéllyel rendelkező készítményeket, az uniós felülvizsgálati program szerint visszavont hatóanyagokat, növényvédő szereket, valamint a 2006. évben új készítményként engedélyezett szereket.

Zöldségnövények Leíró Fajtajegyzéke. Paradicsom
(Kovács Ferenc)
A sorozata a paradicsom fajták leírásával folytatódik. Az államilag elismert fajták számát tekintve, a Nemzeti Fajtajegyzékben 43 determinált, 48 folytonnövő és 10 féldeterminált fajta szerepel. A determinált növekedésű fajtákat szabadföldön elsősorban feldolgozóipari célra, a folytonnövőket és a féldetermináltakat általában termesztő berendezésben, friss fogyasztásra termesztik. A cikkben általánosságban olvashatunk a folytonnövő és féldeterminált, valamint a determinált növekedésű paradicsom jelentőségéről, termesztéséről, vetésterületéről, növényvédelmi helyzetéről, valamint minőségi követelményeiről. Ezen kívül az írás tartalmazza a 2003., 2004., és 2005. évben államilag elismert folytonnövő és féldeterminált, valamint a 2003. és 2004. években államilag elismert determinált növekedésű fajták rövid leírásait és a leíró kísérletek körülményeit.

Gondolatok, tapasztalatok a sárgadinnye oltásáról
(Szamosi Csaba, Bársony Csaba)
A dinnyetermesztőkben egyre gyakrabban megfogalmazódik a kérdés, hogy oltsák vagy ne oltsák a sárgadinnyét. Ezért a szerzők felsorakoztatják az érveket és ellenérveket az oltás alkalmazását illetően. Az oltott sárgadinnye termesztésével nagyobb területen foglalkozó ázsiai és európai országokban kivétel nélkül a fuzáriumos betegség kényszerítette ki az új technológia bevezetését. Hazánkban egyelőre nincs számottevő jelentősége és nem is várható, hogy súlyos problémákat okozna ez a betegség, így a közeljövőben nem remélhető az oltás arányának nagymértékű növekedése a hazai dinnyetermesztésben. Habár a fuzárium-rezisztencia mellett további előnye a magasabb termésátlag elérése, valamint kimutatták a cukor- és szárazanyag-tartalom növekedését is. Ezzel szemben egyes szakemberek az oltás legfőbb hátrányaként a beltartalmi minőségromlást említik. A cikkből továbbá azt is megtudhatjuk, hogy milyen jellemzőket kell figyelembe vennünk az optimális sárgadinnye alany kiválasztásakor.

A burgonya vegyszeres gyomirtása
(Nagy Margit)
Az írás a gyomosodási és gyomirtási szempontból tekinti át a burgonya agrotechnikai védekezését és tarlókezelését, ezen kívül részletezi a vegyszeres gyomirtását (preemergens és állománykezeléseket) a felhasználható gyomirtó szerek feltüntetésével.

A burgonyatermesztés növény-egészségügyi ellenőrzése
(Szőnyegi Sándor)
Növényegészségügyi szempontból a burgonya az EU legfontosabb növénye, amelyet az irányelvek a legszigorúbban és a legrészletesebben szabályoznak. A hazai növényegészségügyi jogszabályok rendelkezései tartalmazzák a kórokozók terjedésének megakadályozásáról szóló EU-irányelveket és szigorú intézkedéseket. A szerző sorra veszi mindazokat a feladatokat, amelyeket a burgonyát termesztő, raktározó, értékesítő és importáló személyeknek, valamint társaságoknak kell elvégezni a növényegészségügyi nyilvántartási rendszer keretében. Továbbá a növényvédelmi hatóság intézkedéseit is bemutatja. A cikk második felében két, zárlati listán található fontosabb kórokozó (Ralstonia solanacearum, Potato stolbur mycoplasma) gazdasági jelentőségét, elterjedését foglalja össze, valamint az általuk okozott fertőzés esetén meghozott zárlati intézkedéseket is megemlíti.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK!

Kukoricabogár kártételi helyzet 2006-ban, a lehetséges védekezési megoldások 2007-ben
(Tóth Béla, Tóth Veronika)
A cikk az ország öt megyéjében – Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar, Somogy és Tolna megyékben – számol be a kukoricabogár kártételi helyzetéről, az ellene való védekezés tapasztalatairól, valamint egyéb megfigyelésekről a 2006-os évben. Egyúttal előrevetíti a védekezés lehetőségeit a 2007-es évre, az egyes megyékben tapasztaltak alapján.

Kalászosok trágyázása nitrátérzékeny területeken
(Pirkó Béla)
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. kormányrendelet a mezőgazdasági területek trágyázása tekintetében számos új szabályozó tényezőt alkalmaz. Azok minősülnek nitrátérzékeny területeknek, amelyek településhatárosan kerültek lehatárolásra. Ezeken a területeken kötelező betartani a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat szabályrenszerét, mely előírások a trágyák tárolására és felhasználására vonatkoznak. A cikk bemutatja ezeket az előírásokat, melyeknek alapvető célja, hogy a nitrát-kimosódás a lehető legkisebb legyen.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak a külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Kollokvium a francia mezőgazdasági kutatások szervezési és finanszírozási rendszeréről
(Dr. Somogyi Norbert)
A magyar mezőgazdasági kutatás és kutatásszervezés válaszút előtt áll. A „hogyan tovább?” kérdésre természetesen nem lehet azonnal megadni a helyes választ, hiszen ahhoz, hogy több évtizedre kiható, megfontolt döntést hozhassunk majd, érdemes minél szélesebb körben tájékozódnunk, ki hogyan teszi ezt a világban máshol? Részben ez a szándék is vezette az FVM-et akkor, amikor a francia mezőgazdasági minisztérium segítségét elfogadva december 21-én konferenciát szervezett a francia agrárkutatás-szervezés megismertetése érdekében a lehető legszélesebb hallgatói kör számára.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A BELARUS Traktor Kft. sikerrel mutatta be… (x)
A Belarus Traktor Kft., mint az MTZ traktorok kizárólagos hazai importőre, a 2007. évi AGRO-MASHEXPO kiállításon is kiállította valamennyi, Magyarországon forgalmazott erőgépét.

A tavaszi magágykészítés agrotechnikai követelményei és eszközei
(Dr. Jóri J. István)
A magágykészítési műveletek célja a vetőmag igényét optimálisan kielégítő vetőágy kialakítása. A műveletek és eszközök helyes megválasztása csak az agrotechnikai igények ismeretében lehetséges. A szerző írásában összefoglalja a magágykészítő eszközökkel szemben támasztott ezen agrotechnikai igényeket, majd sorra veszi azokat a talajművelő alapeszközöket, amelyek alkalmazásával a vetőágy jó minőségben elkészíthető.

Väderstad-klinika. A Väderstad 2007. évi újdonságai (x)
A Väderstad idei újdonságai a talajművelő munkagépek terén.

Gyomirtás hatékonyabban: Hígítatlan szerkijuttatás MANKAR^® ULV permetező eszközökkel (x)
(Dr. Demes György)
MANKAR^® ULV permetező eszközök használatának előnyei a gyomirtó és rovarölő szerek kijuttatásában.

A gépi munkák várható költségei 2007-ben
(Dr. Gockler Lajos)
Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) egyik fontos feladata, hogy tájékozódjon és tájékoztasson a gépüzemeltetés költségeinek alakulásáról. Az Intézet úgynevezett „bázisgazdaságokban” folyamatosan figyelemmel kíséri a gépek teljesítéseit és költségeit, és ezeket az adatokat, valamint a gépvizsgálatok eredményeit felhasználva minden évben költség-előrejelzést készít. A szerző írásából ezen adatokba nyerhetnek betekintést az olvasók.

Új logisztikai raktárbázis Baján az alkatrészellátás szolgálatában
(Dr. Demes György)
Az AXIÁL Kft. 2007. januárban Bajára invitálta partnereit az új Alkatrész Logisztikai Központ ünnepélyes átadására.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Könyvbemutató az Akadémián
(Dr. Bódis László, Kosztolányi Attila)
Megkülönböztetett érdeklődés kísérte dr. Nagy János egyetemi tanár „Kukoricatermesztés” című könyvének bemutatóját az Akadémián. A részleteket megismerhetik munkatársaink írásából.

Agrármúltunk. Bittera Miklós
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Bittera Miklós életútját és munkásságát ismerhetik meg.

Jegyzet gazdálkodóknak. Egy kiállításon született gondolatok
(Kurucz Miklós)
A jegyzet ezen részében a szerző az Agro+Mashexpo kapcsán a mezőgazdaság gépesítettségével, a géptámogatási lehetőségekkel foglalkozik.

Jogi oldal. Szervezeti változások az agrárigazgatásban
(Dr. Szabó Lajos)
A Magyar Közlöny 2006. december 23-ai számában a magyar közigazgatás szervezeti felépítését érintő számos kormányrendelet kihirdetése történt meg. Ezek közül az agrárigazgatást érintő változásokat  ismerteti a szerző írásában.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)