Új színekben, a régi színvonalon
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

A klímaváltozás lehetséges hatásai az agráriumra
(Dr. Harnos Zsolt, Dr. Láng István)
Az európai mezőgazdaság számos kihívással fog szembesülni a következő évek során, mely nehézségeket az éghajlatváltozás is tovább fokozza. 1850-hez képest 0,76 °C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet a világon. Becslések szerint a jelenlegi gazdasági fejlődés változatlan folytatása mellett 2100-ra a globális felmelegedés 1,8-4 °C között lesz az 1990. évi szinthez képest. Az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás nagy hatást gyakorolt a csapadék mennyiségére, a növény- és állatvilágra, valamint az élelmiszer-ellátásra. Kutatók számos kísérletből arra következtettek, hogy az éghajlatváltozás hatására a búza, árpa, rozs, burgonya és kukorica termeszthetősége 100-150 km-rel északabbra tolódik, valamint hogy növekedhet a termés is. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a klímaváltozást egyre gyakoribb és intenzívebb időjárási anomáliák kísérik (pl. több hőségnap, aszályveszély, szélviharok stb.). Az extrém időjárási események által okozott kár pedig jelentősen növekszik. Az Európai Unió mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos terveit – a klímaváltozás vonatkozásában – a cikk végén ismerhetjük meg.

FÓKUSZBAN A TALAJMŰVELÉS

Bevezető
(Dr. Birkás Márta)
A bevezető írásban a „Fókuszban a talajművelés” című rovat aktualitásáról és hátteréről olvashatunk, valamint megismerhetjük a rovatban közzétett cikkek témáit.

A talajszerkezet- és nedvességkímélő művelés biztonsága aszályos idényben
(Dr. Birkás Márta)
A szerző előbb az aszályos év tanulságairól számol be majd nyolc pontba foglalja a nedvességkímélő művelés jellemzőit: 1. Talajállapot (kockázat) ismeret. 2. Talpréteg nélküli állapot (biztonság). 3. Talajlazítás. 4. Kis vízvesztő felület kialakítása. 4. Felszíntakarás. 5. Szervesanyag-kímélés. 6. Tarlógondozás. 7. Szántás-elmunkálás. 8. Kevesebb rög- és porképzés. Ezt követően a vízveszteség növelő hibákat összegzi, mint pl. mély vagy késedelmes tarlóművelés, elmunkálatlan nyári művelés, hiányos gyomirtás. Végül az okszerű, alkalmazkodó talajművelés fogásait ismerteti.

A klímaváltozáshoz alkalmazkodó gépesítés agrotechnikai és műszaki megoldásai
(Dr. Jóri István)
A klimatikus és technológiai problémák kiküszöbölése céljából a talajvédő- és környezetkímélő művelési és vetési technológiák fejlesztése területén folynak széleskörű kutatások. A szerző a forgatásos és forgatás nélküli alapművelés, a magágy-készítés, valamint a mulcstechnológia fejlesztési eredményeiről ad áttekintést. Négy pontban foglalja össze a gépesítés klímaváltozás okozta kihívásokra adott válaszát, amelyek kidolgozása a jövő feladata: technológia-változtatás, művelet összevonás/elhagyás, gyorsabb, flexibilisebb, hatékonyabb géppark, valamint célorientált gépesítés.

A talajkondíció-javító zöldtrágyanövények talajművelése és vetése szélsőséges idényben
(Dr. Gyuricza Csaba)
Az idei év szélsőséges időjárási viszonyai újra a nedvességtakarékos technológiák alkalmazására világítanak rá, nem csak a hagyományos haszonnövényeknél, hanem a talajkondíciót javító másodvetésű zöldtrágya-növényeknél is (pillangós és nem pillangós virágú növények). A hazai gazdálkodók körében különösen a mustár, az olajretek és a facélia kedvelt, melyek termesztésének sikerességét elsősorban a talajművelési technológia és a vetés időzítése határozza meg. Az írásban a helyes technológia követelményeit és elvégzését, valamint a vetés idejének célszerű megválasztását ismerhetjük meg.

Növénytermesztés a nedvességmegőrzés jegyében
(Szöllősi Gergely)
A szerző és munkatársai kísérletükben négy szántóföldi kultúrnövény tenyészidő alatti vízigényét vizsgálták, melynek kifejezésére a dinamikai vízigényt használták. A dinamikai vízigény értékeit az adott növény tenyészidőszakára felbontva ábrázolták. Az adatok alapján olyan talajművelési eljárásokat dolgoztak ki, amelyek jobban illeszkednek a növények vízigényéhez és a csapadékviszonyokhoz.

Csökkentett menetszámú, nedvességmegőrző talajművelés fortélyai egy családi gazdaságban. Riport
(Kosztolányi Attila)
A Balaton déli partjától nem messze fekvő, közigazgatásilag Marcalihoz tartozó kicsiny település Bize, ahol a családi gazdaságot irányító Rádics Jánost az általuk alkalmazott csökkentett menetszámú talajművelésről, annak gépesítési hátteréről kérdeztük.

Talajkímélő és nedvességmegőrző talajművelés, ahogy azt Lengyeltótiban látják. Riport
(Kosztolányi Attila)
Légrádi Miklós egyéni vállalkozóval a talajkímélő és nedvességmegőrző talajművelés terén szerzett tapasztalatairól, a technológiához szükséges műszaki feltételekről beszélgetett munkatársunk Lengyeltótiban, a családi gazdaság területén.

Nedvességmegőrző talajművelés szemlélete a Tedeji Agrártermelő és Szolgáltató Rt.-nél. Riport
(Kosztolányi Attila)
Munkatársunk Kőrösi Róbertet, a Tedeji Agrártermelő és Szolgáltató Részvénytársaság növénytermesztési és gépesítési igazgatóját a nedvességmegőrző talajművelés gyakorlati oldaláról, az e téren szerzett többéves tapasztalataikról kérdezte.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Mikor vessük a búzát? – Pro és kontra!
(Dr. Petróczi István Mihály)
A búza legkedvezőbb vetésidejének alkalmazása az elérhető eredmény szempontjából meghatározó jelentőségű. A szerző az elmúlt évtizedek hazai kutatási és gyakorlati eredményei tükrében vizsgálja a búza optimális vetésidejét hazánkban. Az eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy a vetésidőre nincs „tökéletes recept”. Ugyanakkor a különböző vetésidőkkel elért terméseredmények közötti szélső értékek elérik, esetenként meg is haladják az 1 t/ha-t. A továbbiakban a szerző tehát arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen megoldásokkal lehet stabilizálni a pozitív, illetve mérsékelni a negatív vetésidő hatásokat. A magyar „Laloux-módszer” avagy a „Szekszárd-Dalmandi” modell (korai vetés) alkalmazása, kiegészítve a vízmegőrző talajművelés, színvonalas növénytáplálás, valamint a tervszerű őszi növényvédelem módszereivel, sikeres lehet a probléma megoldására.

Egyes kalászos vírusbetegségek megjelenésének lehetséges okairól és a védekezés lehetőségeiről
(Halvaksz Béláné)
A kalászos törpülés vírusok egyes esetekben súlyos tüneteket okoznak az őszi búzánál és az őszi árpánál, máskor pedig nem. Ennek a magyarázatára keresi a választ a szerző írásában, valamint bemutatja a vírusfertőzés elleni védekezés lehetőségeit.

IX. Kalászos gabona Fórum a Summit-Agro szervezésében (x)
A Summit-Agro Hungária Kft. IX. alkalommal szervezett nagy érdeklődésre számot tartó Kalászos gabona Fórumot Visegrádon.

Gyümölcstermesztés és -tárolás Vámosmikolán. Riport
(Kosztolányi Attila)
Az Ipoly völgyében, festői környezetben fekvő – az észak-magyarországi gyümölcstermesztésben korábban is jelentős szerepet játszó – településen, Vámosmikolán beszélgetett munkatársunk az Eurotrust Consult Kft. főkertészével, Juhász Sándorral az egyik meghatározó tevékenységükről, a gyümölcstermesztésükhöz szorosan kapcsolódó gyümölcstárolásról, annak technológiai hátteréről, valamint a legfontosabb, betárolás során figyelembe veendő szempontokról.

„Bort erjesztéskor kell csinálni”
(Györök Zsuzsa)
Javában zajlik a szüret az ország egész területén, így a Szekszárdi borvidéken is. Ennek kapcsán munkatársunk a szüret utáni teendőkről, az alkalmazható anyagokról és azok beszerezhetőségéről beszélgetett Vadai Mihállyal, aki borászathoz kapcsolódó árucikkek, gépek forgalmazásával foglalkozik.

„Szőlős légyott” – 2007 (x)
(Lovász Csaba)
A Bayer CropScience augusztusban tartotta „Szőlős Légyott” rendezvényét.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Helyzetkép a hazai burgonyatermesztésről
(Kosztolányi Attila)
A szerző írásában több évre visszamenően ismerteti a hazai burgonya területi és termésadatait. Az ágazatot érintő problémák bemutatása mellett olvashatnak a fogyasztói szokások változásáról, valamint a korai újburgonya termesztéséről is.

A vetőburgonya szaporítás helyzete Magyarországon
(Keresztes Dénes)
A Hajdú-Bihar megyei MgSzH szakembere írásában a hazai vetőgumó szaporításról ad átfogó helyzetképet. Táblázatban szemlélteti az elmúlt 14 év vetőgumó-szaporítási adatait, amelyek jól látható csökkenést tükröznek. Kiugró visszaesés az EU-s csatlakozásunk óta tapasztalható, amikortól is az EU-s szigorú szabályok szerint kellett a vetőgumó előállításokat minősíteni. A csökkenés tovább folytatódott, így napjainkban az ellenőrzésre bejelentett vetőgumó-szaporító területek nagysága mindössze 355 hektár. A vetőgumó-szaporítást „uraló” fajták részarányának bemutatása és az e téren várható tendenciák ismertetése után az elmúlt évi, valamint az idei termesztési és növényvédelmi tapasztalatokat összegzi.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Országos burgonya fajtabemutató Nyírteleken
(Kosztolányi Attila)
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MgSzH és az Országos Burgonya Terméktanács szervezésében ötödik alkalommal került sor országos burgonya konferenciára és fajtabemutatóra augusztus közepén, Nyírtelken.

Az évjárat hatása a burgonyára és az öntözés jelentősége
(Dr. Kruppa József)
Az adott évi környezeti tényezők közül az extrém időjárás jelentős hatással van a burgonya minőségére, azonban – mint ahogy arra a szerző is felhívja a figyelmet írásában – az öntözéssel, kiegyenlített, gyakori kis vízadagok kijuttatásával nagymértékben növelhető a termésbiztonság és -mennyiség.

Jól megválasztott hibridekkel teljesíthetőek a minőségi célok
(Dr. Hegyi Zsuzsanna, Spitkó Tamás, Pók István, Dr. Marton L. Csaba)
Martonvásáron 2001-ben kezdték meg az 50-es évektől államilag elismert hibridek reprodukcióját. A régi hibridek folyamatos reprodukálásának köszönhetően 2006-ban 13 régi martonvásári hibridet vizsgáltak 11 új hibriddel összehasonlító kísérletben. A 2006-ban beállított kísérlet fő célkitűzése a régi és az új hibridek beltartalmi minőségének vizsgálata volt, melynek eredményeibe tekinthetnek be az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete szakembereinek írásából.

Új elvárások a kukorica minőségével szemben
(Dr. Marton L. Csaba, Dr. Hegyi Zsuzsanna, Dr. Nagy Emese, Dr. Pintér János, Rácz Ferenc)
A korábbi évekhez képest az utóbbi időszakban a termőképesség és termésstabilitás mellett új elvárások kerültek előtérbe a kukoricával szemben. Az intervencióra felajánlott kukorica esetében a hektolitertömeg és a tört szem aránya, valamint a szemnedvesség szigorítása követel figyelmet. Kevés szó esik manapság a malomipari feldolgozásról is, pedig a 40 % körüli grízkihozatalt megfelelő fajtaválasztással és technológiával akár 60 %-ra is lehet javítani. A grízkihozatalt jelentős mértékben a szemek fajsúlya határozza meg. A szakemberek írásukban a martonvásári hibridek két paramétere, a hektolitertömeg és a fajsúly terén elért nemesítési eredményeiket mutatják be az olvasóknak.

A 2007-es aszály első tapasztalatai, avagy a Pioneer kukoricák jobb állapotának háttere (x)
A Pioneer kukorica hibridek termesztésének tapasztalatai az idei aszályos esztendőben.

Hol van már a napraforgó?
(Dr. Bódis László)
Az írás az augusztus végén Székkutatson és Tordason megrendezett napraforgó tanácskozás és bemutató fontosabb pillanataiba enged betekintést.

A darazsak kártétele és a védekezés lehetőségei a gyümölcs- és szőlőtermesztésben
(Jósvai Júlia, Dr. Voigt Erzsébet, Dr. Tóth Miklós)
A redősszárnyú darazsak néhány faja mezőgazdasági szempontból jelentős károkat okozhat. Az érett gyümölcs húsa vonzza a darazsakat, melyek szőlőben, és gyümölcsösökben jelentős kárt okozhatnak. A szerzők írásukban ismertetik a fontosabb kártevő darázsfajokat, a darazsak életmódját és kártételét. Az írást a darazsak elleni védekezés lehetőségeinek, illetve az e téren végzett vizsgálataiknak bemutatása, valamint a levonható következtetések zárják.

Csiperketermesztés Európában és Magyarországon
(Dr. Győrfi Júlia)
A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának szakembere írásában több évre visszamenően részletesen ismerteti, hogyan alakult az Európai Unió egyes a gombatermesztés terén jelentősebb tagállamainak csiperketermesztése., illetve milyen változások következtek be a hazai termesztés terén. Az írásból megtudhatják azt is, hogy Magyarországon hány csiperkekomposzt-üzem működik, a komposzt letermesztése hogyan történik, illetve a gombaexport terén milyen lehetőségei vannak a hazai termesztőknek.

Az őszi levegő uralkodó aeroallergénjei: a gombaspórák
(Dr. Juhász Miklós)
Az aerobiológus szakember írásában az őszi allergiás tünetekért leginkább felelős gombasprórákkal foglalkozik. A gombák szaporodásának részletes ismertetése után a szezonálissan (szabadtéri levegő gombaspóra-koncentrációja) és a perenniálissan (az év minden szakában, többnyire belső térben jelentkező) fertőző gombanemzettségek jellegzetességeit mutatja. Az írásból kiderül az is, mitől allergén egy gombaspóra, illetve hogyan alakulnak a spóraszaporodás időszakai.

Diákoldal. Platánkártevők és természetes ellenségeik
(Hári Katalin)
Az utóbbi néhány évben a platánfák egészségi állapotát olyan kártevők is veszélyeztették, amelyek ugyan régről ismertek, azonban eddig számottevő kárt nem okoztak. Ez arra ösztönözte a szerzőt, hogy írásában arra keresse a választ, milyen szerepet játszanak a fák olykor augusztusban kezdődő lombhullásában a kártevő rovarok, illetve a gyakran előforduló rovarfajok elszaporodását milyen klimatikus és biológiai okok befolyásolják.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
A külföldi szaklapban megjelent írásból olyan transzgénikus paradicsom előállításáról olvashatnak, melynek rózsa-, illetve citromillata van.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

CLAAS újdonságok (2.) – Bálázók, a szálas- és tömegtakarmány kezelés gépei
(Dr. Demes György)
Mint előző lapszámunkban már beszámoltunk róla, a CLAAS eben az évben Magyarországon mutatta be a nemzetközi szakújságírók számára az elmúlt időszakban végrehajtott legújabb fejlesztési eredményeit. A bemutatott újdonságok a teljes CLAAS termékkínálat három fontos területére, nevezetesen a betakarítógépekre, a bálázókra és az ún. zöldvonal gépeire terjed ki. Ezen írásban a CLAAS bálázók, illetve a CLAAS zöldvonal gépeivel kapcsolatos új fejlesztési eredményekről ad rövid áttekintést kollegánk az olvasóink számára.

Új lehetőségek a permetezéstechnikában
(Dr. Dimitrievits György)
A hatékony növényvédelemhez elengedhetetlenül fontos, hogy a vegyszereket idejében, a kívánt mennyiségben, egyenletesen juttassuk ki a környezet felesleges terhelése nélkül. Az utóbbi évek fejlesztése a permetezőgépek terén számos olyan eredményt hozott, amely lehetővé teszi a könnyebb, pontosabb, biztonságosabb permetezést. A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szakembere a főbb irányzatokat, illetve a gépeken alkalmazható új műszaki megoldásokat tekinti át írásában.

Második alkalommal tartotta meg az AXIÁL „Nyitott Kapuk” rendezvényét
(AF)
Szeptember 7-én második alkalommal látta „Nyitott Kapuk” rendezvényén vendégül partnereit az Axiál. A rendezvény célja az volt, hogy az északkeleti régiónak a tavalyi rendezvényhez hasonlóan kötetlen formában mutassák be termékeiket, szolgáltatásaikat, finanszírozási lehetőségeiket.

Väderstad-klinika. Spirit: Új megoldás a Väderstadtól laza és középkötött talajok vetésére (x)
A Väderstad új gabonavetőgépének, a Spiritnek a használati előnye a gazdálkodók figyelmébe.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

100 éve született Rachel Carson a Néma tavasz című könyv szerzője
(Dr. Lazányi János)
A szerző írásában a környezetvédelem kapcsán Rachel Carsonra emlékezik, aki Néma tavasz című könyvével megteremtette a környezettudatos gondolkodás alapját és megalapozta a környezetvédelmi mozgalmak kialakulását.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Kertészeti konferencia a Farmer Expón a zöldség–gyümölcs ágazat helyzetéről és jövőjéről
(Kosztolányi Attila)
Az idei Farmer Expón sem maradtak kertészeti konferencia nélkül a zöldség és gyümölcstermesztés iránt érdeklődők, ugyanis az MTA Kertészeti Bizottság Zöldségtermesztési Albizottsága, a Budapesti Corvinus Egyetem KTK Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke, és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszéke a zöldség–gyümölcs ágazat helyzetéről és jövőjéről kerekasztal beszélgetést szervezett. Az elhangzott fő témák a következők voltak: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv, valamint az uniós piacszabályozás reformjának hatásai a zöldség–gyümölcs ágazatra. A támogatások és a piaci követelmények hatása a termelésre. Piaci lehetőségek és elvárások.

Arcképcsarnok. „Ezt a munkát csak megszállottan lehet végezni.” Beszélgetés Augusztinyi Andrással
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés Augusztinyi András mezőgazdasági vállalkozóval a gazdálkodás terén vallott „hitvallásáról” és a fajtakísérletek terén szerzett tapasztalatairól.

Agrármúltunk nagyjai. Hensch Árpád (1847-1913)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Hensch Árpád életútját és munkásságát ismerhetik meg.

A Farmer Expo és kísérő programjai
(Dr. Bódis László)
Beszélgetés a 16. Farmer Expo kiállítás szervezője, a V-TRADE Kft. ügyvezetőjével, Vaszkó Lászlóval a rendezvény idei tapasztalatairól.

Jogi oldal. Az Európai Mezőgazdasági Garancia alapból finanszírozott támogatásokról
(Dr. Szabó Lajos)
A jogi szakértő írásában az Európai Mezőgazdasági Garancia alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan az igénybe vehető kiegészítő nemzeti támogatások lehetőségeit, a jogszabályi hátteret, valamint  a támogatás igénybevételének feltételeit ismerteti.

Jegyzet gazdálkodóknak. A logisztikáról
(Kurucz Miklós)
A logisztika az anyagmozgatás tudatos megszervezése. Ma már a mezőgazdaság sem működhet eredményesen a logisztika alkalmazása nélkül, ezért a szerző a logisztika feladatait, az általa elérni kívánt célokat, valamint az alkalmazása révén jelentkező gazdasági előnyöket foglalja össze.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)