Föld népe
(Dr. Bódis László)

Bemutatkozunk…
(AF)
Rövid bemutatkozás az Agrofórum munkatársaitól és a szerkesztőbizottság tagjaitól.

A HÓNAP TÉMÁJA

A „Jó Mezőgazdasági Gyakorlat” alkalmazása
(Hajdu Zoltán)
Az EU Bizottsága megállapította, hogy bizonyos mezőgazdasági gyakorlatok fenntartása, valamint az intenzív gazdálkodás veszélyt jelent a félig természetes ökoszisztémákra. Emiatt dolgozták ki a Jó Mezőgazdasági Gyakorlatot, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar esetében olyan optimális termesztési gyakorlatokra vonatkozik, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszert az élelmiszerbiztonsági követelményeknek és a vásárlók igényeinek megfelelő minőségben, s egyúttal a környezetszennyezés mérséklésével és a biodiverzitás károsodásának elkerülésével állítják elő. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat – mely szűkebb követelményeket fogalmaz meg a gazdákkal szemben – alkalmazása esetén igénybe vehető támogatás érdekében a cikk összefoglalja a legfontosabb ismereteket a talajvédelem, a vízgazdálkodás, a fenntartható növénytermesztés és állattenyésztés, valamint a hulladékgazdálkodás és az élelmiszer-biztonság területéről.

FÓKUSZBAN A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Korszerű tápanyag-ellátási módszerek a szabadföldi paprikatermesztésben
(Dr. Terbe István)
A paprikatermesztésben a következő évek feladata a termésminőség, a termésátlagok és a termésbiztonság javítása, aminek egyik feltétele a tápanyag-utánpótlás korszerűsítése. Ennek érdekében a szerző kifejti a korszerű tápanyagigény-számítás alapjait, majd részletesebben foglalkozik a tápoldatozási technológiával, mint a tápanyag-utánpótlás korszerű módszerével.

Biológiai érettségben betakarított étkezési paprikák termesztéstechnológiájának fejlesztése
(Dudás László)
Az étkezési paprikák betakarítása történhet gazdasági vagy biológiai érettségben. Hazánkban kedveltek a gazdasági érettségben betakarított típusok, melyek színe világos- vagy sötétzöld lehet (cecei-, hegyes erős típus, almapaprika). Ezzel szemben a biológiai érettségben betakarított típusok színe leginkább piros, narancssárga (paradicsom alakú, kápia-, blocky-, valamint lamuyo típusok). Magyarországon a klimatikus adottságok lehetővé teszik ezen tökéletesen beérett paprikabogyók szedését. Azonban ahhoz, hogy magas termelési színvonalat, és így nyereséget érjünk el a biológiai érettségben betakarított típusokban, az intenzív termesztéstechnológia elemeinek (csepegtető öntözés, tápoldatos növénytáplálás, talajtakarás, ideiglenes növénytakarás) alkalmazása elengedhetetlen feltétel.

Hosszúkultúrás étkezési paprika termesztése
(Ledóné Dr. Darázs Hajnalka)
A szerző összeveti a hazánkban és a mediterrán országokban alkalmazott hosszúkultúrás paprikatermesztés módszereit, és növényvédelmi problémáit, figyelembe véve az eltérő környezeti viszonyokat. Arra a következtetésre jut, hogy a paprika hosszúkultúrás termesztése a jövőben is a magyar kertészeti termesztés gazdaságos tevékenysége lehet, hiszen a korszerű technológiák alkalmazása, a gazdaságos energiahordozók használata, valamint a biológiai növényvédelem bevezetése versenyképes hozamot és kiváló minőségű árut eredményezhet.

A nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés jelentősége és gyakorlata hajtatott paprika
(Molnár András)
A nyugati virágtripsz a levéltetvek mellett a hajtatott paprika legjelentősebb kártevője. Azt, hogy ennek a súlyos kártételt okozó fajnak milyen az életmódja, és milyen károkat okoz, megtudhatjuk a cikk első feléből. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan használhatjuk a ragadozó atkát és a virágpoloskát az ellene való védekezésben, a cikk második fele ad választ.

A sárgadinnye hajtatása esetén figyelembe veendő szempontok
(Szamosi Csaba)
A termesztéstechnológia fejlődése hazánkban is lehetővé tette a sárgadinnye hajtatott termesztését, a korábbi szabadföldivel szemben. Ennek a ténynek a fokozódó versenyhelyzetben van nagy jelentősége, mert ezáltal számottevően lehet csökkenteni a termesztés szélsőséges klímaviszonyokból eredő kockázatát. A sárgadinnye hajtatás megkezdése előtt azonban mérlegelni kell néhány szempontot, úgymint a jövedelmezőséget befolyásoló tényezőket, a különböző hajtatási technológiákat, valamint a növényvédelmi feladatokat.

Dinnyetermesztés és értékesítés 2007. évi tapasztalatai a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél. Riport
(Kosztolányi Attila)
A Magyar Termés TÉSZ Kft. Medgyesbodzási telephelyén Simonka György ügyvezető igazgatóval és Marina Csaba szaktanácsadóval dinnyetermesztési tapasztalataikról, a 2007-es év problémáiról, az alanyra oltott palánták használatról, a vásárlói igényekről beszélgetett munkatársunk.

Gondolatok a gombatermesztésről
(Dr. Győrfi Júlia, Geösel András)
Magyarországon évről-évre egyre több ligno-cellulóz-tartalmú biomassza (pl. szalma) képződik. E biomassza újrahasznosításának egyik lehetséges módja a különböző gombák termesztésére való felhasználása. A gombafélék termesztésével nemcsak egy értékes táplálékhoz jutunk, hanem csökkentjük a környezetszennyezést, valamint megőrizzük a természet egyre szűkösebb erőforrásait is. A gombák után a letermesztés végén megmaradó ún. letermett komposzt egyik része állatok kiegészítő takarmányozására, homokos talajok szerkezetjavítására, valamint szervesanyag-utánpótlására is alkalmazható.

Korszerű megoldások zöldséghajtató termesztő létesítmények létesítésében és üzemeltetésében
(Dr. Gyúrós János)
A szerző cikkében bemutatja a fóliás termesztő létesítmények formájában és szerkezetében végzett fejlesztéseket.

A palántanevelés során elkövetett gyakori technológiai hibák
(Dr. Kappel Noémi)
A jó minőségű palánta kinevelése érdekében a szerző fontos ismereteket közöl a hőmérséklet és a fényintenzitás szabályozására, az öntözésre és a tápanyag-utánpótlásra, valamint a növényhigiéniai feltételekre vonatkozóan. Ezen kívül hasznos tanácsokkal szolgál az oltott palánták előállításához, valamint ahhoz, hogyan kell a palántákat felkészíteni a kiültetésre.

Retardált műtrágyák és felhasználási lehetőségük a zöldségtermesztésben
(Ombódi Attila)
Retardált műtrágyáknak nevezzük azokat a műtrágyákat, amelyeknek tápanyagai a kijuttatás után lassabban válnak vízoldhatóvá, és ez által a növények számára késleltetve és hosszabb ideig felvehetők, mint a hagyományos műtrágyák. A szerző írásában a három fontosabb típust, az inhibitoros, a lassú tápanyag-leadású és a burkolt műtrágyák csoportját, a felhasználásuk lehetőségeit, valamint használatuk előnyeit és hátrányait mutatja be.

Minőségi öntözés a zöldségtermesztésben
(Szabó Gyula)
Szabadföldi zöldségtermesztésünk egyik súlyos gondja az öntözés hiánya, a meglévő rendszerek gyenge minősége és az öntözés kivitelezésének rossz minősége. A jövedelmező szintű termésmennyiség, termésminőség és termésbiztonság elérése hazánk klimatikus adottságai mellett öntözés nélkül gyakorlatilag lehetetlen, ezért a KITE Zrt. szakembere írásában összefoglalja az öntözéssel szemben támasztott követelményeket, illetve az öntözés vízellátáson kívüli funkcióit a zöldségtermesztés során.

Az öntözővizeink kémiai értékelése
(Rácz Istvánné)
A közelmúlt szélsőséges, aszályos, termést korlátozó időjárása és a rendelkezésre álló vízkészleteket veszélyeztető környezeti hatások miatt napjainkban már sokkal nagyobb kincs a jó minőségű víz, mint valaha is volt. A szigorodó környezetvédelmi előírások és gazdasági korlátozások mellett egyre inkább csak a mennyiségi és minőségi szempontból is tudatos vízfelhasználással képzelhető el a termesztés. A szerző írásában összefoglalja a talajon történő termesztéshez a víz minőségét befolyásoló tulajdonságokat, valamint közreadja vízvizsgálati tapasztalataikat a zöldségtermesztő üzemekben használatos vizek minőségéről.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Megéri-e az 50 éves kort? Gondolatok napjaink mezőgazdasági repüléséről
(Dr. Szász Árpád, Megyery Miklós)
A Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetségének szakemberei írásukban a mezőgazdasági repülés helyzetét és a kilátásait mutatják be a jövőre nézve, egyrészt a növényvédő szer kijuttatása, tehát a technológia, másrészt pedig a technika oldaláról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. II. Növényorvosi Nap. Tudósítás
(Torma Attila)
2007 novemberében a Budapesti Corvinus Egyetem dísztermében került megrendezésre a II. Növényorvos Nap. Dr. Vályi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke megnyitójában vázolta a növényvédelem előtt álló feladatokat. Az elhangzott előadások súlyponti kérdésként kezelték az új és régi kórokozók, kártevők fellépését, a megváltozott fajta- és vegyszerhasználatot, valamint a klímaváltozás következtében a növényvédelem előtt álló feladatokat.

A növénybetegségek elleni védekezés lehetőségeinek változásai és jelene
(Dr. Békési Pál)
A növénybetegségek elleni védelemnek igen sokféle formája létezik. Ezek közül a szerző írásában a genetikai védelem (rezisztens fajták kinemesítése és használata) jelentőségével és helyzetével foglalkozik.

Kettős öröm – Nívódíj Dr. Marton L. Csabának
(AF)
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Magyar Szabadalmi Hivatal az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megmérettetés próbáját is kiálló kutatási eredmények megbecsülésére, az alkotók és tevékenységük társadalmi elismerésére a Magyar Tudományos Akadémiával 1997-ben közösen alapított Akadémiai – Szabadalmi Nívódíját adományozta 2007-ben Dr. Marton L. Csaba mezőgazdasági mérnöknek, az Akadémia doktorának, c. egyetemi tanárnak, a kukoricakutatásban és az eredmények mezőgazdasági hasznosításában, széles körben alkalmazott eredményeiért, számos szellemi termékben, szabadalomban testet öltött, kiemelkedően eredményes kutatói munkássága elismeréseként.

Hozzászólás. Ismételten egyes kalászos vírusbetegségekről
(Halvaksz Béláné)
Hozzászólás dr. Pocsai Emil novemberi lapszámunkban (Agrofórum 18. évf. 11. szám, 64. oldal) megjelent cikkéhez.

Vetőmagtermesztésünk helyzete és hatósági háttere
(Benke Zoltán)
Hazánk már három és fél éve tagja az Európai Uniónak. A vetőmag-szaporítási és fémzárolási adatok tükrében az MgSzH Központ Vetőmagszaporítási Osztályának szakembere írásában azt tekinti át, milyen változások, tendenciák valósultak meg a magyar vetőmag-ágazatban az egyes kultúrák szerint.

Ülést tartott a Fajtaminősítő Bizottság
(Ertseyné Dr. Peregi Katalin, Dr. Lázár László)
A Fajtaminősítő Bizottság Szántóföldi Növények Szekciója 2007. november 14-én tartotta ülését. Az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának szakemberei írásukban nemcsak az ülésen elhangzott fontosabb döntésekről számolnak be, hanem összefoglalják azt a kritériumrendszert is, amelynek teljesítése esetén a fajtajelölt állami elismerésben részesülhet, valamint kultúrák szerint, vázlatosan ismertetik a gazdasági értékre vonatkozó vizsgálatokat, ill. az elismerés feltételeit.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A kulcsszó a BASF-nél: az innováció
(Molnár Zoltán)
November utolsó napján Visegrádon, a Thermal Hotelben tartotta hagyományos, szezonzáró kereskedői fogadását a BASF Hungária Kft. Agrodivíziója. Az idén tizedik alkalommal tartott rendezvényt Méhn Gábor, az Agrodivízió vezetője és Horváth Róbert értékesítési vezető nyitotta meg azzal a szándékkal, hogy a megjelent kereskedőknek számot adjanak a 2007. évben elért eredményekről, ill. bemutassák a jövő évi céljaikat és az azok elérését segítő újonnan bevezetésre kerülő növényvédő szereiket.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Kötetlen beszélgetés a PIONEER HI-BRED Magyarország vezetőivel
(Dr. Demes György)
A PIONEER életében az utóbbi időben bekövetkezett változásokról a PIONEER HI-BRED Magyarország Kft. vezetősége sajtóbeszélgetés keretében számolt be.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Növényvédő szer hamisítványok és illegális kereskedelem
(Dr. Demes György)
A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület Növényvédő szer hamisítványok és illegális kereskedelem c. témában az érdekelt gyártók, forgalmazók és felhasználók részvételével tanácskozást tartott 2007. november 28-án Budapesten. A különböző hamisítványok már régóta problémát jelentenek a kereskedelmi szektorban. Az utóbbi időben különösen felerősödött a különféle hamisított termékek, köztük a hamísított növényvédő szerek piacra kerülésének tendenciája. E sajnálatos jelenség bizonyíthatóan tetemes károkat okoz a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerlánc résztvevőinek, a növényvédőszer-iparnak és a kormányoknak egyaránt.

Hallottak Önök a FARLAND-ról?
(Dr. Bódis László)
A „Modern megközelítések a Földgazdálkodás és Management Terén” (Future Approaches to Land Development), röviden FARLAND-projekt, 7 ország részvételével 2005 júliusában indult és 2007 decemberében zárult, egy ünnepélyes rendezvény keretében, amelyről rövid tudósítással számolunk be. A projekt központi témája a földügy, a föld védelme, a földgazdálkodás, pontosabban a földdel való gazdálkodás volt.

Egy másik konferencia, és az is a földről
(Dr. Bódis László)
November végén Keszthely adott otthont egy újabb „földes” rendezvénynek, melynek címe a Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ a környezetbarát gazdálkodás versenyképességének javításáért volt. Ez a konferencia lehetőséget kívánt biztosítani a termőfölddel foglalkozó tudományos szakemberek, az ágazati irányítás képviselői, az érdekelt szolgáltatói szektor (bankok, biztosítók) szakértői, valamint a földminőség, földérték és földhasználat problémáival a gyakorlatban foglalkozó szakhatóságok, vállalkozások és gazdaságok szakemberei számára szempontjaik kifejtésére, és egymás véleményének, nézeteinek megismerésére.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Bayer kalászos–repce konferencia
(Torma Attila)
A kalászos gabona és repce kultúrák védelméről 2007 novemberében, Budapesten tartott konferenciát a Bayer CropScience magyarországi képviselete. A konferencia előadásai és a hozzájuk kapcsolódó konzultációs lehetőség jó alapot teremtettek a Bayer CropScience tevékenységének megismeréséhez és hasznos ismereteket adtak a cég technológiai fejlesztési tevékenységeiről is.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Enyhe tél után forró nyár: a 2007-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából
(Vadász Vilmos)
A 2007-es évet nagy részét szélsőségesen meleg időjárás jellemezte, amely a mezőgazdasági termelést, de különösen a növénytermesztést nagymértékben befolyásolta. A meleg hónapok sorozata már 2006 őszén elkezdődött, ezért az Országos Meteorológiai Szolgálat szakembere írásában az áttekintést onnan kezdi, annál is inkább, mert a mindenkori őszi és téli időjárási viszonyok befolyásolják a következő év növénytermesztési feltételeit is.

Növényvédős szemmel a 2006-2007. termelési évről (1.) Szántóföldi növények
(Tóth Miklós)
Az MgSzH Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere írásában egyfajta évet lezáró összegzéséként bemutatja, hogyan alakult az elmúlt tenyészidőszak időjárása. Kultúrák szerint ismerteti, hogy a mögöttünk álló évben mely kórokozók és kártevők okozták a legnagyobb problémát.

A Gabonatermesztők Szövetsége Amerikában
(Petőházi Tamás, Vancsura Kornél)
Október 17-én kezdődött a Valóság a Kereskedelemről és Technológiákról (Truth About Trade & Technology TATT) Szervezet által létrejött nemzetközi farmertalálkozó, illetve agrár kerekasztal az Egyesült Államokbeli Des Moinesben (IOWA állam). A rendezvény fő témája a napjainkban a mezőgazdaságra nehezedő kettős kihívás volt: Hogyan tud a világ mezőgazdasági termelése egyaránt eleget tenni az egyre erősödő élelmiszer-alapanyag és másrészről a bioüzemanyag, bioenergia-előállítás igényeinek.

SX^®: az új kalászos herbicid generáció (x)
(Dr. Molnár István, Dr. Somlyay István, Rácz István)
A DuPont Magyarország Kft. az új SX technológiáját (teljesen új szulfonilurea hatóanyag formázási módszer) ajánlja a növénytermesztők figyelmébe a hatékonyabb gyomirtás érdekében.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A csemegeszőlő-termesztés piaci lehetőségei
(Kosztolányi Attila)
2007. november 20-án az Első Hazai Csemegeszőlő Társaság „A csemegeszőlő-termesztés piaci lehetőségei” című rendezvényre invitálta a téma iránt érdeklődő szakembereket. A rendezvényt dr. Bakonyi László, elnök nyitotta meg. Röviden beszámolt arról, mi vezérelte a tagokat a társaság megalapítására, és milyen célokat igyekeznek elérni. Az egyesületi formában működő szervezet legfontosabb feladata, a hazai, jó ízű csemegeszőlő biztosítása a magyar fogyasztók számára. Sidlovits Diána, szakmai referens (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa) a csemegeszőlő-termesztés nemzetközi helyzetéről, valamint szabályozási hátteréről és annak újdonságairól tartott előadást. A továbbiakban dr. Lux Róbert, a Fruitveb – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a csemegeszőlő-termesztés piaci lehetőségeit foglalta össze

Mi van a pezsgőspalackban?
(Kosztolányi Attila)
A szerző írásában a klasszikus, a hagyományos és a modern pezsgőkészítési eljárásokról, a magyarországi pezsgőfogyasztásról közöl adatokat egy kis pezsgőtörténelemmel megfűszerezve.

Scotts sikerreceptek. Hajtatott szamóca (x)
A Scotts alapműtrágyáit kínálja a hajtatott szamóca optimális tápanyagellátása érdekében.

Házunk, hazánk díszei (1.) Illattenger télen
(Dr. Szántó Matild, Dr. Hámori Zoltán)
A téli jázmin
(Sütöriné dr. Diószegi Magdolna, Dr. Hámori Zoltán)
A hunyorok nem alszanak téli álmot?
(Sütöriné dr. Diószegi Magdolna, Dr. Hámori Zoltán)
A sorozat első részében a télbe is tavaszt varázsló dísznövényekkel, a jácinttal, a jázminnal és a különféle hunyorokkal ismerkedhetnek meg az olvasók.

2007-ben is jól vizsgáztak az újgenerációs Mv kukoricahibridek (x)
(Bodnár Emil)
Az újgenerációs martonvásári kukoricahibridek használatának előnyei.

A DEKALB innováció válaszai a kukoricatermesztés kihívásaira (x)
(Kökény Benő, Major Zoltán)
Új Dekalb hibridek a kukoricatermesztők szolgálatában.

DEKALB® napraforgó – a biztonság technológiája (x)
(Wágner József, Kiss Istvánné dr.)
A Monsanto kínálata a napraforgó-termesztőknek a 2008-as szezonra.

AZOSZUL kéntartalmú szuszpenziós nitrogén-levéltrágya család (x)
(Sebestyén Gergely)
Az AZOSZUL levéltrágya-család használatának előnyei a PESZT-PLANT Kft. ajánlásából.

Kukorica és napraforgó kísérleti eredmények, 2007 (x)
(Müller Gábor)
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. 2007-es műtrágyázási kísérleteinek eredményei kukorica és napraforgó kultúrákban.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összefoglalását olvashatják egy külföldi szaklapban megjelent írásból, mely az európai sárgarépapiac helyzetét mutatja be.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Az AXIÁL Kft. székesfehérvári telepe Shell Service-díjat kapott Hannoverben
(AF)
A hannoveri AGRITECHNICA 2007. szakkiállítás első napján a Shell és a Top Agrár szervezésében került sor a Shell Service Award (Shell Service-díj) átadására. A díjat a gépértékesítéssel, alkatrész-kereskedelemmel és -szervizzel foglalkozó legjobb cégek kaphatták meg.

Ismerjük meg a traktorokat (2.)
(Dr. Varga Vilmos)
Az univerzális traktor elnevezés az egyetemes, sokoldalú felhasználhatóságot tükrözi, ami azt jelenti, hogy a vetéstől a sorközművelésen át a majori munkákig, a könnyű talajmunkáktól a szállítási feladatokig szinte minden mezőgazdasági gépi munkára alkalmas gépről van szó.
A magyar mezőgazdaságban – az európai gyakorlathoz hasonlóan – az univerzális traktorok terjedtek el a legnagyobb darabszámban és típusválasztékban. A szerző cikkében az univerzális traktorok felépítésének, fő jellemzőinek ismerése után a pótsúlyozás és a nyomtávállítás megoldásaival foglalkozik.

Újdonságok a FENDT-től (2.)
(Dr. Demes György)
Előző számunkban már beszámoltunk a repceolajjal is üzemeltethető FENDT 820 Variogreentec traktorról, egy új homlokrakodóról, a FENDT CARGO-ról, a FENDT új generációs szögletes bálázójáról, valamint a traktorüzem adatainak dokumentálására szolgáló elektronikus táblanaplóról, a FENDT Vario-Doc Basic-ről. A következőkben a megújult FENDT Vario traktorokat mutatjuk be és feltárjuk a nagy titkot, amire csak az AGRITECHNIKA 2007 szakkiállításon derült fény.

Hozamfokozás – télen? (x)
(Páska Norbert)
A Güttler Kft. a Güttler Standard hengerét ajánlja a tavaszi bokrosító hengerezéshez a növénytermesztők figyelmébe.

Permetezéstechnikai tanácsok gazdálkodóknak (2.)
(Huszár Jenő, Pánczél Miklós)
A Farmcenter Kft. szakemberei a TEEJET lapos sugarú, keresztréses fúvókatípusokat tekintik át.

Väderstad-klinika. Újdonságok – 2008/I. Carrier, Cultus, TopDown (x)
Teljessé vált a Väderstad forgatás nélküli talajművelési technológiája.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Könyvismertetés. Dr. Emil Wolff: Gyakorlati trágyázástan
(Szerk. Dr. Kádár Imre)
A könyvből élményszerűen ismerhetik meg az olvasók az agrárkémia alapelveit, a növénytáplálás alapjait. E kiadvány egyaránt ajánlható a kutatók, az oktatók, a szaktanácsadók, az egyetemi és a főiskolai hallgatók, valamint a gondolkodó, racionális gazdálkodást folytató gyakorló gazdák számára.

Agrármúltunk nagyjai. Carl von Linné
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Carl von Linné életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Jegyzet gazdálkodóknak. A szaktanácsadásról
(Kurucz Miklós)
A jegyzet gazdálkodóknak sorozat ezen része azt járja körbe, hogy miért is érdemes és hasznos szaktanácsadási szolgáltatást igénybe venni a gazdálkodóknak.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Melléklet: Az AGROFÓRUM 18. évfolyam (2007) közleményei fő témakörök szerint