Ki védi meg a termőföldet?
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Kilátások a főbb növényi termékek világpiacán (1.)
(Dr. Potori Norbert, Varga Edina)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársai elemzik a világ búza- és kukoricatermelésének alakulását, a világpiaci áralakulásokat, a magyarországi termelés várható alakulását, a hazai termés ágazati felhasználását és a piacot érintő változásokat. Megállapítják, hogy a gabonafélék viszonylag magas – bár szélsőségesen ingadozó – ára ösztönzi a termelést, az importőrök pedig a speciális minőségű búzafajták termesztését igénylik nagy mennyiségben és homogén tételekben. A cikk felhívja a figyelmet a bioüzemanyag-ipar növekvő igényére, valamint arra, hogy a keletkező melléktermék túltermelésének levezetése érdekében a felhasználási lehetőségeket idejében fel kell mérni.

FÓKUSZBAN AZ ŐSZI BÚZA

Segítség az interneten (x)
Milyen információkat kaphatunk a Farmit.hu internetes honlapról?

Az őszi búza tápanyagellátása
(Dr. Pepó Péter)
A gabona iránt növekvő keresletet mérlegelve, valamint áttekintve a búzatermesztés helyzetét hazánkban és az EU-ban, a szerző a termesztési tényezők közül a termésbiztonság, termésmennyiség és termésminőség szempontjából a kiemelkedő fontossággal bíró tápanyagellátással foglalkozik. A cikk áttekintést ad a világ és hazánk műtrágya-felhasználásáról, elemzi a tápelemek jelentőségét az eltérő intenzitású technológiákban és a legfontosabb problémákat a tápanyagellátásban. A tartamkísérletek alapján megállapítja, hogy a búza jó tápanyag-reakciója következtében a gazdaságos hozamok elérése a szakember kezében van. A továbblépés érdekében azonban a fajtaválaszték jelentős bővítésével és a búzafajták potenciális termőképességének kihasználásával ma már a termőhely-specifikus tápanyag-utánpótlás mellett a búza fajtaspecifikus tápanyagigényét is figyelembe kell venni.

Búzafajták és technológiai szempontok Szegedről
(Dr. Beke Béla, Dr. Matuz János, Dr. Petróczi István Mihály)
A malmi és a takarmány búza közötti jelentős árkülönbség kapcsán megállapíthatjuk, hogy a minőség felértékelődött, egyre fontosabb az alkalmazkodóképesség, a termés- és minőségstabilitás ismerete. A szerzők összehasonlító kísérleteikben 24 fajtát vizsgálva, ismertetik a javító és stabil malmi minőség elérésére alkalmas szegedi fajtákat, tartamkísérleteik alapján a műtrágyázás és a búzaminőség összefüggéseit, valamint az üzemi kísérletek eredményeit.

Újdonságok Martonvásárról: a nemesítők fajta és technológiai ajánlásai
(Dr. Láng László, Dr. Bedő Zoltán)
A szerzők, akik jelentős részt vállaltak a Pannon búza kutatás-fejlesztési programban, ismertetik a 2008. évi martonvásári őszi búza fajtaajánlatukat. A cikk összefoglalja a Pannon prémium csoport, Pannon standard csoport, a nagy sikértartalmú, valamint a bőtermő csoportba sorolt fajták minőségi paramétereit.

Ősszel könnyebb (x)
(Viniczai Sándor)
Körkérdés az őszi kalászosok gyomirtásának tapasztalatairól, különös tekintettel a Logran (triaszulfuron) felhasználására.

Szakember kérdez szakembertől. Ki mit tud a búzáról
(Összeállította: Dr. Bódis László, Molnár Zoltán)
Hogyan látják a gyakorlati szakemberek az ágazat helyzetét, milyennek ítélik a búzapiacot, milyen technológiai elemeket tartanak a legfontosabbnak, hogyan vált be a precíziós technológia a gyakorlatban?

Lehetőség az őszi kalászosok gyomirtási korlátjainak csökkentésére (x)
(Kurtz György)
A triaszulfuron hatóanyagú Logran 20 WG technológia és előnyei.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Kinek fontos, mi lesz a talajainkkal?
(Dr. Birkás Márta)
Kinek fontos a zöldenergia félreértelmezése? Kinek hoz hasznot talajaink védtelenné tétele? Mitől környezetbarát a szalmaerőmű, és mért nem a szélerőmű? Kinek fontos a termőtalaj fizikai és biológiai kondíciója, termékenysége, klímával szembeni kisebb érzékenysége? Miért fontos a korszerű talajművelés, a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása? Milyen kárt okoz a szénvesztő talajművelés? Kinek hoz hasznot talajaink védtelenné tétele? Termőtalajaink megóvása érdekében – hívja fel figyelmünket a szerző – szükséges átgondolni a profitérdekelt megújuló energiaforrás stratégiát.

Miért fontos az őszi alaptrágyázás? (x)
(Vári Rita)
Az alaptrágyázással a legfontosabb tápelemeket juttatjuk ki, ennek fontosságát hangsúlyozva a Linzer Agro Trade Hungary Kft. a Linzer Ware műtrágyák választékára hívja fel a figyelmet.

A termőföld végleges más célú hasznosítása
(Hajdu Sándor)
A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal munkatársa a termőföld termelésből való kivonásának és más célú hasznosításának államigazgatási eljárási szabályait ismerteti.

Gondolatok a tápanyag-gazdálkodás jövőjéről
(Dr. Szabó Zoltán)
A jelenlegi műtrágyaárak emelkedése és a várható gabonaárak csökkenése behatárolja az optimális műtrágya-felhasználást. A ráfordítások részbeni csökkentése érdekében a szerző az AKG célprogramjaiban foglaltaknak megfelelően felhívja a figyelmet a zöldtrágyázás fontosságára és az okszerű, talajvizsgálatokra alapozott tápanyag-utánpótlás gazdasági szükségszerűségére.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Dekalb innovációk a gyakorlatban
(Kosztolányi Attila)
Tudósítás a Monsanto Hungária Kft. Dekalb nemesítésének eredményeit ismertető, fajtabemutatóval egybekötött szakmai előadásairól, amelynek a hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt. adott otthont.

Az idei repcetermesztés kapcsán
(Kovács István)
A repce jövedelmezően termelhető növény, de a műtrágyaárak jelenlegi növekedése ezt veszélybe sodorhatja. Lehet-e a csökkentett műtrágyaadagokat egyéb technológiával pótolni? – teszi fel a kérdést a szerző.

HUNGAVIT – korszerű válasz a repcetermesztésben (x)
(Pais István)
A Biolife 2000 Zrt. Hungavit növénykondicionáló szereinek és új termékük, a Mikrokondi S+Zn lombtrágyának kísérleti eredményekkel alátámasztott technológiai ajánlata.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Ki mint vet, úgy arat – szakmai nap a napraforgóról
(Kosztolányi Attila)
Tudósítás a Gabonatermesztési Kutató Kht., a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület és a Csongrád Megyei MgSzH közös rendezésében, Kiszomborban megtartott tanácskozásról. A meghívott előadók átfogóan ismertették az olajnövények piaci helyzetét, a napraforgó-nemesítési, és kórtani kutatások eredményeit, a vetőmagellátás és a fajtaminősítés helyzetét.

Térjünk át Pétisó^®-ra! (x)
A mészammon-salétrom hatóanyagú műtrágya és használatának előnyeiről.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A hagyományos kukoricanemesítés lehetőségei Európában és a világon
(Torma Attila)
Tudósítás a Saaten Union Hungária Kft. Diabrotica-programjáról, amely során a cég fejlesztési tevékenységét és nemesítési eredményeit mutatták be szántóföldi keretek között.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Veszélyes növénybetegségek (8.) Szőlőperonoszpóra
(Dr. Varga Mária, Dr. Mikulás József)
A szerzők ismertetik a betegség tüneteit, kialakulásának környezeti tényezőit, a kórokozó leírását, az előrejelzés és a – genetikai, agrotechnikai, vegyszeres – védekezés lehetőségeit. A táblázatos formába rendezett, szőlőperonoszpóra ellen engedélyezett gombaölő szerek csoportosításával a szerzők segítséget kívánnak nyújtani a termelőknek a szakszerű szerválasztáshoz termésüknek hatékony védelme érdekében.

Tulipománia: tündöklés, bukás és újjászületés (4.)
(Dr. Horváth József)
A sorozat e részében a vírus indukálta virágszíntörés molekuláris alapjaival ismerkedhetünk meg. A vírus-indukálta géncsendesítés (VIG) – mint viszonylag új technológia birtokában, talán a közeli jövőben – lehetővé válik a Rembrand-tulipánokhoz hasonló esztétikai értékű, színtöréses, vírusmentes és leromlásnak ellenálló ún. VIG-tulipánok előállítása.

Vetőmagcsávázás és a boros mag (x)
Miért célszerű a Chemtura cég kontakt (TMTD) és szisztemikus (karboxim) hatóanyagú Vitavax 2000 gabona-csávázószerét választani az e célra engedélyezett készítmények közül?

ZÖLDSÉGTERMESZTŐK FIGYELMÉBE

Pórétermesztés Hollandiában és itthon
(Dr. Kádár András)
A tradicionálisan pórét termelő és exportáló országokban az egy főre jutó éves fogyasztás 3-6 kg. A magyarországi ehhez képest szerény mértékű, de emelkedő tendenciát mutat. Az írás az egyik ilyen ország, és hazánk pórétermesztéséről ad áttekintést.

Fontos szántóföldi zöldségnövényünk a zöldborsó
(Dr. Csontos Györgyi)
Hazánkban a második legnagyobb vetésterületen termesztett zöldborsó típusait és termesztéstechnológiáját bemutatva a szerző részletesen kitér a talajművelés, vetés, tápanyag-ellátás, növényvédelem és a betakarítás munkafolyamataira.

Gyökérrögzítő közegek a talajnélküli termesztésben
(Dr. Slezák Katalin, Pap Zoltán, Orosz Ferenc)
Az előző számunkban a szerzők számot adtak a talajtól elszigetelt termesztési módokról, amelyhez kapcsolódóan most ismertetik az alkalmazható termesztőközegek fajtáit. Számba veszik a szerves, ásványi eredetű és műanyag gyökérrögzítő közegek kémiai, fizikai és termesztéstechnológiai tulajdonságait, elemezve előnyüket és hátrányukat és nem utolsósorban a környezetvédelmi szempontból fontos újrahasznosíthatóságot.

A fajtaválasztás lehetséges szerepe a tripszek elleni hatékonyabb védekezésben, hajtatott paprika állományban
(Molnár András)
A szerző a paprikafajták nyugati virágtripsz elleni ellenállóságát vizsgálta kísérleti körülmények között. A kártevő rejtett életmódjából adódóan az ellene való védekezés hagyományos növényvédő szerekre alapozottan nagyon nehéz, ezért a fajtaellenállóság figyelembevétele is fontos lehet a kártevő elleni védekezés során. A kutatás kezdeti eredményei azt támasztják alá, hogy kártevővel szemben fajták eltérő érzékenységet mutatnak.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
A szőlőtermesztésben az intenzív peszticid-használat következtében a borokban is számos szermaradvány mutatható ki; szigorúbb előírások szükségesek?
A zöldségfogyasztással kapcsolatban kevés szó esett eddig a nitrát-szennyezés mértékéről. Az EFSA vizsgálata megállapítja, hogy a zöldségfogyasztásból származó nitrátbeviteli veszély függ ugyan a fogyasztási szokásoktól, de elenyésző egészségkárosító kockázattal jár. A témához kapcsolódóan megismerhetjük egyes zöldségfélék nitráttartalmát, amelyre figyelemmel kell lenni a termesztés, tárolás és feldolgozás során is.

Ahol optimisták a szőlészek és borászok: Champagne, és a „champagne”
(Dr. Somogyi Norbert)
Tavaly októberben rendezték meg a franciaországi Champagne–Ardennes régióban a VITEFF nemzetközi szakkiállítást és vásárt. A szakmai fórumon komoly szerep jutott az innovációnak, valamint külön téma volt a borászati melléktermék hasznosítása, amelyről a szervezők francia és külföldi szakemberek részvételével külön konferenciát is rendeztek.
A szakkiállításon nemcsak a „champagne”-ról esett szó, hanem az összes ilyen jellegű szőlőből készült italokról szólt, megállapítva, hogy a kereslet nem csupán Franciaországban, de külföldön is nő. A termelés növelésének lehetőségét teremti meg, hogy Champagne körzet teljes revízióját elvégzik, így a Champagne-vidék – mint eredetvédelmi körzet – közel 10.000 ha-ral bővülhet. A szerző a cikk további részében ismerteti a „champagne” több évszázados történelmét, és az elsősorban amerikai export piac megszerzése érdekében folytatott kampánytervet.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Ismerjük meg a traktorokat (10.) Az univerzális traktorok elektromos berendezései
(Dr. Varga Vilmos)
A sorozat 9. részében megismerhetjük a traktorok közlekedésbiztonsági szempontból fontos elektromos berendezéseinek működését, és az ún. CAN-busz rendszert. Az akkumulátorról, generátorról, indítómotorról, fényszóró és hangjelző berendezésekről szóló leírás megértésében hathatós segítséget nyújtanak a műszaki magyarázó ábrák.

Új szériájú traktor, megújult kaszák és rendkezelők a CLAAS kínálatában (1.)
(Dr. Demes György)
Bemutatjuk a CLAAS idei újdonságainak fő szenzációját, a többcélú, 70-100 LE közötti teljesítménykategóriába tartozó AXOS traktorsorozatot, amely különösen a vegyes profilú gazdaságok számára rendelkezik optimális műszaki paraméterekkel.

Güttler talajművelés (3.) (x)
(Páska Norbert)
A magágykészítésről és a Güttler hozamfokozó technológiáról szóló ismertetés.

Hogyan válasszunk…(3) Rendkezelő gépet
(Kelemen Zsolt)
A sorozat következő részében áttekintjük a rendkezelő gépek műszaki jellemzőit és a gépkiválasztás technológiai szempontjait.

Väderstad-klinika. Minimumművelés, maximum siker (x)
A cikk a dióskáli Plótár család gazdaságában alkalmazott minimumművelést mutatja be, amely a művelési időt és költségeket jelentősen csökkentette.

Väderstad-klinika. Kis területen is korszerűen és intenzíven (x)
A Keszthely térségében gazdálkodó Dr. Tomicska Ferenc ismerteti az általa használt technológiában a Carrier tárcsa, Rollex henger, NZ-Agressive kombinátor, és az idei évben vásárolt Cultus kultivátor előnyeit.

Ismét országjáró körúton… MASSEY FERGUSON traktorokkal és VÄDERSTAD munkagépekkel
(Dr. Demes György)
Az idén hetedszer rendezte meg országjáró körútját a Vänderstad Kft. közösen a Massey Fergusson traktorokat forgalmazó Austro Diesel GmbH-val. A képriport jellegű tudósítás ismerteti a forgalmazott géptípusokat, és külön kiemeli dr. Birkás Márta tanszékvezető egyetemi tanár a helyes talajművelésről szóló, gépközelben megtartott előadását.

Új cég a mezőgazdasági GPS-ek szolgálatában (x)
(Nagy Bence)
Bemutatkozik az Agromatic Automatizálási Kft., amely kizárólag mezőgazdasági GPS-ek értékesítésére és terméktámogatására alakult.

A Strom DISCLAND rövidtárcsa (x)
(Bruszi József)
Ismertető a KITE Zrt. által forgalmazott Strom Discland rövidtárcsáról.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Arcképcsarnok. Beszélgetés Légrádi Miklóssal
(Dr. Bódis László)
A Lengyeltótiban tevékenykedő egyéni gazdálkodóval, repcetermesztésével és a földdel kapcsolatos szemléletmódjával ismerkedtet meg bennünket a sorozat házigazdája.

Agrármúltunk nagyjai. Horn János (1881-1958)
(Kurucz Miklós)
A hazai kertészet kiválóságának életútjáról és munkásságáról emlékezünk meg.

Jegyzet gazdálkodóknak. A borpiaci reformról
(Kurucz Miklós)
Eredményesen zárult a szőlő- és borágazat EU-s reformja, az elfogadott megállapodás hazánk számára kedvező. Az ágazat a jövő évtől több támogatási összeghez fog jutni, mint amire számítani lehetett. A szerző ismerteti a legfontosabb intézkedéseket, és kitér a Tokaji borvidékre vonatkozó szabályozásra is.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)