Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
Szőlőhegyen
(Dr. Bódis László)
A HÓNAP TÉMÁJA
Kiút: integrált agrártermelés modellje
(Dr. Gazdag László)
Biztosítható-e egyszerre a mezőgazdaságban a megfelelő mennyiség és minőség, valamint a gazdasági hatékonyság környezetbarát módon, továbbá egészséges élelmiszer előállítása a fogyasztó számára? Lehet-e találni olyan agrármodellt, amely biztosítja a vidéki lakosság életminőségét, a környezet minőségének megőrzését, javítását, a táj kultúrállapotban tartását, a termőföld termőképességének megtartását, sőt fokozását? És végül, megmarad-e a magyar termőföld magyar kézben? Mindezekre a kérdésekre keresi a választ az írás.
Gondolatok a földbirtokról és a földhasználatról. Kerekasztal-beszélgetés
(lejegyezte: Dr. Bódis László)
Még a választások előtt, ez év márciusában rendeztek egy gazdafórumot Pellérden. Ennek rövid leiratát tesszük most közzé, amelyben elsősorban társas vállalkozások mondják el véleményüket, hangot adva aggodalmaiknak a földkérdéssel kapcsolatban.
FÓKUSZBAN A KALÁSZOSOK
Őszi kalászos aratási helyzetkép augusztus elején
(Lukács József, Galbavy Emese)
Rövid helyzetelemzés az őszi kalászosok betakarításáról.
A fémzárolt vetőmag előnyei a saját termésből vetésre visszafogott magáruval szemben
(Benke Zoltán, Hankó György)
Az elmúlt években drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmag-felhasználás a gabonák esetében. A szerzők nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy ennek nem az árugabona alacsony ára az oka – amit mindig mondanak a gazdák –, hanem a fémzárolt kalászos vetőmagon való spórolás vált káros automatizmussá a gazdák körében. Saját szakmai, valamint Beke Béla nemesítő tapasztalatai alapján mutatják be, hogy mit veszíthet az a termelő, aki nem fémzárolt vetőmagot vásárol.
A kalászfuzáriózisról – ez évben másodszor
(Dr. Békési Pál)
Idén, a kalászosok szempontjából kritikus időszakban, április és június eleje között sosem látott mennyiségű csapadék zúdult a határra, próbára téve a gabonatermesztőket. Most, hogy már a kalászosok raktárakban várnak az értékesítésre, úgy gondoltuk érdemes röviden áttekinteni, miként vizsgázott országszerte a gyakorlati növényvédelem a kalászfuzáriózissal szemben, a korábban nem tapasztalt nehézségek közepette.
Kalászos őszi gyomirtás kötöttségek nélkül! (x)
(Kurtz György)
Syngenta megoldások a kalászosok őszi gyomirtására.
Műtrágya – milyet válasszunk? (x)
(Vári Rita)
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. műtrágyakínálata az őszi búza megfelelő tápanyagellátásához.
Minden rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.
Károsítók ellen a csírázó magon
(Dr. Inczédy Péter)
A károsítók elleni vetőmagcsávázás múltját, jelenét, alkalmazásának „aranyszabályait”, a csávázószer-választás alapjait közli az írás, elsősorban a kalászosok magvédelmét helyezve előtérbe.
Hat gyakorlati érv a Vitavax 2000 mellett… (x)
(Dr. Kondár László)
A Chemtura a Vitavax 2000-et ajánlja az őszi búza vetőmagcsávázására.
A vízhiány és a vízbőség hatása az őszi búza szárazanyag-termelésére
(Dr. Sebestyén Endre, Gyulai Balázs)
A kisparcellás és üzemi körülmények között végzett vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy mind a csapadékhiány, mind pedig a – ritkább esetben előforduló – csapadékbőség hátrányosan hatott az őszi búza termésére. A fő hangsúlyt az aszálykárok jelentős mértékű csökkentésére kell helyezni, mely olyan agrotechnikai eljárással biztosítható, ahol a talajműveléssel maximalizáljuk a talajban tárolt hasznosítható víz mennyiségét, a trágyázással pedig minimalizáljuk a növény fajlagos vízfelhasználását.
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
Miniszter voltam…(14.) Beszélgetés dr. Németh Imrével
(Dr. Bódis László)
Az egykori FVM miniszterek sorában dr. Németh Imrével beszélgettünk miniszteri munkájáról, az emlékezetesebb feladatokról és nem utolsó sorban a magyar mezőgazdaság mostani helyzetéről.
„A jó gazda gondosságával” (2.)
(Dr. Kralovánszky U. Pál)
A hazai élelemtermelés helyzetéről készített elemzés második részének középpontjában a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésünk, a gyógy- és illóolaj-tartalmú növények, valamint az ökológiai gazdálkodás és a fejlesztésük érdekében szükséges feladatok állnak.
Gondolatok az agrárpolitikáról (2.)
(Kurucz Miklós)
Egy mértéktartó, kritikus írást olvashatnak a szerzőtől, melyben az agrárpolitikával kapcsolatos véleményét fejti ki.
A magyar növényvédelmi szervezet kialakulásának története… (8.)
(Szentgyörgyi László, Dr. Eke István)
A hazai növényvédelmi szervezet történetét bemutató sorozat mostani része a növényvédelem helyzetét és szervezeti változásokat idézi fel a második világháború kitörését és befejezését követően.
Költségtakarékos repcetermesztés eredményesen
(Kovács József)
Az eredményes repcetermesztés termesztéstechnológiai sarokpontjai, ahogy azt Hernádkércsen látják.
TERMÉNYPIAC
Árutőzsde (2.) – Az árak volatilitása csillapítható
(Dr. Potori Norbert)
Az írás második részében arra derül fény, hogy milyen irányú kockázatok kezelésére kínálnak eszközöket az opciós árupiacok.
Nagykereskedői várakozások a terménypiacon. Interjú
(Kosztolányi Attila)
A Glencore Grain Hungary Kft. ügyvezetőjét a búza, a kukorica, valamint az olajnövények augusztus közepi terménypiaci kilátásairól, az árak várható alakulásáról kérdeztük.
Terménypiaci összefoglaló
(PN)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) esetében hónapról hónapra időszerű összefoglalni – az elemzők előrejelzései és várakozásai alapján – a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását.
BIOTECHNOLÓGIA
Tanuljunk „géntechnológiául” (3.) A genetikai program tárolása és realizálása
(Dr. Heszky László)
A sorozat mostani részében arról olvashatnak hasznos információkat, hogyan történik a földi élet információjának tárolása az eukarióta szervezeteknél, ill. hogyan realizálják a sejtek ezt a DNS-ben tárolt genetikai programot.
MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK
Fás szárú energianövények termesztése (2.) Energetikai faültetvény létesítésére alkalmas fajok és fajták (1.)
(Dr. Gyuricza Csaba)
E havi lapszámunkban a fás szárú energianövények termesztését bemutató sorozat keretében a növényválasztás szempontjait, jogi szabályozásának előírásait, és az energetikai faültetvények létesítésére választható növények körét mutatjuk be, ugyanis a fás szárú energianövények termesztése során az egyik legfontosabb kérdés, hogy a termőhelyhez és a környezeti feltételekhez alkalmas fajt és fajtát (klónt) válasszunk.
A biomassza hasznosításának egyes kérdései, a K+F tevékenység fontossága
(Dr. Somogyi Norbert)
Franciaországban komoly felfutás várható a bio-üzemanyagok esetében, valamint a biomassza hőerőművi égetésében és az ehhez kapcsolódó másodlagos hőhasznosításban, illetve a közösségi célú, biomasszára alapozott fűtésben. Nemcsak a francia agrárkamara, de cégek és szövetkezetek is komoly kísérleti munkát folytatnak a biomassza – főleg energetikai célú – hasznosítása területén. Délnyugat-Franciaországban erre két kitűnő példa, a VIVADOUR és RAGT.
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS
A paradicsom védelmének növénykórtani sajátosságai
(Dr. Glits Márton)
A paradicsomfajták kiválasztásakor, illetve a növényvédelmi munkák tervezésekor érdemes tisztában lenni a károsító-ellenállósággal. Az írásból nemcsak áttekinthetik azokat a főbb kórokozókat, amelyekre fogékonyak, és amelyekkel szemben ellenállóak a paradicsomfajták, hanem egyúttal a szabad földön és növényházban hajtatott paradicsom kórokozóiról és az ellenük való védekezés lehetőségeiről is tájékozódhatnak.
GYÜMÖLCSTERMESZTÉS
A talaj kémhatásának szerepe a gyümölcstermő növények tápanyag-gazdálkodásában
(Dr. Szalay László)
Az írásból arra nyerhetnek választ az olvasók, hogy milyen szerepet játszik a talaj megfelelő pH-érteke a tápanyagegyensúly fenntartása szempontjából, ill. hogyan változik az egyes tápelemek felvehetősége a talaj kémhatásának függvényében.
SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT
Dél-Afrika, a sokszínű terroir hazája
(Bodor Péter, Tóth Erika, Dr. Váradi Gyula)
A szerzők 2010 áprilisában a Stellenbosch Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének vendégei voltak. Kint tartózkodásuk során megismerkedhettek Dél-Afrika szőlészeti és borászati sajátosságaival, továbbá képet kaptak az Egyetemen folyó kísérletekről és oktatásról. A cikk a kint hallott klimatikus, szőlészeti és borászati ismeretekről és tapasztalatokról számol be az olvasóknak.
Szakmaközi szervezet alakításának lehetősége a hazai szőlő- és borágazatban (2.)
(Dr. Kator Zoltán, Dr. Sidlovits Diána)
A szerzők írásuk második részében azt mutatják be, milyen alapelvek mentén működnek az európai szőlő- és borágazatokban tevékenykedő szakmaközi szervezetek és mi mindent kellene átalakítani a hazai hegyközségi szervezet működésénél ahhoz, hogy be tudja tölteni hazánkban is a szakmaközi szervezet szerepét.
GÉPESÍTÉS, GÉPEK
Ismerjük meg a betakarító gépeket… (14.) Rendrevágó gépek
(Dr. Bense László, Nagy István) 86
A sorozat mostani részében a rendrevágó gépekkel, a különféle típusokkal, azok műszaki felépítésével, működési elvével ismerkedhetnek meg.
„Ezt a gépet a hozzánk hasonló, sok kukoricát termelő gazdálkodóknak ajánlanám… Riport (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati tapasztalatok a csökkentett menetszámú talajművelés egyik eszközével, az Axiál Kft. kínálatában szereplő Condisc lazítós tárcsával.
Gondolatok és következtetések a bázisgazdaságokban folytatott több éves megfigyelések kapcsán
(Dr. Gockler Lajos)
Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet a fontosabb gépüzemeltetési adatok alakulásának megfigyelését nagyobb, és az átlagosnál korszerűbb mezőgazdasági üzemekben (bázisgazdaságokban), végzi évente. Jelen cikkben az Intézet szakembere arra világít rá, milyen megállapítások tehetők a többéves megfigyelések adataiból, ill. miért is érdemes a gazdálkodóknak a bázisgazdasági gépüzemeltetés adatfelvételi eredményeit megismerni.
Bemutatkozott. DAL-BO MaxiCut 600 aprítóhenger (x)
(Demes Gabriella)
Gyakorlati bemutató keretében debütált a DAL-BO MaxiCut 600 aprítóhenger a Szegána Kft. kínálatában.
A kultivátoros alapművelés előnyei (x)
Tekintsék át a VÄDERSTAD Cultus és TopDown szántóföldi kultivátorok használatának előnyeit.
KITEKINTÉS
Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
EGYÉB KÖZLEMÉNYEK
Agrármúltunk nagyjai. (sipeki) Balás Árpád (1840-1905)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban (sipeki) Balás Árpád életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.
In memoriam Balikó György repülőgép-vezető
(Dr. Szász Árpád)
In memoriam Dr. Szüle Zsolt (1936-2010)
(dgy)
Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.