Rügyfakadás
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

A magyar mezőgazdaság elmúlt 20 éve
(Dr. Udovecz Gábor)
Az AKI főigazgatója izgalmas témához nyúlt. Írásában agrárközgazdászként az elmúlt húsz év magyar mezőgazdaságát elemezi, bemutatva a legfőbb változásokat és problémákat, valamint az agrárágazat előtt álló teendőket is.

FÓKUSZBAN Az Alternatív növények

Alternatív növények termesztése
(Dr. Blaskó Lajos)
Az alternatív növények termesztésének gazdaságossága lényegesen javítható, ha élünk a speciális hasznosításukban rejlő lehetőségekkel, amelyek néhány jellemző példáját (bővíthető élelmiszer-kínálat, ipari, gyógyászati, kozmetikai felhasználás, bioenergia-előállításban rejlő lehetőségek) mutatjuk most be kedvcsináló céllal.

Az alternatív növények élelmezési jelentősége
(Léder Ferencné)
A különböző gabona alapú élelmiszerek – elsősorban a búza, a kukorica, a rizs – jelentős szerepet töltenek be mindennapi táplálkozásunkban, azonban az ún. alternatív növények felhasználásával további lehetőség kínálkozik a kedvezőbb tápértékű élelmiszerek előállítására, táplálkozásunk változatosabbá tételére, melyek élelmiszeripari felhasználási módjait, táplálkozás-élettani jellemzőit foglaljuk össze most e cikk keretében.

A pohánka és termesztése
(Dr. Gondola István)
A tavaszi vetésű növények 2011-ben a korábbiakhoz képest nagyobb szerepet kaphatnak. A pohánka jelentőségét ezzel összefüggésben az adja, hogy e növény májustól július közepéig bármikor vethető, igazodva a talaj száradásának üteméhez. Beillesztése a vetésszerkezetbe növeli a szántóföldi sokféleséget, bővíti az egészséges élelmiszerek választékát. Hogy ez pedig minél jobban megvalósulhasson, e növény termesztésének fontosabb ismérveit adjuk most közre.

A pohánka (hajdina) táplálkozási értéke
(Léder Ferencné)
Az írásból a pohánka speciális táplálkozás-élettani előnyeit tekinthetik át, ugyanis a pohánka növény minden része milyen más-más célra hasznosítható, ill. kiváló fehérje-összetételének, nagy ásványianyag-tartalmának köszönhetően széles a belőle előállítható élelmiszerek köre.

A cirok és termesztése
(Dr. Ábrahám Éva Babett)
A szerző írásában a cirok származásának, elterjedésének, gazdasági jelentőségének, ökológiai igényeinek ismertetése mellett e növény sikeres termesztésének zálogát jelentő termesztéstechnológia sarokpontjait (vetésváltás szempontjai, tápanyag-utánpótlás, talaj-előkészítés, vetés, növényápolás, betakarítás) mutatja be.

A cirok táplálkozási értéke
(Léder Ferencné)
A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet szakembere a föld ötödik legfontosabb gabonájának, a ciroknak a táplálkozási értékeire hívja fel az olvasók figyelmet, ugyanis Magyarországon e kultúra humán célú felhasználása eddig egyáltalán nem volt jellemző, pedig egy jól puffasztható és extrudálható, gluténmentes diétában is felhasználható élelmiszer-alapanyagról van szó.

Csicsóka, az újra felfedezett növény (1.)
(Dr. Hodossi Sándor, Dr. Győri Zoltán, Dr. Dudás László)
Az írás középpontjában a régóta ismert, cukorbetegek által is fogyasztható, de napjainkban is csak kis felületen termesztett, és a humán táplálkozásban mindez ideig alig megjelenő csicsóka áll. Most a hazai termesztés múltja és jelenlegi helyzete mellett, a csicsóka felhasználásának lehetőségeivel, valamint összetételével és táplálkozási értékeivel is megismerkedhetnek.

Mindent rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Katasztrófa utáni tájrehabilitáció
(Kovács Gergő Péter)
„Az elkövetkező években kizárólag az energetikai növények termesztése jöhet szóba a Kolontár és Devecser térségét ért iszapkatasztrófa sújtotta területen”. Ez volt az alapgondolata annak a szakmai fórumnak, amelyet a január végén megrendezett AGRO+MASHEXPO-n tartottak a vörösiszap-katasztrófa utáni tájrehabilitációról, ahol neves szakemberek vázolták fel a tájban bekövetkezett változásokat és a további teendőket.

Az őszi búza tavaszi tápanyagellátása Yara ajánlással! (x)
(Dr. Térmeg János)
A Yara javaslata az őszi búza tavaszi tápanyagellátására.

Innovatív lombtrágya + innovatív gombaölő szerek = nagyobb termésbiztonság (x)
(Kószó Lajos, Kurtz György)
Ismerjék meg a Biolchim Hungary Kft. és a Syngenta idén forgalmazásra kerülő gombaölő és lombtrágya csomagját.

Növényvédő szerek hatékonyságának fokozása levéltrágyával
(Pájtli József)
A Tamásiban gazdálkodó gyakorlati szakember arra hívja fel a figyelmet írásában, hogy a növények levéltrágyázással történő tápanyagellátása jó hatással van a növényvédő szerek hatékonyságának fokozására, melyet számos érvvel támaszt alá a gabonatermesztés példáján keresztül.

Néhány gondolat a tavaszi műtrágyaszóráshoz (x)
(Vári Rita)
Linzer Agro Trade Hungary Kft. tápanyag-utánpótlási javaslata az őszi vetésűek tavaszi tápanyagellátásához.

Biotrágyák hatása a növényi kondícióra és a termésre
(Dr. Dobos Attila és mtsai)
A fenntartható mezőgazdasági fejlődés megköveteli a környezetkímélő tápanyag-utánpótlás különböző módozatainak gyakorlati alkalmazását, melynek egyik lehetősége a természetes alapanyagú lomb- és talajtrágyák műtrágyákkal történő kombinált kijuttatása. E cikkben a biotrágyákkal, az ezekben alkalmazható különböző mikroorganizmusokkal, valamint a biotrágyák növényi kondícióra és a terméseredményekre gyakorolt hatásaival ismerkedhetnek meg.

Csak a kultúrnövényt trágyázzuk, ne a gyomokat! (x)
(Rácz Tibor)
A Cheminova Magyarország Kft. Radistart Eco és Radistart Standard mikrogranulált starter trágyáit ajánlja a gazdálkodók figyelmébe.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Gabonapiaci változások a külkereskedelmi statisztika tükrében
(Dr. Szabó Jenő)
A külkereskedelmi statisztika három hónapos késéssel, „tisztes távolból” követi a piaci történéseket; azonban ezen információk mégsem teljesen érdektelenek, hiszen segíthetnek a helyes értékítélet kialakításában, a lehetséges forgatókönyvek közötti választásban. A napjaink piaci feszültségeit kiváltó gabonapiaci helyzet közelmúltjának ismerete éppen ezért tarthat fokozott érdeklődésre számot.

A permetezés időzítése a kalászfuzárium elleni védelemben (x)
(Kurtz György)
A Syngenta fungicid ajánlata őszi búzában.

A jó szerkombináció meghatározza a termést (x)
(A. Gy.)
A Dupont növényvédelmi technológiája kalászosokban.

Új vezető termékkel, kibővült létszámmal és erősödő marketinggel 2011-ben. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Az Arysta LifeScience Magyarország Kft. szezonnyitó rendezvényén a cég új termékkínálatáról, a növényvédő szerek engedélyeztetése terén várható változásokról adtak számot, majd az elmúlt évi eredmények és az idei szezon új termékei is bemutatásra kerültek.

ATONIK – megkérdeztük a felhasználókat (2.) (x)
Termelők vallanak az Arysta LifeScience ATONIK biostimulátorának használatáról.

XXI. KNF – Az agrárstratégiától a növények betegségrezisztenciájának mechanizmuság… Tudósítás
(Molnár Zoltán)
A tudósítás a XXI. Növényvédelmi Fórum prekonferenciájára kalauzolja el az olvasókat, ismertetve az ott elhangzott legfontosabb gondolatokat.

Repcét csak intenzíven érdemes termeszteni (x)
(A. Gy.)
A DuPont növényvédelmi technológiája, ahogy azt a gyakorlatban látják.

Konferencia az értékteremtő partnerségről. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Január 13-án tartották a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának szokásos év eleji rendezvényét, melynek célja a BASF Agro-üzletága nemzetközi és magyarországi stratégiájának ismertetésén túl azoknak az új irányoknak és választott utaknak a bemutatása volt, amelyek új dimenzióba helyezik partnereikkel való kapcsolataikat a kooperáció, a partnerség, az értékteremtés és a közös üzleti fejlődés jegyében.

III. Kukorica Termésverseny (2011)
(MKK)
A Magyar Kukorica Klub Egyesület 2011-ben is kukorica termésversenyt hirdet, mely a száraz termelési kategóriában regionális és országos szintű, míg az öntözött kategóriában csak kategória szintű lesz.

A siker kovácsműhelye – Szuro-Trade Kft. (x)
(Pálovics Balázs, Kántor Krisztián)
Amit tudni érdemes a KWS Magyarország Kft. és a Szuro-Trade Kft. együttműködéséről.

Mit ajánl a Dow Seeds 2011-re? (x)
A Dow Seeds idei fajtaajánlata a kukoricatermesztők számára.

Díjnyertes a Talajművelők zsebkönyve
(AF)
Az Év szerzője-díjjal kitűntetett dr. Birkás Márta új könyvében lépésről lépésre leírja a gabonafélék, a pillangós növények, a gyökgumósok, az olajnövények, a szántóföldi zöldségfélék talajművelési rendszereit. A könyv végén pedig a különféle talajművelő gépeket felsorakoztatja fel.

Nincs vita, itt a SY Flovita! (x)
(Boncsarovszky Tivadar)
Új SYNPLUS várományos kukoricahibrid a FAO 300-as csoport végén, a Syngentától.

Környezetügyi együttműködés. Tudósítás
(Szilágyi Bay Péter)
2011. február 14-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában került sor annak a környezetügyi együttműködési megállapodásnak az aláírására, amely a Magyar Tudományos Akadémia és a Vidékfejlesztési Minisztérium között jött létre. A megállapodás célja a hazai környezettudományi kutatások támogatása, és annak elősegítése, hogy a kormányzati munkában a környezetvédelem területén a tudományos ismereteket közvetlenül alkalmazhassák.

A Lumax® a kukorica alap gyomirtó szere (x)
(Radvány Béla, Tóth Csantavéri Szilvia)
A Syngenta szakemberei a Lumaxot (S-metolaklór + mezotrion + terbutilazin) ajánlják a kukorica pre- és korai posztemergens gyomirtására.

SANTANA 1G – megkérdeztük a felhasználókat (3.) (x)
Az Arysta LifeScience Magyarország Kft. új talajfertőtlenítő szerének 2010-es felhasználói tapasztalatai.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(PN)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce), valamint a növényi fehérjék vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (9.) Transzgénikus (GM) növényregenerálás
(Dr. Heszky László)
Ma már rendelkezünk olyan közvetlen és közvetett géntranszfer technikákkal, melyekkel sikeresen lehet transzgént bejuttatni növényi sejtbe, a sejtmag DNS-be. A sorozat mostani részében az in vitro morfogenezis alternatív útjait ismerhetjük meg, melyek lehetővé teszik, hogy a transzgént tartalmazó sejtekből GM-növényeket neveljünk fel.

MEGÚJULÓENERGIA FORRÁSOK

Fás szárú energianövények termesztése (5.) Növénytáplálás energiaültetvényekben
(Dr. Gyuricza Csaba)
Fás szárú energetikai ültetvényekről szóló cikksorozatunk mostani részében a tápanyag-visszapótlás módszereiről, lehetőségeiről – növénytáplálás istállótrágyával és komposzttal, zöld-, valamint műtrágyázással – szólunk.

Energianövények termesztésének gyakorlati tapasztalatai
(Rácz Norbert)
E cikk keretében a terület kiválasztásától a betakarításon át a faapríték felhasználásáig a faddi székhelyű Dunarét Kft. energiafűz és energianyár termesztésének technológiai lánca kerül bemutatásra, mely elsősorban azoknak szolgálhat példaként, akik saját felhasználásra, és nem a hőerőművek részére állítanának elő faaprítékot.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Egyéves konyhakömény tápanyagigényének vizsgálata
(Valkovszki Noémi Júlia)
Ahhoz, hogy az egyéves konyhakömény-termesztés során ne okozzunk káros környezetterhelést a nagy adagú műtrágya-kijuttatással, ismernünk kellene a növény valós tápanyagigényét. Ebben nyújthatnak a termesztők számára nagy segítséget az itt közreadott, Deák Ferenc Ösztöndíj támogatásával valósult növényanalízis eredmények.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Metszés előtti rügyvizsgálat
(Dr. Szalay László)
Tél végén, a metszési munkálatok megkezdése előtt meg kell győződnünk arról, hogy milyen mennyiségű, milyen értékű és állapotú rügy van a gyümölcsfáinkon. A tél végi rügyvizsgálat egyben a termésbecslés első mozzanata is. Az ez évi terméshozás szempontjából a virágrügyek döntő fontosságúak, emellett ezek jóval fagyérzékenyebbek is a hajtásrügyeknél, ezért most az írásból a virágrügyek kialakulását és fejlődését, valamint almatermésűeknél és csonthéjasoknál a rügyvizsgálat menetét tekinthetik át.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Madárodú a szőlőben
(Dr. Zanathy Gábor)
A cím alapján olvasóinkban bizonyára felmerült a kérdés: meg lehet telepíteni a madarakat az intenzíven művelt szőlőültetvényekben? Erre igyekszünk tehát választ adni, bemutatva az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás keretében kihelyezendő természetes alapanyagú madárodú típusokat, az élőhely-kialakítás szempontjait, valamint a németországi és az eddigi hazai tapasztalatokat.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Hogyan válasszunk? (14.) Magágykészítőt
(Dr. Jóri J. István)
A hogyan válasszunk sorozat ebben a részében – egy elvi, gondolatébresztőnek szánt cikk, valamint az eke, a tárcsás talajművelő eszközök és a középmélylazítók tárgyalása után – a magágykészítők kiválasztásához, beszerzéséhez és használatához szeretnénk ismeretanyagot, ötleteket közreadni.

Amit a Framest Reptillről tudni érdemes (x)
(Dr. Demes György)
Ismerjék meg a FRAMEST által gyártott és az AXIÁL által forgalmazott új koncepciójú talajművelő gépet, a Reptillt.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Agrármúltunk nagyjai. Mezey Gyula (1861-1922)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Mezey Gyula életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Egy kiállítás képei...
(Dr. Oláh István)
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban rendezett gobelin és faliszőnyeg kiállítással emlékeztek Pekáry István festő, grafikus és textilművészre, halálának 30. évfordulója alkalmából.

Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak. A logisztika fogalmáról
(Kurucz Miklós)
A jegyzet soron következő része az agrárszakmát is érintő nemzetközileg használatos szóra, a logisztikára, annak értelmezésére, tartalmára, céljaira és alapelveire irányítja rá a figyelmet.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)