Májusi rétek
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Trendek, tendenciák a hazai fajtavizsgálat és vetőmagtermesztés területén (1.)
(NÉBIH)
NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága által összeállított írás széleskörű tájékoztatást, átfogó képet nyújt az olvasóknak a fontosabb szántóföldi kultúrák hazai fajtavizsgálatairól és vetőmag-minősítéseiről, a fajtabejelentések alakulásáról az elmúlt öt év eredményeire támaszkodva.

FÓKUSZBAN A VÍZGAZDÁLKODÁS

Vizet!?
(bl)
A vízgazdálkodási téma indításaként jelen lapszámunkban néhány „vizes” írást teszünk közzé, mintegy gondolatébresztőként, de ezt a „zsilipet” olvasóink számára is szeretnénk megnyitni. Jó lenne, ha minél több javaslat, ötlet születne a ma még elegendő vízkészletünk hasznosítására.

A vízellátás szerepe a szántóföldi növénytermesztésben
(Dr. Pepó Péter)
A szerző írásában több évtizedes tartamkísérleti eredményeik alapján arra mutat rá, hogy a szántóföldi növények esetében az elmúlt évtizedekben kedvezőtlen irányba változott agroökológiai hatások mérséklésének – a nemesítés és a genotípus helyes megválasztásán kívül – másik lehetőségét az optimalizált agrotechnika jelenti, melyben az agrotechnikai elemek közül különösen fontos szerepet játszik a vetésváltás, a talajművelés, a tápanyagellátás és az öntözés.

Minden rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

„Fenntartható mezőgazdaság” Beszámoló
(Dr. Bódis László)
A fenntartható mezőgazdasággal, a jövedelmező kukoricatermesztéssel kapcsolatos aktualitásokkal foglalkozott a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában megtartott tudományos konferencia. Többek között a klímaváltozás, a vízkészlet és vízfelhasználás, az öntözés és a precíziós technológiák kihívásait vitatták meg a tudósok a gyakorlati szakemberekkel.

Öntözési monitoring rendszer kialakításának és hasznosításának lehetőségei
(Dr. Dobos Attila Csaba és mtsai)
Ez az írás a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, a KITE Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet közösen indított K+F programjába enged betekintést, melynek célja az öntözéses gazdálkodás fejlesztése volt.

Gondok az öntözéssel, az öntözés gondjai
(Dr. Ligetvári Ferenc)
Lehetőségeinkhez képest hazánkban igen szerény mértékű az öntözés. Ennek okait veszi sorra ez az írás.

Élenjáró öntözési fejlesztések Dalmandon... Riport Gyenei Ferenccel
(Kosztolányi Attila)
Gyenei Ferenccel, a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatójával a víztakarékos öntözési és halászati fejlesztéseik keretében megvalósított öntözési beruházásaikról beszélgettünk, amelyért nem mellesleg a 2012. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjat is elnyerték.

Múltunk és jövőnk a víz. Beszámoló
(Dr. Bódis László)
2013. április 5-ére invitálták a sajtó képviselőit a VM-be, ahol ismertették annak a kampánynak a részleteit, célját, stb. amelyet vizeink védelme érdekében indították.

Lehet, hogy rosszul gondolom
(Dr. Bódis László)

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

Újra belvízkárok a talajokon
(Dr. Birkás Márta)
A szerző írásában rámutat a természeti és a gazdálkodási eredetű belvízkárok közötti különbségekre, ill. útmutatást ad a vízkárt szenvedett talajok javításához, valamint a megfelelő talajállapot fenntartása érdekében felhívja a figyelmet a további teendőkre a tarlókon és az őszi művelési idényben.

Bayer kalászos gombaölő szerek: két év – két új készítmény (x)
(Farády László)
Ismerjék meg a Bayer kalászos védelmi technológiájának újdonságait.

Gombák és toxinok
(Dr. Békési Pál)
Ebben az írásában a szerző összefoglalja az ismereteteket a kalászosok mikotoxint termelő gombáiról, egyúttal arra is felhívva a figyelmet, mire kell e kórokozók kapcsán az idei évben számítanunk.

Hosszan hatékony szerekkel a jó termésért (x)
(A. Gy.)
Gyakorlati tapasztalatok DuPont gombaölő szerekkel napraforgóban.

Talajlakó kukorica kártevők
(Dr. Keszthelyi Sándor)
Az írás a fő terrikol fajok jellemzőit – az ellenük való védekezés lehetőségeit is ismertetve – tekinti át, melyek káros tevékenységei bár a kukorica egész vegetációját végigkísérhetik, de súlyos kárképeik elsősorban a fiatal állományokban jelentkezhetnek.

Gondolatok a „víz- alatti és utáni” gabona gyomirtásról… (x)
(Szabó Roland)
Sumiagro gyomirtási megoldások kalászosokban.

Új kártevő rovar veszélyezteti a hazai gyümölcstermesztést: a foltos szárnyú muslica (Drosophila suzukii)
(Dr. Voigt Erzsébet és mtsai)
Az európai gyümölcstermesztés új, rendkívül veszélyes, súlyos mennyiségi és minőségi kártételeket okozó kártevővel néz szembe: a foltos szárnyú muslicával, más nevén a cseresznye ecetmuslicával. Nem véletlen a félelem, hiszen ez a kártevő rövid időn belül váratlanul nagy egyedszámban jelenik meg, elsősorban a vékony gyümölcshéjjal rendelkező bogyós-, ill. csonthéjas gyümölcsfajokon. Éppen ezért úgy gondoltuk, érdemes áttekinteni e kártevő elterjedését, biológiáját, tápnövényeit, valamint észlelésének, továbbá az ellene irányuló védekezésnek a lehetőségeit.

Stresszkezelés kukoricában (x)
(Raj Péter)
Ismerjék meg a Timac Agro Hungária Kft. tápanyagellátási javaslatát a kukorica stresszkezelésére.

Gabonafélék gyomfajainak generatív szaporítóképletei V.
A kukorica gyomfajainak generatív szaporítóképletei VI.
(Dr. Kazinczi Gabriella, Dr. Pintér Csaba)
Szenzációs fotókkal találkozhatnak olvasóink immár a harmadik egymást követő lapszámunkban. A nemzetközi pályázaton is elismert fotós – nyugalmazott egyetemi oktató – különleges technikával készült makrofelvételeihez a szakterület elismert képviselője készített leírásokat, amelyek bővítik ismereteinket a gyommagvakról.

Folytatódik a tavaszi nagytakarítás... (x)
(Nagy Lajos)
Bayer CropScience két készítménnyel (Laudis, Monsoon active) szolgál a nehezített körülmények között végzett gombaölő szeres állománykezelések eredményes elvégzéséhez kukoricában.

Gazdaságának fejlesztését tervezi a mezőgazdasági termelők négyötöde. Sajtóközlemény
(Agrostratéga)
Tekintsék át a mezőgazdasági termelést jövedelemszerzés céljából folytató gazdálkodók információszerzési szokásait és jövőre vonatkozó elképzeléseit vizsgáló AgroStratéga felmérés eredményeit!

Nic-It és kombinációi biztos partnerek a kukorica posztemergens gyomirtásában! (x)
(Dr. Varga Zsolt)
Miért is érdemes a kukorica gyomirtásában a Cheminova Magyarország Kft. kínálatában szereplő Nic-It mellett dönteni?

A fermentált biotrágya hasznosítása
(Hajdu Zoltán)
Napjainkban, a mezőgazdaságban is szükség van olyan innovatív megoldásokra, amelyek lehetővé teszik a rendszerbe bekerülő anyag- és energiaforrások újrahasznosítását, a növénytermesztés és az állattenyésztés anyag- és energiaforrásainak összekapcsolását. Jelen cikk keretében bemutatásra kerülő INEMAD projekt a növénytermesztés és az állattenyésztés mellé harmadik pillérnek a trágyafeldolgozásból, pl. a biogáz üzemekből származó fermentált bio-trágyának a rendszerbe vitelére tesz javaslatot.

2013 tavasz – vizsgáznak a gombaölő szerek (x)
Tekintsék át a Kwizda Agro gombaölő szer kínálatát kalászosokban.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Ülést tartott a Fajtaminősítő Bizottság Szántóföldi Növények Szekciója
(Csapó József)
Fajtaminősítő Bizottság Szántóföldi Növények Szekciója 2012. december 6-án tartotta őszi, míg 2013. március 12-én tavaszi ülését. Az őszi ülés alkalmával állami elismerést kapott 8 őszi búza, 4 őszi árpa, 1 tritikálé, a tavaszi ülés alkalmával pedig 22 őszi káposztarepce-, 17 kukorica-, 10 cukorrépa-, 1 szója, 2 tavaszi árpa, 2 kender, 1 olajretek, 4 cirok, 1 burgonya és 1 csicseriborsó fajta, amelyek fontosabb adatait táblázatos formában adjuk közre.

Rapool hibridrepcék – tökéletesség a részletekben is (x)
(Blum Zoltán)
A RAPOOL tovább tökéletesítette a hibridrepce nemesítését!

A Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének alakuló közgyűléséről. Beszámoló (x)
Beszámoló a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete (MMGVE) március első hetében megtartott ünnepi, alakuló közgyűléséről.

ZAMIR – új kihívásokra fejlesztve (x)
(Dr. Lukács Domonkos)
A Makhteshim az idei évtől egy új gombaölő készítménnyel, a ZAMIR-ral áll a napraforgó-termesztők rendelkezésére.

Hit a jövőben…
(Dr. Oláh István)
Tudósítás a magyar növénynemesítők országos találkozójáról, az immár XIX. Növénynemesítési Tudományos Napról, melyet az MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottsága és a Magyar Növénynemesítők Egyesületének közös szervezésében Keszthelyen rendeztek meg.

Lapzárta után. Eredmények, tervek
(bl)
Beszámoló a Magyar Növénynemesítők Egyesülete április 11-én tartott évértékelő közgyűléséről, melynek Szegeden a GKI Nonprofit Kft. volt a házigazdája.

Gazdaképző (14.) Növényvédelem
(Kovács József)
A sorozat előző részében a növényápolás területeit sorba véve megemlítettük a növényvédelmet is, de részletes tárgyalását későbbre halasztottuk, tekintettel ennek a területnek a nagy jelentőségére. Most röviden áttekintjük, és rendszerbe foglaljuk mindazokat a tevékenységeket, amelyek ebbe a fogalomkörbe tartoznak.

Lapzárta után. Alakulóban
(bl)
A VM-ben február 21-én tartott indító megbeszélést követően, a „szójások” úgy határoztak, hogy megszervezik önmagukat és az ott vázolt elképzeléseket. A kezdeményezők kész tervvel álltak elő. A jogilag még nem létező civil kezdeményezés vállalta fel, hogy elindít egy olyan mozgalmat, amely bejegyzett szervezetként tudja a jövőben a szójatermesztők és a termékpálya szereplőinek érdekeit képviselni.

Könyvismertetés. Kádár Imre: A mezőföldi műtrágyázási tartamkísérlet első évtizedének tanulságai.

Kádár Imre: A mezőföldi műtrágyázási tartamkísérlet tanulságai 1984-2000.
(Dr. Németh Tamás)
Ön tudja már, ki lesz az utódja?
Bár az agrárium más ágazatokhoz képest kevésbé sínylette meg a válságot, hosszabb távon több bizonytalansági tényező is befolyásolhatja a szektor jövőjét. Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője február végén a Deloitte és a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) konferenciáján felhívta a figyelmet az utódlás körüli problémákra. A bank ezzel kapcsolatban nemrég végezett kutatásából kiderült, a generációváltás terén aggasztóak az adatok.

Gazdálkodj jogosan. Kell-e száraz puskapor a közigazgatási eljárásokban?
(Dr. Mucsányi Zoltán, Dr. Ótós Attila)
A sorozat mostani részében a szerzők a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatában rejlő jogi kockázatokkal foglalkoznak, azokat a kérelemre induló eljárásokat górcső alá véve, ahol a kérelmezőn kívül ellenérdekű felek is érintettek, bemutatva, hogy milyen jogosítványokkal bírnak az ellenérdekű felek, mennyiben befolyásolhatják az eljárás kimenetelét, s milyen lehetőségei vannak a kérelmezőnek e kockázatok kezelésére.

Egész évben kiskert. Májusi teendők
(Tóthné Bogdányi Franciska)

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(Dr. Tikász Ildikó Edit, Varga Edina)
A főbb szántóföldi kultúrák – búza, kukorica, napraforgó, repce –, valamint a szója vonatkozásában a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását tekinthetik át az írásból.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk géntechnológiául (34.) A glifozát toleráns transzgénikus (GM) fajták előállítása és termesztése
(Dr. Heszky László)
A sorozat előző részében ismertettük a transzgénikus gyomirtószer-tolerancia stratégiáit és röviden bemutattuk a glifozát, glufozinát, szulfonilurea, imidazolinon és a bromoxinil szerekre toleráns GM-növények előállításának helyzetét. Ezek közül köztermesztésben és kereskedelmi forgalomban a világon jelenleg csak a glifozát és glufozinát alapú totális gyomirtó szerekre toleráns transzgénikus fajták és hibridek vannak, ezért ebben és a következő részben ezeket mutatjuk be.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Bórhiány-betegség kertészeti növényeken
(Dr. Terbe István)
Az írás nemcsak a bór szerepét ismerteti a növények életfolyamataiban, hanem segítséget nyújt a fontosabb kertészeti kultúrák bórhiány tüneteinek felismerésében, rámutat a bórhiány lehetséges okaira, valamint kitér a bór-utánpótlás, bórtrágyázás lehetőségeire, feltételeire is.

Zöldségtermesztés hatékonyan, gazdaságosan (x)
(Dr. Demes György)
Ismerjék meg közelebbről a KITE-Vándorfólia rendszerét, amelyet komplett technológiával ajánlanak – öntözéssel, gépesítéssel és a termesztéshez szükséges input anyagokkal – a zöldségtermesztők számára.

A tarlórépa mozaik vírus új gazdanövényei, hazai jelentősége és várható terjedése
(Kopp Andrea Marianna és mtsai)
Ez az írás a világon termesztett zöldségfélék öt legfontosabb vírusának egyikére, a tarlórépa mozaik vírusra, annak hazai jelentőségére hívja fel az olvasók figyelmét, bemutatva a napjainkban ismert gazdanövénykörét és a főbb tüneteit, a terjedésében szerepet játszó vektorokat, továbbá a közvetett védekezés lehetőségeit.

Kihagyhatatlan termékek a kertészeti tápoldatozásban (x)
Yara tápanyag-utánpótlási megoldások kertészeti kultúrákban.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Cseresznyefák takaró alatt
(Dr. Szalay László)
A cseresznyetermesztés kritikus pontja szerte a világon a gyümölcsök esővíz okozta felrepedése az érési időszakban, amely ellen számos védekezési megoldással kísérleteznek. Most a gyümölcsrepedés elkerülésének legbiztosabb módszerét, a gyümölcsfatakarást, a különböző típusú takarórendszereket mutatjuk be.

A magyar dió a legjobb minőségű a világon!
Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Diótanácskozásáról készült sajtóközleményből nemcsak arra derül fény, hogy a magyar dió beltartalmi értéke nagyobb, érése koraibb, mint a világ vezető fajtáinak, hanem arra is, hogy tavaly 3 új kórokozó ütötte fel a fejét a magyar dióültetvényekben.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Virágzáskori levélritkítás
(Dr. Zanathy Gábor)
A levélritkítás széles körben alkalmazott zöldmunka a minőségi szőlőtermesztésben. A lelevelezést a szőlészek általában a zsendülés időszakában, esetleg korábban, a bogyók sörét, vagy zöldborsú nagyságú állapotában hajtják végre. Újabban egyre több híradás szól a virágzáskori, virágzás előtti levélritkításról. De vajon miért? Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a frissen kifejlődött, funkcióképes levelek eltávolítása? Hogyan kell a levélritkítást kivitelezni? Minderre és a témához kapcsolódó további kérdésekre is választ nyerhetnek, e cikk elolvasásával.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Ismerjük meg a betakarító gépeket…(34.) A mesterséges látás alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban
(Dr. Bense László, Lágymányosi Attila)
A betakarító gépeket, azok felépítését, működését bemutató sorozat mostani részében a számítógépes képfeldolgozás mezőgazdasági termelésben is alkalmazható különböző területeivel foglalkozunk.

„Ennek a gépnek a nagyszerűsége az egyszerűségében és a sokoldalúságban rejlik” (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati tapasztalatok és vélemények az Axiál Kft. kínálatában szereplő Monosem SC sorközművelő kultivátorról.

Traktormotorok levegőszennyezése (2.) Traktormotor károsanyag-kibocsátásának mérséklése
(Dr. Varga Vilmos)
A mezőgazdasági vállalkozók tájékoztatására indult cikksorozatunk mostani részében áttekintést kívánunk adni a traktormotorok fejlődéstörténetéről, valamint ezen erőforrások levegőszennyezésének csökkentésére irányuló technikai fejlesztésekről.

Väderstad Award 2013. A leginnovatívabb fiatal gazdálkodók elismerése
(Dr. Demes György)
A fiatal gazdák emelik a mércét” mottóval alapított díjat a Väderstad. A Väderstad Award 2013 elnevezésű pályázatnak a célja, hogy felkutassa, megismertesse és bátorítsa azokat a fiatalokat, akik nem csak keresik, de a saját gyakorlatukban már alkalmazzák is azokat az új innovatív gazdálkodói módszereket, amelyek javítják a gazdálkodás hatékonyságát, minőségét és eredményét. A díj meghirdetésére Magyarországon 2013. március 30-án, Velencén került sor, ahová a szakmai nyilvánosság képviselőin kívül meghívták azokat a fiatal gazdálkodókat, akiknek érdeklődésére feltehetően számítani lehet.

Díjnyertes traktormodellek 140-255 LE motorteljesítmény között, háromféle hajtóművel (x)
Az MF 7600-as sorozat tagjai a nagyon széles, 140-255 LE közötti teljesítménykategóriában kiváló megoldást kínálnak mind a közúti, mind a szántóföldi munkavégzésre.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Fordította és összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

Nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítás Párizsban (1.)
(Dr. Somogyi Norbert)
E tudósítás keretében a szerző az idén ötvenedik alkalommal megrendezésre került párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás és vásárra (SIA), valamint a hetvenötödik kiadásához érkezett nemzetközi mezőgazdasági gép- és tenyészállat-kiállítás és -vásárra (SIMA- SIMAGENA) kalauzolja el az olvasókat.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Jegyzet gazdálkodóknak… A mezőgazdasági kárenyhítés tapasztalatairól
(Kurucz Miklós)
A mezőgazdasági kárenyhítésről szóló törvény lényegét már ismertette az Agrofórum múlt évi márciusi és áprilisi számában a Jegyzet. Egy év után nehéz, de mégis érdemes a témában tapasztalatokat, következtetéseket levonni. Különösen úgy, hogy a 2012-es esztendő természeti csapásoktól rendkívül terhelt volt.

Agrármúltunk nagyjai. Székács Elemér (1870-1938)
(Kurucz Miklós)
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Székács Elemér életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)