2019. január – Extra 78.

Ízelítő a tartalomból

Három új hazai nemesítésű rezisztens almafajta: Bellona, Damara és Isolda

E fajták bemutatására az Agrofórum korábbi lapszámaiban – 20 (Extra 28.), pp. 16-19; 25 (Extra 53.), pp. 20-23. került sor.…

Dr. Tóth Magdolna

Ha szeder, akkor legyen tüskementes?

Hazánkban is több faj honos. Sokfelé megtalálhatók vadon a hamvas szeder (Rubus caesius) és a fekete szeder (Rubus fruticosus) genotípusai.…

Dr. Szalay László

Szamóca lisztharmat és a védekezési lehetőségek

Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vásárlók az egészséges táplálkozásra, igényük megnőtt a környezetkímélő technológiával előállított termékekre. Az…

Babits Dorina
1 000 Ft
Tartalomjegyzék

Gépesítsünk!
(Dr. Szalay László)

A 2018. évi gyümölcsszezon és tapasztalatai
(Dr. Apáti Ferenc)
A 2018. évi termés az előzetes adatgyűjtés szerint bizonyosan meghaladta az 1,0 millió tonnát, de az idei év „különös” sajátossága volt, hogy a termésmennyiségre vonatkozó statisztikákban éles különbséget kell tenni a „fán lévő termés” és a „betakarított, piacra kerülő termés” között, ugyanis számos fajnál a megtermett gyümölcs 10-30%-a betakarítatlanul vagy felvevőpiac hiányában értékesítetlenül maradt. Tanulságos volt ez az év olyan szempontból is, hogy számos gyümölcsfajnál kiütközött a gyümölcságazatunk minden gyengesége és korlátja, melyeket az ágazat fejlesztési irányainak meghatározásánál jó ideig nem szabad elfelejtenünk. Körkép a 2018-as hazai és európai gyümölcsszezonról.

Három új, hazai nemesítésű rezisztens almafajta: Bellona, Damara és Isolda
 (Dr. Tóth Magdolna)
Tavaly állami elismerést nyert három új rezisztens almafajtát (ʻBellona’, ʻDamara’, ʻIsolda’) mutatja be a szerző, kitérve az érési időre, a növekedési erélyre és a genetikai védelem alapjaira.

A fenntartható gyümölcstermesztést megalapozó kutatások helyzete és feladatai Magyarországon. Beszámoló
(Dr. Szalay László, Dr. Békefi Zsuzsanna)
A Magyar Tudományos Akadémia Kertészet- és Élelmiszertudományi Bizottság, Gyümölcstermesztési Albizottsága idén két értekezletet is tartott. Albizottság feladatának tekinti, hogy fórumot biztosítson a szakterületünkön felmerülő problémák megtárgyalásához, ezért értekezleteit olyan műhelyvita sorozatnak tekinti, amelyben a résztvevők sorra tudják venni a kutatás-fejlesztés-innováció aktuális kérdéseit a gyümölcstermesztés területén. Az idei ülés két témaköre a növényvédelem és a gépesítés volt.

15 év tapasztalat a gyümölcstermesztésben (x)
 (AF)
A Malagrow Kft. sok éve meghatározó szereplő a kertészeti kultúrák tápanyagellátása területén. Deme Jánost, a cég gyümölcstermesztési szakmai vezetőjét kérdeztük az elmúlt évek során felhalmozódott tapasztalatairól. Az interjúból az is kiderül, hogy mi a különbség a biostimulátorozás és a lombtrágyázás között.

Olaszország gyümölcstermesztése
(Dr. Szalay László)
Olaszországban évente közel 12 millió tonna gyümölcs terem a szubtrópusi fajokat és a csemegeszőlőt is ide számítva. Az észak–déli irányban 1300 km hosszan elnyúló ország éghajlati adottságai és felszíne nagyon változatos, és ez sokféle gyümölcsfaj termesztését teszi lehetővé. A termesztésben az intezifikáció folyamatos növekedése tapasztalható. A folyamatos innováció a gazdák, a szaktanácsadók, a forgalmazók, a technikai fejlesztők és a kutatók közös munkájával zajlik. Olaszországban a termesztői összefogásnak, szövetkezeteknek több mint 100 éves hagyománya van a gyümölcstermesztésben, és a rendszer jól működik.

Új körtefajta komplett technológiával Ausztráliában
(Dr. Szalay László)
Ausztráliai nemesítők egy újonnan nemesített körtefajtájukat mostanában egyre több szakmai fórumon propagálják, és a belföldi mellett az export piacokra való termesztésre is ajánlják a termesztőknek, különös tekintettel az ázsiai piaci lehetőségekre. Ez a fajta a Deliza™. A nemesítők fajtájukat technológiai javaslatokkal együtt kínálják, hangsúlyozva, hogy a technológiai elemeket mindig a termőhelyi viszonyokhoz kell igazítani.

A Bibaum művelési rendszer alkalmazása hazai alma és körte ültetvényekben
(Dr. Simon Gergely)
Olaszországban fejlesztették ki a kéttengelyű, úgynevezett Bibaum koronaformát. Ennek előnyeit, hazai tapasztalatait az alma- és körtetermesztésben játszott szerepét foglalja össze a Szerző.

Könyvajánló. Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány a Szerző tollából korábban megjelent cikkek, egy vezérfonal mentén összeállított gyűjteménye. Témája az ezredfordulót követő évek során az agrár-élettársulásokban károsító állati szervezetek klimatikus és termesztéstechnológiai eredetű változásainak elemzése.

Gyümölcsültetvényeink ígéretes növénye a kökény
(Dr. Kovács Szilvia, Behán Tamás)
A kökény hazánkban honos gyümölcsfaj. A gyümölcsök a magas cseranyagtartalomnak köszönhetően fanyar ízűek, erőteljes összehúzó (adstringens) hatásúak, ízük az első enyhe fagyok után azonban kellemesebbé válik. Magyarországon számos alfaja, változata ismert, a leggyakrabban előforduló alfaj a Prunus spinosa ssp. dasyphylla. Fajtahasználatáról, művelési rendszerérő és növényvédelmi kérdéseiről ad áttekintést az írás.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
A pasztörizálást is túléli
Nyerő páros
Szamóca-szedőrobot az Egyesült Királyságban
Évente 17 millió tonna zöldség és gyümölcs megy veszendőbe az EU-ban

Ha szeder, akkor legyen tüskementes?
(Dr. Szalay László, Dr. Kovács Szilvia)
A szederfajtákat hajtásrendszerük alapján csoportosítják. A fajták három csoportba sorolhatók, vannak a kúszó, a félig kúszó és a feltörő (merevszárú) típusok. A honosított fajták bemutatása mellett a cikkben olvasható e bogyós gyümölcs környezei igényiről, termesztéstechnológiai elemeiről és a növényvédelmét érintő legfontosabb kérdésekről is.

A szőlő-gyümölcs tápanyagellátásának sikere a részleteken múlik! (x)
(Tóth Milena és mtsai)
A Yara tápanyagellátási javaslata gyümölcs- és szőlőtermesztőknek.

A gránátalma
 (Dr. Diószegi Magdolna, Dr. Szalay László)
A gránátálma ősidők óta kíséri az emberiséget, talán legősibb kultúrnövényeink egyike. Csak nevében mutat rokonságot az almákkal, a gránátalmafélék családjának (Punicacea) tagja. A közönséges gránátalma terebélyes, 2-3 méter magas és ugyanilyen széles, kissé gömbölyded formájú cserje, de néha kisebb fává is felcseperedik. Gyönyörű látványt nyújt a felrepedt vagy felvágott gyümölcs a magok sokaságával, az áttetsző húson keresztül felsejlő magokkal. Morfológiai jellemzőinek ismertetése mellett környezeti igényeiről, a nemesítési célkitűzésekről és a termesztéséről szóló témákkal foglalkozik a cikk.

Tapasztalatok a Sumi Agro szőlő növényvédelmi technológiájával 2018-ban (x)
A Sumi Agro készítményei 2018-ban is megmutatták, hogy ott a helyük a szőlő növényvédelmében. Gyomirtó szerek, törzstisztításra, sarjhajtások leperzselésére alkalmas készítmény, gomba- rovarölő szerek szőlőtermesztőknek a Sumi Agro kínálatában.

Szamóca lisztharmat és a védekezési lehetőségek
(Babits Dorina)
A szamóca lisztharmat betegség okozója az obligát parazita Sphaerotheca macularis sp. fragariae gomba, mely a világon minden termesztett szamócán előfordul. Bemutatjuk a kórokozó biológiáját, az általa okozott jellegzetes tüneteket és a rendelkezésre álló védekezési módszereket.

Gondolatok egy tanulmányút után
(Gara Júlia)
Franciaországi dióültetvények meglátogatása volt a célja annak a tanulmányútnak, amelyről a Gyümölcs Extra kiadványunkban beszámolunk. Képet kaphatunk az oldalrügyön termő fajták fitotechnikai műveleteiről a termesztéstechnológia, azon belül kiemelten a növényvédelem sarokpontjairól.

Nehézségek és lehetőségek, hírek a Bayertől (x)
A Bayer új rovarölő szere, a Sivanto prime mellett 2019-ben a Calypso rovarölő szer is változatlan mennyiségben és minőségben áll a termelők rendelkezésre.

A barackmoly-rajzás megfigyelése kajszibarack ültetvényből
(Dr. Hári Katalin)
A barackmoly kártétele időről időre visszatérő, bár változó mértékű problémát jelent a kajsziültetvényekben. Mind hajtás-, mind gyümölcskártétellel számolni kell e kártevő esetében. A védekezés optimális idejének meghatározását nehezíti az elhúzódó rajzás, a nemzedékek összemosódása, továbbá az, hogy egy erősebb lehűlés akár le is állíthatja a rajzást.

Az alma károsítói elleni védekezés stratégiai szemléletet igényel (x)
(Sipos László, Varga Zoltán)
Almakártevők – levéltetű, takácsatka, molykártevők, atka, vértetű, kaliforniai pajzstetű – elleni rendszer szemléletű védekezési stratégia a Syngentától.

Mi áll a léalma árak hátterében?
(Dr. Apáti Ferenc, Dr. Tóth-Kurmai Viktória)
Az EU-n belül érdemben Magyarországon és Lengyelországban van kiemelkedő jelentősége a léalmának, illetve létezik egyáltalán az a fogalom, hogy „léalmatermelés”. Gyakran merül fel az a kérdés, hogy mennyi a léalma reális ára. Az árak kialakulása egy bonyolult mechanizmus eredménye, mert a piac egy komplex rendszer. A léalma árára ható tényezőket elemzi az írás.

Újdonságok az alma fajtahasználat, kutatás, honosítás területén (x)
A Cripps Pink és a Topaz keresztezéséből származó Bonita almafajta elsősorban a bio, vagy integrált növényvédelmi technológiára alapozott ültetvényekben található. Hazánkban a Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola kísérleti ültetvényében tesztelték a fajtát. A Magyarországon is megszervezett „Bonita Nap” című rendezvényen a hazai és külföldi termelők testközelből ismerhették meg a fajta legfontosabb jellemzőit. A Holland Alma honosítási munkájának eredményeként már sok almafajta került köztermesztésbe.

Étkezési alma szedése
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A kézi almaszedés segédeszközeit és a különböző szedőkocsi fajtákat veszi sorba a szerző, ismerteti azok felépítését és működését.

Automatizálás a kertészetekben
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A robotok alkalmazása a kertészeti termelés szinte minden területére kiterjeszthető, így az adatgyűjtésre, a mintavételezésre, a talajművelésre, a sorközápolásra, a növényvédelemre, a tápanyagellátásra, az öntözésre, a betakarításra, a csomagolásra. Megalkotásukban, működtetésükben fontos szerepet kap a mechatronika, az elektronika, az informatika és a gépészet. Kiemelt jelentőségű a szenzortechnika, valamint a villamosenergia. Ebben a cikkben a teljesség igénye nélkül bepillantást kívánunk nyújtani a most zajló fejlesztésekbe, illetve a már megvalósított megoldásokba.

Agrármúltunk nagyjai. Budai József (1851-1939)
(Kurucz Miklós)
Budai József életművének az utókor a pomológiai eredményeit tartja. A századfordulón élt szakember, aki természetrajz-földrajz tanári oklevelet szerzett, a tanítás mellett botanikával, geológiával és gyümölcsnemesítéssel is foglalkozott.

További ajánlataink

Dr. Jóri J. István: A talajművelőgép választás és üzemeltetés kézikönyve

4500 Ft

A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.

Bódis László: Barangolásaim

7000 Ft

Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.

Légrádi Miklós gondolatai és ajánlásai nem csak repcetermesztőknek

1500 Ft

Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.

Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire

6000 Ft

2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.

Prof. Heszky László - Transzgénikus (GMO) növények - elmélet és gyakorlat

6500 Ft
ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen