HELYZETELEMZÉS

Az együttműködés kényszere
(Éder Tamás)
A szubjektív elemeket sem nélkülöző gondolatok a magyar mezőgazdaság lehetséges jövőjét vázolják fel az EU csatlakozás jegyében. A szerző leszögezi: a közeljövő agrárkihívásait alapvetően három folyamat határozza meg: az EU csatlakozásra való felkészülés; a globalizációnak nevezett folyamat keretei között élesedő verseny és a fogyasztási és vásárlási szokások változása. Az e kihívásokra adott sikeres válaszok alapfeltétele: a termékcsatorna szereplői által – szigorúan piaci körülmények közötti, mérettől és tulajdonformától független – racionális együttműködési formák kialakítása és működtetése.

Földhasználat, a művelési ágak szerkezete
(Dr. Dorgai László)
A földhasználat kérdésköre a gazdaságpolitikának mindig fontos fejezetét jelentette. A dolgozat első része – a földhasználattal összefüggésben – a fejlett országokban tapasztalható jelenségeket tekinti át (a területek kezdetben fokozott művelésbe vonása; növekvő környezetterhelés és törekvések annak mérséklésére; új földhasználati rendszer kialakulása növekvő állami szerepvállalással). A magyarországi földhasználattal foglalkozó fejezet legfontosabb megállapítása, hogy a rendszerváltás nyomán ismét nagyon elkülönült a földhasználat és a földtulajdon: az új tulajdonosok (kb. 2,3 millió fő) döntő hányada nem használja termőföldjét. Az írás második része részletesen tárgyalja a jövőben a mezőgazdaságban, így a földhasználatban is valószínűsíthető változásokat.

Kiútkeresés a mezőgazdaság válságából
(Turi János)
A szerző több évtizedig volt vezetője hazánk egyik legnagyobb és kiváló szakmai eredményeket felmutató állami gazdaságának. A mezőgazdaságunk általános helyzetével foglalkozó írásában előbb kitér meghatározó adottságainkra és előnyeinkre. Ezt követően korunk kihívásai címmel részletezi a világban zajló, és gazdálkodásunk sikerét is befolyásoló folyamatokat. Végül kísérletet tesz az előzőekre válaszként szóba jöhető megoldások, javaslatok körvonalazására.

A jövő mezőgazdasága. Hová tart a magyar mezőgazdaság a következő évtizedekben?
(Ulrich Vollmer)
A szerző röviden, de minden lényeges kérdést érintve prognózist ad a mezőgazdaságban az elkövetkező években várható változásokról.

Ezredvégi meditáció a növénytermesztés biológiai alapjairól
(Dr. Bódis László)
Egy keveset a múltról; többet a jelenről; valamit a jövőről – ez a hármas gondolat vezette a szerzőt, amikor a címben jelzett mondanivalóját közzétette. A cikkben áttekintést ad a magyar fajtakísérletezés történetéről, napjainkig tartó fejlődéséről, kiemelkedő személyiségeiről és eredményeiről. Közben – szellemes módon, formailag is elkülönítve, több kisebb betétként – személyes véleményét is kifejti egyes részletkérdésekről, különösen a magyar növénynemesítésről.

GMO – ahogy a szakmai irányítás látja
(Oravecz Sándor)
A genetikailag módosított szervezetek (GMO) megjelenése és terjedése nagy vitát váltott ki a tudományos berkekben és a legszélesebb közvéleményben egyaránt. Ennek hátterében az áll, hogy a géntechnológiai módszerek a növénynemesítésben és az állattenyésztésben nemcsak beláthatatlan előnyökkel járhatnak, hanem – felelőtlen alkalmazásuk esetén – veszélyeket is jelentenek az élővilágra. Ezért minden olyan országban, ahol genetikailag módosított növényekkel bármely szinten foglalkoznak (kutatás, gyakorlati kipróbálás, termesztés), elengedhetetlen a géntechnológiai tevékenység jogi szabályozása. Erről kérdeztük Oravecz Sándort, az FVM Mezőgazdasági Főosztályának szakfőtanácsosát, a géntechnológiai ügyek illetékes referensét.

A Monsanto az ezredfordulón. Beszélgetés Oláh Istvánnal, a Monsanto Kereskedelmi Kft. igazgatójával
(Dr. Demes György riportja)
A riportban többek között olyan kérdések hangzanak el, mint pl. mikor, milyen folyamatok eredményeként alakult meg Magyarországon ez az agrárszférában meghatározó cég; milyen fejlesztési elképzeléseik vannak az elkövetkezendő években; s hogyan látják a hazai mezőgazdaság továbbfejlődésének lehetőségeit?

Sikerre transzformálva – avagy a GM növényekkel szembeni európai idegenkedés anatómiája
(Dr. Jekkel Zsolt, Farády László)
A rövid, de szellemes összefoglaló a GM növények – a velük szemben jelenleg megnyilvánuló óvatos fenntartás és idegenkedés ellenére – jövőbeni térhódítását prognosztizálja.

A talajművelés múltjáról, hasznáról és fejlődéséről az új évezred küszöbén
(Dr. Birkás Márta)
Az ezredvégi meditációk sorába illeszkedő dolgozat szerzője a maga által feltett kérdések és az azokra adott válaszok alapján foglalja össze a talajművelés legfontosabb kérdéseit. Elöljáróban tisztázza, mi lehet a talajművelés célja az új évezred küszöbén. Majd az alábbi főbb kérdéseket válaszolja meg: figyelembe kell-e venni a növények talajállapot-igényét; jobb-e a mélyebb, vagy a menetszám szerint több művelés; miről ismerhető meg a rossz talajállapot; beszélhetünk-e elavult művelési törekvésekről; mit tesz a tudomány, hogy a talajművelésünk jobb legyen?

Gondolatok a tápanyag-gazdálkodásról a XXI. század elején
(Dr. Németh Tamás)
Az elmúlt években az AGROFÓRUM hasábjain számos, a tápanyag-gazdálkodásról és a trágyázásról szóló, a gyakorlatnak támpontot nyújtó információ jelent meg. Áttekintve e közlemények és különszámok tartalmát, megállapítható, hogy – sajnos – a felvetett problémák nagy része nem oldódott (nem oldották meg) azóta sem. Azok a félelmek és aggodalmak, amelyek azokban az időkben a szakemberekben megfogalmazódtak, napjainkban is fennállnak. Ezért a szerző úgy gondolta, ebben, az ezredfordulóra készült különszámban, érdemes ismét újragondolni és áttekinteni az említett témakört.

A múltat idézve, a jövőbe tekintve… Szerkesztőségi beszélgetés Dr. Nagy Bálinttal
Dr. Nagy Bálint neve elválaszthatatlanul egybeforrott a magyar növényvédelem elmúlt, közel fél évszázadának történelmével. Az ötvenes évek közepétől kezdve irányításával jött létre a megyei növényvédő állomások hálózata, s fejlődött tovább nemzetközileg is elismert színvonalú országos szervezetté, amely – bár erősen redukált személyi állományával, de – napjainkban is az ő általa felépített szakmai és strukturális alapokon állva működik tovább. Mint a kiemelkedő vezetők oly gyakran, ő is ellentmondásos személyiség. Hatalmas tárgyi tudással rendelkező, széles látókörű ember, aki az előző társadalmi rendszerben igen fiatalon került vezető állásba, de pozíciójából eredő hatalmát és politikai befolyását mindig a magyar növényvédelem, az agrárkemizálás érdekeinek szolgálatába állította. Ez év áprilisában töltötte be hetvenedik évét, de ma is fanatikus hittel, töretlen elkötelezettséggel tevékenykedik nemcsak szűkebb szakmájáért, a növényvédelemért, hanem az egész mezőgazdaság ügyéért.

Körkérdés a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatáról és problémáiról.
Az ezredforduló egyik legégetőbb kérdése, hogy a rohamosan gyarapodó emberiséget hogyan tudjuk ellátni elegendő élelmiszerrel? Az élelmiszertermelés fő színterén, a mezőgazdaságban a múlt század második felétől kezdve, de különösen a XX. században, soha nem látott mértékű technológiai fejlődés ment végbe a több és jobb minőségű táplálék előállítása érdekében. A nemesítés és a gépesítés eredményei mellett a különféle kemikáliák használatba vétele járult hozzá leginkább a termelés ugrásszerű növekedéséhez. Néhány évtized alatt kiderült azonban, hogy a növényvédő szerek, műtrágyák és egyéb kémiai anyagok használata nemcsak áldás az emberiség táplálásában és életben tartásában, hanem az általuk okozott káros mellékhatások következtében egyszersmind beláthatatlan – vagy nagyon is belátható? – veszélyforrást jelentenek az egész élő környezetre. Napjaink megoldhatatlannak látszó dilemmája, hogy a növekvő élelmiszer szükséglet kielégítése, tudásunk mai szintjén, vegyszerek használata nélkül elképzelhetetlen; ugyanakkor haladéktalanul lépéseket kell tennünk környezetünk további pusztulásának megállítására, mert különben saját magunk életének feltételeit saját magunk romboljuk le.
E gondolatokkal kerestünk meg ismert szakembereket, fejtsék ki véleményüket az alábbi kérdésről:
Hogyan látja Ön a növényvédelem és a környezetvédelem helyzetét és viszonyát az ezredfordulón? Az elmúlt évtizedek és a jelen gyakorlatából kiindulva hogyan fogalmazná meg a követendő helyes irányt, e két terület közötti ellentétek feloldásának reális kompromisszumait – az árutermelő mezőgazdaság igényeit is figyelembe véve?

A közös jövőért dolgozunk
(Kovács Gyula, Molnár István, Rácz István, Fenyvesi Rita)
A hazai mezőgazdasági kereskedelemben egyik meghatározó vállalat a DuPont, amelynek munkatársai ismertetik az agrárium várható fejlődésére vonatkozó elképzeléseiket és ehhez kapcsolódóan cégük filozófiáját.

A magyar kertészeti termékek lehetőségei az EU csatlakozás után
(Dr. Bittsánszky János)
Az EU-csatlakozás kapcsán a kertészeti ágazatoknak jó esélyük van arra, hogy az agrár ágazatok közül a legnagyobb nyereséggel kerüljenek ki a csatlakozási folyamatból. Köszönhető ez annak, hogy az EU 1997. január 1-ével a 2200/96 és 2201/96 sz. rendeletével új piacszabályozási rendszert vezetett be a zöldség-gyümölcs ágazat területén. Ez a szabályozás az egyéb mezőgazdasági termékekkel ellentétben nem határoz meg kvótákat. Ezért a zöldség-gyümölcs termékek szabadon termelhetők és forgalmazhatók.

A szőlőtermesztés és a borászat helyzete, fejlesztésének főbb feladatai
(Dr. Balogh István, Dr. Urbán András)
Az írás bevezetésként áttekintést ad a világ szőlő- és bortermeléséről. Ennek során részletezi a szőlőterület és a termés mennyiségének változásait. Felsorolja a borfogyasztás csökkenésének okait. A cikk második részében a hazai szőlő- és bortermelés adatait ismertetik. A statisztikai adatok felsorolásán túl összegzésként a szerzők megállapítják: a szőlő-bor ágazat túl van a mélyponton, minden területen lassú fejlődés indult el, de főként a szőlőtermesztés jelentős gazdasági, pénzügyi problémákkal küzd. A legfőbb nehézséget az okozza, hogy a kárpótlás és a privatizáció során területi elaprózódás következett be (jelenleg az átlag birtoknagyság nem éri el a 0,5 ha-t), jellemző a tőkehiány és a beruházás-képtelenség. Ezzel szemben áll a borászat jelentős koncentrációja. Végül pontokba foglalva felsorolja a szőlőtermesztés és a borászat minőségi fejlesztésének feladatait.

A növénytermesztés technikai fejlettségének jelene és jövője. Interjú Dr. Hajdú Józseffel, az FVM Műszaki Intézetének főosztályvezetőjével.
A növénytermesztés gépesítési kérdéseit elemző beszélgetésben szó esik azokról a trendekről és tendenciákról, amelyeket a gépesítés fejlesztésénél figyelembe kell vennünk; az erőgépek terén várható fejlesztésekről; a talajművelési rendszerekről és azok gépesítési változásairól; a vetés, az öntözés, a növényvédelem és a betakarítás technológiai folyamataiban prognosztizálható műszaki fejlesztések elveiről és irányairól.

A Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. a millennium évében
Az írás a magyar mezőgazdaságban 25 éve jelen lévő és egyes kultúrákban (pl. kukorica, napraforgó) meghatározó jelentőségű nemesítő cég jövőképét vázolja fel.

Tradíciók és az ezredforduló kihívásai az ADVANTA szemszögéből
(Németh Róbert)
Az Advanta Hungary Kft. cukorrépa, kukorica és napraforgó kultúrában tervezett fejlesztési elképzeléseit ismerhetjük meg a cikkből.

A precíziós termesztés alapjai
(Dr. Fekete András)
A precíziós termesztés a táblán belüli helyi viszonyokhoz és igényekhez igazodó termesztést jelent, amelynek szerves része a szabatos mérés és ehhez kapcsolódóan a pontosan szabályozott beavatkozás. Ezen termesztési technológia kifejlesztésének és terjedő alkalmazásának alapvető oka: a termesztés gazdaságosságának fokozására irányuló törekvés, valamint a környezetvédelem, a környezetkímélő gazdálkodás szükségessége és az ellenőrzött minőségű termény iránti igény. A precíziós termesztési rendszer fő összetevői a szántóföldi termesztési technológiák, a mezőgazdasági gépek és automatikák, a különböző szoftverek és információs rendszerek, melyeket a szántóföldi termesztési műveletek és folyamatok irányítására integráltak. A szerző tárgyalja a precíziós termesztés irányítási rendszerét (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéshozatal, beavatkozás); bemutatja a külföldi fejlesztések alapján rendelkezésre álló irányítási rendszereket; végül az alkalmazással összefüggő kérdéseket (előnyök, nehézségek, egyéb feltételek stb.) tekinti át. Végül megállapítja: a helyspecifikus termesztéshez forgalmazott irányítási rendszereket a sikeres gyakorlati alkalmazás érdekében komplex informatikai háttérrel és szakértői rendszerrel támogatott termesztési modellekkel kiegészítve kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani.

Precíziós gazdálkodás – a harmadik évezred agrotechnológiája
(Klopp Béla riportja)
A riportban a tudományos kutató és a gyakorló termesztő válaszol a precíziós gazdálkodás első hazai lépéseivel kapcsolatban a feltett kérdésekre. A beszélgetés végső konklúzióként azzal az optimista véleménnyel zárul, hogy a harmadik évezred új lehetősége a termőhely-specifikus termesztési rendszer, amely EU-konform, és gazdaságos is lehet, ha megtaláljuk az adaptálás és a kezdő tőke megszerzésének lehetőségeit.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)
A millenniumi különszám e rovatában ritkaságnak számító érdekességet talál az olvasó: egy közel száz esztendős pártprogramot. Nagyatádi Szabó Istvánnak a Függetlenségi és 48-as Gazdapárt 18 pontba foglalt programját, amit a korabeli lapok korszakalkotó okmánynak tartottak. Ma is érdemes elolvasni.