A KUKORICABOGÁR

A kukoricabogár európai elterjedése
(Dr. Kiss József, Dr. Richard C. Edwards)
A XX. század utolsó évtizedében egy új kártevő írta be magát az európai kukoricatermesztés történetébe, az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte). A fajt, amely korábban csak az amerikai kontinensen volt ismert és ott a kukorica egyik legfontosabb kártevőjeként tartják számon, Európában Jugoszláviában találták meg először, 1992-ben. A kilencvenes évek második felében a szomszédos országok mindegyikében megtelepedett; legészakibb előfordulása 2000-ben Szlovákia.  A kártevő Európában jelenleg 180 ezer km²-nyi területen terjedt el, évente kb. 50 km-t halad előre. Az írást egy táblázat és egy színes kép egészíti ki.

A kukoricabogár előfordulása Horvátországban 2000-ben
(Dr. Jasminka Igrc Barčić, Dr. Renata Dobrinčić)
A kukoricabogarat Horvátországban 1995-ben észlelték először, azóta minden évben rendszeres monitoring vizsgálatokkal követik terjedését, a populáció felszaporodását. Táblázatokban és ábrákon szemléltetve mutatják be a kártevő évenkénti terjedését, valamint a 2000. évi felderítés eredményeit.

A kukoricabogár hazai elterjedése
(Dr. Princzinger Gábor, Dr. Ripka Géza)
A magyar növényvédelmi szervezet 1995 – a kártevő első megjelenése – óta évenként rendszeres felderítő vizsgálatokat folytat a kukoricabogár terjedésének nyomon követésére (felderítő csapdázás), valamint a már fertőzött területeken a populáció növekedésének mérésére (standard csapdázás). 2000-ben feltehetően a rendkívül száraz, meleg időjárásnak is tulajdoníthatóan, a megszokottnál kb. két héttel korábban, már június közepén megkezdődött a bogarak rajzása. A cikk ismerteti és térképeken is szemlélteti a kukoricabogár jelenlegi magyarországi elterjedését és a populációsűrűség országrészenként eltérő alakulását.

Talajfertőtlenítéssel a kukoricabogár ellen
(Pálfay Gábor)
A terbufosz hatóanyagú Counter 5 G felhasználásának ismertetése a kukoricabogár elleni védelemben.

A kukoricabogár biológiája, életciklusa
(Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Ripka Géza)
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) a levélbogarak Chrysomelidae) családjába tartozó, egy nemzedékes faj. Részletes ismertetést adnak a kártevő morfológiájáról. A kukoricabogár tojás alakban, a talajban telel át, május közepétől kelnek ki a lárvák, amelyek a kukorica gyökerén rágva – az időjárástól és egyéb körülményektől függően – súlyos károkat okoznak. Az imágók rajzása június közepétől kezdődik, a tömeges tojásrakás július közepétől augusztus végéig tart. Az imágók a levelek hámozgatásával kevésbé, de a bibe megrágásával a vetőmagtermesztésben jelentős károkat okozhatnak. Röviden ismertetik a faj szaporodására ható tényezőket is.

A kukoricabogár felderítése, előrejelzése, a védekezési döntés
(Dr. Ripka Géza, Dr. Kiss József, Hataláné Zsellér Ibolya)
Ismertetik a kukoricabogár megfigyelésére szolgáló eszközöket (feromon csapdák, sárga ragadós lapcsapdák), ezek alkalmazását. Röviden tárgyalják a lárvakártétel felmérésének módját, az imágókártétel vizsgálatát és a veszélyességi létszám meghatározását.

A kukoricabogár elleni védekezés lehetőségei
(Dr. Kiss József, Hataláné Zsellér Ibolya, Vörös Géza, Dr. Ripka Géza)
A szerzők a bevezetőben megállapítják, hogy 1./ a kukoricabogár Magyarországon véglegesen megtelepedett és populációja évről-évre nő; 2./ a termesztőnek a jövőben együtt kell élni e kártevővel; 3./ ellene kizárólag csak az integrált szemléletű védelem lehet hatásos. Ez utóbbi magába foglalja a vetésváltást (!), a természetes korlátozó elemek felkutatását és lehetséges alkalmazását, az imágók és a lárvák elleni vegyszeres védelmet. Összefoglalják a hazánkban eddig végzett vegyszeres védekezési kísérletek körülményeit és eredményeit.

A talajviszonyok hatása a kukoricabogárra
(Dr. Richard C. Edwards)
A talajviszonyok jelentős hatással vannak azoknak a rovaroknak a mozgására és túlélésére, amelyek életük egy részét vagy egészét a talajban töltik. Ez érvényes a kukoricabogárra is, amely tojás és lárva alakban kb. tíz hónapot tölt a talajban. A talaj típusa, szerkezete, tömörödöttsége megnöveli vagy lecsökkenti azt az időt, amely alatt a lárva megtalálja táplálékát, a gazdanövény gyökerét. Minden olyan tényező, amely akadályozza a lárvák mozgását, befolyásolja a lárvafejlődését vagy akadályozza a széndioxid mozgását a talajban, jelentősen kihat a lárvák életben maradására és ezáltal a lárvaszámra.

A kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) rajzásdinamikája és egyedsűrűségének változása Bácska térségében
(Komáromi Judit, Dr. Kiss József, Dr. Richard C. Edwards)
1998-ban, 1999-ben és 2000-ben Bácska északi és északnyugati térségében végezték a felvételezéseket. A vizsgálatokhoz a rajzó imágók befogására Csalomon típusú feromon csapdát, Multigard és Pherocon AM sárga lapcsapdát, valamint a talajból előjövő bogarak gyűjtésére sátorhálós csapdát (“emergence cage”) használtak. Értékelik a különböző csapda típusok fogási eredményei közötti különbségeket és az adatok alkalmasságát a védekezési döntések meghozatalához.

A kukoricabogár kártétele és a védekezés technológiája Jugoszláviában
(Dr. Franja Bača, Dr. Ivan Sivčev)
Bevezetésben rövid áttekintést adnak a kukoricabogár 1992. évi jugoszláviai megjelenéséről. Ismertetik a fertőzött és károsított területek évenkénti alakulását. Összefoglalóan áttekintik a Jugoszláviában az elmúlt években végzett védekezési kísérletek eredményeit. Ismertetik a kártevő ellen engedélyezett szereket. Az agrotechnikai védelemben fontos szerepe van az optimális tápanyagellátásnak, a fajta és a vetési idő megválasztásának, s mindenek előtt a vetésváltás szigorú betartásának.

A Kukoricabogárról 1994-2000 között magyar nyelven megjelent fontosabb közlemények
A Magyarországon magyar nyelven a kukoricabogárról megjelent fontosabb közlemények felsorolása, a megjelenés éveinek sorrendjében.

A KUKORICATERMESZTÉS TECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEI

Lehetőségek a kukorica termelési szintjének emeléséhez a 2000. év tapasztalatai tükrében
(Kiss Istvánné dr.)
A szerző bevezetőben pontokba foglalja az elmúlt év kukoricatermesztésének legfontosabb jellemzőit. Ezt követően sorra veszi a legfontosabb termesztéstechnológiai elemeket, így a talajművelés és talajvédelem helyzetét, a tápanyag-utánpótlás alacsony színvonalát, ehhez kapcsolódóan a precíziós gazdálkodásra tett törekvéseket. A biológiai alapokra (fajták) térve megállapítja, jelenleg ez jelenti a termesztéstechnológia legerősebb láncszemét. A fajtaismerettel és helyes fajtaválasztással akár 10 % eredményjavulás is elérhető különösebb költségnövekedés nélkül. Ugyancsak meghatározó technológiai elem a növényvédelem, amely a 2000. év rendkívüli időjárása nyomán számos tanulsággal szolgált. A jövőben a termesztésben az optimális termésszint és az eladható jó minőség mellett elérhető legnagyobb jövedelem elvét szabad követni.

TALAJMŰVELÉS, TÁPANYAGELLÁTÁS

Teendők, megfontolandók a kukorica talajművelésében
(Dr. Birkás Márta, Dr. Szemők András)
A reméltnél gyengébb kukoricatermések okai közé soroljuk a csapadék- és tápanyaghiány, valamint az elgyomosodás mellett a szélsőséges időjárási körülmények kedvezőtlen hatásait felerősítő rossz talajállapotot is. A talajállapot a kukorica igényeivel összefüggésben értékelendő. A klasszikus szerzők szerint a kukorica a mélyebb alapművelésre igényes. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a kukorica a mélyebb talajrétegek lazultságával szemben igényes, függetlenül a művelés mélységétől vagy módjától. Ha a talajállapot kedvezőtlen, mélyebb műveléssel javítandó, ugyanakkor direktvetéssel is termeszthető, ha káros tömörödés nem alakult ki a talajban. A szerzők összefoglalják a tömörödésnek az utóbbi 3 évben a gazdálkodásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait, valamint a talajállapottól függő javaslatokat tesznek a kukorica alapművelési mélységére. Áttekintik a direktvetés előnyeit, valamint a technológia sikeres alkalmazásának feltételeit.

Néhány fontos gondolat a szegedi kukoricahibridek nitrogén műtrágyázásáról
(Dr. Széll Endre, Makhajda János)
Az utóbbi évtized közgazdasági viszonyai kedvezőtlenül hatottak a kukorica termesztésére, aminek következtében a termelők  szakszerűtlen és elégtelen műtrágyázási gyakorlatot követtek. Ez a talaj tápanyag készletének kizsarolásához vezetett. A cikk a szerzők több mint két évtizede folyó műtrágyázási tartamkísérleteinek eredményeit mutatja be. Tárgyalják a N-műtrágyázás hatását befolyásoló, ill. azzal összefüggő tényezőket, így a termesztési mód (monokultúra és vetésváltás), a hibridek eltérő N-reakciója és a termőhely hatásait. Az 1999. és a 2000. év termésadatai alapján becsült talaj N-mérleg alakulása azt jelzi, hogy a 200 kg/ha N adag esetén lehetünk biztosak abban, hogy – az adott kísérlet körülményei között –  a talaj N-készlete nem limitálja a kukorica termesztését. Az írást hat táblázat és három ábra teszi teljessé.

FAJTÁK

A martonvásári kukoricahibridek néhány agronómiai tulajdonsága
(Dr. Szundy Tamás, Dr. Marton L. Csaba, Dr. Hadi Géza, Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Pintér János, Dr. Kizmus Lajos)
A kurrens martonvásári kukoricahibridek értékeit tárgyalják az agronómiai feltételek tükrében.

Gazdaságos termesztés Syngenta hibridekkel
(Albrecht László)
Melyik agrotechnikai elemnek milyen hatása van a termésre? Mi a hibrid szerepe a kukoricatermesztés sikerességében? Hol lehet takarékoskodni a termesztés során? Ezekre a kérdésekre póbál választ adni a cikk.

A Pioneer kukoricahibridek új generációja 2001-ben
Éréscsoportonként veszi sorra a Pioneer most termesztésbe kerülő ígéretes hibridjeit.

Kukoricatermesztés száraz körülmények között
(Kökény Gábor)
A közlemény a termesztéstechnológia néhány fontos sarokkövét elemzi röviden, elsősorban a Monsanto Kft. hazai  fejlesztési kísérletei, ajánlásai alapján.

Kukoricát biztonságosan Guardian-nel
(Czepó Mihály)
A Monsanto Kft. a magyar piacon történt megjelenése óta itthon is folyamatosan vizsgálja kukorica hibridjei reakcióját a leggyakrabban használt gyomirtó szerekkel szemben. A vizsgálatok középpontjában álló Guardian Extra és Guardian EC készítményeket mutatja be a cikk.

VEGYSZERES GYOMIRTÁS

Védekezés a kukorica nehezen irtható gyomnövényei ellen
(Szentey László)
A 2000. évi kukoricatermesztés rövid áttekintése után részletesen tárgyalja a posztemergens gyomirtási eljárás jelentőségét, elterjedésének okait. Kitér azokra a tudnivalókra, amelyek betartása elengedhetetlen az ide tartozó herbicidek sikeres használatához. Foglalkozik az ún. bedolgozásos (presowing) gyomirtó kezelések jelentőségével is. Ezek aránya az utóbbi években számos ok miatt visszaszorult. A kukorica gyomirtásában továbbra is fontos szerep jut a preemergens eljárásoknak. Csak bizonyos területeken és kellő szaktudással alkalmazható az ún. pre/poszt gyomirtási technológia, amely egyes, más módon nehezen irtható gyomok (pl. köles) ellen lehet sikeres megoldás. A cikk mellékletét képező táblázat a legfontosabb kukorica gyomirtószer hatóanyagok hatásspektrumát mutatja be.

Tanulságok a 2000. év kukorica gyomirtásáról
(Tóth István)
Az üzemi gyakorlatban dolgozó szerző az elmúlt év rendkívüli időjárása közepette szerzett gyomirtási tapasztalatait és megoldásait ismerteti.

Erunit Profi
(Boros Sándor)
Az acetoklór + atrazin + AD 67 antidótum összetételű preemergensen használandó gyomirtó szer  és a vele szerzett néhány kísérleti eredmény bemutatása.

Új, kis dózisú, környezetbarát gyomirtószer-család a hazai piacon
(Dr. Horn András)
A protox-gátló herbicidek csoportjába tartozó flumioxazin (Pledge) és piraflufen-etil (Ecopart) gyomirtó szerek hatásmechnizmusát és felhasználásuk főbb szempontjait ismerteti.

Szelektív gyomirtás – nagyobb termés: Primextra Gold
(József Csilla, Radvány Béla)
A rövid írás a Primextra Gold herbicid hatékonysági és szelektivitási jellemzőit tárgyalja.

VÉDEKEZÉS A KÁRTEVŐK ELLEN

Kitartó vendég a gyapottok-bagolylepke
(Dr. Szeőke Kálmán)
Röviden  összefoglalja a gyapottok-bagolylepke utóbbi évtizedben emlékezetes hazai előfordulását, életmódját, kártételét. Ábrákon szemlélteti a Fejér megyei fénycsapda fogások eredményeit, majd táblázatban foglalja össze a kártevő ellen felhasználható rovarölő szereket.

Védekezzünk a kora tavaszi kártevők ellen!
(Csorba Csaba)
Ismertetés a Gacho (imidakloprid) rovarölő csávázószer felhasználásáról.

A kukorica talajfertőtlenítése és rovarölő szeres csávázása
(Dr. Szeőke Kálmán, Dr. Herczig Béla)
Rövid összefoglalás a címben jelzett témáról. Ismerteti a talajlakó kártevők felvételezési módját, a védekezésre felhasználható rovarölő szereket, legfontosabb hatástani jellemzőiket.

GÉPESÍTÉS

Nagyító alatt…egy új vetőgép: a KINZE 2210 szemenkénti vetőgép
(Dr. Fűzy József)
Részletesen ismerteti a címben szereplő vetőgép felépítését, műszaki jellemzőit, működését. Ismerteti a laboratóriumi tesztelések és szabadföldi mérő vizsgálatok során kapott eredményeket. Ezek bizonyítják, hogy megfelelő sebességfokozat és gépbeállítások mellett a vetőgép jól alkalmazható a kukorica szemenkénti precíziós vetésére. A cikket három táblázat és képek egészítik ki.

Néhány európai újdonság az Agromek 2001 szakkiállításon
(Dr. Demes György)

KRÓNIKA

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)