Gondolatok a kukoricatermelés és felhasználás jelentőségéről
(Turi János Vetőmag Terméktanács, Budapest)
Amerika felfedezése kinccsel gazdagította az emberiséget, hiszen a kukorica termőképessége a gabonafélék között a legnagyobb, kitűnő abrak- és tömegtakarmány és ipari felhasználása is szélesedik. Az eredményes termeléshez feltétlenül ismerni kell a termelési célt, a végtermék hasznosítását, a termőhelyi és az üzemi adottságokat, valamint a kiszámítható piaci hátteret. A legnagyobb arányt a takarmánykukoricaként történő felhasználás jelenti, amelyben első helyen a tápgyártás áll. A humán élelmezésben is nőnek az igények a kukoricapehely, a különböző puffasztott termékek (chips), a kukoricacsíra, és az -olaj iránt.A kukorica ipari hasznosítása nagy jövő előtt áll, hiszen a belőle előállítható termékek száma mintegy négyezerre tehető. A keményítő, a szeszgyártás, az étkezési (izo) cukorgyártás, stb. alapanyaga, de környezetbarát csomagolóanyagot is állítanak elő belőle.

A kukorica és két pillér a gyomírtási technológiájához (X)
(Rikk István, Aventis CropScience)

Várományos kukorica hibridek - Születnek új csillagok?
(Dr. Szieberth Dénes – Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest)
A Fajtaminősítő Tanács elé kerülő szemes- és siló hasznosítású kukorica hibridek kísérleti eredményeit ismerteti az írás. A címben azért a kérdőjel, mert nem lehet megjósolni, hogy egy hibridnek mi lesz az elismerés után a sorsa. Igazi gazdasági értékek nélkül egy fajta sem érhet el tartós sikert a termesztésben. Az egyes fajtákban a gazdasági értékek más-más kombinációban vannak jelen. Kifejeződésük attól is függ, hogy milyen környezeti és üzemi feltételek közé kerülnek. A gyakorlatban válik majd el, születnek-e új csillagok.

A kukoricatermesztés helyzete, különös tekintettel a biológiai alapokra (X)
(Goór Szilvia, IKR Rt. Bábolna)

Mit jelent a kukorica  FAO száma ?
(Dr. Marton L.Csaba, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár
Dr. Szieberth Dénes – Csürös Miklós, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest)
Az ENSZ 1945-ben alapított Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO több országra kiterjedő kísérletek alapján az 50-es évek végén egységes módszert javasolt a tenyészidő meghatározására. Ennek hazai gyakorlata kezdetben alapvetően a szemnedvességre épült. Napjainkban a hivatalos fajtaösszehasonlító kísérletekben is egyre alacsonyabb szemnedvességnél történik a betakarítás, ami csökkentette a fajták közötti megbízható különbséget. A 2001. évtől ezért egy új módszer szerint történik a kukoricák tenyészidejét jellemző FAO szám meghatározása. A több paramétert tartalmazó új módszerrel pontosabbá válik a FAO szám meghatározás, csökken a hely, az évjárat és a kísérleti hiba hatása.

Termeljünk kukoricát gazdaságosabban MARTONVÁSÁRI hibridekkel (X)
(Szundy Péter, Bázismag Kft., Martonvásár)

A kukorica trágyázása
(Dr. Horváth József - Talajerőgazdálkodás kkt., Kaposvár)
A kukorica termésmennyiségének egyik meghatározó tényezője a növény tápláltsági állapota. Mégis, sok esetben nem gondoskodunk megfelelően a tápanyag utánpótlásról. Nemcsak a nitrogénre, hanem többnyire a foszfor és kálium trágyákra is szükség van. A kukoricatermő területeken nagyon lényeges, hogy visszanyerje „becsületét” a káliumtrágyázás! A jó kálium ellátottság javítja az aszálytűrő képességet, s jó foszfor ellátottsággal párosulva növeli a termésbiztonságot. Rendszeres talajvizsgálatokra alapozott, hatékony trágyázással érhető el, hogy ne legyen terméskorlátozó tényező a tápanyagellátottság a kukorica esetén sem. Így a lehető legkisebb ráfordítással az is biztosítható, hogy az elkerülhetetlen talajzsarolás ellenére se legyen problémánk a következő növények termesztésében.

Bevált megoldás - állománykezelés Motivel Turboval (X)
(Dr. Kovács Imre, BASF Hungaria Kft.)

Kukorica-vetés előtt
(Pálfy Endre – Bólyi Rt.)
A kukorica termesztéséről szólva különösen fontos a vetés technológiai-, technikai vonatkozása mellett annak ökonómiájával is foglalkozni. A magágykészítés meghatározó szempontjainak taglalásán túl a szerző kitér az új vetőgép beszerzése, a megfelelő típus kiválasztása során felvetődő lényeges kérdések megválaszolására is. Rendkívül hasznos gyakorlati útmutatásokkal gyarapítja az olvasót a vetőgépek beállításának és a vetés ellenőrzésének alapvető fogásairól.

A kukorica vegyszeres gyomirtása
A kukorica termesztése elképzelhetetlen gyomirtás nélkül. Mivel a költségek ezen a téren is egyre nagyobbak, a jó, vagy a rosszul sikerült megoldás nagymértékben befolyásolja a nyereségességet. A vegyszeres gyomirtás tervezésénél fontos a vetés időpontjához és a kultúrnövény fenológiájához (fejlettségéhez) igazodó technológiák (ppi, pre, poszt) helyes arányának megválasztása. Jelenlegi ismereteink azt támasztják alá, hogy a vetés előtti, („ppi”) és vetés után kelés előtti (preemergens) gyomirtást igénylő táblák mellett vannak kifejezetten kelés után (posztemergens) kezelendők. Az olvasók a lehetséges gyomösszetétel ismeretében választható gyomirtási eljárásokról és ismertebb gyomirtó szerekről kapnak jól áttekinthető táblázattal is kiegészített ismertetést.

A pendimetalin hatóanyag a kukoricatermesztében (X)
(Salamon György, NM-AGRO Magyarország Kft.)

Újabb kukorica-ellenség: az amerikai kukoricabogár
(Vörös Géza - Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Szekszárd)
Az amerikai kontinensről behurcolt kártevő 1995-ben érte el délkeleti határainkat. Kártétele évről-évre erősödik és mind több területen jelentkezik. A kukoricatermesztőknek így a kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke mellett még egy veszélyes rovarkártevőt, az amerikai kukoricabogarat is figyelniük kell június végétől egészen szeptemberig. A lárva és a kifejlett bogár egyaránt károsít, így az ellenük való védekezés nem lehet hatékony a károsító életmódjának pontos ismerete nélkül. A kártétel szükség esetén ugyan mérsékelhető vegyszeres beavatkozással is, de a védekezés legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a vetésváltás. Kukorica hiányában a tojásból kikelő lárvák más növényen nem tudnak kifejlődni, a talajban elpusztulnak.

A kukoricatermesztés kulcskérdései és megoldási lehetőségei Nakon
(Kiss József – Naki Szövetkezet)

GUARDIAN EC + PLEDGE több mint ígéret (X)
(Czepó Mihály, Monsanto Kft.)

Minőségi és mennyiségi igényeknek megfelelve – Kukoricatermesztés az Aranykocsi Rt-ben
(Schweighardt László – Aranykocsi Rt., Kocs)

Biztonsággal a több kukorica termésért (X)
(Takács Attila, Dow AgroSciences)

Kukoricatermesztés – fortélyok nélkül
(Simon László- Gazdálkodó, Nagyvenyim)
Az írások három, a kukoricát magas színvonalon termelő gazdaságot mutatnak be, termesztéstechnológiájuk fő jellemzőit ismertetik. Arról adnak példát, hogy a hektikusan változó értékesítési árak és növekvő termesztési költségek mellett hogyan lehet a kedvező termőhelyi adottságokat intenzív, de ugyanakkor költségtakarékos eljárások alkalmazásával megfelelően kihasználni. Mindegyik technológia kulcsfontosságú eleme a racionális talajhasználat. Ez magában foglalja a talajok kedvező szerkezetének és tárolt csapadékának megőrzését és a rendszeres vizsgálatok eredményein alapuló trágyázást.

Mennyibe kerül a kukorica növényvédelme? (X)
(Hehér Tamás, Magyar Kwizda Kft.)

A silócirok mint alternatív tömegtakarmány-termő növény
Németh Tamás – Tessedik Sámuel Főiskola Szarvas
A silócirok nagy zöldtermést adó, dús levelű, lédús szárú, nagy cukortartalmú növény. Jó beltartalmi paraméterekkel rendelkezik, s a növény nagy létartalma, illetve refrakciós cukortartalma miatt nagyon jó minőségű szilázs készíthető belőle, de akár zöldtakarmányként is hasznosítható. Aszályos területeken, gyenge minőségű talajokon szinte az egyetlen biztonsággal megtermelhető tömegtakarmányt adó növény. A tenyészidejük szerint négy csoportba sorolható hibridek között a cukorcirkok jellemzője a 15-17 % refrakciós cukortartalom. A nagy bugájú fajták bugaaránya 30 % körüli, míg az ún. buga nélküli fajták Magyarországon betakarításig nem képeznek termést.