Beköszöntő
(Dr. Bódis László, Dr. Balikó Sándor)
„Az EU-tól nem félni kell, hanem megtanulni!” Talán ez, az egyik olvasónktól kölcsönzött idézet lehet a mottója az Agrofórum különszámának. Mi indította a szerkesztőket arra, hogy ismét egy kiadvánnyal jelentkezzenek? Milyen témákkal is szeretnénk foglalkozni az uniós füzetekben? Ezekre a kérdésekre ad választ a kiadvány bevezető írása.

Egyéves a magyar kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
(Dr. Szőke Miklós)
Az Európai Unió a Közös Agrárpolitika (KAP) céljai megvalósításának finanszírozásához támogatásokat nyújt. A támogatások odaítéléséhez, kifizetéséhez szükséges intézményrendszer és eljárásrend kialakítása, az ún. kifizető ügynökségek felállítása a tagországok feladata. Hazánkban mint országos hatáskörű szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) látja el kifizető-ügynökségi feladatokat.
A szerző írásából betekintést nyerhetnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkájába. Megismerhetik, hogy mely feladatok tartoznak a hivatal fő tevékenységi körébe.

Program a vidéki térségek fejlesztésére
(Kurucz Miklós)
A jegyzet gazdálkodóknak sorozat következő részeként az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) három fő témaköre közül a vidéki térségek fejlesztésével ismerkedhetnek meg közelebbről, mely a vidék gazdasági képességének növelését, lehetőségeinek bővítését, valamint a vidéki környezet vonzóbbá tételét segíti elő.

A trágyatárolás támogatása az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében
(Sztahura Erzsébet)
A vizek nitrátszennyezésének megelőzésére végrehajtandó jó mezőgazdasági gyakorlat teljesíthetősége érdekében kíván segítséget nyújtani a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében meghirdetésre került támogatási lehetőség. A támogatás során figyelembe veendő követelményeket és lehetőségeket ismerteti a cikkíró.

A magyar kukorica esélyei az Európai Unióban (x)
(Sövény Andor, Kara Béla, Dr. Knódel János)
Milyen esélyei vannak a magyar kukoricatermesztésnek az Európai Unióban? A választ megtudhatják a Pioneer munkatársainak írásából.

Közösségi jogforrások és jogalkotás dióhéjban
(Dr. Jasinka Anita)
A közösségi jogforrások megfelelő ismerete megkerülhetetlen a mezőgazdaságban dolgozók számára. A szerző a közösségi joganyag útvesztőjéhez kíván eligazítást nyújtani, bemutatva a közösségi jog forrásait, azok fontosabb elemeit, kitérve a jogszabályok megalkotására feljogosított közösségi intézményekre is.

EU kisszótár
(Hantos Éva)
Az FVM munkatársának tollából hasznos fogalommagyarázatokkal gazdagodhatnak az Unióról. Röviden bemutatja az EU intézményrendszerének négy alappillérét: a Tanácsot, a Bizottságot, a Parlamentet, és a Bíróságot.

Gazdaszemmel a támogatásokról és az intervencióról
(Hetyei János)
A szerző az írásában, az EU-val kapcsolatos, a gazdálkodók számára tisztázatlan és nehezen értelmezhető kérdésekről fejti ki gondolatait. Megismerhetik véleményét az EU felzárkóztatási hitelezésről, a Sapardról és az intervencióról is.

Az utóbbi évek változásai a Teveli Mezőgazdasági Szövetkezetben
(Guth István)
A szerző – aki a Teveli Mezőgazdasági Szövetkezet ügyvezető igazgatója–, írásában bemutatja, milyen változtatásokat kellett véghezvinni gazdaságukban, ahhoz, hogy megfeleljenek az EU teremtette kihívásoknak.

Kedvezőtlen adottságok, kemény vállalások Kaposfőn, az uniós csatlakozás jegyében. Riport
(Nagy Attila)
Az EU-csatlakozásról, annak hatásairól, illetve az arra való felkészülésről beszélgetünk Szerényiné Németh Ágnessel, a Somogy megyei Kaposfőn működő Kaposmező Kft. gazdasági igazgatójával.

Hajdani gondolatok sárguló lapokról
(Dr. Inczédy Péter)
A már elődeink is írták… c. sorozatunk szerzője válogatott Kodolányi Antal „Mezei gazdasági üzlettan” című, 1871-ben kiadott könyvének még ma is aktuális gondolataiból.

Sorstársak vagy vetélytársak-e EU-társaink?
(Dr. Kralovánszky U. Pál)
A 2004. év mindenképpen sorsfordulót jelent az európai országok mezőgazdaságában – jelenti ki a tanulmány szerzője írásának bevezetőjében. Az Európai Közösségben a mezőgazdasági termőterület 23 %-kal lett nagyobb, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számaránya 55 %-kal nőtt. Az EU-15-ök és a csatlakozó 10-ek közötti fejlettségi különbség mellett az utóbbi évtizedben az agrártermelés fejlődése erősen is eltérő volt. A nagyszámú adattal alátámasztott elemzés értelmezését diagrammok és táblázatok segítik.