Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
Visszatekintés a 2006. február 28-án tartott Napraforgó fórumra
Nagy remények után nagy csalódások – így vonhatjuk meg az elmúlt év napraforgó-termesztésének mérlegét. Amit a természet és az emberi munka megadott a tenyészidőben a napraforgónak, azt a betakarítást megelőző kedvezőtlen időjárás következtében fellépő betegségek jórészt el is vitték; így nem maradt más, mint a remény, hogy azért még így is pozitív mérleggel zárhatjuk a 2005. évi napraforgó-termesztést. Volt, ahol igen, volt, ahol nem.
Úgy gondoltuk, hogy az „Útkeresés” sorozatba – még a vetési szezont megelőzően – célszerű beilleszteni a napraforgó külpiaci és hazai értékesítési lehetőségeivel foglalkozó előadásokat, az integrátorok előrevetített elképzeléseit. A fórum keretében pedig részletesen elemezni az elmúlt év problémáit és javaslatot adni azok megoldására, ha ismételten felmerülnének.
ELŐADÁSOK
Sirman Ferenc,
a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke nyitotta meg a tanácskozást, Gráf József miniszter távollétében.
Dr. Udovecz Gábor,
főigazgató az Agrárgazdasági Kutató Intézet az ágazat helyzetéről szóló elemzését ismertette.
Dr. Papula László,
a Bunge Zrt. (korábban Cereol) vezérigazgatója a 2005. évi tapasztalatokról, illetve a 2006. év kilátásairól számolt be.
Dr. Búvár Géza,
a KITE Rt. vezérigazgatója az integráció fontosságáról, szerepéről és típusairól adott tájékoztatást.
Saxon J. Attila,
az IKR Rt. elnök-vezérigazgatója és munkatársa, Vámosi Gábor üzletág-igazgató a fejlesztési alternatívákról és a várható piaci pozíciókról számoltak be.
FÓRUM
A szünet után az eddigi útkereső rendezvényekhez hasonlóan a tanácskozás fórummá alakult. Elsőként a rendezvényről készülő kiadvány fő támogatóját, a DuPont Magyarország Kft. képviseletében jelenlévő Rónai Gábort kérte fel dr. Csíbor István egy rövid hozzászólásra.
Rónai Gábor,
a DuPont Magyarország Kft. területi képviselője röviden a cég napraforgó-termesztéssel és annak védelmével kapcsolatos elképzeléseiről beszélt.
Lukács József,
az FVM főtanácsosa – mint eddigi rendezvényeink mindegyikén – tájékoztatást adott a napirenden lévő téma, jelen esetben a napraforgó-termesztés 2005. évi eredményeiről.
Szekrényes Gábor,
az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet témavezetője a 2005. évi napraforgó-kísérletek eredményeiről számolt be.
Csóri Csaba,
az adonyi Helianthus Növénytermesztési Kft. ügyvezető igazgatója a termesztésről és gondokról beszélt.
Dr. Kis György,
növényvédelmi szakértő a 2005-ben előfordult napraforgó-betegségekről és a védekezési alternatívákról adott tájékoztatást, továbbá a védekezések elmaradása miatti károkról.
A búzafórumon Tóth Miklós, az NTKSZ osztályvezetője a kártevőhelyzetről tájékoztatta a hallgatóságot. Most a napraforgó vonatkozásában kértük ugyanerre.
Dr. Horváth Zoltán,
főiskolai tanár jelenleg a Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Karán oktat, de már korábban is a napraforgó iránt tudományos igénnyel elkötelezett szakemberként ismertük, Bácsalmásról. Előadásának fő témája a napraforgószádor volt.
A Kunszentmártonból érkezett Bori János hozzászólása következett.
Majd Varga Istvánnak,
a fülei Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet elnökének hozzászólásával folytatódott a fórum.
Hetyei János,
a Heliosz Coop Kft. ügyvezetője egy évi 2,5 millió liter étolajat előállító üzem vezetőjeként mondta el a napraforgó-feldolgozás jövedelmezőségével kapcsolatos gondjait.
Perczel Mihály
hozzászólásában arról beszélt, milyen összefüggés van a napraforgó növényegészségügyi helyzete, az időjárás és a szabadzsírsav-tartalom között.
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.