Kedves Olvasónk
(Dr. Princzinger Gábor)

A KUKORICA TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A 2004. év klimatikus tényezőinek hatása a kukorica fejlődésére, kártevőinek megjelenésére, kártételére
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A szerző a 2004. év átlagtól eltérő, humid ökológiai viszonyait és ennek hatását vizsgálja a kukoricatermesztésre és a kukorica károsítóira vonatkozóan. Leírja, hogy gyakori volt a hosszú tenyészidejű kukoricahibridek élettani megdőlése, a betakarítás elhúzódását pedig az ősz végi magas víztartalom okozta. A kukorica fiatalkori kártevőinek gyors megjelenése vegyszeres védekezések elvégzését tette szükségessé, a hideg miatt sínylődő kukoricában. A 2004. évi humid időjárás ellenére a kétnemzedékes kukoricamoly felszaporodása és kártétele növekedett, így az uralkodó időjárási viszonyok csupán a rajzáscsúcs eltolódását és a 2. nemzedék tömeges megjelenését eredményezték, amit a lárvák sikeres áttelelésével indokol. Elemzi azokat az okokat is, amelyek miatt a gyapottok-bagolylepke kártétele csökkent az előző évihez viszonyítva. A kukoricabogár imágói időben később, de nagy számban jelentek meg, amiből arra következtet, hogy a nagymennyiségű csapadék a talajban élő fejlődési alakoknál nem okozott nagy mortalitást. Elemzése és felvételezései alapján, 2005 tavaszán jelentkező melegebb, csapadékosabb időjárás a kukoricabogár lárva- és imágókártétel korábbi megjelenését eredményezheti.

Idén is veszélyeztet a kukoricabogár! Beszélgetés Tóth Bélával, a Baranya Megyei NTSZ entomológusával
(Dr. Princzinger Gábor riportja)
Napjainkra a sikeres kukoricatermesztés egyik kritikus pontja lett a kukoricabogár károsítása, ill. az ellene való eredményes védekezés. Az ország déli területein tapasztalt 2002. és 2003. évi súlyos kártétel után az elmúlt év, 2004. némileg meglepetést okozott: kevesebb dőlés fordult elő, kisebb volt a kártétel, mint az előző években. Vajon nem altatta-e el a termelők figyelmét, éberségét? Mennyire csalóka az elmúlt évi kép? Mire számítsunk és mit tegyünk ebben az évben? Az idei szezon kezdete előtt a téma egyik kiváló ismerőjét, Tóth Béla entomológust (Baranya Megyei NTSZ) kérdeztük meg: mit tanácsol a kukoricatermesztőknek a 2005-ben várható lárvakártétel mérséklése érdekében?

A kukoricabogár elleni védekezés tapasztalatai szabadföldi kísérletek eredményei alapján
(Dr. Széll Endre, Streb Péter, Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Kádár Aurél)
A szerzők két – minden viszonylatban – eltérő időjárású esztendő (2003, 2004) adatait elemezték (csapadék, havi középhőmérséklet, hőség és forró napok száma). Ennek tükrében értékelték a 2004. évi terméseredményeket. Véleményük az, hogy „ami a kukoricának jó, az a kukoricabogárnak is kedvez”, és ez fordítottan is igaz. Vizsgálták a különböző hibridek eltérő érzékenységét a lárvakártétellel szemben, a vetésváltás kárcsökkentő hatását, és úgy látták, hogy a kukorica önmaga utáni termesztés évei számának növekedése nagymértékben fokozza a növények dőlését. Ismertetik a lárvakártétel elleni különböző védekezéseket úgy, hogy összehasonlítják és elemzik a két, különböző kezelésű (vetőmagcsávázás, talajfertőtlenítés vetéssel egy időben, talajfertőtlenítés kultivátorozással egy menetben) és eltérő klímájú év kísérleti eredményeit.

Üzemi rovarölőszeres kísérlet kukoricabogár ellen
(Dr. Bónis Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Bodnár Emil, Dr. Szőke Kálmán, Zemán Zoltán)
A szerzők ismertetik az amerikai kukoricabogár biológiáját, kártételét, ökológiai igényeit, és leírják a lehetséges védekezési eljárásokat a különböző biológiai alakok ellen. Egy kártevővel erősen fertőzött táblán, két különböző genotípusú hibrid esetében, üzemi kísérletben egyfelől azt vizsgálták, hogy az eltérő habitus befolyásolja-e a megdőlés mértékét, vagyis fajtaválasztással mérsékelhető-e a kártétel, másfelől azt, hogy a két eltérő kezelés (csávázott vetőmag és vetéssel egy menetben kijuttatott talajfertőtlenítő szer) milyen hatékonyságú a lárvák ellen. Eredményeik azt mutatják, hogy a két hibrid között a megdőlés mértékében statisztikailag igazolható különbség nincs. A kémiai védekezések esetében a legjobb eredményt a lárvák ellen a vetéssel egy menetben, a talajfertőtlenítő szerrel kezelt területen kapták a 2004. évi csapadékos évjáratban.

A búzáról Fehérváron!
(Csíbor István)

A kukoricabogárról és a kukorica kidőlésekről
(Halvaksz Béláné)
A szerző a kukoricabogár rajzásdinamikáját és kártételét elemzi – az időjárási viszonyaiban teljesen eltérő 2003-as és 2004-es években. 2003 tavaszán a gazdák a nagyszámú lárva és imágó ellen összefogva védekeztek. Az aszályos időjárás hatására a kukoricák kiszáradtak, így a kukoricabogár, de egyéb kukorica kártevők egyedszáma is csökkent. 2004 tavaszán a termelők gondos talajfertőtlenítést végeztek növelt dózissal. Az időjárás is kedvezett a talajfertőtlenítő szereknek. Az eredményes védekezés és az elhúzódó imágórajzás miatt nem fordítottak kellő gondot az imágók elleni védekezésre. Úgy látja, hogy a 2005. év érdekében 2004-ben többet kellett volna tenni. Szerinte most nagymennyiségű kukoricabogár tojás van a talajokban, ezért tavasszal nagy technológiai fegyelemre és kiváló hatékonyságú szerekre lesz szükség, mert nem mindegy, hogy mennyi lárva marad meg növényenként. Végül elemzi, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a kukorica őszi kidőlésében.

INVITE-technológia a kukorica integrált védelmében (x)
(Maros Péter)
A Biomark Kereskedőház Rt. ajánlása a kukoricabogár ellen, a kukoricatermesztők számára.

PIONEER hibrid kukoricák vetőmag-előállítása Magyarországon (x)
(Dr. Ipsits Csaba)
Pioneer Hi-Bred Rt. közeljövőre vonatkozó tervei, valamint termesztéstechnológiai ismertetője.

A művelés és az agronómiai szerkezet összefüggései a kukorica talaj-előkészítése során
(Dr. Rátonyi Tamás, Dr. Megyes Attila, Sulyok Dénes, Dr. Nagy János)
A talajművelő eszközök közvetlenül és közvetve befolyásolják – a talaj fizikai tulajdonságai pedig alapvetően meghatározzák – a művelés utáni talajállapotot. A Debreceni Egyetem Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszékén eltérő talajviszonyok mellett vizsgálták a kukorica szántás nélküli talaj-előkészítési rendszerében alkalmazott tárcsás lazító alapművelő eszköz (JD Disk Ripper) munkáját, a jó minőségű magágy készítésének lehetőségeit a talaj kötöttségétől, nedvességtartalmától és tömörödöttségétől függően. A szerzők ismertetik az alapművelés előtti és utáni vizsgálatok eredményeit, és úgy látják, hogy a talajművelési rendszer kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a termőhelyi viszonyokra, a műveleti sorrend helyes megválasztására és a talajállapothoz igazodó eszközhasználatra.

A hibrid kukorica növényvédelme a Hidasháti Mezőgazdasági Rt.-ben
(Nádas László)
A szerző írásából betekintést nyerhetnek a gazdaságukban nagy területen termesztett hibrid kukorica növényvédelmébe.

A máriatövis (Silybum marianum) egy sokoróaljai kukoricavetésben
(Dr. Czimber Gyula)
Az irodalom szerint a máriatövis mediterrán–előázsiai eredetű, egyéves dísznövény. A szerző a klímaváltozás hatásainak tanulmányozásával kapcsolatban gyomfelvételezést végzett, és Sokoróalján nagy mennyiségben találta meg a máriatövis levélrózsás példányait egy kukoricatáblában. Magyarországon e növény vadon nem fordul elő, azonban ahol gyógynövényként termesztették, ott utána hosszú éveken át gyomosíthat. Olvashatunk botanikai jellemzéséről, gyógyhatásáról. Úgy látja, hogy a hazai gyomlistára felkerülhet, mivel gyógynövényként termesztik, parlagfűhöz hasonlóan ruderális területeken szaporodhat el. Gyors növekedésű, nagy tő- és szárlevelei révén jelentős versenytárs, a klímaváltozás miatti enyhe teleken tőrózsával képes lesz áttelelni.

EGYÉB KULTÚRÁK TERMESZTÉSE

Mustang – a sokoldalú gyomirtó! (x)
(Takács Attila)
A gabonafélékben és a kukoricában – a kétszikű gyomok irtására – használható Dow AgroSciences készítménnyel, a Mustanggal és kombinációival ismerkedhetünk meg.

A búzát jól fejtrágyázni?…
(Dr. Petróczi István Mihály, Gyuris Kálmán)
A szerzők szerint a búza fejtrágyázása összetett és nehéz feladat, mert azt a különböző környezeti hatások mellett befolyásolja a búza igénye, aktuális állapota is. Fontos kritérium a kijuttatás legkedvezőbb időpontjának megállapítása, az alkalmazott N-formák helyes megválasztása és a kiszórandó mennyiség – talajadottságokat, növényfenológiát és az időjárási viszonyokat figyelembe vevő – pontos meghatározása. Az ajánlott mennyiségű hatóanyag elvi megosztására négy lehetséges modellt mutatnak be. A különböző modellek helyes megválasztása, a reprezentatív talajminta-vételezés elvégzése, a munkák szezonális ellenőrzése évről évre rutinosabbá teszi a gazdát az eredményes fejtrágyázás elvégzésében.

Kalászosok szárszilárdítása regulátorokkal
(Dr. Tőkés Gábor)
A szerző szerint a kalászos gabonák növekedésszabályozókkal történő kezelése – botanikai jellemzőik miatt – egész évben szükségszerű a megdőlés elkerülése céljából, mert elhagyása mennyiségi és minőségi kockázatot jelent. Ismerteti a növekedésszabályozó szerek hatásmechanizmusát és felhívja a figyelmet, hogy a kezelések sikerét nagymértékben befolyásolják a környezeti tényezők. A jelenleg engedélyezett három hatóanyag közül a Bólyi Rt.-ben 2004-ben a klórmekvatot és a trinexapak-etilt, próbálták ki különböző időpontban, kombinációban és dózisban. Az eredmény pozitív, azonban a fajta, a kijuttatáskori növényfenológia, a környezeti tényezők és a termesztéstechnológia nagymértékben befolyásoló tényezők.

Pannon-búza sorok
(Lőrincz József)
A búza „örökzöld” téma, aminek mindig van aktualitása, akár a soron következő technológiai elem megoldásáról, akár a tavalyi készlet tárolásáról vagy értékesítésről, akár hosszú távú minőség- vagy fajtapolitikai koncepciók kidolgozásáról van szó.
A szerző írásában azokat a személyesen tapasztalt gazdasági (természeti, piaci és társadalmi) jelenségeket, gyakorlati tapasztalatokat igyekszik közreadni, melyek a piaci igényeknek megfelelő termék előállításához nyújthatnak segítséget. Véleménye szerint a minőségi „kemény búzára” igenis igény van az EU-piacon. Részletesen ismerteti azokat a szükséges feltételeket (termőhely, fajtaválaszték, harmonikus tápanyagellátás, technológiai fölény), amelyekkel a gazdáknak a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelő, export célú malmi búza előállításához rendelkeznie kell.

Bayer úr és a magyar búza (x)
(Farády László)
A Bayer CropScience Magyarországon alkalmazott kalászos védelmi termékpalettáját ismerhetik meg,

Zöldborsó-termesztési tapasztalatok
(Palecska Csaba)
A zöldborsóval foglalkozó termelők számos nehézséggel néznek szembe ebben az időszakban (a feldolgozókkal folyik a szerződéskötés, területek, mennyiségek kialakítása). Az eredményes termesztés érdekében így már most érdemes előre gondolni, felkészülni a munkafolyamatokra. A szerző ehhez nyújt segítséget az orosházi Orosfarm Szövetkezetben szerzett tapasztalataival, melyek dióhéjban átölelik a borsótermesztés technológiai elemeit (talaj-előkészítés, tápanyag-utánpótlás, fajták kiválasztása, vetés, növényvédelem, betakarítás).

Szelektív és hatékony cukorrépa gyomirtás? (x)
(Dr. Kovács Imre)
A BASF Hungária Kft. ajánlása a cukorrépában alkalmazható, alapkezelésre épülő, majd osztott állománygyomirtással kiegészített technológiáról.

Hogyan növelhetjük a búza jövedelmezőségét? (x)
(Fehér Tamás)
A Magyar Kwizda Kft. „Táplálunk és Védünk” programjában a jövedelmezőséget fokozó Wuxal® Réz és a Granstar® Combi alkalmazásáról és ennek eredményességéről olvashatunk.

Az egyéves vöröshagyma termesztésének helyzete, lehetőségei és technológiája
(Szép István, Erdei Lajos)
A híres, jó minőségű magyar vöröshagyma eltűnt a külföldi piacokról, melynek okait a szerzők a romló minőségben, a termelési költségek növekedésében és az erősödő piaci árversenyben, a kitörési lehetőségeket, pedig a jó hibrid fajták, fajtasorok termelésbe állításában látják. A szerzők írásából részletesen megismerhetik a jó minőségű hagyma termesztésének feltételeit, és az általuk kísérleti úton meghatározott termesztéstechnológia elemeit (fajtamegválasztás, talaj-előkészítés, trágyázás, vetés, öntözés, növényvédelem, betakarítás, tárolás).

AGROKÉMIAI KÉRDÉSEK

Tápelemek szerepe a növényekben és a növényi tápelemellátás mai lehetőségei (1.)
(Dr. Horváth József, Dr. Pálmai Ottó)
A szerzők a növények normális életfolyamataihoz nélkülözhetetlen szervetlen tápanyagok – makro-, mezo- és mikroelemek – szerepét és a biokémiai folyamatokban betöltött funkcióikat ismertetik a különböző szántóföldi és néhány kertészeti kultúrában. Leírják a hiánybetegségek tüneteit, az egyes tápelemek egymást befolyásoló hatását. Gyakorlati tanácsot adnak a kijuttatásra vonatkozóan, a különböző tényezők (pl. talajanalízis, talajadottságok, fenológia, időjárási viszonyok) figyelembevételével.

Tapasztalatok a „nitrátrendelet” betartásával kapcsolatosan Békés megyében
(Francziszty Mónika, Botyánszki Csaba, Farkas Gábor, Futó Zsolt)
A Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei a 49/2001 (IV.3.) kormányrendeletben („nitrátrendelet”) szabályozott – a termelők számára előírt – kötelezettségeket ismertetik. A szolgálat, mint hatóság e kötelezettségek teljesítése érdekében sokirányú segítséget ad a gazdáknak, valamint ellenőrzi a tevékenységüket is. A szerzők részletesen beszámolnak a jogszabály előírásairól, írnak a mezőgazdasági területek trágyázásának szabályairól, a kijuttatható nitrogén mennyiségi korlátozásáról, a trágyázási tilalmi időszakokról, a vizek védelméről, az öntözés kritériumairól és az ellenőrzések tapasztalatairól.

Békés megyei talajvizsgálatokról röviden
(Kunosné Veselý Daniela)
Jövedelmező szántóföldi növénytermesztés hatékony és költségtakarékos tápanyag-gazdálkodás nélkül elképzelhetetlen, és ez csak talajvizsgálaton alapuló trágyázással valósítható meg. A talajvizsgálatok elvégeztetése és a talajvizsgálatokra alapozott tápanyag-gazdálkodás feltétele az egyszerűsített területalapú és vidékfejlesztési, valamint a környezetgazdálkodási támogatások elnyerésének. A szerző írásában a Békés megyei talajvizsgálatok tapasztalatait, a különböző támogatási feltételek által előírt talajvizsgálati módokat, a megye talajtípusainak jellemzőit és az eredményes talajvizsgálat kritériumait ismerteti. Megjegyzi, hogy a kistermelők gondolkodásában is pozitív változás látható, így a megye legnagyobb részén – az 1994. évi LV. törvény értelmében – a talajerő visszapótlása, a műtrágyák kiválasztása a talajvizsgálatok figyelembevételével történik.

FITOHORM-termékcsalád és felhasználási javaslat (x)
A közleményből a FitoHorm-termékcsaládot, valamint a gyártó műtrágyáinak és egyéb mezőgazdasági célú készítményeinek felhasználási javaslatait ismerhetik meg táblázatos formában.

Használja ki, használja fel!
(Csarnai Gábor)
A kommunális szennyvíztisztító-telepek biológiai folyamataiból kikerülő „mellékterméknek”, a szennyvíziszapnak a mezőgazdaságban, a talajerő utánpótlásában betölthető szerepét ismerhetik meg.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt…(34.) Az AGRI JS 826 magajáró, légzsákos szántóföldi permetezőgép
(Dr. Dimitrievits György)
A sorozat ezen része az AGRI JS 826 permetezőgép működtetését, kezelését, beállítását, a teljesítmény-, a munkaminőség-, az energetikai- és üzemeltetési jellemzőit mutatja be. A felhasználók számára továbbá olyan ajánlások olvashatók, amelyek a permetezőgép működtetéséhez adnak hasznos gyakorlati tanácsokat.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Rezek Hete
(Dr. Demes György)
A BIOMARK Kereskedőház Rt. 2005. február 14. és 17. között „Rezek Hete” címmel az ország öt helyszínén (Ráckevén, Nyíregyházán, Kakasdon, Badacsonyban és Kerecsenden) szakmai találkozóra hívta partnereit, amelynek célja a különféle rézkészítmények, ezen belül a Nordox 75 WG felhasználási lehetőségeinek áttekintése, bemutatása volt. Az írás a rendezvényeken elhangzott előadások rövid összefoglalója.

Aktuális tudnivalók a növényvédő szerek engedélyezéséről 2005 tavaszán
(Dr. Ocskó Zoltán)
A szerző ismerteti, hogy milyen következményei vannak az uniós csatlakozásnak a növényvédőszer- piacon – elsősorban a növényvédőszer-engedélyezés területén –, továbbá milyen szabályozók előírásait kell figyelembe venni. Mellékeli a 2000-2004 között visszavont, továbbá korlátozott felhasználásra engedélyezett növényvédő szerekről készült összeállítást és a 91/414/EGK irányelv I. mellékletében lévő hatóanyagok, valamint a Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek listáját.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A Bayer és a kereskedők évnyitó találkozója
(Dr. Demes György)
Évnyitó találkozóra hívta kereskedelmi partnereit február 11-én, Budapesten a Bayer CropScience. Az erről készült rövid tudósításunkat olvashatják írásunkban.

Pár szóban a növényútlevélről
(Petró Attila, Tatár József)
Európai Uniós tagságunk eredményeképpen a növényvédelem jogi újraszabályozása is szükségszerűvé vált egyes területeken. A Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei azokat az új növény-egészségügyi rendelkezéseket ismertetik – termelői nyilvántartási és növényútlevél-rendszer –, melyek nélkül a cikkben felsorolt mezőgazdasági termékek a tagállamok között nem értékesíthetők.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)