Nem csak "Borivóknak való"
(Bódis László)

Szakmai élmények és tapasztalatok egy új telepítésű szőlőben
(Szekretár János)
A szerző egy korábbi – ugyanezen címmel megjelent – írásában már bemutatta annak a 2001 őszén telepített szőlőültetvénynek az előéletét (telepítés kezdetétől a harmadik év elejéig), amelyben – a múlt évben – elvégzett kézi és gépi munkákat, valamint a 2004. év tanulságait ismerteti jelen cikkében. A harmadik évre csak szakszerű és gondos munkával érhető el egy egyenletes, jó kondíciójú, azaz jól terhelhető ültetvény. Lényeges feladat, hogy a termőegyensúly fenntartásával a lehető legnagyobb termést érjük el úgy, hogy a minőség az évjárat lehetőségeihez mérten minél jobb legyen.

Tapasztalatok és tanulságok a szőlő védelmében
(Dr. Dula Bencéné)
Az előző két, növényvédelmi szempontból kifejezetten eseménytelen, „pénztárcakímélő évjárat” után a 2004. évi mérleg, a jelentős növényvédelmi költségek és a mérsékelt felvásárlási árak miatt, igencsak deficites – összegzi tapasztalatait a szerző. Az Egri borvidéken mindvégig kemény küzdelmet vívtak a szőlősgazdák a termés megmentéséért és a jó minőségéért, mivel a túlzottan csapadékos időjárás kifejezetten kedvezett a kórokozók megtelepedésének, felszaporodásának és súlyos járványok kialakulásának. A szerző felhívja a figyelmet a 2005-ös év veszélyeire is, miszerint enyhe, változóan csapadékos tél után és hasonló időjárású tavasz esetén korai lisztharmat- és peronoszpóra-járványra kell számítani.

Gyógyíthatók-e a peronoszpórás szőlőfürtök? (x)
(Dr. Füzi István)
BASF Hungária Kft. ajánlásában olyan készítményeket ismerhetünk meg, amelyek a korai peronoszpóra fürtfertőzés gyógyítására leginkább alkalmasak.

A szőlő növényvédelme
(Györök Zsuzsanna)
A szőlő járványos fertőzést okozó betegségei elleni védekezés legfontosabb feladata a megelőzés. A sikeres védekezéshez és megfelelő időben történő elvégzéséhez nemcsak az ültetvényünk életével és a növényvédő szerek széles választékával kell tisztában lennünk, hanem a kórokozók életmódjával is. Ez utóbbi megismeréséhez nyújt segítséget a szerző, a szőlő legnagyobb gazdasági kárt okozó betegségeit – szőlőlisztharmat, szőlőperonoszpóra, szürkerothadás –, valamint kártevőit – atkák, szőlőmolyok – bemutató összefoglalóű írásával. Egyúttal rövid áttekintést is ad a szőlő vegyszeres védekezéséről időrendi sorrendben.

Termékválaszték a szőlő védelméhez, gombaölő szerek
(Schmidt Ágnes)
A szerző táblázatos formában, kórokozónként gyűjtötte össze a szőlőben engedélyezett gombaölő szereket.

A szőlőlisztharmat elleni védekezés tapasztalatai 2004-ben (x)
(Dr. Füzi István)
Arról az új, a Cabrio Topra épülő technológia kísérleti eredményeiről olvashatunk a BASF Hungária Kft. ajánlatában, amely a múlt év kedvezőtlen időjárási körülményei között is sikeresen helytállt a lisztharmat elleni védekezésben.

Termékválaszték a szőlő védelméhez, rovarölő szerek
(Rózsavölgyi Péter)
Táblázatokban összeállítva kapunk betekintést a szőlőben alkalmazható rovarölő szerek széles választékáról, valamint a lemosó permetezésre használható készítményekről.

Koncentráció vagy „hektárdózis”?
(Mukli Dániel)
Korábban a növényvédőszer-gyártók a kijuttatandó mennyiséget a permetlé koncentrációjában határozták meg, majd szinte észrevétlenül áttértek arra, hogy a kijuttatott szer hektáronkénti mennyiségét adják meg. Ebből kiindulva, a szerzőben az a kérdés merült fel, hogy vajon az így meghatározott dózis kijuttatása mindenhol és mindenkor szükséges-e ahhoz, hogy megóvjuk a termést. Példákon keresztül igazolja, hogy a kijuttatandó növényvédő szer mennyiségének terület alapú meghatározása nem teszi lehetővé azt, hogy úgy védjük meg kultúrnövényeinket a károsítóktól, hogy eközben minimálisra csökkentjük a környezetterhelést.

A 2004-es szezon és a Bayer szőlővédelmi technológiája (x)
(Lovász Csaba)
A Bayer CropScience – a 2004. évi szezonban jól vizsgázott – megelőzésen alapuló szőlővédelmi technológiáját ismerhetjük meg.

Gondolatok a szőlő gyomirtásáról…
(Dr. Varga László)
A szőlő gyomirtását jó néhány tényező döntően befolyásolja; eredményességéhez számos feltételnek kell teljesülnie. Ezeket a tényezőket és feltételeket veszi sorra a szerző cikkében. Fokozott figyelmet szentel a szőlő integrált gyomirtását befolyásoló EU közösségi irányelveknek és nemzeti előírásoknak is, amelyek egyik legfontosabb alapelve a környezetszennyezés csökkentése. Emiatt a gazdáknak a gyomirtó szer választáskor – több feltétel mellett – korlátozással kell számolniuk. A szűkös herbicidválaszték azt eredményezi, hogy az okszerű szerrotáció nem valósulhat meg. A szőlő gyomirtására engedélyezett készítményeket, az ültetvény korától függően és függetlenül, táblázatokba foglalva teszi közzé. Mindezeket szem előtt tartva azt javasolja a szőlőtermesztőknek, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a gyomfelvételezésen alapuló szerválasztásra, a nem vegyszeres gyomirtási módszerek mind magasabb részarányú és hatékonyabb elvégzésére.

Hogyan készülünk a 2005. évi szőlő növényvédelmi szezonra?
(Mukli Dániel)
A szerző előzetes felkészülésre, nagyfokú körültekintésre, gondosságra és okszerű növényvédelem folytatására szólítja fel a termesztőket, függetlenül az előző év időjárási és növényvédelmi helyzetétől.

Két dózis egy helyen: Systhane* 12E + Kristály IQ* a szőlőben (x)

Pmeumatikus permetezés bogyósokban (x)

Új típusú meteorológiai készülékek közvetlenül az Ön ültetvényébe (x)
Az AGRÁRIN Kft. új fejlesztésű automata meteorológiai készülékeket, előrejelző szoftvereket kínál a gazdálkodók számára.

Szőlőültetvényünk táplálása
(Kindl Mária)
Minden szőlősgazda számára egyre fontosabbá válik – a szőlő egészségi állapota mellett – a minőség is. Ennek érdekében a szerző sorra veszi a lényegesebb tápelemeket, azok hatásait, hiánytüneteit és túladagolásuk következményeit. Megemlíti továbbá a tápanyag-visszapótlás előfeltételeit, módszereit és szabályozását.

„Célzott hozamok” a Balatonboglár környéki szőlőültetvényekben
(Hegedüs Lajos)
A boglári szőlősgazdák 1,5-2-szer több termést szüretelnek évente hektáronként, mint az országos átlag. A boglári szőlők minőséget befolyásoló tényezőinek taglalása előtt dr. Richard Smart világhírű szőlész-borász véleményét ismerhetik meg a mennyiség és minőség összefüggéséről. A továbbiakban felsorolja azokat a tényezőket, amelyek e borvidék termelési potenciálját a leginkább befolyásolják. Ezen tényezők összehangolásával tudják megteremteni a helyi gazdák a tőkék termőegyensúlyát és biztosítani az adott mennyiséghez a megfelelő minőséget. A szerző táblázatokkal is színesítve mutatja be a 22 borvidék 1999-2004 közötti termelési szintjeit, valamint szemlélteti a mennyiség és minőség összefüggéseit az évjárat és termőhely függvényében. Ebből kitűnik, hogy az évjáratnak és termőhelynek nagyobb a szerepe a minőség kialakításában, mint a termés mennyiségének.

Látogatás Lajkó István dunaföldvári szőlősgazdánál
(Szekretár János)
A Lajkó család 15 hektáron termeszt csemegeszőlőt. Termesztési tapasztalataik, piaci sikereik országosan elismertté tették őket. A látogatás alkalmával az általuk termesztett fajtákat és fajtacsoportokat mutatták be.

Helyzetkép a magyar csemegeszőlő-termesztésről. Riport
(Vikman Mihály)
A csemegeszőlő-termesztés hazai helyzetéről, lehetőségeiről dr. Hajdu Edit kutató és szőlőnemesítő mond véleményt.

Beszélgetés Kemp Zsuzsa keramikus- és festőművésszel
(Györök Zsuzsanna)
Ha valaki Szekszárdon él, előbb-utóbb kapcsoltba kerül a szőlővel, a borral. Így volt ez Kemp Zsuzsa keramikus- és festőművész életében is, aki tagja az Alisca Borrendnek. Beszélgetésünkben arról kérdeztük, hogyan került kapcsolatba a borrenddel egy képzőművész, valamint a borrendi tagság érzékelhető-e, megjelenik-e munkáiban.

Bemutatjuk a Takler Pincét
(Györök Zsuzsanna)
Az Agrofórum munkatársa a 2004-ben az Év Borásza címet elnyert Takler Ferenccel és fiával, Andrással beszélgetett a szőlőtermesztésről, a borpiacról, a családi vállalkozásról és az elért sikerekről.

Új szabályok, új lehetőségek: termelési potenciál szabályozás és szerkezetátalakítási támogatás
(Dr. Korbuly János)
Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően már nincs lehetőség arra, hogy a szőlőtermesztés nemzeti forrásból jusson támogatáshoz. Ugyanakkor az Unió rendkívül szigorúan szabályozza a szőlő–bor termékpálya működését az évtizedek óta folyamatos túltermelésből eredő borpiaci egyensúlytalanság következtében. Az intézkedéseknek a szőlőtermesztést közvetlenül befolyásoló része az ún. termelési potenciál szabályozás, amely a következő fő elemekből áll: a szőlőtermő terület növekedésének megakadályozása az új ültetvények telepítésének tiltásával, a terület csökkentésének ösztönzése a termelésből való végleges kivonás támogatásával, szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatása. Magyarországnak természetesen létre kellett hoznia azt a nemzeti jogszabályt, amely biztosítja az uniós rendelet érvényesülését hazánkban is. Írásunkból megismerhetik a termeléspotenciálra vonatkozó nemzeti szabályozásról szóló 100/2004. (VI. 3.) FVM rendeletben található új fogalmakat és eljárásrendet. Továbbá részletes ismertetésre kerül a szőlőültetvények szerkezetátalakítására igénybe vehető támogatás is.

Silwet L-77 (x)
A gyártó-forgalmazó Crompton Europe Ltd. ajánlásában egy új generációt képviselő, felületi feszültséget csökkentő, tapadást fokozó és hatékonyságot javító permetlé adalékanyagról olvashatnak.

Magyarország szőlő- és borágazata 2005-ben
(Horváth Csaba)
A szerző írása első felében Magyarország szőlő- és bortermesztésének főbb adatait mutatja be. Ebből megtudható, hogy jelenleg 22 borvidéken és nem borvidékhez csatolt területeken összesen 93 ezer hektáron folyik szőlőtermesztés. A szőlő országos szinten közel 100 ezer család megélhetésének megalapozója. A megtermelt szőlő 90-92 %-a borként feldolgozva kerül felhasználásra. Az előállított 3,5-4,0 millió hl bor gyakorlatilag teljes mértékben fedezi a hazai ellátást és 0,7-1,0 millió hl exportot tesz lehetővé. Írása második felében – egyfajta visszatekintésként – a 2004-es nehézségeket, az ágazatot érintő gondokat összegzi. A teljesség igénye nélkül ezek: a belföldi piac felvevőképessége korlátozott, az import érezhetően nő, borexportunk 8 év alatt 500 ezer hl-rel csökkent. A csatlakozás kapcsán új jogi szabályozás lépett életbe. A megjelent jogszabályokban sok a hiba, és az átgondolatlan előírás.

Az új, államilag elismert szőlőfajták betegség-ellenállósága
(Szlávik Szabolcs)
A szőlőfajták betegség-ellenállósága nemcsak gazdasági jelentőségük miatt kiemelkedő fontosságú, hanem a környezetvédelmi kockázatot is csökkenthetik. Az ellenálló fajták használatával könnyebben megvalósítható az integrált növényvédelem, valamint ezek a fajták az öko- és biotermesztés számára is értékesek lehetnek. Az OMMI munkatársának írásából a 2003-ban és 2004-ben, a helvéciai és domoszlói fajtakísérleti állomásukon vizsgált, államilag elismert szőlőfajták növénykórtani tulajdonságait ismerhetik meg. A kórtani jellemzőket táblázatok foglalják össze.

Szőlészet – borászat – élelmiszerbizonság
(Dr. Mattyasovszky Pál)
A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal szakembere a szőlészet és borászat oldaláról megközelítve mutatja be a hivatal egyik fő szakmai feladatát, a nyomonkövethetőség megoldását a teljes élelmiszerlánc területén a termelőtől a fogyasztóig. Írásában olyan adatokat sorol fel a szőlészettel és borászattal kapcsoltban, melyek nyilvántartása elfogadott és elvárt az uniós országokban, és amelyek a nyomonkövethetőséget és átláthatóságot szolgálják az eredetvédelem érdekében.

Megújuló szőlőhegyek, rangot adó borok
(Zala Simon Tibor)
Zala Simon Tibor 1999. évi írásával magára a nemrég elhunyt szerzőre, az agrárújságírás kiemelkedő alakjára és Gál Tiborra, a kiváló borászra emlékezünk.

Láttuk, hallottuk, olvastuk IV. Országos Szőlész-Borász Találkozó
(Dr. Demes György)
A Syngenta Kft. negyedik alkalommal hívta partnereit a Budapesten megrendezett országos szőlész-borász találkozóra. Az erről készült tudósítást, valamint a tanácskozást követő borverseny győzteseinek a nevét olvashatják írásunkban.

Egészséges szőlőt – gazdaságosan
(Mathiász Tivadar)
Fakadástól fürtmegnyúlásig, virágzás kezdetétől zöldborsó nagyságig, fürtzáródástól az érés kezdetéig kínálja a Magyar Kwizda eredményes és gazdaságos megoldásait a szőlőtermesztők számára.

Nagyító alatt..(35.) JMPA SJ3-5 talajlazító
(Dr. Némethy László)
A sorozat aktuális része a JMPA SJ 3-5 talajlazító gépet veszi nagyító alá. A lazító fontosabb műszaki paramétereinek bemutatása után, a teljesítmény-, a munkaminőségi-, és az energetikai vizsgálatok eredményeit ismerhetjük meg. Az elvégzett vizsgálatok alapján ajánlások is olvashatók a felhasználók részére.

Már elődeink is írták… (Dr. Inczédy Péter)

Egy új szőlővédelmi stratégia (x)
(Nádudvari Éva)
Quadris Max az azoxistrobin és folpet hatóanyagok gyári kombinációjával a Syngenta Kft. szőlővédelmi stratégájának középpontjában.