Nemzetközi kilátások és a hazai kukoricatermelés helyzete
(Dr. Hingyi Hajnalka)
Az előrejelzések szerint a tavalyi év rekordtermése után 6 %-kal kevesebb takarmánygabona termésre lehet számítani a világban, az idei évben. Az Európai Unió 2005-re prognosztizált (51 millió t) kukoricatermelése előreláthatóan nem fedezi a közösségi igényeket, viszont önellátottsága a becsültnél magasabb szinten (99 %) alakul középtávon. A takarmánygabona termelését legfőképpen az állattenyésztésben történő takarmány-felhasználás és a bio-üzemanyagok iránti kereslet befolyásolja. A tanulmányban a szerző bemutatja a kukorica világpiaci árának előrejelzését is. A nemzetközi helyzet ismertetése után a hazai állapot elemzésére tér rá. Eszerint hazánknak a hozamok tekintetében jelentős lemaradása van Franciaországhoz képest, ugyanakkor a tavalyi évhez képest 2005-ben is jó termésre (8 millió t felett) számíthatunk. Ezenkívül a hektáronkénti jövedelem és a kukorica termelői árának várható alakulásáról is olvashatunk a cikkben.

Újabb adatok a kukorica hibridspecifikus gyomirtási technológiájához
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László, Vad Attila, Szabó András)
Az elmúlt években a hazai szemes- és silókukorica hibridválaszték jelentős mértékben bővült. Mivel az eltérő kukorica genotípusok számottevő különbségeket mutatnak az agrotechnikai tényezőkre adott reakcióikban, ezért fontos a hibridspecifikus technológiák kialakítása. A szerzők a különböző kukoricahibridekkel végzett posztemergens gyomirtási kísérleteik eredményeiről tájékoztatnak. A kísérlet 3 évében 6 kukoricahibrid vizsgálata során ugyanazon 10 eltérő herbicidkezelést alkalmazták. A kezelések hatását az egyes hibridek terméseredményére táblázatos formában jelenítik meg és értékelik.

Hibrid kukorica fajtaajánlat – Martonvásár, 2006
(Dr. Marton L. Csaba és mtsai)
A tavalyi évben 5, idén pedig 14 új martonvásári kukoricahibrid kapott állami minősítést hazánkban. A szerzők 4 éréscsoport szerint veszik sorra az összesen 19 martonvásári nemesítésű hibrid kukoricát, és részletes jellemzést adnak róluk.

A szegedi kukoricahibridek és azok termesztéstechnológiai ajánlása a 2005. évi tapasztalatok alapján
(Dr. Szél Sándor, Dr. Széll Endre, Streb Péter)
A tanulmány azokat a hasznos és fontos tapasztalatokat osztja meg az olvasóval, melyek a kukoricatermesztés változó termesztési feltételekhez való alkalmazkodását segítik elő. A szerzők összeállították a szegedi kukoricahibridek listáját az érésidő, a termőhelyi feltételek és a hasznosítás szerint csoportosítva. A továbbiakban az idei környezeti tényezők hatását értékelik a tenyészidő hosszára, a betakarításkori szemnedvességre és a termés mennyiségére vonatkozóan. Ezenkívül kifejtik, hogyan érvényesült a hektáronkénti növényszám, a tápanyag-utánpótlás és a gyomirtás a termés mennyiségére, a 2005. év időjárását figyelembe véve. A cikk végén az amerikai kukoricabogár elterjedéséről is említést tesznek. Hangsúlyozzák, hogy a termesztő tervének elkészítésekor hosszabb időtáv tapasztalataira alapozzon.

Kukorica 2006 – jövedelemmentés és jövedelemteremtés jövőre is! (x)
(Vig József, Fehér Tamás)
Mit ajánl jövőre a Magyar Kwizda Kft. a kukoricatermesztőknek? Megtudhatják a cikk elolvasásával.

ARANYSZEM és a többiek: újdonságok az LG kukorica kínálatából (x)
(Dr. Kupi Károly)
A Limagrain nemesítési újdonságai kukoricatermesztők számára.

Mv 277, a korai… martonvásári hibrid kukorica (x)
(Zambó István, Istvándi László)
Mv 277 hibrid kukorica termesztésének összefoglaló tapasztalatai a Bázismag Kft. munkatársainak tollából.

Új PIONEER kukoricahibridek a termelők szolgálatában (x)
(Dr. Knódel János)
A Pioneer új kukoricahibrid ajánlata az igényes termesztők számára.

Saaten-Union, jövedelmező döntés 2006-ban is! (x)
(Blum Zoltán)
A Saaten-Union hibrid kukorica kínálata a 2006-os esztendőre.

Az NK Thermo, NK Cisko termelési tapasztalatai a 2004. évi bemutató kísérletek alapján (x)
(Boncsarovszky Tivadar)
A Syngenta az NK Thermót és az NK Ciskót ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

Többet nyújtunk – www.agro.basf.hu (x)
A BASF cég ismertetője a novemberben induló honlapjukról, a www.agro.basf.hu-ról.

Egyszeri vagy osztott kezelés a fenyércirok ellen? (x)
(Kudranyik István, Rikk István)
A Bayer CropScience munkatársai arra keresik a választ, hogy létezhet-e olyan dózis vagy időzítés, amelynél az osztott kezelés gazdaságos lehet fenyércirok ellen.

A kukoricabogár-helyzet alakulása 2005-ben, és a jövő évi kilátások
(Dr. Ripka Géza)
A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat szakembere írásában az ez évi kukoricabogár-helyzetről ad részletes áttekintést. A cikket olvasva megismerhetik a megyei szolgálatok által végzett e kártevővel kapcsolatos vizsgálatok (népesség-felmérő csapdázás, lárvakártétel-felmérés) idei összegző eredményeit, ill. betekintést nyerhetnek abba, milyen érzékelhető változások történtek a kukoricatermesztés gyakorlatában a kukoricabogár-fertőzéssel összefüggésben az elmúlt években.

Átrajzolódtak a kukoricabogárral fertőzött területek
(Halvaksz Béláné)
A szerző az idei tapasztalatokat összegezi a kukoricabogár „háza táján”. Felhívja a figyelmet arra, hogy a nagy esőzések az imágók rajzásdinamikáját körzetenként is befolyásolták. Az árvizek más problémát is okoztak: a domboldalakról lemosták a talajt, s az alacsonyabban fekvő részeken lerakták azt; emiatt nagy meglepetések érhetnek bennünket. Ugyanis a kukorica talajába rakott kukoricabogár tojásokat a víz a talajjal együtt elvitte, s lejjebb esetleg más növénnyel vetett területekre rakta le, melyek egyébként nem tápnövényei a kártevőnek. Következő évben a vetésváltásból adódóan ide kukorica is kerülhet, s ekkor a helybe hozott tojásokból kikelnek a lárvák. Ezért figyelni kell arra, hogy az erodált területeken milyen növényeket termesztettek a szomszédos táblákon, s ha a szükséges, be kell tervezni a védekezéseket! Összegzésül írása végén ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az idei év tükrében az egyes körzetek fertőzöttségének meghatározásakor feltétlenül figyelembe kell venni a szélsőséges időjárás okozta változásokat.

A szemeskukorica termesztési költségének fő meghatározója a szárítás.
(Hubert Hugger, fordította: Soós Tamara)
A német Mais szaklap 2005. év 3. számából, a kukoricatermesztés gazdaságosságát meghatározó egyik tényezőről, a szárítási költségről szóló cikket közöljük fordításban. A mai költségközpontú szemléletben számunkra is fontosak azok a kérdéskörök, amelyeket a német szerző boncolgat. A szemeskukorica termése nem szárad meg a betakarítás idejére, és emiatt a termés igen energiaigényes utókezelésre szorul, amit 24-36 órán belül el kell végezni ahhoz, hogy a keményítő- és malomipar minőségi igényeinek megfeleljen. Emellett azzal is számolni kell, hogy minél nagyobb termésnedvességgel takarítjuk be a kukoricát, annál nagyobb súlyveszteségre számíthatunk a szárítás során. A szerző az egymással versenyző növényfajok fedezeti hozzájárulásainak összehasonlításával megbecsülte, mennyi lehet a mindenkori terméshozamok maximális szárítási költsége, ezt követően pedig az összes költség alkotót vázolta fel táblázatos formában. A verseny során, a magas energiaköltségek miatt, az alternatív kukorica-felhasználási módok, illetve más, kevésbé energiafüggő kultúrák győznek.

Így csinálják ők… Kukoricatermesztés mezőfalvai szemmel
(Kosztolányi Attila)
Beszélgetés Zoványi Györggyel, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. növénytermesztési szakemberével a kukorica termesztéstechnológiájáról, és annak kulcspontjairól.

Megújuló energia: kukorica-bioetanol
(Dr. Marton L. Csaba)
A szerző írása elején rámutat arra, hogy a gazdaságosan kitermelhető kőolajkészletek gyors csökkenése új közgazdasági környezetbe helyezte a már korábbról is ismert energiaforrásokat, melyek közül a kukoricacukorból nyerhető etanol is versenyképessé vált a benzinnel szemben. A kukorica magas keményítőtartalma miatt alapvetően alkalmas a cukor-bioetanol gyártásra, melynek technológiája teljes mértékben kidolgozott. A jelenlegi európai szabványok szerint az etanol 5 % mértékéig közvetlenül is keverhető a benzinbe. A hazai gyakorlat valószínű az lesz, hogy az etanolt előbb átalakítják etil-tercier-butil-éterré, (ETBE), s ezzel fogják helyettesíteni az egyik magas oktánszámú benzinkomponenst, a szintetikus metanolt. Az írás végén a kukorica-cukorból nyert bioetanol további perspektíváját olvashatják a világ legnagyobb energiafogyasztó, s egyben legnagyobb kukoricatermesztő országa, az USA példáján bemutatva.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)