„Közönséges búza”
(Dr. Bódis László)

A gabonapiacról az európai uniós csatlakozást követően
(Dr. Kováts Béla)
A cikk azt a kérdést járja körül, mely sokunkban megfogalmazódik, miszerint mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket a csatlakozás óta eltelt két év a gabona termékpályán, különösen a biztonság és a kiszámíthatóság tekintetében. A szerző beszámol a 2003-tól 2005-ig terjedő időszak termelési és piaci viszonyairól, valamint kifejti az intervencióra felajánlott gabona átvételének és tárolásának problémakörét. Véleménye szerint a megoldást az alternatív energiaforrás céljára történő felhasználás jelentheti, elsősorban kukorica esetében.

A gabonafélék minőségbiztosítási rendszere
(Hajdu Zoltán)
Az EU-csatlakozás eddigi tapasztalatai is megerősítették, hogy a termelés, a feldolgozás és a kereskedés (farmtól asztalig elv) minden lépcsőjében biztosított termék nyomon követését nemcsak az EU-rendeletek betartása, hanem a piaci követelmények miatt is meg kell tenni. Az írásban olvashatunk a „Jó Mezőgazdasági Gyakorlatról” (GAP), amely követelményeinek alkalmazása lehetőséget nyújt a termesztéssel és tárolással járó kockázatok megelőzésére, valamint választ kapunk arra, hogy miért is fontos a termékek nyomon követése. Ezen kívül a szerző részletesen bemutatja az EUREPGAP minőségbiztosítási rendszert, mely a szántóföldi növényekre kidolgozott nyomon követés alkalmazását biztosítja. Végül pedig felhívja a figyelmet arra, hogy 2006 júliusától az egységes gabonapiacon változnak az intervenciós átvételek minőségi paraméterei.

A tápanyagellátás és néhány agrotechnikai elem kölcsönhatása az őszi búza termésmennyiségére és minőségére
(Dr. Pepó Péter)
A gabonanövények közül az őszi búza a tápanyagellátásra, a trágyázásra az egyik legigényesebb és legjobban reagáló kultúránk. A cikkben egy olyan szántóföldi kisparcellás tartamkísérlet eredményei kerülnek közlésre, amely során a tápanyagellátás mellett a fajta, a növényvédelem és a vetésváltás interaktív hatásait vizsgálták az őszi búza termésmennyiségére és minőségére. A kísérletet hajdúsági löszháton, mészlepedékes csernozjom talajon végezték, alapját pedig a Bocz-féle fajtatesztelési eljárás jelentette. Eredményeik alapján megállapítható, hogy a harmonikus tápanyagellátás döntő termésnövelő és minőségjavító agrotechnikai elem, ugyanakkor a hatékonyságát jelentősen módosította a genotípus, az évjárat, az elővetemény és a növényvédelmi technológia.

(Tápanyag)gazdálkodj okosan!
(Dr. Csathó Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Németh Tamás)
Napjainkban minden gazdálkodó igyekszik a legszükségesebb ráfordításokkal nagy terméseredményt és maximális jövedelmet elérni. A célirányos technológiák kulcspontja a műtrágyaköltségek minimalizálása, a rendelkezésre álló források gazdaságos felhasználása a talajok harmonikus tápanyag-ellátottságának kialakítása révén. Ebben nyújt segítséget az MTA TAKI – MTA MGKI költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszere. A rendszer négy műtrágyázási szinten ad szaktanácsot: minimum, környezetkímélő, mérleg-szemléletű és integrált növénytáplálási szinteken. A két intézet egy hároméves program keretében (2004-2006), szabadföldi kísérletekben teszteli a szaktanácsadási rendszerek ajánlásait. Az ismertetőben háromféle talajon (Ramann-féle barna erdőtalaj, réti talaj és mészlepedékes csernozjom talaj) beállított kísérletek eddigi eredményeit és következtetéseit ismerhetik meg az olvasók.

Jegyzet gazdálkodóknak. A gépkör működéséről
(Kurucz Miklós)
A sorozat következő része a gépkört mint sajátos egyesületet mutatja be, amely tagjai számára egyfajta önsegélyező tevékenységet folytat, hiszen a gépi szolgáltatás önköltséges térítésen alapul. A szerző megismerteti az olvasót a gépkör szervezeti felépítésével, a közgyűlés által elfogadott üzleti szabályzattal, a fontosabb adminisztrációs és nyilvántartási feladatokkal. Továbbá kiemeli, hogy a gépkör is folytathat jövedelmező (kizárólag nem tagi) szolgáltatást (pl. hó-eltakarítás, ároktisztítás, parkfenntartás stb.), valamint, hogy külföldön már falusi turizmust is szerveznek az ilyen egyesületek.

Új őszi búza fajták a termesztésben
(Kovács Sándor)
Az OMMI szakembere a 2006. évi Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő, nyolc legújabb őszi búza fajtát ismerteti és értékeli írásában (KG Kunglória, GK Békés, GK Csillag, Vojvodina, Pannónia NS, GK Szala, GK Hunyad, Eurofit). Közülük öt korai, kettő középérésű és egy késői.

(Hadi)tudósítás Debrecenből
(Dr. Bódis László)
A tudósítás a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszéke által megrendezett kerekasztal-konferencia eseményeiről számol be, melyen a résztvevők a búzavertikum aktuális kérdéseit boncolgatták.

Tárgyilagosan a hazai búza minőségéről
(Tóth Béla)
A szerző napjaink hazai búza minőségének értékelését az elmúlt két évtized minőségi búzatermesztésének áttekintésével vezeti be. Ezután nemcsak felveti a jó minőségű búza termesztésének problémáit, de megfogalmazza és ki is hangsúlyozza a lehetséges megoldásokat (állandó export, a nemzetközi étkezési búza piac minőségi követelményeinek megcélzása, csapadékos időjárás esetén is megfelelő anyagi és technikai eszközökkel a termés nagy részének megmentése). Legvégül pedig a meglévő és hiányzó adottságainkra irányítja a figyelmet.

A kalászosok gyomirtásának jelene és jövője az agrár-környezetgazdálkodási programok tükrében
(Dávid István, Szabó László)
Az elmúlt években számos herbicid hatóanyag engedélyét visszavonták, másokat pedig korlátozott felhasználásra engedélyeztek. Emellett egyes agrár-környezetgazdálkodási programok tovább szigorították a felhasználható gyomirtó szerek körét. A szerzők táblázatokban foglalták össze a kalászos gabonában alkalmazható herbicid hatóanyagokat és ezek hatásspektrumát. Továbbá felsorolják az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban engedélyezett, illetve tiltott készítményeket őszi búzában és őszi árpában. Ezen kívül említést tesznek a kalászosok jellemző és veszélyes gyomnövényeiről, valamint részletezik a nem vegyszeres gyomirtás lehetőségeit és a vegyszeres gyomirtás általános szempontjait őszi és tavaszi kalászosokban.

RAPID – a minden időben hatékony rovarölő szer (x)
(Szabó István)
Új generációs piretroid típusú rovarölő szer a Dow AgroSciences kínálatában.

Hat év tapasztalatai az őszi búza levélfoltosságát előidéző kórokozókról
(Csősz Lászlóné)
A szerző a Gabonatermesztési Kutató Kht. hat éves kutatása során szerzett tapasztalatairól számol be, melynek célja négy nekrotróf kórokozó (sárga vagy fahéjbarna foltosság, szeptóriás levélfoltosság, szeptóriás levél- és pelyvafoltosság, barna levélfoltosság) előfordulásának és kártételük mértékének felmérése volt. Az írásban olyan kérdésekre kapunk választ, mint: hogyan változott a kórokozó populáció összetétele évenként és helyenként, milyen fajtáink természetes fertőzéssel szembeni ellenálló képessége. A természetes fertőzöttség mellett mesterséges fertőzéses (kezelt) kísérleti rendszert is kialakítottak. Megtudhatjuk a kezelt és a kezeletlen parcellák fertőzöttségének mértékét, valamint azt is, hogy a kórokozók milyen mértékű veszteséget okoztak. A cikk végén pedig javaslatokat olvashatunk a termésveszteség mérséklésére vonatkozóan.

Őszi kalászosok kártevői tél végén, tavasz kezdetén, és a védelem lehetőségei
(Dr. Szeőke Kálmán)
A Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakembere írásában az őszi kalászosokban a tél végén – és a tavasz folyamán fellépő állati kártevőket ismerteti. A gabonafutrinka, az amerikai kukoricabogár és a mezei pocok kártételének, életmódjának bemutatásán túl a védekezés lehetőségeit is az olvasók elé tárja a szerző.

Minőségi búzatermesztés a Bayer készítményeivel (x)
(Farády László)
Kalászosok védelmére ajánlott növényvédő készítmények a Bayer CropScience tollából.

A veszteségek és az elsodródás csökkentésének lehetőségei állományvédelemnél
(Dr. Dimitrievits György)
A jelenleg alkalmazott permetezési műszaki eljárások hatásfoka meglehetősen alacsony. A kijuttatott permetlé 15-40 %-a általában nem jut a célfelületre. A gazdasági és eredményességi hátrányok mellett a veszendőbe menő növényvédő szerek feleslegesen terhelik, károsítják a környezetet. Ezen okból a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szakembere írásában az elsodródás csökkentésének műszaki lehetőségeit tárja az olvasók elé. A cikkben bemutatásra kerülnek az erre a célra szolgáló különböző szórófejek, ill. fúvókák (anti-drift, injektoros fúvókák), valamint az elsodródás megakadályozására szolgáló egyéb más lehetőségek is (védernyő, légzsákos permetezés). Az írás végén az új műszaki megoldásokba nyújt bepillantást a szerző.

Az őszi búza termesztéstechnológiája és fejlesztési lehetőségek a mezőkövesdi Matyó Szövetkezetben
(Magda Attila)
Termesztői tapasztalatok az őszi búza termesztés terén.

Mit ér az árpa, ha őszi?
(Sümegi Zsolt)
Az őszi árpa termesztéstechnológiája terén szerzett termelői tapasztalatok az Enyingi Agrár Rt.-ből.

A gabonafélék tartós tárolásának kockázatai és elhárításuk lehetőségei
(Szerényiné Németh Ágnes)
Tárolhatóságon a gabona hőmérséklet és nedvességtartalom függvényében megadott biztonságos tárolási módját és időtartamát értjük. A szerző írásában ismerteti a gabonafélék tárolhatóságát befolyásoló tényezőket, valamint összegezi a romlási faktorokat (víztartalom, hőmérséklet, tárolási idő hossza). A cikkben röviden kitér továbbá a termények védelmének lehetőségeire, a szakemberek feladataira a betárolt gabona mennyiségi és minőségi paramétereinek megőrzése érdekében.

Szárító-tárolótelepi technológiák korszerűsítése
(Dr. Herdovics Mihály)
A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szakembere írásában áttekintést ad a hazai szárítótelepek jelenlegi helyzetéről. Ismerteti azokat a főbb igényeket, melyeket a szárítótelepi technológiáknak ki kell elégíteni. Végül a szárító-tárolótelepi technológiák korszerűsítése érdekében végzett vizsgálatok, elemzések eredményeit és az ebből levonható következtetéseket tárja az olvasók elé.

Mát elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)