A parlagfű-mentesítési programról

Az ürömlevelű parlagfű elterjedése, morfológiája, biológiája, jelentősége és a védekezés lehetőségei
(Dr. Béres Imre, Novák Róbert, Hoffmanné Pathy Zsuzsanna, Dr. Kazinczi Gabriella)
A szerzők – egyetemi oktatók és az NTSZ növényvédelmi herbológusai – írása átfogó képet ad mindarról, amit napjaink egyik közegészségügyileg is legveszélyesebb gyomnövényéről, a parlagfűről tudni érdemes. Az ürömlevelű parlagfű rendszertani helyének, elnevezésének, származásának és elterjedésének megismerésén túl részletes ismereteket kaphatnak az olvasók e gyomnövény morfológiai jellegzetességeiről, biológiájáról (életciklus, szaporodási stratégia). Az allergia kialakulásában betöltött jelentősége mellett az allelopatikus hatása és hasznos tulajdonságai is bemutatásra kerülnek. A tanulmányt a parlagfű elleni védekezési lehetőségeinek (mechanikai védekezés, biológiai módszerek, egyes kultúrák szerinti vegyszeres védekezés) ismertetése zárja.

A parlagfű elleni védekezés lehetőségei napraforgóban
(Szentey László)
A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat növényvédelmi herbológusa írásában a napraforgó vegyszeres gyomirtását, azon belül pedig kiemelten a parlagfű elleni hatékony védekezési lehetőségeket mutatja be. A cikk elején a vetésforgó tervezésénél, a tábla megválasztásánál figyelembe veendő szempontokat ismerhetik meg az olvasók, valamint betekintést nyerhetnek a napraforgó gyomviszonyaiba.  Végül a napraforgó átfogó vegyszeres gyomirtási lehetőségeinek ismertetése mellett a parlagfű ellen leghatékonyabb technológiákat (preemergen, posztemergens és ún. kési, irányított levél alá permetezés) és az ajánlott herbicideket foglalja össze a szerző.

Parlagfű ellen is eredményesen (x)
(Nagy Lajos)
A Bayer CropScience fejlesztési menedzsere a Merlin (izoxaflutol), Mester (foramszulfuron+izoxadifen-etil+jodoszulfuron-metil-Na), Monsoon (foramszulfuron+izoxadifen-etil) hármast ajánlja a parlagfű elleni hatékony gyomirtás érdekében a kukoricatermesztők figyelmébe.

A parlagfű pollenkoncentrációjának alakulása az elmúlt öt évben
(Dr. Páldy Anna)
A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgató-helyettes főorvosának írásából betekintést nyerhetnek abba, hogyan történik a parlagfű levegőben lévő pollenkoncentrációjának mérése, melyet az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata végez. A cikk további részében pedig egy több mutató alapján készült elemzést olvashatnak, melyben a parlagfű pollenkoncentrációjának változását mutatja be a szerző a 2000-2005 közötti időszakban,  nyolc kiválasztott monitorállomás adatai alapján.

A „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság 2005. évi tevékenysége
(Péterfia Éva)
Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda főosztályvezetője írásában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi, az Oktatási, az Egészségügyi, a Környezetvédelmi és Vízügyi, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Belügy- és Pénzügyminisztérium részvételével 2004 februárjában megalakult „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság tevékenyégét mutatja be. A bizottság által elért 2005. évi legfontosabb eredmények ismerése mellett, a cikk azon feladatokat is összefoglalja, , melyek ahhoz szükségesek, hogy tovább csökkenjen a parlagfű pollenkoncentrációja.

A földhivatalok szerepe a parlagfű elleni hatósági tevékenységben
(Mezei Attila)
A parlagfű elleni közérdekű védekezésben a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI) feladata a – műholdfelvételeken alapuló – veszélyeztetettségi térkép elkészítése, frissítése, valamint az eljáró hatóságok közötti elektronikus adatcserét biztosító „parlagfű-szerver” üzemeltetése. A földhivatalok szakemberei a parlagfű-foltok EOV koordinátákkal történő beazonosítását végzik a helyszínen, egy GPS-egységgel rendelkező kézi számítógép segítségével. A mérés eredményét a helyszínelés végeztével a földhivatalban összevetik a helyrajzi számokat is tartalmazó kataszteri térképpel, majd a jegyzőkönyvet az érintett földhasználó adataival együtt a területileg illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat részére továbbítják.
A cikkben egyúttal az FVM főtanácsosa felhívja a földtulajdonosok figyelmét arra, hogy amennyiben a földhasználattal kapcsolatos tevékenységükben, vagy az ahhoz kapcsolódó adataikban változás következne be, azt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően jelentsék be.

Hatósági eljárások a megváltozott jogszabályi háttér mellett
(Molnár Ferenc)
Az Országgyűlés 2005-ben, nem titkoltan a parlagfű-probléma kezelésének céljával módosította a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt. A módosítás irányának alapvető mozgatója az az elv volt, hogy a magántulajdonhoz való jogot, a magántulajdon védelmét az egészséges élethez való joghoz képest háttérbe helyezte. Az ügyintézés folyamata a változtatásoknak köszönhetően – miután nem kell külön felszólításban megkeresni az ügyfeleket a jogszabályi kötelezettségük betartására figyelmeztetve – felgyorsult. A módosításokkal, annak ellenére, hogy azokat a 2005. évben a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok a helyi médiában felhívások formájában többször közzétették, sajnos sokan még ma sincsenek tisztában. A Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatóhelyettese írásában ezért közérthetően ismerteti – a jogszabályokból levezetve – a szolgálatok eljárási cselekményeit és azok következményeit.

A parlagfű-mentesítés 2006. évi hatósági intézkedései a növény- és talajvédelmi szolgálatoknál
(Bagyinka Tamás)
A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat igazgatóhelyettese cikkében a parlagfű-irtás érdekében a földhasználók felé intézett hatósági rendelkezésekről számol be. Ennek keretében információkkal szolgál a hatóság által elvégeztetett közérdekű védekezés mértékéről, költségeiről, valamint a kiszabott növényvédelmi bírságok nagyságáról is.

A parlagfűvel kapcsolatos hatósági eljárás során felmerült problémák, tapasztalatok a Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat illetékességi területén
(Benécsné dr. Bárdi Gabriella, Dr. Winkler István)
A szerzők véleménye szerint, általában a kárpótlási- és kisebb részben a nehézkesen kiosztott, gyakran rendkívül kis területű, sokszor bírósági eljárásban vitatott szövetkezeti részarány-tulajdon területek jelentik Pest megyében a parlagfű fő fertőzési pontjait. Írásukban részletezik a parlagfű-mentesítés céljából, a 2005. évben lefolytatott hatósági eljárás nyolc szakaszát. Ezután azokat a problémákat ismertetik, amelyekkel a hatósági felügyelők találták szembe magukat az eljárások során (jegyzőkönyvek pontatlansága, földhasználati nyilvántartás hiányosságai, közérdekű védekezés hiteles végrehajtásának akadályai, behajtatása az APEH-hel, illetve a földhasználók elzárkózó magatartása). A Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója és helyettese bízik abban, hogy a tavalyi évi hatósági intézkedések és a nyilvánosság eredményeként idén jóval nagyobb arányú lesz az ingatlantulajdonosok önkéntes jogkövetési hajlandósága.

Pest megyei összefogás a parlagfű ellen
(Lengyel János)
A Pest Megyei Munkaügyi Központ – amelynek vezetője az írás szerzője – kezdeményezésére, öt közigazgatási intézmény vezetője, élén a Pest Megyei Közgyűlés elnökével a parlagfű elleni védekezés összehangolt végrehajtása érdekében 2005. május 24-én együttműködési megállapodást kötött. Ezzel a Pest megyei államigazgatási szervek közös feladata lett – a lakosság egészségvédelme érdekében – az allergiát okozó gyomnövények irtására és elterjedésének megelőzésére irányuló munkálatok elősegítése, hatékonyabbá tétele. A 2005. évben kialakított megyei szintű együttműködést 2006-ban is folytatni kell a parlagfű elleni együttes és koordinált fellépést célzó tevékenység érdekében.

Gyula város önkormányzatának parlagfű-mentesítési tapasztalatai
(Tóthné Durkó Zsuzsanna)
Gyula Város Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyintézője írásában a többéves önkormányzati tapasztalatokat foglalja össze a parlagfű-mentesítés terén.

A parlagfű elleni közérdekű védekezés 2005. évi tapasztalatai a körzeti földhivatalokban, Békés megyében
(Beregszászi Pál)
A Békés Megyei Földhivatal osztályvezetője az új hatósági eljárás megyei tapasztalatait ismerteti a körzeti földhivatalok szemszögéből.

Vélemény. A parlagfűnek vége, „hála” az új törvénymódosításnak
(Tóth Ádám)
A szerző – nagy szakigazgatási tapasztalattal rendelkező növényvédelmi herbológus – írása elején az ország parlagfű-fertőzöttsége következtében fellépő problémákat foglalja össze, majd azokra az okokra világít rá, amiért eddig nem csökkent mérhetően e gyomnövény pollenterhelése. Összefoglalja és értékeli (jó, illetve rossz irányba ható paragrafusok), továbbá a kormányzat által a hatósági intézkedések számának és eredményességének növelésére hozott jogszabályi változásokat. Végül azokat a szakma által leszűrt tapasztalatokat, problémákat összegzi, amelyek a fentieken kívül változtatásra vagy javításra szorulnak.

A parlagfű-probléma egy közérdekű védekezésben részt vevő vállalkozás és szakember szemével
(Leel-Őssy Gábor)
Az írásból történeti áttekintést kapunk a parlagfű európai terjedésének főbb állomásairól, napjaink allergiahelyzetéről, valamint egy, a 2005. évi közérdekű védekezésben részt vevő vállalkozás tapasztalatai is ismertetésre kerülnek.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)