Repce – múlt, jelen, jövő
(Falusi János, Falusi Bálint)
Az írás ismerteti az olvasóval a világ és hazánk repcetermesztésének, ezen belül a repce vetésterületének, termésátlagának, valamint termésmennyiségének alakulását az elmúlt 40 évben. Emellett bemutatja a repcenemesítés és a beltartalom (zsírsav-összetétel) változását, illetve a repce jövőbeli hasznosítását. A cikk különálló egységében a hazai repcetermesztés történetéről is olvashatunk.

TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA

Több figyelmet érdemel a repce talajművelése
(Dr. Birkás Márta)
A szerző a cikk elején klasszikus és mai szakemberek javaslatait sorakoztatja fel a repce előveteményeit és talajművelését illetően. Értékeli a repce talajállapot-igényét a magágyban és a gyökérzónában, valamint felhívja a figyelmet a kapcsolatos hibák elkerülésére.  A repce művelési rendszerének alapvető lépései kalászos elővetemény után a tarlógondozás, a talaj állapotához alkalmazkodó alapművelés és elmunkálás, valamint a magágykészítés és vetés. Részletezi a tarlóműveléssel kapcsolatos teendőket, rámutat a nedvességveszteség csökkentésének fontosságára. Értékeli a repce alá alkalmazható alapművelési módokat (szántás, lazítás, kultivátoros és tárcsás művelés), az ezekhez kapcsolódó minőségi elvárásokat. Szól a magágykészítés jó időzítéséről, valamint a magágykészítés és vetés egymenetes módjáról. Végül a művelési rendszer kritikus pontjait összegzi.

A repce tavaszi tápanyagigényének és a kijuttatás idejének pontosabb meghatározása
(Blum Zoltán)
A szerző cikkében a repcetermesztés során kijuttatandó N-adagok felülvizsgálatát helyezi középpontba. Kifejti a tavaszi N-utánpótlás fontosságát, és ezzel kapcsolatban a repce N-felvételének dinamikáját. Sorra veszi a tápanyag-utánpótlást módosító tényezőket, és részletesen elemzi a tavaszi N-utánpótlás döntési kritériumait, mely alapján az időjárás, az állomány állapota és a fajta/hibrid tulajdonságainak függvényében minden évben újra tudják értékelni a N mennyiségét, a kijuttatás idejét, valamint a megosztás mértékét. A gyakorlat számára azt az ajánlást fogalmazza meg, miszerint olyan tápanyag-utánpótlási stratégia alkalmazása javasolt, amely lehetővé teszi a jó években a maximális termés elérését, gyengébb években viszont a fajlagos termelési költséget nem emeli meg irreálisan.

Hogyan lehet elérni a 4 t/ha-os repce termésátlagot?
(Honti László, Papp Zoltán)
Hazánkban az elmúlt évtizedekben a repce vetésterülete csak ritkán haladta meg a 100 ezer ha-t, a termésátlag pedig egy jó évjáratban 2,5 t/ha körül alakul, amely a nyugat-európai átlagok felét sem éri el. Mivel nagyobb részben a technológián múlik a magas termésátlagok kialakulása, ezért érdemes a Nyugat-Európában alkalmazott technológiai elemeket megvizsgálni, és a magyar viszonyoknak megfelelően adaptálni. A KITE már évek óta végez ilyen irányú kísérleteket, melynek eredményeit és tapasztalatait a szakemberek részletekbe menően osztják meg az olvasóval az intenzív technológia elemein végighaladva.

Középpontban a repce. Kerekasztal beszélgetés az Arysta LifeScience-nél
(Dr. Demes György)
Az Arysta LifeScience 2006 novemberében megrendezett évadzáró rendezvényének egyik központi témája, a napjaink érdeklődésének homlokterében álló repcetermesztés volt, melynek jelenéről és várható kilátásairól a téma avatott szakértői folytattak eszmecserét.

Pioneer repcék Magyarországon (x)
(Dr. Piukovics László)
A Pioneer a MAXIMUS hibrid repcéket ajánlja a repcetermesztők számára.

Technológiai javaslatok a tavaszi repce termesztéséhez
(Blum Zoltán)
A cikk az őszi káposztarepcéhez képest ismerteti a tavaszi repce termesztéstechnológiáját és annak elemeit, így a talajigényét és a talaj-előkészítést, a fajtaválasztást, a vetést, a tápanyag-ellátást, a növényvédelmi kérdéseket, valamint a betakarítást.

Mire számíthatunk a repcében kora tavasszal?
(Dr. Eőri Teréz)
A szerző – az őszi káposztarepce 2006. novemberi állapotminősítését alapul véve – javaslatokat tesz a különböző időjárási előrejelzések függvényében, a tápanyagellátás és a növényvédelmi kezelések időpontjára, a minél nagyobb termés elérése érdekében.

Saaten-Union repceújdonságok 2007-ben (x)
(Blum Zoltán)
A Saaten-Union hibrid és fajtarepce ajánlata a repcetermesztők figyelmébe.

Új szín a palettán: A Bázismag Kft. repceajánlata (x)
(Szóta Ferenc)
A Bázismag Kft. a MARTON GENETICS olajnövény programjában az ELDO és BETTY hibrideket, valamint a BOURBON és ELLA fajtákat ajánlja a repcetermesztőknek.

A repce perspektívája napjainkban a Monsanto támogatásával (x)
(Kiss Istvánné dr.)
Hibrid és fajtarepcék a Monsanto Hungária Kft. kinálatában.

Repce helyzetkép telelés előtt (x)
(Ofenbeck János)
Hogyan telelt az ONTARIO fajtarepce? Megtudhatják a Limagrain Magyarország Kft. szakemberének írásából.

NÖVÉNYVÉDELEM, VEGYSZERES GYOMIRTÁS

Műveleti technológiai menetrend az őszi káposztarepcében tavasszal (x)
A Dow AgroSciences repcetechnológiai ajánlata.

Magyarországon is érdemes védeni a repcét a gombák ellen (x)
(Dr. Füzi István)
A BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke, az általuk beállított kis- és nagyparcellás, valamint üzemi gombaölőszer-kísérletek 2006-os tapasztalatait foglalja össze.

Új kihívások a repce betegségei elleni védekezésben
(Barasits Tibor)
A cikk az intenzív termesztéstechnológiával járó új kihívásokra, így a repce betegségeire is rávilágít, amelyeket sorban jellemez, majd az ellenük való védekezést foglalja össze röviden.

Az őszi káposztarepce lombvédelme (x)
(Hőgye Szabolcs)
A DuPont Magyarország Kft. az Alert S (fluzilazol+karbendazim) gombaölő szert ajánlja az őszi káposztarepce lombvédelmére.

Bealkonyul a fénybogárnak… avagy esélylatolgatás a repcekártevők tavaszi fellépéséről
(Baranyainé Tóth Rita)
Az írás szerzője a repcetermesztés technológiai színvonalának növelése érdekében a repce tavaszi kártevői elleni védekezésre hívja fel a figyelmet. A jelentősebb kártevők taglalása után az elmaradhatatlan tavaszi védekezést említi meg, a tavaszi kártevők ellen engedélyezett inszekticidek felsorolásával.

A repce tavaszi gyomirtása
(Ughy Péter)
Az írás beszámol a repcetáblák jelenlegi helyzetéről, a gyomosodási viszonyairól, közölve a legfontosabb gyomnövényeket. A cikk további részében a gyomirtási lehetőségeket taglalja a szerző a kora tavaszi időszakban.

Hatékony védelem a repcében a méhek kímélésével (x)
(Rikk István)
A Bayer CropScience a Calypso (tiakloprid) felszívódó rovarölő szert kínálja repcében.

A repce, a Talstar és a Kwizda (x)
(Fehér Tamás)
A Magyar Kwizda tavaszi repcecsomagját ajánlja a repcetermesztők figyelmébe.

TERMESZTŐK TAPASZTALATAI

Az őszi káposztarepce átteleléséről, Mezőhegyesen
(Dr. Szabó Zoltán, Páll László)
A cikkből a Mezőhegyesi Ménesbirtok ZRt. területén folytatott őszi káposztarepce-termesztés gyakorlatába (vetésterület, elővetemények, talajművelés, magágykészítés, vetés, határszemlék) nyerhetünk betekintést, kiemelve azokat az agrotechnikai elemeket, amelyek helyes megválasztása a repce áttelelését segítik elő.

Tények és remények a 2007. évi repcéről a Balatonfői Zrt.-ben
(Klopp Béla)
A szerző a Balatonfői ZRt. repcetermesztésének céljait, valamint az ezen alapuló, már elvégzett és a közeljövőben elvégzendő termesztéstechnológiai műveleteket ismerteti röviden. Továbbá az elvégzett eljárások és az időjárás függvényében kialakult állomány állapotáról is tájékoztatja az olvasót.

KITEKINTÉS

Tallózó a repcéről…
(Polgárné Balogh Eszter)
Rövid válogatás a külföldi szaklapokban megjelent repcével kapcsolatos érdekesebb írásokból.

EGYÉB SZAKMAI KÉRDÉSEK

Valóban lehetőség-e a repceolaj-előállítás?
(Simonfalvi Elemér)
A szerző hazánk bioenergia-alapanyag termesztésének, bioetanol és biodízel-előállításának lehetőségét hangsúlyozza cikkében. Véleménye szerint az elkövetkező néhány évben keresleti piac várható a repcemagra és az -olajra is, így az lenne a célunk, hogy minél magasabb feldolgozási szinten tudjuk a terméket a piacra helyezni. Ehhez azonban sok feltételt kellene teljesíteni, amelyek nélkül addig csupán csak az alapanyag-termelést folytathatjuk.

Finotto nagy hasmagasságú önjáró permetezőgépek (x)
Az Interat Zrt. a Finotto önjáró permetezőgépek használatának előnyeit mutatja be az írásban.

A repce és a napraforgó közvetlen bioenergetikai és takarmányozási hasznosítása
(Dr. Széll Endre, Streb Péter, Ferencz Ákos)
A cikkben a szerzők a repce és napraforgó közvetlen bioenergetikai és takarmányozási felhasználásával kapcsolatos gondolataikat tárják fel, amely elsősorban a hidegen préselt növényi olaj üzemanyagként való hasznosítására, valamint a hidegen sajtolás során keletkező pellet szarvasmarhák, juhok és sertések takarmányozásában történő felhasználására koncentrálódik.

Növényvédelem – méhészet – méhmérgezés (1.)
(Szentpáli László)
Az igazságügyi szakértő egy cikksorozat keretében számol be – több mint 30 éves szakértői munkája során gyakran felmerült – tömeges méhpusztulást okozó növényvédelmi tevékenységek körülményeiről, különböző növényfajokban, a tanulságok levonása céljából. Jelen részben a növényvédelem és a méhtartás feltételeit rögzítő törvényeket és jogszabályokat tekinti át, majd elsőként a repcéhez kapcsolódó néhány jogi esetet elemez ki.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Melléklet. Őszi káposztarepce fajtakísérletek eredményei, 2006
(Szekrényes Gábor)