HELYZETELEMZÉS

A magyarországi gyümölcstermelés helyzete és kilátásai
(Erdész Ferencné Dr.)
Az elmúlt évtizedben sok változás következett be a világ gyümölcstermesztésében, és -kereskedelmében. Új szereplők jelentek meg a piacon, mégpedig a déli félteke dinamikusan fejlődő országai, melyek nagy mennyiségű, olcsó termékeikkel versenyre kényszerítik a piac „megszokott” szereplőit. Hazánkban a gyümölcstermesztés az elmúlt 15 év alatt 44 %-kal csökkent, ami azt jelenti, hogy egyre jobban leszakad a felfelé ívelő nemzetközi irányzatoktól. A szerző rávilágít a hazai gyümölcstermesztés jelentőségére, valamint az alacsony hazai fogyasztás problémájára. Egyúttal előrevetíti a hazai gyümölcstermesztés kilátásait az EU-s csatlakozás utáni nehézségek megoldására. Kifejti továbbá a termékszerkezet változásának okait, mely a csonthéjasok részarányának növekedését eredményezi, az alma rovására. Az ágazatot érintő problémák enyhítésére a termelői összefogást szorgalmazza, amely a szervezett szakmai munka és termelői értékesítő szervezetek egységes tevékenységében valósulhat meg. A cikk végén az EU új zöldség-gyümölcs reformtervezetéről, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Programról olvashatunk, befejezésként pedig az ágazat átfogó fejlesztése érdekében elvégzendő legfontosabb feladatokat ismerhetjük meg.

Gondolatok a hazai gyümölcstermesztésről, egy kiállítás tapasztalatai alapján
(Szabó József)
Az írás első felében a FRUITVEB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke osztja meg élményeit a február 8-10. között – évente – megrendezett Fruit Logistica kiállításról, amely a világ zöldség- és gyümölcstermesztőinek, valamint forgalmazóinak vezető szakkiállítása. A rendezvényen a gazdálkodók tapasztalatokat cserélhettek a termesztés eredményeit illetően. Ezen kívül megtekinthették az egyes országok termékkínálatát, a jobbnál jobb csomagolási módokat és feldolgozási eljárásokat. A cikk második felében a szerző a kiállítás tapasztalatai alapján értékeli a gyümölcstermesztés hazai helyzetét, amely során hasznos tanácsokkal, tudnivalókkal látja el a termesztőket a hazai fejlődés érdekében.

TERMESZTÉSI KÉRDÉSEK

Az alma fajtahasználat alakulása Magyarországon
(Dr. Szabó Tibor)
A cikk a különböző almafajták használatának alakulását ismerteti egyrészt a termésmennyiség, másrészt az előállított oltványok mennyisége alapján. Foglalkozik a fajtaválasztás kérdéskörével a faiskolában, illetve a telepítés előtt, továbbá bemutatja az ún. klubfajták termesztésének lehetőségét is. Az írás végén a szerző tapasztalatait és kilátásait összegzi a hazai almatermesztésre vonatkozóan.

Régi alma tájfajták ismét fókuszban
(Szani Zsolt)
A szerző történelmi almafajtáink bemutatását állítja írása középpontjába. 13 régi fajta termesztőkörzetét szemlélteti egy térképen, valamint röviden jellemzi őket, az 1800-as évek vége felé született írások alapján.

Változások a kajszi fajtahasználatában
(Dr. Pedryc Andrzej, Hermán Rita)
A cikk írói ismertetik a szaporításban használt kajszifajták részarányát, majd a fajtaválaszték változását a hazai piacon. Továbbá tájékoztatják az olvasót a Budapesti Corvinus Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékének kajszibarack-nemesítő munkájáról, melynek eredménye az a négy fajta, amely jelenleg a hazánkban szaporításra engedélyezett fajták között szerepel. Emellett beszámolnak a legújabb, állami bejelentésre kijelölt kajszibarack hibrideikről és azok eredetéről.

Jelentős újdonságértékkel bíró új hazai diófajták
(Szani Zsolt)
A hazai dióhasználat alapvetően két fajtára épül. Az igencsak hiányos fajtaválasztékot az elmúlt években 5 fajtával egészítették ki, melyek jelentőségét, jellemzőit és előnyeit hivatott hangsúlyozni az írás.

Néhány gondolat az almatermesztésben alkalmazott művelési rendszerek változásairól
(Takács Ferenc)
A hazai almatermesztésben az új fajták megjelenésével, új művelési rendszerek terjedtek el. A korszerű művelési rendszerek alkalmazásával rugalmasabban lehet alkalmazkodni a gyorsan változó piaci és fogyasztói igényekhez, valamint a nagy kézimunka igényű műveletek is könnyebben, ezáltal gyorsabban végezhetőek el. Azonban a szerző felhívja arra a figyelmet, hogy a fajtákat, alanyokat, koronaformákat, metszésmódokat csak a hazai ökológiai viszonyok közötti tesztelés után alkalmazzák a termesztők. Mivel az ültetvény tervezésekor a művelési rendszer meghatározásának egyik legfontosabb eleme a megfelelő alany megválasztása, a szerző sorra veszi a számításba vehető alanyok csoportjait. Ezen kívül bemutatja az újfehértói kutatóállomáson végzett vizsgálatok egyikét, amelyben két fajtán, két különböző koronaforma és négy térállás változat mellett értékelik az adott alanyok alkalmasságát a különböző művelési rendszerekben, a hazai adaptáció reményében.

NÖVÉNYVÉDELEM

A tűzelhalás elleni védekezés: lehetőségek és kétségek
(Dr. Bubán Tamás)
A tűzelhalás elleni védekezés mindmáig megoldandó feladat maradt. A gyümölcstermesztést komolyan veszélyeztető betegség kórokozója egy baktérium, az Erwinia amylovora. A szerző írásában összefoglalja és bemutatja e kórokozó gazdanövénykörét, az eddig tapasztalt nemzetközi és hazai gazdasági károkat. Részletesen ismerteti a védekezési lehetőségeket, úgymint megelőző vegyszeres védekezési eljárásokat, antibiotikumok és egyéb készítmények használatát, valamint a biológiai védekezés lehetőségeit.

Az almafélék rozsdagombái
(Dr. Véghelyi Klára)
A növényvédelmi szakértő írásában az alma, körte és a birs gimnosporangiumos rozsdabetegségét okozó Gymnosporangium fajokat és az ellenük való védekezés lehetőségeit ismerteti.

Az alma lisztharmat elleni védekezés lehetőségei ökológiai ültetvényekben
(Dr. Holb Imre)
A szerző írásából megismerhetik a különböző almafajták lisztharmat elleni eltérő fogékonyságának okát. Továbbá összefoglalást olvashatnak a kórokozó elleni agrotechnikai, mechanikai és biológiai, valamint kémiai védekezés lehetőségeiről.

Agrotechnikai, mechanikai és biológiai védekezési lehetőségek az alma ventúriás varasodás ellen
(Dr. Holb Imre)
A ventúriás varasodás az elmúlt csapadékos évjáratokban jelentős károkat idézett elő mind a hagyományos, mind a környezetkímélő módon védett almaültetvényekben. Az elsősorban kémiai védekezés sikerét nagymértékben befolyásolja, hogy alkalmazunk-e egyéb, nem kémiai védekezési alapokon nyugvó eljárásokat, és azokat milyen mértékben vetjük be a betegség fellépésének megelőzésére. Éppen ezért a szerző írásában a ventúriás varasodás elleni agrotechnikai, mechanikai és biológiai védekezési lehetőségeit mutatjuk be a védekezések sikerének javítása érdekében.

Kwizda program csonthéjasokban (x)
(Mészáros Béla)
A Magyar Kwizda Kft. termékkínálata a „táplálunk és védünk” program keretében, csonthéjas kultúrákban.

Rügyfakadástól a betakarításig biztonságban a Syngenta növényvédő szerekkel! (x)
(Forrai Ákos)
A Syngenta Kft. növényvédőszer-kínálata az almatermesztők számára.

Alma-újdonságok varasodás ellen és a gyomirtásban! (x)
(Balogh Lajos)
A Dow AgroSciences varasodás ellen a Systhane duplo (miklobutanil) és a Dithane DG Neotec (mankoceb) kombinációt, valamint gyomirtásra a Goal duplót (oxifluorfen) ajánlja az almatermesztők számára.

Új BASF-technológia az alma védelmére 2007-től (x)
(Füzi István)
A BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke almavarasodás elleni, új növényvédelmi technológiájukat ismereti az almatermesztő szakemberek számára.

A csonthéjasok moniliája elleni védekezés lehetőségei ökológiai meggy- és cseresznye ültetvényekben
(Dr. Holb Imre)
A monilia a csonthéjasok egyik legveszélyesebb, a hajtások és a fiatalabb ágak elhalását előidéző megbetegedése. A betegség elleni védekezés integrált termesztésű meggyültetvényekben szisztemikus fungicidekkel sikeresen megoldható, azonban az ökológiai meggy- és cseresznyetermesztésben számos direkt és indirekt védekezési lehetőség együttes alkalmazása hozhat eredményt a betegség leküzdésében. Ide soroljuk a fajtafogékonyság kérdéskörét, az agrotechnikai, mechanikai és biológiai védekezés lehetőségeit és nem utolsó sorban a természetes alapú gombaölő szerek rendszeres használatát, melyek használatába nyerhetnek betekintést a szerző írásából.

Védekezési javaslatok a csonthéjas és héjas gyümölcsűek tavaszi növényvédelméhez
(Makó Szabolcs)
A tavaly februári lapszámunkban átfogó cikk jelent meg a szerző tollából a csonthéjas és héjas gyümölcsű kultúrák tél végi és kora tavaszi növényvédelmi teendőiről. A szerző ezen írásában – a szerengedélyezés 2007. februári állapota szerint aktualizálva – táblázatokban foglalta össze a sziromhullásig tartó tavaszi vegyszeres növényvédelemre vonatkozó korábbi ajánlásait.

A dió károsítóiról – vizsgálatok és eredmények
(Dr. Kadlicskó Sándor, Dr. Pintér Csaba, Dr. Fischl Géza, Simon Ferenc, Dr. Süle Sándor, Dankó József, Jakab Attila, Makó Szabolcs)
Egy korábbi lapszámunkban (13. évf. 8. sz.) a dió károsítóiról és az ellenük való védekezés lehetőségeiről már beszámoltak a szerzők. Jelen cikkükben az elmúlt három évben felmerült problémákról és azok megoldási lehetőségeiről adnak áttekintést bakterológiai, mikológiai és kártevő állatokkal végzett vizsgálatok eredményei alapján.

Gyümölcstermő növényeink moniliás betegségei
(Dr. Palkovics László, Petróczy Marietta)
Almatermésűek és csonthéjasok moniliás betegsége évről évre veszélyezteti a gyümölcsfáinkat. A megbetegedéseket két kórokozó okozza hazánkban: a Monilia laxa és a Monilia fructigena. A Monilia laxa virág- és hajtáspusztulást, illetve gyümölcsrothadást idéz elő a csonthéjasoknál, míg a Monilia fructigena kizárólag a termést károsítja az almatermésűek és a csonthéjasok esetében egyaránt. A szerzők írásukban összefoglalják a két kórokozó által kiváltott betegség lefolyásának menetét és tüneteit, valamint ismertetik az ellenük irányuló védekezés lehetőségeit. Végül egy új, karantén kórokozóra, a Monilia fructicolára hívják fel a figyelmet.

A fungicidhasználat szempontjai a csonthéjasok moniliás betegségei ellen
(Tóth Ágoston)
A szerző írásában a csonthéjasok moniliás betegsége ellen használható kontakt és felszívódó növényvédő szereket, valamint az eredményes védekezés agronómiai és alkalmazástechnikai feltételeit foglalja össze.

A gyümölcsösökben lemosó permetezésre használható növényvédő szerek
(Tóth Ágoston)
A szerző írásában, táblázatos formában foglalja össze a jelenleg engedélyezett, gyümölcsösök őszi és tavaszi lemosó permetezésre használható növényvédő szereket.

A púposszú csapdázása
(Dr. Tóth Miklós, Dr. Szarukán István)
A púposszú az utóbbi években egyre gyakrabban lép fel kártevőként főként alma és kajszi ültetvényekben. Kanadai kutatók a nyolcvanas években már beszámoltak arról, hogy a bogarakat az etanol erőteljesen csalogatja. Svájci tudósok olyan csapdákat fejlesztettek ki, melyek piros színű ragacsos lapokból és alattuk elhelyezett, etanolos oldatot tartalmazó edényből álltak. A cikkben a szerzők az általuk végzett kísérleteiket mutatják be, melynek célja az volt, hogy hazai körülmények között megvizsgálják a púposszú csapdázásának lehetőségeit és módszereit.

Előrejelzési modellek a Metos meterológiai állomásához – ALMA (x)
Az almavarasodás előrejelzésének lehetőségei az Agrárin Kft. szakemberének tollából.

Veszélyes kártevők (II/9.) A barackmoly
(Hegyi Tamás, Szántóné Veszelka Mária)
A veszélyes kártevők sorozat ezen része a gyümölcsmolyok közül a barackmolyt veszi „nagyító” alá. Az írásból megismerhetik az olvasók a kártevő gazdasági jelentőségét, rendszertani besorolását, tápnövényeit, elterjedését, életmódját, valamint természetes ellenségeit, az előrejelzésének, illetve az ellene irányuló védekezésnek a lehetőségeit is.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Rövid összeállítást olvashatnak a külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

A permetezőgép kiválasztása, beállítása és üzemeltetése
(Dr. Dimitrievits György)
Gyümölcsültetvényekben a védekezések sikere nagymértékben függ az alkalmazott permetezőgépek műszaki jellemzőitől, és üzemeltetésük színvonalától. Nem megfelelő gép megválasztása, illetve helytelen beállítások következtében a permetlé jelentős része veszendőbe megy, és feleslegesen terheli a környezetet. Ha a lombozaton lerakódott vegyszer eloszlása nem egyenletes, akkor a védőhatás nem lesz kielégítő. A különböző telepítésű és korú ültetvények eltérő igényeket támasztanak kezelési szempontból, ezért fontos a megfelelő permetezéstechnika kiválasztása és alkalmazása, melyez a szerző írásával kíván segítséget nyújtani.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)