A TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA KÉRDÉSEI

A kukorica nagy termésének feltételei
(Dr. Bocz Ernő, Dr. Nagy János)
A kukoricatermesztés eredményességét a különböző tényezők közül a tápanyag-ellátottság és a megfelelő hibrid megválasztása alapvetően meghatározza. A kívánt trágya-, növényszám- és egyéb agrotechnikai hatások érvényre jutását ugyanakkor a kukorica vízellátása – évjárattól függően – jelentősen módosíthatja. A mélyebb talajvizű területeken –, ahol a talajok felső 200 cm-es rétegének nedvességtartalma főleg a légköri csapadék mennyiségétől függ – az utóbbi évtized aszályos periódusaiban a talaj 50-160 cm-es középső rétege kiszáradt.
A mély termőrétegű, nagy víztartó kapacitású talajok lehetőséget adnak arra, hogy a klasszikus öntözési periódus időbeli korlátait kitágítsuk. A szerzők három – eltérő természetes vízellátottságú – kísérleti év eredményei alapján, eltérő tápanyag-szinteken mutatják be az idényen kívüli öntözés hatásait. A betakarított szem mennyiségének változását a kezeléseknek az egyes terméskomponensekre gyakorolt hatásának ismertetésével teszik teljesebbé.

Kísérletek alapján. Kukoricatermesztés környezetkímélő módon
(Dr. Széll Endre, Makhajda János, Tóth Szeles István, Dr. Győri Zoltán)
A szerzők tudományos igényességgel, ugyanakkor példaszerű közérthetőséggel tálalnak olyan új kutatási eredményeket gyomirtásról, kukoricabogárról és N-trágyázásról, melyek a hosszútávon fenntartható, költségtakarékos termesztést segítik. E munka ars poetica-ja, vezérfonala fogalmazódik meg az írás bevezetőjében: „A környezetvédők a növénytermesztés azon technológiai elemeit akarják nélkülözni, amelyek mesterségesen előállított vegyi anyagokra (műtrágyák, növényvédő szerek) alapozottak.  A technológiafejlesztést szolgáló kísérleti munkánkat annak szellemében tervezzük és végezzük, hogy egyrészt a termesztett növényeink számára biztosítsuk a kedvező termesztési feltételeket, másrészt környezetünket megvédjük a káros vegyszerterheléstől. Véleményünk az, hogy a környezet szennyezésének veszélyéről csak vizsgálati eredmények birtokában lehet nyilatkozni, illetve vitázni, elvi alapokon nem. Íme két példa: A búzában végzett fuzárium elleni vegyszeres védekezés ellen tiltakozó embereknek tudatában kell lenniük, hogy a védekezés elmaradása esetén mennyi fuzárium-toxin kerül az állati takarmányba, vagy közvetlenül az emberi táplálékba.
Sokan tiltakoznak a vegyszeres gyomirtás ellen. Az viszont feltételezhető, hogy kevesebb parlagfű pollent kellene elviselnünk, ha ellene vegyszeres gyomirtással szakszerűen és kiterjedtebben védekeznénk.”

A kukorica csökkentett menetszámú talajművelési technológiájának üzemi tapasztalatai
(Dr. Rátonyi Tamás, Dr. Megyes Attila, Dr. Nagy János)
A szántóföldi növénytermelés során a talajművelés egyike a legtöbb energiát igénylő folyamatoknak. Hazánkban ma is meghatározó szerepe van a hagyományos forgatásos alapművelésnek, ugyanakkor talajművelési technológiáinkra hagyományosan jellemzőek a sokmenetes művelési módok. A termőföld megőrzése, ill. tágabb értelemben a környezet védelme és az ökonómiai szemléletű gazdálkodás egyaránt a talajkímélő művelési módok és eszközök továbbfejlesztését teszi szükségessé. Az írásban egy olyan, réti talajon beállított üzemi kísérlet eredményeivel ismerkedhetünk meg, amely a hagyományos forgatásos alapművelést veti össze a direktvetéssel, valamint a disk ripperrel (tárcsás lazító) és a mulch finisherrel (könnyű mulcs kultivátor) végzett talajművelés hatásaival. A vizsgált eljárásokról a talajok tömörödöttsége, nedvességállapota, a termés mennyisége, a növényszám és a növényenkénti szemtömeg alapján alkothatunk véleményt a szemléletes ábrákkal kiegészített írásból.

A nitrogén műtrágyaformák szerepe a kukoricatermesztésben
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László, Derzsényi János)
Ez az írás több mint amit a cím előrevetít. A szerzők a bevezető részben arról is képet adnak, hogy a közelgő csatlakozás a magyar agrárium és azon belül a szántóföldi növénytermesztés versenyképességének megteremtése érdekében milyen sürgető feladatokat szükséges elvégeznünk. A kukoricatermesztés technológiájában konkrétan a tápanyag-visszapótlást és a gyomirtást tekintik a két legkritikusabb elemnek. Ezért vizsgálták a Hajdúhadházon és a Mezőkövesden beállított üzemi trágyázási kísérletben a cseppfolyós ammónia és az egyéb N-műtrágyáknak a kukorica növekedésére, fejlődésére, agronómiai tulajdonságaira és termésére gyakorolt hatását. A hatéves kísérlet eredményeinek és a korábbi saját tapasztalatok összevetése tanulságos minden termesztő számára.

A vetésidő hatása a kukorica termésére
(Dr. Sárvári Mihály, Futó Zoltán)
A vetésidő kísérletek eredményeinek esszenciái szerint Magyarországon a kukorica optimális vetési időpontja április harmadik dekádjára tehető. Az ettől későbbi időpontban földbe került magból kevesebb és nagyobb szemnedvességű termés takarítható be. De vajon módosulhat-e évjárattól, fajtától, talajtípustól függően a hosszú évek során kikristályosodott alapszabály? Erre a kérdésre kapunk választ a típusos réti talajon beállított kísérletek tapasztalatai alapján.

A tőszám hatása a kukorica termésére és minőségére
(Dr. Sárvári Mihály)
Az optimális időben és megfelelő minőségben végzett vetés a kukoricatermesztés technológiájában a homogén, kiegyenlített állományok kifejlődésének alapfeltétele. Az esetleges tőhiányokat és egyenlőtlen tőtávolságokat a különböző kukorica hibridek eltérő mértékben képesek kompenzálni. Ezért fontos az egyes fajták optimális tőszám intervallumának minél pontosabb ismerete. Ez az információ a tábla adottságainak (tápanyag-, vízellátottság stb.) figyelembevételével segít a vetendő magszám meghatározásában, egyben utal a választott hibrid alkalmazkodóképességére is.  A kétféle talajtípuson beállított többéves kísérletek eredményei egyrészt segítik a termesztőt a fajta kiválasztásában, a vetőgép beállításában, másrészt a technológia sematikus alkalmazásának buktatóira is figyelmeztetnek.

Diákoldal. A kukorica bakhátas termesztéséről és a vetésváltás elhagyásának árnyoldalairól
(Bálint Annamária)
A gödöllői egyetem hallgatója egy olyan új talajművelési módot ismertet, amelynek idehaza nincsenek igazi hagyományai. A bakhátas termesztés olyan különleges sor- és sorközforma létrehozását jelenti, amelyben a vetősor az év legnagyobb részében legalább 12-20 cm-rel magasabb a táblaszintnél. Ez a rendszer különösen a kedvezőtlen adottságú termőhelyeken, lejtős területen lehet hasznos. Az olvasó hazai és osztrák tapasztalatok alapján kaphat képet a módszer előnyeiről.

Kukoricatermesztés GrowHow technológiával (x)
(Kemira)
Az írás a kukorica tápanyag-igényének kielégítésére alkalmas Power műtrágyákról, valamint a receptura szerint készített Kemira komplexről ad tájékoztatást.

A FAJTAVÁLASZTÉK

Tessék választani! Az államilag elismert hibridkukorica fajták kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteinek eredményei, 2002.
(Dr. Szieberth Dénes)
Az államilag elismert hibridkukoricák fajtakísérleteit 2002-ben az OMMI összesen 91 fajtával, az ország 20 pontján állította be. Egy-egy tenyészidő-csoportot 14-17 hely adatai alapján értékeltek. A cikk írója a grafikonokkal gazdagon illusztrált közleményben nemcsak az egyes éréscsoportok hibridjeinek főbb értékmérő paramétereit ismerteti, hanem érdekes fejtegetést is közread a FAO-csoportok jellemző jövedelmezőségi szintjeiről. Külön értéke az írásnak, hogy a kukoricatermesztés tényezőit pontról pontra elemezve összegzi a mögöttünk hagyott 2002. év sajátosságait. A kukorica-almanach tanulságos fejezetét kapja benne kézhez az olvasó.

Kukorica hibrid ajánlatunk. Folyamatosan bővülő fajtaválaszték (x)
(Dr. Pintér Zoltán, Dr. Szél Sándor)
A szegedi nemesítők bevált és reményteljes új fajtáit, valamint azok létrehozásának fő koncepcióit ismerhetjük meg.

LIMAGRAIN Magyarországon: Intenzív kukoricanemesítési programok és széleskörű termékfejlesztés (x)
(Kupi Károly, Orlik András)
Egy európai vállalat rövid történetének, magyarországi megjelenésének és az itt végzett honosítási, nemesítési munka első jelentős gyümölcseinek leírása.

Martonvásári hibridkukorica ajánlat 2003-ra. Megbízhatóság, gazdaságosság (x)
Az 50 évvel ezelőtt született első európai hibridkukorica bölcsőjéből származó legújabb, versenyképes nemesítvények ismertetése.

A Saaten-Union és az SWS közös sikerekre készül Magyarországon is (x)
(Blum Zoltán, Zeitvogel Zsolt)
A Magyarországon 1990 óta jelen lévő német nemesítőházak első ígéretes hibridjeinek bemutatása.

A hibridválasztás „régi-új” szempontjai, PIONEER szemmel (x)
(Kara Béla)
A köztermesztésre ajánlott Pioneer hibridek bemutatása, különös tekintettel azok adaptációs képességére, a 2002. év üzemi kísérlek eredményei alapján.

Kukorica hibridek gazdasági értékének növelése (x)
(Dr. Szabó Péter)
Az elmúlt évtizedekben a köztermesztésben szereplő kukorica hibridek termőképessége jelentősen növekedett. Napjainkban – a termesztési körülményektől függően – szántóföldön a genetikailag megalapozott potenciál közel 75 %-át vagyunk képesek realizálni jobb körülmények között. A piacvezető hibridek termőképessége közötti különbség egyre jobban kiegyenlítődik, s előtérbe kerültek olyan genetikailag megalapozott értékmérők, mint a termésstabilitás vagy a stressztolerancia. A genetikai értékmérő tulajdonságokhoz fontos gazdasági értékmérők kapcsolódnak, melyeket a nemesítőház bizonyos szolgáltatások keretében tud hozzárendelni a vetőmaghoz. Ilyen tulajdonság például a vetőmagminőség, de a kiszolgálás minősége, valamint a megbízható információval, termesztési szaktanáccsal való ellátás is hozzájárul jövedelmező gazdálkodáshoz. Hogyan valósul meg mindez a Syngenta Seeds üzleti filozófiájában és gyakorlatában? – erről szól az írás.

VEGYSZERES GYOMIRTÁS

Újabb adatok a kukorica hibridspecifikus gyomirtásának fejlesztéséhez
(Dr. Pepó Péter)
A hazai kukoricatermesztésben az utóbbi időben jelentős mértékben növekedett a korai és normál posztemergens kezelések jelentősége, amelyek esetében ismert a gyomosodás mértéke és a gyomösszetétel. E kezelések hatása és hatékonysága a környezeti feltételektől és a hibridek érzékenységétől függ. A jelenleg termesztésben lévő nagy számú kukorica hibrid eltérő módon reagál a gyomirtó szerekre, ezért a herbicidreakciók ismerete egyre fontosabb a termesztésben. A szerző néhány kukorica hibriddel és herbicid kombinációval végzett kísérletéről számol be. A kísérletben vegyes gyomösszetétel mellett vizsgálta a különböző genotípusú kukorica hibridek eltérő hatóanyagú herbicidekkel szembeni érzékenységét, valamint a herbicidek optimális és megkésett idejű kijuttatásának komplex (gyomokra, ill. hibridekre gyakorolt) hatásait. E közleményben a gyomborítottság vegetációs periódusbeli dinamikai változásait, a herbicidek fitotoxikusságának mértékét, valamint a betakarításkori szemnedvesség értékeket és terméseredményeket közli.

A Mester^® megérkezett (x)
(Rikk István)
A foramszulfuron + jodoszulfuron + izoxadifen-etil összetételű, posztemergensen használható, új kukorica gyomirtó szer bemutatása.

A kukorica hibridek herbicid toleranciájáról – a 2002. évi martonvásári vizsgálatok tükrében
(Dr. Bónis Péter, Dr. Marton L. Csaba Dr. Árendás Tamás)
A hibridkukoricában posztemergensen kijuttatott herbicidek fitotoxikus hatásai sokféleképp jelentkezhetnek a kultúrnövényeken. A tünetek megjelenési formája, erőssége függ a kukorica hibrid genotípusától, herbicid toleranciájának mértékétől, az alkalmazott gyomirtó szertől, annak dózisától, a kukorica kijuttatáskori fejlettségi állapotától. A kedvező, illetve a nem kívánt hatásokat nagyban befolyásolják a permetezést megelőző és azt követő periódus időjárási körülményei (hőmérséklet, csapadék, szélerősség), a kijuttatás technológiájának pontossága, a permetezőgép műszaki állapota, a tábla domborzati viszonyai. A szerzők kisparcellás kísérletben 24 kukorica hibrid, köztük két csemegekukorica reakcióját vizsgálták 12 posztemergensen kijuttatott herbicid engedélyezett maximális és ennek kétszeres dózisának hatására. Az alkalmazott gyomirtó szereket megkésve, a kukorica ajánlott, optimális fejlettségi állapotát meghaladó állapotában juttatták ki. A színes képekkel illusztrált ismertetésben azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált hibridkukoricák gyomirtási technológiájába a tesztelt herbicidek jól beilleszthetők, a kukorica optimális fejlettségi állapotára, a kijuttatott vegyszer mennyiségére azonban néhány hibridnél fokozottan figyelni kell.

Genetikai lépéselőny (x)
(Csengődi Péter)
A cikk a DeKalb kukorica hibridek termesztésének gazdasági előnyeit mutatja be.

Védekezési lehetőségek a kukoricában előforduló nehezen irtható gyomnövények ellen
(Szabó László)
A kukorica vegyszeres gyomirtását állandó fejlődés, változás jellemzi. Folyamatosan változnak a kukoricatáblák gyomviszonyai (egyes gyomnövények visszaszorulnak, mások előtérbe kerülnek), s évről-évre újabb és újabb herbicidek jelennek meg. A szerző Hajdúszoboszló térségében vizsgálta tízféle (többségében posztemergensen kijuttatott) herbicid-kombináció különféle gyomnövények elleni hatását. Megállapítja, hogy a nehezen irtható gyomnövények ellen számos kombináció jól alkalmazható. A sikeres gyomirtás eléréséhez az adott terület gyomflórájának alapos ismeretén kívül szükséges a készítmények, illetve kombinációk optimális időpontban való kijuttatása, valamint az adott táblára adaptált technológia alkalmazása.

Callisto 4 SC pre/poszt-technológiával, kukoricában
(Gracza Lajos)
Az elmúlt évek során az Agrofórum hasábjain több írás is méltatta a pre/poszt gyomirtás előnyeit és jelentőségét, részletesen ismertetve ezt a hatékony technológiát, de a közelmúltban engedélyezett új herbicid hatóanyagok pre/poszt módon történő alkalmazásáról még keveset hallhattunk. E technológiában elsősorban azok a gyomirtó szerek „működnek jól”, amelyek talajon és levélen keresztül egyaránt kifejtik hatásukat. Ilyen hatásmechanizmussal rendelkezik a mezotrion hatóanyagú Callisto 4 SC is. A kísérletben (erős gyomfertőzés mellett) vizsgálták a pre/poszt módon alkalmazott Callisto 4 SC + Dual Gold 960 EC kombináció gyomirtó hatását. (Standardként a korábbi nagyszámú pre/poszt technológia-fejlesztési vizsgálatban mindig kitűnően szereplő terbutrin + metolaklór hatóanyag kombináció szerepelt.) Az eredmények meggyőzően bizonyították e kombináció és technológia jó hatását.

A kukorica vetőmag-előállítás gyomirtásának problémái Mezőhegyesen
(Dr. Szabó Zoltán)
A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. gazdálkodásában meghatározó szerepet játszik a kukorica vetőmagtermesztés. A vetőmag-előállításban – a beltenyésztett vonalak érzékenysége, az öntözéses termesztés miatt – speciális problémát jelent a vegyszeres gyomirtás. A szerző bemutatja a gazdaságra jellemző gyomviszonyokat, kiemelve a nehezen irtható fajokat (pl. fenyércirok, vadköles, selyemmályva, parlagfű, csattanómaszlag). A kukoricabogár megjelenése és kártétele kikényszeríti a vetésváltás alkalmazását. Ismerteti az üzemben alkalmazott herbicidekkel szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, amelyek minden termelő számára hasznosak lehetnek.

Posztemergens megoldások a kukorica gyomirtására (x)
(Tóth Elemér, Borsos László)
Bemutatja a DuPont kukorica gyomirtó szereinek széleskörű felhasználási lehetőségeit.

Hogy termése biztonságban legyen (x)
(Takács Attila)
A flumetszulam hatóanyagú Komondor herbicid felhasználásának ismertetése.

Kíméletesen hatékony kukorica gyomirtás: Wing + Cambio (x)
(BASF)
Ismertetés a BASF legújabb kukorica gyomirtási technológia ajánlatáról.

NÖVÉNYVÉDELEM

Államilag elismert kukoricafajták és fajtajelöltek 2002. évi kísérleteinek növénykórtani eredményei
(Hertelendy Péter)
A címben jelzett vizsgálatok keretében az OMMI Növénykórtani Osztálya három olyan betegséget vizsgál a fajtakísérletekben, amelyek a termésre (mind mennyiségi, mind minőségi jellemzők tekintetében) döntő hatással lehetnek, és ellenük a csávázás hatását leszámítva hatékony és rentábilis kémiai növényvédelem nem ismeretes. Ezek: a golyvásüszög (Ustilago maydis), a fuzáriumos szártőkorhadás és a fuzáriumos csőpenészedés (Fusarium spp.). A fajtakísérletek spontán fertőzöttségi adatainak értékelésén kívül a golyvásüszög esetében a provokációs fertőzési kísérlet adatait is figyelembe veszik. Az elmúlt évben mind a három növénybetegség esetén nagy mennyiségű, jól használható rezisztencia-adatot sikerült gyűjteni. A golyvásüszög mellett 2002-ben a fuzáriumos szártőkorhadás és a fuzáriumos csőpenészedés is jelentékeny fertőzéseket okozott, sőt csőpenészedésből az utóbbi évek legerősebb fertőzései alakultak ki. Ez a 2002. évi, a kukorica számára kedvezőtlen időjárás hatásával magyarázható: a nyári stresszhelyzet okozta legyengülés, a csővégek szabad helyzete (nem fedte csuhélevél), valamint az állati kártevők (gyapottok-bagolylepke, amerikai kukoricabogár) okozta sérülések felelősek a nagymérvű fertőzésért, amelyet a szórványos őszi esők csak segítettek. A megfigyelések és felmérések részletes adatait táblázatok ismertetik.

Megkérdeztük… Horváth Andrást, az IKR Rt. üzletág igazgatóját az amerikai kukoricabogár helyzetről
(AF.)
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) végleg megtelepedettnek tekinthető Európában, s Magyarországon 2002-ben egyes megyékben súlyos gazdasági kárt is okozott. Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági integrátorának, az IKR Rt.-nek növényvédelmi üzletág-igazgatóját olyan kérdésekkel kerestünk meg, amelyek a termesztőket leginkább foglalkoztatják. Mennyire felkészült az ágazat a kukoricabogár kártételének csökkentésére? Melyek az eredményes védekezés technikai és technológiai feltételei? Milyen megoldásokat javasol az IKR Rt. a termesztőknek? – Az ezekre és számos más kérdésre adott válaszokat ismerhetjük meg az interjúból.

Kukoricatermesztők, hogyan tovább? (x)
(Maros Péter)
A Biomark Kft. termékajánlatának bemutatása a kukoricabogár elleni védelemben.

Gondolatok a kukoricabogárról. Komoly kihívásra, komoly válasz… (x)
(Timár András)

A Syngenta Kft. védekezési ajánlata a kukoricabogár ellen.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt…(18) A KUHN PLANTER (PL) JUNIOR és MAXIMA szemenkéntvető gépek
(Dr. Fűzy József, Mészáros Győző)
A francia, NODET gyártmányú, 6-soros KUHN PL JUNIOR és MAXIMA vetőgépek függesztett kivitelűek, pneumatikus vetőszerkezettel rendelkeznek. A gépek vetőtárcsák cseréjével kukorica, napraforgó, cukorrépa, babfélék stb. magvainak vetésére alkalmazhatók. A gép műszaki adatainak bemutatása után ismertetik tesztelésének körülményeit. A szántóföldi mérővizsgálatok során a hosszirányú vetésegyenletességi, a vetési mélységegyenletességi és a szemtörési jellemzők, ill. a hajtóanyag-felhasználási, valamint a teljesítménymutatók is meghatározásra kerültek.
A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy e vetőgépek – megfelelő sebességhatárok között és gépbeállítások mellett – jól alkalmazhatók a csemege- és szemeskukorica vetőmagvak precíziós, szemenkénti vetésére. Az adagolási eltérések értékei a követelményeket teljesítik. A beállított vetési mélységet a gépek vetőkocsijai (vetőelemei) jól biztosították. A gépek vetőszerkezete jól kivitelezett, korszerű konstrukció. A vetőgépek technológiai- és műszaki üzembiztossága megfelelő.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Tudományos emlékülés Mosonmagyaróváron
(László László)

Az Euro-Öko Farm Projekt pályázati felhívása a „Csökkentett energiaigényű, környezetkímélő növénytermesztési technológiák” programban történő részvételre.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)