Bevezetés
(Dr. Csíbor István)

Leggyakoribb kérdések és válaszok az első fokú „parlagfű eljárással” kapcsolatban
(Labant Attila)
A szerző írásában a parlagfű elleni védekezésben résztvevő szakhatóságnak a munkáját, annak eljárásrendjét, és a jogszabályi hátteret ismerteti.

Villáminterjú jegyzőkkel és termelőkkel
(összeállította: Rácz Norbert)
Jegyzők és termelők számolnak be arról, náluk, hogyan történik a parlagfű elleni védekezés.

A „Parlagfű-perek” bírósági tapasztalatai
(Dr. Vercseg Orsolya, Dr. Almási György)
Tekintettel arra, hogy a termelők, illetve a földhasználók nem minden alkalommal tesznek eleget a gyommentesítési kötelezettségeinek, így az állam hatósági intézkedésekkel kikényszeríti ezen kötelezettségek teljesítését. A parlagfű, a közegészségügyi szempontok erősödésével vált kiemelt gyomnövénnyé, ennek megfelelően irtására az általános gyommentesítési szabályoktól eltérő, szigorúbb rendelkezések születtek. A „parlagfű szezon” közeledtével a szerzők áttekintik, hogy a földhasználók adott esetben milyen hatósági intézkedésekre és – végső esetben – bírósági elbírálásra számíthatnak.

A parlagfű – az allergológia első számú közellensége?
(Dr. Berta Gyula)
A szerző írása elején azon okokat mutatja be, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy egyre több az allergiás megbetegedés. Rávilágít továbbá arra, melyek lehetnek az allergiás betegségeket kiváltó főbb környezeti tényezők. A cikkből természetesen nem maradhatott ki a parlagfű által kiváltott allergiás betegségek, valamint az ellenük irányuló védekezés lehetőségeinek ismertetése sem.

A parlagfű és a pollenallergia
(Dr. Juhász Miklós)
Hazánkban kb. 2 millió ember szenved  pollenallergiában. Elsősorban az őszi gyomok, ezek közül is sokszor a parlagfű a fő kórokozó. Az egyes növények virágporának allergén hatása különböző. A parlagfű pollenje esetében az allergiás határérték 30 db pollen/m³ körül van, míg pl. fapollenből légköb-méterenként csak 100 db feletti mennyiség vált ki allergiás tüneteket a betegek többségénél. Éppen ezért a szerző és munkatársai több éve mérik a parlagfű pollenkoncentrációjának alakulását, melynek eredményeit táblázatos formában ismerhetik meg az írásból.

Amit a parlagfű növényről tudni illik…
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
A Somogy Megyei MgSzH szakembere írásában a virágpor-allergiát előidéző legfontosabb kettőszáz faj közül a jelenleg ismert legveszélyesebb allergének egyikét, a parlagfüvet mutatja be. A cikkből megismerhetik a parlagfű származását, az elterjedésének a menetét és a tömeges felszaporodásának főbb okait, valamint e gyomnövény morfológiáját és biológiáját.

A védekezés lehetőségei a parlagfű ellen
(Radvány Béla)
A szerző írásában a parlagfű elleni védekezés lehetőségeit foglalja össze. Bemutatja az ismert mechanikai védekezési eljárásokat (kapálás, kaszálás, talajtakarás, füvesítés stb.), valamint a vegyszeres védekezés lehetőségeit (szelektív és totális hatású készítmények) is.

A „Parlagfű-mentes ház, parlagfű-mentes település” program mellett „Parlagfűmentes tarló” program
(Péterfia Éva)
A szerző a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság feladatait, valamint a Parlagfűmentes tarló program célkitűzéseit ismerteti a cikkben.

A parlagfű versenyképessége napraforgóban
(Dr. Dávid István)
A szerző és munkatársai kísérletükben a parlagfű versenyképességét vizsgálták a napraforgó kultúrában, ugyanis e gyomnövény elleni hatásos és gazdaságos védekezés módjának és mértkének meghatározásához számszerűsíteni kell a gyomnövény verseny- és terméscsökkentő képességét.

A napraforgó hatékony gyomirtása az Express-toleráns herbicid-hibrid rendszerrel (x)
(Dr. Gulyás András, Dr. Molnár István, Dr. Tóth Elemér)
A DuPont Magyarország Kft. és a Pioneer-Hibred Zrt. a PR63E82 napraforgó-hibrid és az Express 50 SX (tribenuron-metil) gyomirtó szer elemekből álló technológiájukat ajánlják a napraforgó-termesztők figyelmébe.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

MELLÉKLET

Az őszi búza gombabetegségei és a védelem lehetőségei
(Hertelendy Péter, Dr. Békési Pál)
A szerzők csoportosítva ismertetik cikkükben a fontosabb őszi búza betegségeket, valamint az ellenük használható genetikai, agrotechnikai és vegyszeres védekezési eljárásokat.

Hatékonyabb fungicidtechnológia búza kalászfuzáriummal szemben
(Dr. Mesterházy Ákos, Kászonyi Gábor, Kótai Csaba)
A szerzők a kalászfuzárium elleni vegyszeres védekezés hatékonyságát vizsgálták a kijuttatástechnika, a felhasznált gombaölő szerek és búzafajták függvényében.

Kalászos gombaölő szerek használata az idei szezonban (x)
(Farády László)
A Bayer CropScience kalászos gombaölő szer ajánlata a növénytermesztők számára.

Az őszi búza „titokzatos” kórokozói
(Áy Zoltán)
A szerző írásában a leggyakoribb magyarországi búzavírusokat mutatja be. Ismerteti a vírusok kártételét és elterjedését, valamint az ellenük irányuló védekezés lehetőségeit.

A kalászosok kártevői
(Dr. Szeőke Kálmán)
A Fejér Megyei MgSzH szakembere írásában a kalászos gabonákban fellépő fontosabb kártevőket (mezei rágcsálók, talajlakó kártevők, gabonafutrinka lárvája, búzalegyek, vetésfehérítő bogár, levéltetvek, egyéb szívókártevők) és az ellenük alkalmazható védekezés lehetőségeit foglalja össze.

Az olajrepcét károsító állatok elleni védelem
(Dr. Kuroli Géza)
A szerző az olajrepcét károsító kártevők biológiáját, kártételét és a védekezés lehetőségeit, valamint a repcében javasolt növényvédelmi technológiát ismerteti.