BOGYÓSGYÜMÖLCSŰEK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Gyümölcspiaci körkép
(Lux Róbert)
A szerző a magyarországi gyümölcstermesztés helyzetét vizsgálva megállapítja, hogy a friss áru iránti kereslet világméretű növekedését az ágazat nem tudja követni, holott ökológiai viszonyaink, termelésünk hagyományai, a magyar fajtahasználat szinte egyedüli ízvilága komoly gazdasági előnnyé változtatható, ami nemcsak a piacok megtartásának, hanem bővítésének lehetőségét is magában rejti. A cikkben a bogyósgyümölcsűek piaci helyzete és kilátásai is bemutatásra kerülnek kultúrák szerinti bontásban.

A bogyósgyümölcsűek fajtahasználata Magyarországon
(Dr. Dénes Ferenc)
A Fertődi Kutató Kht. szakembere írásában a bogyósgyümölcsűek – szamóca, málna, ribiszkék, szeder, köszméte – fajtahasználatának jellemzőit, a választható fajták fontosabb tulajdonságait, a figyelembe veendő szempontokat mutatja be kultúrák szerinti bontásban.

Bogyósgyümölcsűek talajigénye és tápanyagszükséglete
(M. Deák Szilvia)
Bogyósgyümölcseink általában a tápanyagigényes növények közé tartoznak, származási helyükből adódóan. A fajok és fajták között jelentős különbségek vannak. A szerző írásában az ültetvények telepítésekor figyelembe veendő legfontosabb szempontokat, valamint az egyes fajok környezeti igényeit ismerteti.

Bogyósgyümölcsű növények integrált növényvédelme
(Szántóné Veszelka Mária)
A bogyós gyümölcsű növények termesztése során különös jelentősége van a környezetkímélő növényvédelmi eljárásoknak, amelynek alapelveit és lehetőségeit ismerhetik most meg a szerző írásából.

Bogyósgyümölcsűek gyomszabályozása
(Hornyák Attila)
A bogyósgyümölcsűek a telepítés után több éven keresztül azonos helyen vannak, emiatt fokozottan ügyelni kell arra, hogy a herbicidekkel nehezen írtható gyomnövények ne szaporodjanak fel. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy már a telepítés előtt nagy hangsúlyt fektetünk a totális gyomirtásra. A hatékonyság növelése érdekében mechanikai gyomirtással is szükséges kombinálni a kémiai védekezést. A cikk a kémiai és mechanikai gyomszabályozás lehetőségeit mutatja be az egyes bogyósgyümölcsű kultúrák (málna, ribizke, köszméte, szamóca, bodza, szeder) esetében.

Rekviem egy gyümölcs kultúráért
(Cseh László)
A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség szakembere írásában visszatekint a magyarországi málnatermesztés múltjára, bemutatja az ágazatban tapasztalható jelenlegi állapotokat és végül a termesztők előtt álló lehetőségeket is ismerteti.

Szükséges-e védekezni a málnavessző-szúnyog ellen?
(Vétek Gábor)
A málnavessző-szúnyog a málna régóta ismert, hazánkban is általánosan elterjedt kártevője. Napjainkban a málnavessző-szúnyog jelentősége hazánk ültetvényeiben szerencsére csökken, amely több okra vezethető vissza. Ezek közül kiemelendő a málnavessző-szúnyoggal szemben jobb ellenállóságot mutató fajták elterjedt használata. Emellett a száraz, meleg nyarak is kedvezőtlenül hatnak a kártevőre. Az elmúlt években a Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékének munkatársai rendszeres megfigyeléseket és vizsgálatokat végeztek a nagyobb hazai málnaültetvényekben e kártevővel kapcsolatban. A vizsgálatok eredményeit és a védekezés lehetőségeit ismerhetik most meg az írásból.

A folyton termő őszi málnafajták termesztéstechnológiájának bemutatása az Autumn Bliss fajtán keresztül
(Benedek Orsolya)
Azokat a málnafajtákat, amelyeknek a rügyei augusztus–szeptember folyamán differenciálódnak és csak a következő év nyarán teremnek, egyszer termő fajtáknak nevezzük. Egyes málnafajták sarjhajtásain azonban a rügyek gyorsan (július végére–augusztus elejére) befejezik fejlődési stádiumukat és ezek az elsőéves hajtások ősz felé már termést hoznak.  Ezek az úgynevezett remotáns, vagy más néven sarjon termő őszi málnák. A cikk szerzője az Autumn Bliss fajtán keresztül mutatja be e málnafajták termesztéstechnológiájának jellegzetességeit, termesztésük előnyeit.

Termelői összefogás és értékesítési biztonság
(Kosztolányi Attila
Berkenye Váctól 20 km-re északra, a festői szépségű Börzsönyi Tájvédelmi Körzet szomszédságában található pár száz lelkes kisközség. A megye egyéb településeihez hasonlóan a térség is a tradicionális nógrádi bogyósgyümölcs-termesztésről, elsősorban a málnatermesztésről vált méltán ismerté.

Málnatermesztési helyzetkép Rétságról
(Kosztolányi Attila)
Riport Zomborka Imrével málnatermesztési tapasztalatairól, az alkalmazott termesztéstechnológiáról, a fajtákról, a tápanyag-utánpótlásról.

A tüske nélküli szeder
(Vajnai László)
A szaktanácsadó írásában a szederültetvények létesítéséhez figyelembe veendő legfontosabb szempontokat ismerteti, valamint iránymutató ajánlásokat közöl a szeder termesztéséhez.

Növényvédelmi kihívások egy nógrádi szederültetvényben
(Kosztolányi Attila)
A Nógrád község határában létesített fekete szeder ültetvényéről, a telepítés és a termőre fordulás tapasztalatairól, valamint a növényvédelem során komoly fejtörést okozó kártevőkről és kórokozókról kérdeztük dr. Kakuk Attila gazdálkodót.

A szabadföldi szamócatermesztés gyakorlata a Nógrád megyei Drégelypalánkon
(Kosztolányi Attila)
Riport Andalik Margó családi gazdálkodóval a szabadföldi szamócatermesztés tapasztalatairól, az alkalmazott és bevált termesztéstechnológia elemeiről.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Fordította: Benedek Borbála)
A külföldi szaklapban megjelent írásból a szamócatermesztés területén alkalmazható különböző biológiai védekezési módszereket ismerhetik meg az atkák és tripszek ellen.

Ribiszketermesztés az Ipoly-völgyében
(Kosztolányi Attila)
Hulmány Józseffel és nejével a bogyósgyümölcs-termesztés helyzetéről, az Ipoly-völgyében alkalmazott ribiszketermesztési technológia erősségeiről és gyenge pontjairól, valamint a több évtizedes termesztési tapasztalataikról beszélgettünk.

AZ ALMA ÉS A CSONTHÉJASOK TERMESZTÉSE, VÉDELME

Veszélyes kártevők. Almamoly (Cydia pomonella)
(Hegyi Tamás, Szántóné Veszelka Mária)
Az almamoly – termesztési módtól függetlenül – az alma egyik alapvető fontosságú kártevője, melynek morfológiájáról, biológiájáról, kártételéről, és nem utolsó sorban az ellene irányuló védekezés lehetőségeiről tájékozódhatnak a veszélyes kártevők sorozat keretében.

Új gyümölcskárosító molylepkék az almatermésűekben: a „rejtélyes” Grapholita fajok
(László Gyula)
2007 őszére a hazai almaültetvények jelentős részében a molykártétel a megszokottnál jelentősen nagyobb mértékű lett. Az írásában e magas molyfertőzöttség lehetséges okait mutatja be a szerző, kitérve a védekezés lehetőségeire az új helyzetben.

Gyors, pontos, kitartó... Apacs 50 WG (x)
(Herpai Sándor)
Arysta LifeScience Magyarország Kft. szakembere az Apacs 50 WG-t ajánlja levéltetvek elleni védekezésre az almatermésű és az őszibarack kultúrákban.

Az alma károsítóhelyzete a zalai termőtájon a 2007-ben
(Liposits Veronika, Lőrinczné Izsányi Gizella, Tüh Annamária)
A Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakemberei a 2007-es vegetációs időszak időjárásának elemzése után a károsítóhelyzet alakulását mutatják be a fenológiai állapotok függvényében.

A piaci stabilitás és átláthatóság növelésének lehetőségei a hazai almavertikumban Németország példáján
(Dr. Apáti Ferenc)
A szerző írásában németországi tapasztalatai alapján az almaágazat fejlesztési lehetőségeit összegzi. A számos ágazati probléma és nehézség közül a piaci (in)stabilitást emeli ki, ami az alma-, illetve az egész gyümölcságazat egyik általános jellemzője, nemcsak hazánkban, hanem európai uniós szinten, illetve az EU más országaiban egyaránt.

ESTA^® Kieserit szerepe a gyümölcsösök tápanyag-ellátásában (x)
(Dr. Zsom Eszter)
A K+S KALI GmbH az ESTA^® Kieseritet ajánlja a gyümölcsösök harmonikus tápanyag-ellátására.

Veszélyes növénybetegségek. Csonthéjasok tafrinás betegsége
(Dr. Véghelyi Klára, Makó Szabolcs)
A veszélyes növénybetegségek sorozat következő részében a csonthéjasok tafrinás betegségével, az azt kiváltó kórokozók morfológiájával, biológiájával, földrajzi elterjedésével, gazdanövénykörével, a betegség egyes kultúrák szerinti tüneteivel, valamint a védekezés lehetőségeivel ismerkedhetnek meg.

Az ültetvények növényvédelmi helyzete 2007-ben (2.)
(Tóth Miklós)
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ szakemberének az ültetvények elmúlt évi növényvédelmi helyzetét bemutató írása második részében a kajszi, az őszibarack, a cseresznye, a meggy és a szilva szerepel. Az írásból megismerhetik, hogyan alakult a 2007-es év e kultúrákban a fontosabb kártevők és kórokozók szempontjából, illetve mire lehet számítani az idei évben.

A kajszi növényvédelme egy gyakorló növényvédős szemével
(Dandó Aurél)
A növényvédelmi szakmérnök több évtizedes tapasztalatait összegzi írásában a kajszi növényvédelmét befolyásoló tényezők, valamint a kórokozók, kártevők terén.

Új, hazai nemesítésű meggy fajták
(Szani Zsolt, Dr. Szabó Tibor, Szőke Ferenc)
Két új meggyfajta kapott állami elismerést 2007 decemberében. Az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató-Szaktanácsadó Kht., Szőke Ferenc nemesítői munkája nyomán figyelt fel a fajtákra, melyeket Kisvárda környékén szelektálta, ismeretlen eredetű magoncokból. A fajtákat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Pölöskei Fajtakísérleti Telepén vizsgálták, melynek eredményeit megismerhetik a szerzők írásból.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Van választék gyümölcsfa-permetező gépekből
(Dr. Dimitrievits György)
Nem könnyű feladat a méretben, felszereltségben, kivitelben és nem utolsó sorban, árban igencsak különböző ültetvénypermetező gépek között eligazodni, ezért a következőkben a típusválaszték rövid áttekintése mellett néhány, a választásnál fontos szempontra hívja fel a figyelmet írásában a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szakembere.

A Landini Rex-széria – az év traktora 2008-ban (x)
A Hannoveri Agritechnika kiállítás nemzetközi zsűrije „A 2008-as év traktora” címmel díjazta a Landini Rex-szériát.

Szőlőművelés Antonio Carraro traktorokkal (x)
Antonio Carraro tarkatorok az Agrolánc Kft. kínálatában.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Megbízható növényvédelmi megoldás minden évjáratban (x)
(Petter László)
Beszélgetés dr. Gabi Gézával a Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettesével az előrejelzésre alapozott Syngenta technológiáról a Szekszárdi borvidéken.

Jogi oldal. A termőföld védelméről
(Dr. Szabó Lajos)
A jogi szakértő írásából az idén év elején hatályba lépett, a termőföld védelméről szóló törvény kapcsán megismerhetik, mire terjed ki a törvény hatálya, ill. a törvény alkalmazása szempontjából mi minősül termőföldnek.

A Debreceni Egyetem fiatal tudósa kapta a 2007. évi Talentum Akadémiai Díjat. Sajtóközlemény
2008. február 18-án a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Talentum Akadémiai Díjjal ismerte el Holb Imrét, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának fiatal tudósát kimagasló tudományos teljesítményéért.

Könyvismertetés Albrecht Thaer élete és munkássága orvosként és mezőgazdaként
(Dr. Kádár Imre)
A Thaer életrajz magyar kiadása segít e nagyhatású egyéniség, gondolkodó, tudománytörténeti szerepének méltóbb megítélésében.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)