ISMÉT A PARLAGFŰRŐL

Mit tudunk a parlagfűről?
Összeállítás (Dr. Béres Imre, Dr. Berta Gyula, Hoffmann László, Hoffmanné Pathy Zsuzsanna, Dr. Kazinczi Gabriella, Novák Róbert)
Az Agrofórumban korábban már megjelent és részben aktualizált cikkekből készült összeállításban a parlagfűvel kapcsolatos leggyakoribb és legfontosabb kérdésekre kaphatjuk meg a választ.

A parlagfű elleni vegyszeres védekezés lehetőségei szántóföldön
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
Az elmúlt évek-évtizedek során nem fordítottunk kellő figyelmet a parlagfű hatékony és komplex gyomirtására, igaz ehhez esetenként a megfelelő készítmények sem álltak rendelkezésre. Ennek következtében ma már a parlagfű országosan elterjedt. A művelt szántóterületeken a parlagfű visszaszorítása csak szakszerű, átgondolt gyomirtószer-használattal lehetséges, melyhez segítséget nyújt a Somogy Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere is azzal, hogy bemutatja a különböző kultúrákban felhasználható készítményeket.

Vannak-e újabb ismereteink a parlagfű terjedéséről és káros hatásairól? Riport
(Dr. Bódis László)
A parlagfűvel kapcsolatos legújabb ismeretekről, e gyomnövény terjedéséről és káros hatásairól kérdeztük dr. Páldy Anna főorvos asszonyt, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettesét, aki az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatát is vezeti.

A parlagfű pollenszórásának alakulása 2007. évben az előző évek adataival összehasonlításban
(Páldy Anna)
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának munkatársai 2007-ben 19 állomáson 32 növény és 2 gomba légköri pollen, illetve spóra koncentrációját monitorozták. Az összeállításból az egyes légköri allergének közül a parlagfű pollenkoncentrációjának elmúlt évi alakulását ismerhetik meg a korábbi évek adataink tükrében.

Jogi eszközök a parlagfű-fertőzés visszaszorítására
(Dr. Vercseg Orsolya)
Három év telt el azóta, hogy a jogalkotó módosította a parlagfű elleni védekezési kötelezettségre, és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Nem állíthatjuk azt, hogy az eltelt időszak alatt a felmerülő problémák maradéktalanul megoldódtak, de tény, hogy 2005-2007-ben jóval több hatósági intézkedésre került sor, mint korábban, és tény az is, hogy a levegő pollenkoncentrációja csökkent. Országszerte kevesebb a parlagfűvel szennyezett terület.
Mivel hamarosan ismét indul a „parlagfű-szezon”, különösen indokolt áttekinteni, hogy a földtulajdonosok, földhasználók, termelők adott esetben milyen hatósági intézkedésekre és – végső esetben – bírósági elbírálásra számíthatnak.

SZÁNTÓFÖLDÖN, ÜLTETVÉNYEKBEN

A tavaszi árpa növényvédelméről
(Hertelendy Péter)
A szerző cikkében a legfontosabb tavaszi árpa betegségeket tekinti át.

Gabona, repce terméskilátások az EU-27 tagállamban
(Oravecz Sándor)
Az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontja (Ispra, Olaszország) április végén nyilvánosságra hozta a 2008. évi első termésbecslését az EU-27 tagállamára vonatkozóan, mely a 2007. november 11. és 2008. április 10. közötti időszak meteorológiai adatai alapján készült. Az írásból a Magyarországra vonatkozó előrejelzéseket ismerhetik meg.

SERGOMIL-L 60 – a kalászosok „rézágyúja” (x)
A Summit-Agro növénykondicionáló szer ajánlata szántóföldi és kertészeti kultúrákban.

Gazdaságos-e a napraforgó betegségeivel szembeni állománykezelés?
(Papp Zoltán)
Az írás a napraforgó kórokozóiról és az ellenük való védekezés tapasztalatairól ad tájékoztatást.

A napraforgó és a kukorica gyomirtási gyakorlata Turán. Riport
(Kosztolányi Attila)
Lukács Józseffel, a Turán található Galgamenti Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet növénytermesztési főágazat vezetőjével a napraforgó és kukorica gyomirtásáról beszélgettünk, különös tekintettel a napraforgóban a parlagfűre alapozott posztemergens gyomirtási gyakorlatuk bemutatására.

Újra felszaporodóban a hörcsögök Békés megyében
(Vasas László)
Már 2005-2006-ban mutatkoztak annak jelei, hogy újra megkezdődik a hörcsögök felszaporodása Békés megye középső és déli területein. A tavalyi évben is egyre több helyről érkeztek jelzések arról, hogy a kártétel egyre nagyobb méreteket ölt. Ennek kapcsán a Békés megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere a hörcsögök elleni védekezés lehetőségeit ismerteti írásában.

Az őszi búza tavaszi tápanyag-utánpótlása Genezis-műtrágyákkal (x)
A Nitrogénművek Zrt. a Genezis műtrágyacsaládot ajánlja az őszi búza tavaszi tápanyag-utánpótlására.

Nagyító alatt… (43.) HARDI COMMANDER TWIN FORCE légzsákos szántóföldi permetezőgép
(Dr. Dimitrievits György)
A sorozat következő része a HARDI COMMANDER TWIN FORCE légzsákos szántóföldi permetezőgépet veszi nagyító alá. Az írásból megismerhetik a permetezőgép főbb műszaki jellemzését, szerkezeti felépítését, működését.

A gyümölcsfák védelme nyáron
(Dr. Véghelyi Klára)
A gyümölcsösök nyáron továbbra is növényvédelmi teendőket állítanak elénk. A legfontosabb feladat időben észrevenni a tüneteket és meghatározni a károsítókat, felállítani a diagnózist. A megfelelő védekezésre alkalmas növényvédő szereket, ill. rovarcsapdákat a függelékben található összefoglaló táblázatokból ismerhetik meg az olvasók.

A Bacillus thuringiensis biológiai rovarölő szerek szerepe az integrált növényvédelemben
(László Gyula)
A Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú készítmények nem ismeretlenek a növényvédős szakemberek számára, hiszen hazánkban is több évtizede vannak forgalomban. Mindezek ellenére a mai napig a BT készítményeket bizonyos „homály” lengi körül, holott a világ környezettudatos országaiban egyre terjed e hatóanyag-csoport alkalmazása. A szerző írásából megismerhetik a BT készítmények hatóanyagát, hatásmechanizmusát, hatásspektrumát, szelektivitását, illetve a felhasználási lehetőségeit az integrált és hagyományos növényvédelemben.

A kénről mint növényi tápanyagról
(Dr. Terbe István)
Az írás a kén mint növénytápláló kémiai elem talajba történő visszapótlására hívja fel a figyelmet. Megismerkedhetünk a kénhiány okaival, a hiánytünetekkel, a termesztett növények kénigényével, valamint a kén-utánpótlás lehetőségeivel.

Ami minden évben aktuális – a helyes permetezéstechnika
(Dr. Sárospataki György)
A védekezés hatékonysága szempontjából meghatározó jelentőségű a hatóanyagok célbajuttatásának, vagyis a permetezéstechnikának a szerepe, mellyel kapcsolatos legfontosabb elvárásokról tájékozódhatnak a cikkből az olvasók.

Szabálytalanságok a növényvédőszer-árusításban, -forgalmazásban és –felhasználásban
(Dr. Mike Zsolt)
A 2000-ben megjelent „új” növényvédelmi törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapvetően megváltoztatták, illetve – jelenleg – meghatározzák a hazai növényvédőszer-árusítási, -forgalmazási és -felhasználási tevékenység feltételeit. A törvény előírásai nagy felelősséget rónak a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytatókra, a növényvédelmi szakmérnökökre, a felhasználókra és a termelőkre, melynek részleteit megismerhetik a szerző írásából.

TOPPS program a vizek védelmére
(Dr. Ocskó Zoltán)
Felmérések támasztják alá, hogy a növényvédő szereket kezelők és felhasználók csekély figyelmet fordítanak a helyes növényvédelmi gyakorlatra, illetve hiányoznak a szükséges eszközök. Ennek következményeként súlyos pontszennyeződések fordulnak elő, melyeken keresztül a növényvédő szerek döntő hányada a vizekbe jut. Ezen szeretne változtatni a 2005-ben indult TOPPS program, amelynek célja, hogy vizeink pontszerű növényvédőszer-szennyezése belátható időn belül csökkenjen. A cikk bemutatja a program tágabb üzenetét, valamint az előzetes felmérések egyikét is. Megtudhatjuk továbbá azt is, hogy a termelők tájékoztatására egy útmutatót jelentetnek meg a legjobb növényvédelmi gyakorlat megvalósítása érdekében.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)