Kukorica–Corn–Mais–Kukuruza
(Dr. Bódis László)

A tengeri olvasztótégelye
(Dr. Mórocz Sándor)
A korszerűsödő termesztés nemcsak a területegységről betakarítható szemtermés mennyiségét növelte, hanem a kukorica küllemében, illetve a szem összetételében is változást eredményezett. A több tízezerre becsült kukorica gén allélgazdagságával – a génátrendeződésekkel együtt járó génműködésbeli hatások nélkül is – óriási variációt kínál. A termesztett hibridek szűk örökletes háttere nem okoz gondot a genetikai haladásban, de az egzotikus fajták nemesítésbe vonása szükségszerű az új heterózisminták felderítéséhez, továbbá a szelekciót segítő változékonyság növeléséhez.

Nemzetközi-e a magyar kukoricanemesítés?
(Dr. Németh János)
A 2008. november 6-án, Debrecenben tartott „50 éves a magyar hibridkukorica vetőmagprogram” c. rendezvényen elhangzott előadás anyaga, mely a magyar kukoricanemesítés eddigi múltját és eredményeit tekinti át a nemzetközi együttműködések jegyében.

A magyar hibrid kukorica vetőmag-előállítás 50 éve
(Benke Zoltán)
A hibrid kukorica vetőmag-előállítás mára már 50 éves múltra tekint vissza. Ennek alkalmából a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakembere írásában az ellenőrző hatóságok (OVEF, MMI, OMMI, MgSzH) éves kiadványai alapján azt tekinti át, hogyan alakultak a vetőmag-előállító területi nagyságok és a fémzárolt vetőmagmennyiségek a kezdetektől napjainkig.

A kukorica termésnövekedésének agronómiai és fiziológiai összefüggései
(Dr. Berzsenyi Zoltán)
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének szakembere írásában a kukorica termésnövekedésének agrotechnikai és fiziológiai tényezőit ismerteti, továbbá felhívja a figyelmet az egyes tényezők kombinációira, mint lehetőségekre a termés növelése céljából.

Kukorica hasznosításának és termesztésének jelenlegi néhány kérdése napjainkban
(Dr. Széll Endre, Dévényi Károlyné)
Milyen lehetőségek rejlenek az egyes termesztési műveletekben (talajművelés, tápanyag-utánpótlás, elővetemény, gyomirtás, kártevők elleni védekezés) a kukorica termésingadozásának mérséklésére? Minderre választ kaphatnak a Gabonatermesztési Kutató Kht. szakembereinek írását elolvasva.

A kukorica tenyészidőszakának főbb agrometeorológiai jellemzői 2008-ban
(Bella Szabolcs)
Az Országos Meteorológia Szolgálat szakembere a 2008-as tenyészidőszak főbb meteorológiai jellemzőit tekinti át a kukoricatermesztés szemszögéből.

Fajtaválasztás – lehetőség és kockázat
(Dr. Szieberth Dénes)
A Magyar Kukorica Klub fajtakísérleti eredményeit bemutató írás segítséget nyújthat a fajtaválasztásban a döntés előtt álló kukoricatermesztők számára.

Agronómiai tulajdonságok szerepe a termelés eredményességének növelésében a hibrid kukorica termesztésében (x)
(Dr. Tóth Szilárd)
Limagrain kukoricahibridek a termesztők szolgálatában.

A kukorica hibridspecifikus trágyázása és optimális tőszáma
(Dr. Sárvári Mihály, Boros Beáta)
A szerzők segítséget nyújtanak írásukkal abban, melyek azok a tudnivalók és tényezők, amelyek az ésszerű tápanyag-visszapótlásban, illetve az optimális tőszám meghatározásában szerepet játszanak.

Az új Synplus hibridek az éréscsoportjuk legjobbjai között! (x)
(Boncsarovszky Tivadar)
A Syngenta Seeds Kft. a Synplus kukoricahibridek elmúlt évi teljesítményeit adja közre a kukoricatermesztők számára.

A kukoricaminőség agrotechnikai kérdései
(Dr. Győri Zoltán, Dr. Sipos Péter, Ungai Diána)
Jelen cikkben a szerzők a növekvő műtrágyadózisok és a különböző termőhelyek hatását mutatják be a kukoricahibridek fehérjetartalmára, továbbá a vetésforgó és a műtrágyázás hatását értékelik a fontosabb aminosavak mennyiségére. Ezen kívül a kukorica foszfor- és a szem cinktartalmát is elemzik a műtrágyadózisok, a fenofázisok, valamint a termőhely függvényében.

Az elismert magyar minőség piaci részarány-növekedést hozott a martonvásári hibridkukoricáknak (x)
(Dr. Bodnár Emil)
Hogyan szerepeltek a martonvásári kukoricahibridek 2008-ban? A részleteket ismerjék meg a Bázismag Kft. szakemberének tollából.

A nitrogén-műtrágyázás és a szemes kukorica beltartalma, táplálóértéke
(Dr. Dér Ferenc)
Számos kutatási eredmény már egyértelműen igazolta, hogy a szemes kukorica a N-műtrágyázásra termésnövekedéssel reagál. A Kaposvári Egyetem kutatói azonban a N-műtrágyázás különböző szintjeinek a kukorica táplálóértékére gyakorolt hatására voltak kíváncsiak. Vizsgálataik alapján megállapították, hogy a növekvő adagú N-ellátás hatására bekövetkező jelentős termésnövekedéshez képest a szemes kukorica táplálóanyag-tartalmában csak a nyersfehérje-tartalom, valamint egyes aminosavak esetében volt egyértelműen kimutatható növekedés. A nyersfehérje-tartalmon kívül vizsgált táplálóanyagokban, valamint a nyersfehérje emészthetőségében a N-műtrágya adagok növelése nem okozott igazolható eltérést.

Egyszerűen nagyszerűen a KWS kukoricahibridjeivel! (x)
(Kónya Zsolt)
A KWS hibridek teljesítménye egy gyakorló kukoricatermesztő tapasztalatai alapján.

A foszfor indukálta cinkhiány orvoslása levéltrágyázással
(Dr. Csathó Péter, Dr. Árendás Tamás)
Talajaink romló P-ellátottsága ellenére, a foszfor indukálta cinkhiány jelenségével különösen cinkigényes kultúrákban (pl. kukorica, cirok, len stb.) még ma is számolnunk kell. A szerzők ezen megállapításuk igazolására cink-szulfátos lombtrágyázási kísérletüket ismertetik kukorica állományban. Az eredmények felhívják a figyelmet a kukorica harmonikus P/Zn arányának fontosságára, hiszen az egyes táblákon még ma is jelentősebb hatások érhetők el mikroelem pótlással, mint a drága P-trágya adagok növelésével.

Minőségi silókukorica mindenekfelett. Tudósítás
(Kosztolányi Attila)
A pápai székhelyű Agroprodukt Zrt. növénytermesztési ágazatvezetőjével, Pethő Zoltánnal a silókukorica-termesztés és a silózás terén szerzett szakmai tapasztalataikról beszélgettünk.

A 2009-es év újdonsága a Syngenta kukorica portfóliójában: a Calaris (x)
A Syngenta egy új posztemergens gyomirtó szerét, a Calaris-t (mezotrion + terbutilazin) ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

Precíziós gyomszabályozás „Gyomvadász” intelligens szórófejjel
(Dr. Reisinger Péter, Borsiczky István)
Ismerkedjenek meg a precíziós gyomszabályozás eddigieknél takarékosabb, biztonságosabb, környezetkímélőbb, a gyakorlatban már használható új módszereivel.

Tapasztalatok a DuPont kukorica herbicidjeivel 2008-ban (x)
(Dr. Molnár István, Rácz István, Dr. Tóth Elemér­)
A DuPont egy új, rendkívül rugalmasan felhasználható, széles hatásspektrumú herbicidet, a SuccessorÒ T-t (petoxamid + terbutilazin ) kínálja a kukoricatermesztők számára.

Kukorica gyomirtási technológiák gazdaságossága
(Takácsné dr. György Katalin, Dr. Széll Endre, Lencsés Enikő)
A megfelelően átgondolt gyomszabályozási stratégiákkal csökkenthető a termesztés kockázata, a termesztés által okozott környezetkárosító, környezetterhelő hatások, valamint javítható a termésbiztonság. Éppen ezért érdemes megvizsgálni az egyes gyomirtási technológiák jövedelemre gyakorolt hatását a gyomborítottság mértékének, a hozamok és a költségek alakulásának figyelembevételével.

Szekszárd és a kukorica
(Rácz Norbert)
Rövid visszatekintés a Szekszárdi NÖVÉNY Zrt. 2008-as kukoricával kapcsolatban végzett szakmai munkájára.

Egy jövevény kártevő a kukoricában: a négyfoltos fénybogár
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A négyfoltos fénybogár megjelenésére szántóföldi területeken, az azokat övező ruderáliákon, szőlő- és kertészeti termesztésben, sőt vízparti üdülőövezetek közelében is számítani lehet, azonban a hazai viszonylatban még kevésbé ismert a kukoricanövény egészségügyi állapotában betöltött szerepe. Éppen ezért a Kaposvári Egyetem szakembere írásában bemutatja e kártevő morfológiáját, életmódját, valamint kártételét.

Kukoricabogár helyzetkép 2008-ból
(Dr. Vörös Géza)
Tekintsék át az elmúlt évi Tolna megyei kukoricabogaras tapasztalatokat a lárvakelés és a gyökérkártétel, valamint az imágórajzás és bogárkártétel alapján.

Jöttem, láttam, győztem, avagy mit tehetünk a kukoricabogár ellen?
(Dr. Marton L. Csaba, Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Pintér János, Spitkó Tamás, Szőke Csaba)
A kukoricabogár kártételének leküzdése, illetve mérséklése érdekében a leghatásosabb védekezés az integrált növényvédelem. Hazánkban az egyik legfontosabb védekezési mód a kártevő ellen a vetésváltás. Monokultúrás termesztés esetén a vetés előtti talajfertőtlenítés nélkülözhetetlen a védekezési technológiában, melyet esetleg ki kell egészíteni későbbi időpontban elvégzett rovarölő szeres kezeléssel. A Martonvásáron végzett kísérletek eredményei szerint jelentősen csökkenthető a kártétel mértéke a megfelelő időben végzett vetéssel, illetve az optimális növénytápláltsággal. Azt, hogy a martonvásári kukoricanemesítés milyen utakon halad a hibridek rezisztencia szintjének javítása terén, megtudhatják a cikk befejezésében.

Mikor, melyiket használjuk? Az amerikai kukoricabogár fogására fejlesztett csapda fajták tulajdonságai
(Dr. Tóth Miklós)
Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének szakemberei cikkükben a kukoricabogár fogására szolgáló palást csapdákkal kapcsolatban egy olyan új tartozékot mutatunk be képekkel szemléltetve, melynek segítségével a csapdák ragacsos lapja a megfigyelés helyén könnyen és gyorsan frissre cserélhető, úgy, hogy a csapda többi része összeszerelve, szétszedés nélkül a helyén maradhat.

A kukoricabogár fogására szolgáló palást csapdákkal való munkát megkönnyítő csapdatartozék: a ragacslap tartó
(Dr. Tóth Miklós, Csonka Éva, Bagarus Anita)
Az amerikai kukoricabogár mára az ország egész területén kártételével veszélyeztetheti a kukorica termesztését. A kártevő jelenlétét, a rajzás alakulását csapdák segítségével észlelhetjük, követhetjük nyomon. Jelen cikk a napjainkban rendelkezésre álló csapdafajták lényeges tulajdonságait, jellemzőit, illetve azok alkalmazási lehetőségeit foglalja össze.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)