A talajművelés
(Dr. Jolánkai Márton)
Szerző klasszikus szerzők gondolatainak idézésével támasztja alá a talajművelés fontosságát a növénytermesztés alapozásában. Fontos a talaj víz-, levegő és hőgazdálkodása, tartós szerkezete, és jó művelhetősége. A föld művelésével alapozódott meg az emberi kultúra, és ma úgy tartjuk, a gondozott föld kultúrállapotban van.

AHOGY A KUTAÓK LÁTJÁK

Talajkímélő művelés és környezetvédelem
(Dr. Birkás Márta)
Az utóbbi évek alatt bebizonyosodott, hogy a szokásos művelési gyakorlat során kialakult talajállapot alkalmatlan az időjárási szélsőségek befolyásának enyhítésére, és ezektől a tényezőktől függő gazdasági veszteségek csökkentésére. A talajállapot hibák környezeti kárrá súlyosbodva tovább növelik a gazdálkodás veszteségeit. Az új évezredben ezért csak olyan művelés válhat a gazdálkodó és környezet hasznára, amely a növénytermesztést és a talaj védelmét egyidejűleg és biztonságosan alapozza. Ahhoz, hogy a termőföld értéke a jövőben is megmaradjon vagy javuljon, kímélő és takarékos művelési módszereket kell alkalmazni, mielőbb és minél nagyobb területen.  A szerző bemutatja a művelési eredetű környezeti károkat, összegzi a kímélő művelés alkalmazási feltételeit, értékeli a kímélő művelési és vetési rendszereket.

Talajműveléssel a környezetvédelem szolgálatában
(Dr. Gyuricza Csaba)
Szerző a művelés és a szén-dioxid kibocsátás kapcsolatát mutatja be. Rámutat, hogy az intenzív talajművelés hatására nő a lazultság, a levegőellátottság. A megnövekvő oxigéntartalom kedvez a mikrobiológiai folyamatok felgyorsulásának, megkezdődik a szerves anyag lebontása, az így keletkező szén-dioxid a légkörbe távozik. A szántásos technológiák következtében fogy intenzíven a talaj szervesanyag-tartalma és keletkezik szén-dioxid. Adatokkal igazolja, hogy a kíméletes bolygatás, a mulcshagyás lassítják a szén körforgását, mert kevesebb mikroorganizmus számára elérhető, lassabban bomlik le, stabilabb humuszvegyületeket hoz létre, és kevesebb CO₂-ot bocsát ki az atmoszférába.

A kímélő talajművelés és a vetésváltás harmóniája – Keszthelyi tapasztalatok
(Dr. Tóth Zoltán)
Szerző bevezetőjében a jó talajszerkezet jelentőségét értékeli. A vetésváltásos és a monokultúrás termesztést praktikus szempontok alapján hasonlítja össze. A Keszthelyen 1972 óta folyó művelési rendszerekkel (tavaszi tárcsás, őszi tárcsás, őszi szántásos) elért kukorica és őszi búza termések eredményét a termést befolyásoló tényezőkkel együttesen elemzi. Megállapítja, hogy egyes termőhelyeken a hagyományos művelésnek, más termőhelyeken a csökkentett és művelés nélküli rendszereknek van nagyobb létjogosultsága. A csökkentett és talajkímélő művelésben a vetésváltás szerepe újólag felértékelődik. Szerző aláhúzza, hogy a talajművelés és a vetésváltás egymással összehangolt, harmonizáló rendszert alkotva szolgálhatja mind a termelés produktivitását, mind pedig a talaj, mint természeti erőforrás állapotának fenntartását és javítását.

A kukorica csökkentett menetszámú talajművelési technológiájának értékelése üzemi eredmények alapján
(Dr. Rátonyi Tamás, Dr. Megyes Attila, Dr. Nagy János)
Szerzők Csárdaszállás térségében réti talajon vizsgálták a hagyományos és csökkentett, kímélő művelési rendszerek hatását a talaj állapotára és a kukorica termésére. A hagyományos rendszerben az alapművelés szántás volt, a csökkentett rendszerekben lazításos és tárcsás. A negyedik, direktvetéses rendszerben a talajt csak vetéskor bolygatták. A mérések a lazítás talajkondíció javító hatását, valamint a csökkentett menetszámú művelés nedvességmegőrző hatását igazolták az ekére alapozott műveléssel szemben. Megállapították, hogy a több éves művelés nélküli periódus ellenére sem éri el a feltalaj tömörödöttsége azt a fokot, amely megkérdőjelezné a direktvetés alkalmazhatóságát. Négy év alatt a tárcsás-lazítóra alapozott technológia alkalmazásával a szántásoshoz hasonló termést értek. A direktvetésnél tapasztalt terméscsökkenés pedig mindössze 1,4 t/ha-t tett ki.

Eredmények és lehetőségek a talajkímélő művelésben kötött talajokon
(Blaskó Lajos, Forgács Lajos)
Szerzők a Tiszántúlon tipikus kötött talajok – réti csernozjom, réti és réti szolonyec – fizikai és kémiai tulajdonságainak és művelhetőségének elemzésén keresztül mutatnak rá a talajkímélő művelés szükségességére. A forgatásos művelés mélységét a mélyebb rétegek szikessége korlátozza. A felszín elfolyósodása és cserepesedése olyan fizikai tulajdonság, amely kímélő műveléssel jótékonyan befolyásolható. Adott talajokon a talajvédő technológia fő elemei a mulcshagyás, a gyökérzóna fizikai állapotának javítása lazítással, a kímélő bolygatás, a direktvetés és esetenként a kémiai javítás. Ezek a tényezők mérséklik a talajok természetes eredetű kémiai és fizikai tulajdonságainak hátrányait, csökkentik a talaj kérgesedését és kiszáradását, és növelik a termesztés biztonságát.

Westsik-féle homokjavító vetésforgó tartamkísérletek a talajtömörödöttség tükrében
(Szőllősi István)
Szerző a 74 éve folyó Westsik-féle homokjavító vetésforgók öt jellemző változatát – parlagos, zöldtrágyás, gyökértrágyás, szalmatrágyás, istállótrágyás – vizsgálta a talajállapotra gyakorolt hatás szempontjából. Kimutatta a parlagoltatás kedvezőtlen, valamint a rendszeresen művelt rétegbe juttatott szerves anyag (szalma-, istálló-, zöldtrágya) adott rétegre kedvező befolyását. A vizsgálat szerint a parlagoltatott talajban kialakult tömörödés mértéke meghaladja a homokjavító vetésforgók rendszeresen művelt rétege alatt kialakult tömörödés mértékét. Igazolta a biológiai lazítás mélyebb rétegre terjedő talajállapot javító hatását, és megerősítette a szerves anyagok alkalmazásának fontosságát a kedvező talajállapot fenntartásában.

Diákoldal. A kukorica kelésének, kezdeti fejlődésének értékelése talajállapot modellekben
(Ács Rita)
A szerző hat kukorica magágy változatot állított elő, mégpedig túl laza (0-12 cm), erősen tömör (0-12 cm), ülepedett (0-12 cm), vetőmag alatt 5-10 cm-re tömör, kellően tömör (0-12 cm), és vetőmag alatt közvetlenül kellően tömör állapotot. Megfigyelte a kukorica csírázását és kelését, és 4 héttel a vetés után a növény magasság alapján rangsorolta a talajállapot változatokat.

Diákoldal. Gyomosodás vizsgálatok az őszi búzában
(Nagy Erika)
A szerző a talajművelés, a műtrágyázás és a gyomosodás összefüggéseit vizsgálja gödöllői barna erdőtalajon. Megállapítja, hogy a tápanyag hiánya a kisebb állomány sűrűségen keresztül gyomosodást fokozó tényezőnek minősül. A gyomborítottság növekedését elősegíti továbbá a bolygatatlan talajállapot, valamint a sekély, forgatás nélküli művelés.  A talajlazítást és a tárcsázást összehasonlítva kiemeli a lazítás jobb gyomkorlátozó hatását. Újólag rámutat a szántás előnyére a gyomszabályozásban, ugyanakkor aláhúzza, hogy lazítással kombinálva a szántást, ez az előny tovább fokozható.

AHOGY A GYAKORLÓ SZAKEMBEREK LÁTJÁK

Miért legyen kímélő a talajművelésünk?
(Pethő Zoltán)
Szerző a 10000 ha területen gazdálkodó Agroprodukt Rt. termőhelyi körülményeinek és a gazdálkodás – időjárástól is függő – nehézségeinek bemutatásával támasztja alá a kímélő talajművelés szükségességét. Értékeli a kímélő talajművelésre alkalmas eszközöket és módszereket. Kiemeli, milyen fontos szerepe van a kímélő talajművelésben a talajlazítóknak, kombinált nehézkultivátoroknak, a tarlómaradványokra nem érzékeny vetőgépeknek. Értékeli a direktvetésben szerzett kétéves tapasztalatokat. Jelentős eredményeket értek el pl. a tarlóba vetéssel. Úgy látja, hogy a kímélő talajművelés a rövid és hosszabb távra szóló gazdasági érdekek mellett a talaj termőképességének megőrzését szolgálja.

Talajkímélő művelés a Ménesbirtokon – a többéves tapasztalatok és a jövő
(Miskucza Péter, Páll László)
A Mezőhegyesi Állami Mésesbirtok Rt.-ben a természetes eredet szerint jó talajok védelmére és termőképességének megőrzésére törekednek. Fontos szempont továbbá az öntözött talajok állapotának javítása és a művelés gazdaságossága. A csapadékviszonyokkal összefüggő művelési feladatokra az őszi búza és az őszi káposztarepce példáján mutatnak be változatokat. A szántásos rendszerek menetszámát egyrészt ekére szerelt elmunkáló használatával, másrészt a magágykészítés és vetés egymenetes módjával csökkentik. A szántás nélküli rendszerek alapgépe a lazítóelemekkel kombinált tárcsa. A többmenetes magágykészítés helyett egymenetes magágykészítést és vetést alkalmaznak. A tanulmányban a növényvédelmi célú, ugyanakkor a talaj szerkezetét kímélő megoldásokról is írnak a szerzők.

A kímélő művelés szükségessége a Balaton vízgyűjtőjén
(Feil József)
Szerző a Balaton vízgyűjtő területén a tó vízminőségének megóvása érdekében a talajkímélő művelés fontosságát húzza alá. Ennek a módnak a hasznát az aszályos években a nedvességveszteség csökkentésének lehetőségei is igazolják. A Dél-Balaton Szövetkezetben (Balatonszentgyörgy) több éve támaszkodnak a talaj szerkezetét kímélő nehézkultivátoros művelésre. Összehasonlító kísérletben vizsgálták a szántásos, a tárcsás művelési rendszert és a direktvetést. A gépi költségek sorrendben 42772, 39014 és 33392 Ft-ot tettek ki hektáronként. Szerző rámutat a forgatás nélküli művelés megfontolandóira (kártevők, kórokozók, gyomok korlátozása) is.

GÉPEK ÉS ESZKÖZÖK A KÍMÉLŐ TALAJMŰVELÉSBEN

A túlélés záloga: alkalmazzuk bátrabban a talajkímélő technológiákat
(Széles József)
Szerző azokra a körülményekre irányítja a figyelmet, amelyek napjainkban a biztonságos termesztést akadályozzák: talajtömörödés, nedvességveszteség, talajszerkezet károsítás, talajok túlművelése, alkalmazkodás hiánya. Ezt követően azokat a művelési megoldásokat veszi sorra, amelyek javítják, és kímélik a talajok állapotát, úgymint középmélylazítás, mulcshagyó kultivátoros művelés, csökkentett menetszámú művelés. Felhívja a figyelmet a direktvetéssel járó előnyökre és megfontolandókra is. Úgy véli, a hazai gazdálkodók szakértelemmel, a technológiai fegyelem betartásával, a termelési körülmények optimalizálásával méltó versenytársai lesznek az EU tagállamok gazdáinak.

Talajszerkezet kímélő járószerkezetek a növénytermesztésben
(Dr. Jóri J. István)
Szerző bevezetőjében arra a versenyfutásra utal, amely a termesztés fejlesztését segítő gépesítési és a gépesítés okozta káros talajtömörítés megelőzését megszüntetését célzó kutatások között kezdődött. Ennek kapcsán hívja fel a figyelmet a talajszerkezet kímélő járószerkezetek alkalmazására. Vizsgálati eredményei alapján összegzi az alkalmazási előnyöket, pl. jobb vonóképesség és egyéb energetikai mutatók, kisebb kerékcsúszás, csekélyebb talajtömörítő hatás. Hangsúlyozza, hogy a nagytömegű mezőgazdasági gépek okozta káros talajtömörítő hatás mértékében és mélységében is jelentősen csökkenthető a nagyobb felfekvő felületű gumihevederek alkalmazásával.  Az új járószerkezet előnyeit főként a megfelelő területi mérettel és tőkeerővel rendelkező gazdálkodók, társaságok képesek kihasználni.

Talajkímélő járószerkezetek alkalmazása a mezőgazdasági gépeken
(Antos Gábor)
A talaj taposás megelőzése a járószerkezetek korszerűsítésével, a kerekes erő- és munkagépek gumiabroncsainak geometriai és szerkezeti fejlesztésével, továbbá a lánctalpakhoz hasonló gumihevederes járószerkezetek alkalmazásával lehetséges. Talajkímélés szempontjából minden mezőgazdasági gumiabroncsnál fontos a belső levegőnyomás minél kisebb értéke, a nagyobb felfekvő felület, és az alacsony talajnyomás. A gumihevederes járószerkezetű traktorok előnyei a fúvott gumiabroncsozású kerekes járószerkezetekkel szemben: nagyobb felfekvő felület, alacsony talajnyomás, kisebb kerékcsúszás, nagyobb vontatási teljesítmény, kisebb fordulási sugár.

Az Infiltronik elektronikus vízbeszivárgás mérő
(Daróczi Sándor)
Szerző előbb áttekinti azokat a mérési módszereket, amelyekkel a vízbeszivárgás, mint fontos öntözési paraméter mérhető. Ezt követően bemutatja és ábrákkal illusztrálja az Infiltronik műszer működését, a mérés feltételeit és az eredmények hasznosíthatóságát. A műszerrel összhangban tartható az öntözéskor kiadott vízmennyiség, a vízbeszivárgás sebessége és a vízadagolás intenzitása.

A GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK AJÁNLATA

Totális szemléletváltás (x)
(Oláh István)
A Cassis cég által forgalmazott Total nevű gyomirtó szer ajánlása az új szemléletű talajműveléshez.

John Deere gépek a kímélő talajművelésben (x)
(Dr. Sörös István)
A hazai talajaink művelésére legalkalmasabb JD eszközök – V-Ripper, Disk-Ripper, Chisel Plow, Mulch Tiller, Mulch Finisher, JD 740A Mulch Planter, JD 750A Direct Planter – bemutatása.

Talajvédő műveléstechnológia Komondor mulcskultivátor gépcsaláddal (x)
A hazai AGRIKON KAM Kft. és a Seed-Imex Kft. által kifejlesztett AGRO + MASH vásári nagydíjas Komondor mulcskultivátor gépcsalád ajánlása.

A Väderstad talajművelési ajánlásai, avagy kevesebb gonddal, több haszonnal (x)
(Kalmár Tibor)
A hazai földeken legsikeresebb Väderstad gépek – Rapid vetőgép, Rollex/Rexius henger, Carrier Disc, Crossboard simító – bemutatása és talajművelési technológiákba illesztése.

Horsch Airseeder vetőgéprendszer (x)
A Horsch Airseeder vetőgép és a kapcsolódó művelési rendszer bemutatása.

Kevesebb művelet – kisebb költség – nagyobb haszon Amazone gépekkel! (x)
(Kovács Tamás)
Az IKR. Rt. gyakorlati tapasztalatai az Amazone cég Centaur 6000 típusú szántóföldi nehézkultivátoráról és Cirrus 8000 mulcsvető gépéről.

A csökkentett talajművelés gyakorlata Simba gépekkel
(Nyárádi Attila)
A Magyarországon immár 6 éve jelenlevő Simba cég munkagép ajánlata elsősorban a csökkentett menetszámú talajművelési rendszert alkalmazók számára.

Monsanto a kímélő művelésben Magyarországon is (x)
(Czepó Mihály)
A Monsanto Kft. magyarországi kímélő művelési kísérleteinek és biztató eredményeinek bemutatása ábrákkal és költség adatokkal.